Vörös Zászló, 1950. július-december (6. évfolyam, 53-105. szám)

1950-07-02 / 53. szám

Vasárnap, 1950 július 2. VÖRÖS ZÁSZLÓ Teljesítjük Sztálin elvtárs előtt vállalt kötelezettségeinket Az először kicsépelt terményt Hazánknak adtuk A didovoi Szovjet Paraszt kolhozban már kicsépelték a learatott őszi árpát. Horváth Lajos gépész, Gajdos Endre és Targalec Péter etetők 24 óra alatt 112 mázsa árpát csépel­tek ki 6 hektárról. A kolhoz 450 hektár őszi bú­zájából és rozsából már több, mint 350 hektár van learatva. Minden kolhozista a mezőn van, hogy az aratást minél gyorsabban, veszteség nélkül végezzék el. Barató Sándor brigádjában a legszorgalma­sabb arató a 64 éves Galajda Pál, aki a fiataloknál is jobb teljesítményt ér el. Trohák István arató, Ruszin Magda marokszedő és Kovács Sándor kévekötők 0,9 hektárról taka­rítják be naponta a termést. Kolhozistáink az elsők kö­zött akarnak lenni a beszol­gáltatás terén is: július 1-én elindult kolhozunkból az első vörös szekérsor, 9 szekér 70 mázsa rozsot szállított be a terményraktárba. Híres Lajos: Befejeztük az ősziek aratását A búcsúi Vatutyin kolhoz tagjai elhatározták, hogy az őszieket, szocialista versenyt folytatva, 6 nap alatt, szem­veszteség nélkül takarítják be. Már az első napok eredmé­nyei azt mutatták, hogy ígé­retüket valóra váltják. Somi Áron és Nagy Sándor lóvonta­­tású aratógépükkel 5.5 hektárt arattak le naponta. Rózsa Ber­talan, Mindák Miklós kaszá­­­sok napi 1.25 hektáron végez­ték el az aratást. Juhász Ol­ga, Mindák Magdolna marok­szedők, Németh Pál, Sivák Ti­bor kévekötők 900—1000 ké­vét kötöttek és raktak kereszt­be naponként. Az aratók nyomában járó gereblyézőgép és kalászsze­dők gondoskodnak arról, hogy egyetlen kalász se maradjon a mezőn. Az ősziek aratását ily módon már befejeztük, betakarítotuk 85 hektárról az őszi rozsot és 84 hektárról az őszi búzát. Pál Elek Nagy lendülettel folyik a termény-betakarítás A nove-szeloi Október XXXI. Évfordulója kolhozban meg­kezdődött az őszi búza és rozs általános betakarítása. Az aratást 70 kaszás és 3 arató­gép végzi. A mezőkön minden nap 370 kolhozista dolgozik. Két nap alatt Nove-Szelon 98,2 hektár őszi terményt ta­karítottak be. A kolhoz legjobb kaszásai Máté, Csete és más elvtársak, naponta 0.8—0.9 hektárról aratják le az őszie­ket. Június 28-án Princ Kom­szomol 0.9 hektár őszi terményt aratott le. A kévekötők közül kiválnak Orosz Magdolna, aki naponta több mint ezer, és Iván József, aki naponta 850—900 kévét köt. Jól dolgoznak a kolhozisták az aratógépekkel is. Orosz Sándor kolhozista például ara­tógépével minden nap 4,5 hek­tárt, Tóth Gyula pedig 4 hek­tárt arat le. Kuznyecova Anna az Október XXXI. Évfor­dulója kolhoz agronómusa Bő termést értek el A Kárpátontúli terület Szov­­jetukrajnával való egyesülése ötödik évfordulója előtti na­pon a gáti Bugyonnij kolhoz­ban megkezdődött a cséplés. Elsőnek­­Cipola Albert mezei brigádja fogott hozzá részlege termésének kicsépléséhez. Ackerman gépész három óra alatt 1,1 hektár területről le­aratott őszi búzát, azaz 21 mázsa gyönyörű termést csé­pelt ki. A cséplés eredménye megmutatta, hogy Cipola elv­társ brigádja bő termést ért el: 19 mázsát hektáronként. Ezen a napon a csopivkai Sevcsenko kolhozban kicsépel­ték az őszi árpát. Három hek­tárról 60 mázsa kitűnő minő­ségű terményt csépeltek ki. Bacskó Albert mezei brigád­ja átlagban 20 mázsa terményt ért el minden hektárról. Levkó N. Építjük a terményszárítót A macsolai Molotov kolhoz épitőbrigádja 1­2 napon belül befejezi egy szárítóhelyiség felépítését. A brigád tagjai, Biró István vezetésével,már az utolsó simításokat végzik az épületen. A helyiség fűtőberendezés­sel van ellátva s egyszerre mintegy 20 ,­mázsa gabona szárítható benne. A termény­szárító üzembehelyezése lehe­tővé teszi, hogy első köteles­ségünket, a terménybeszolgál­tatást határidő előtt, száraz terménnyel teljesítsük, ezen­kívül pedig módot ad arra, hogy a raktárakban csak tel­jesen száraz magot helyez­zünk el. Már megtettünk minden elő­készületet a tarlóvetésre is. A tarlóhántást kolhozunkban a GTA traktora fogja 30 hektá­ron elvégezni. A tarlóba kölest és tengerit vetünk takarmányo­zási célra. Cselle Elemér számvivő. A Zaporozsei területi verhnyo horticki kerület biljáni GTA-ja új, önműködő kombájnokat kapott. A FELVÉTELEN: Az önműködő kombájnok a kolhozokba való szállításuk előtt. (l'renszklizse RVTAU,) Csalamádét vetettünk A badalovoi Bulganyin kol­hozban az őszi kalászosok le­­aratása után azonnal megkez­dődött a tarlóhántás. A takarmánykészletező bri­gád tagjai, élükön Biró Béla brigádvezetővel, nem veszte­gették az időt. Június 29.-én kora reggel 5 vetőgéppel a mezőre indultak, hogy az őszi árpa, búza és rozs helyén már felszántott területen csalamá­dét vessenek. Biró Elek, Veres József, Biró András és a bri­gád más tagjai eddig 14,5 hek­táron vetették el a csalamádét. Terv szerint 58 hektáron ve­tünk még az aratás befejezése után csalamádét s igy a már készletezett szénával, silóval, stb. együtt állatállományunk bőségesen el lesz látva téli ta­karmánnyal. Orosz Elek brigádvezető Az agronóm­us tanácsai A tarló vetés jelentősége Kolhozaink takarmánykész­letüket jelentékenyen növelhe­tik azáltal, ha közvetlenül az aratás után a tarlóba takar­mánynövényeket vetnek. Erre a célra megfelelő a köles, ta­tárka, kukorica, napraforgó, zabosbükköny, cirok, tarlóré­pa, esetleg csumiza. E növé­nyek úgy silózásra, mind zöld­takarmányozásra alkalmasak. A tarlóvetés eredményessé­ge attól függ, hogyan hajtjuk végre a talaj előkészítését a vetés előtt. Elsősorban arra kell ügyelnünk, hogy a talaj­ban megőrizzük a nedvessé­get. Ezért, amint a kalászoso­kat learattuk, a talajt hala­déktalanul szántsuk fel 15-18 cm. mélyen. A szántás nyo­mában azonnal boronáljunk egy-két nyomon. Ha a talaj még így is rögös volna, ak­kor nehéz hengerrel hengerel­jük és ismét boronáljuk, hogy megfelelően porhanyóssá te­gyük. Az így előkészített ta­lajba vetjük a rendelkezésünk­re álló vetőmagot. A vetést rendes sorvető­géppel végezzük, megfelelő mélységben helyezve el a ma­got. A kölest, tatárkát 4 cm., a zabosbükkönyt 5 cm., a nap­raforgót, kukoricát 8—10 cm. mélyen vetjük. Különösen fontos, hogy a napraforgót és kukoricát az említett mély­ségben vessük el. Hogy ezt el­érjük, a vetőcsoroszlyát meg­felelően terheljük meg. A kukoricát és napraforgót vethetjük szárazságra hajló talajon is, 40—45 cm. sortá­volságra, de ebben az esetben a vetést kikelésekor a sorok között egyszer-kétszer lóka­­­­pával megkapáljuk. Vetés­­után hengereljünk, a növény і kikelése után pedig boronál­junk, hogy a talaj ki ne szá­radjon. Abban az esetben, ha a ve­tésre felszántott terület túl száraz volna és a magvak ki­kelése nem látszana biztosí­tottnak, a vetést halasszuk el az első esőig. Ha közben a ta­laj megkeményedett, össze­állott volna, akkor azt a vttés előtt boronáljuk és kultiváto­­rozzuk. Abban az esetben, ha a ta­laj annyira száraz, hogy­ a tar­ló felszántását a szárazság mi­­att nem tudjuk elvégezni, ak­­kor a tarlón csak tárcsás bo­­jronával, kultivátorral végzünk­­ hántást, csak eső után­­szántjuk fel a mezőt vetésre s nyomban be is vetjük. A fentiek­t intézkedések­­végrehajtásával zöldtakar­­­mány készleteinket 82—240 mázsával növelhetjük hektá­ronként. Berényi Gy., a körzeti mezőgazdasági osztály főagronómusa. 3. oldal. Elegendő takarmánnyal láttjuk el állatainkat Múlt évben a Poltavai terület, kremencsuki kerület Molotov kolhozában Szljot Alexandernek, a takarmány­­készletező­ brigád vezetőjének kezdeményezésére nagy mé­reteket öltött a takarmánytermelő brigádok és csoportok versenye. A verseny szép eredménnyel járt. Érdekes tudni, hogyan dolgozik ez idén Szljot elvtárs, a verseny kezdeményezője. Alant közöljük Szljot elvtárs cikkét, akit azóta a Mo­lotov kolhoz farmvezetőjének neveztek ki. Kolhozunkban már három évvel ezelőtt megszerveztük a takarmánykészletező brigádot. Ez jelentősen elősegíti az ál­latállomány takarmányel­látását. Tavaly összes állata­inkat biztosítottuk takarmány­nyal, úgy, hogy a tél folya­mán az átlagnál jobban vol­tak táplálva. A kolhoz a tehenek kivéte­lével már teljesítette az állat­­tenyésztés fejlesztésének há­roméves tervét. Emelkedik az állatállomány produktivitása is. A folyama­tos zöldtakarmányozás előtt minden fejőstehén átlagban 1300 liter tejet adott egy év­ben, 1949-ben pedig már 2500 litert. Fejőnőink arra kötelez­ték magukat, hogy 1950-ben minden fejőstehéntől átlagban legalább 3000 t. tejet fej­nek. Tervbe vettük, hogy 1950- ben több, mint 10 ezer mázsa takarmányt készletezünk. Ez i­dén 81 hektár takarmány és silónövényt vetettünk el. A bri­gádnak a vetésforgóra 120 hektár területet jelöltek ki. Május elején 60 tehenet, 190 borjút és 210 juhot hajtottunk ki a legelőre, amelyeket kará­mokban helyeztünk el. Június első napjaitól kezdve zabos■ bükkönyt kaptak az állatok, azután pedig szudánfüvel etet­tük őket. Ez évben megkezdtük egy új takarmánynak, a bajzafünek termesztését. Bajzafüves július hó második felében kezdjük etetni az állatokat, augusztus­ban tengerivel és tökkel, szep­temberben második kaszálási­ szudánfűvel, takarmánytökkel és aratás után vetett tengeri­vel, melyet zöldtakarmánynak ívezünk az árpa és zab beta­karítása után, tápláljuk az ál­latokat. Takarmánytermelő brigá­dunk energikusan készül a tél­re. Az állatállományt be kell biztosítani téli takarmánnyal. Ezért harcolunk a takarmány- és silónövények bő termésé­ért. A 10 hektáron vetett ta­karmányrépát főleg az őszi­téli időszakban fogjuk felhasz­nálni. Jelenleg silózással va­gyunk elfoglalva. Összesen 300 tonna silónk lesz. Ez évben takarmánytermelő brigádunk először silóz takar­mányt­ a sertések részére. 50 tonna káposztalevelet, lucer­nát, tököt és takarmányrépát rétegeztü­nk fel a silógödrök­ben. A brigád befejezte a lucer­na kaszálását, 70 tonna szé­nát, 200 tonna takarmányré­pát készletez, leszállítja a far­mokra a szalmát és tengeri­­gezét. A kolhoz vezetősége gondoskodott arról is, hogy az állatok részére a téli időszak­ra meleg istállókat készítse­nek. Mintaterv szerint épít­jük a téglából készült sertés­ólakat és istállókat. A napok­ban megkezdjük a takarmány felaprítására szolgáló helyi­ség felépítését. Már beszerez­tük a takarmányvágó-gépet. Vízvezetéket és automati­kus itatószerkezetet szerelünk fel, bevezetjük a villanyfejést. Még jobban fellendítjük a takarmánytermelő brigádok és csoportok szocialista verse­nyét, az összes állattenyész­tők versenyét. Ellátjuk az ál­latállományt bőséges téli ta­karmánnyal. Határidőn belül teljesítjük az állattenyésztés fejlesztésének hároméves ter­vét! Szljot A., a Molotov kolhoz farm­vezetője.

Next