Vörös Zászló, 1951. július-december (7. évfolyam, 51-102. szám)
1951-07-01 / 51. szám
Vasármpp Mit láttunk az uzshorodi körzetben A hét elején körzetünk kolhozistáinak küldöttsége meglátogatta az uzshorodi körzet kolhozait, hogy ellenőrizze a Sztálin elvtárs előtt vállalt kötelezettségek teljesítéséért folyó szocialista verseny menetét. Meglátogattuk az uzshorodi körzeti Iszkra, Gorkij, Zsdanov, Győzelem, Bolsevik kolhozokat és a szürtei GTA-t. Látogatásunk ideje alatt sok érdekes dolgot láttunk és tapasztaltunk. Az uzshorodi körzet kolhozistái odaadóan harcolnak a bő termésért, az állatállomány produktivitásának emeléséért. Gazdag termést érlelnek a körzet kolhozmezői. Különösen szépek az ősziek az Iszkra kolhozban, ahol Nyisztor, Dobos és Kerek brigádvezetők hektáronkénti 21 mázsa őszi rozs és 24 mázsa búzatermésért versenyeznek egymással. Ebben a kolhozban tiszta és gyommentes az embermagasságú kukorica. Dusán zöldel és virágzik a burgonyavetés hatalmas táblája e kolhozban. Lecó István csoportja már befejezte a második kapálást és készül a kukorica műbeporzására. — Mi 180 mázsa kukoricát és 550 mázsa burgonyát akarunk betakarítani minden hektárról — jelentette ki Lecó István. — Ezért a termésért odaadóan harcolunk. Idejében vetettünk és most gondosan ápoljuk a növényeket. A vetésben nem akadályozott bennünket az eső. Kihasználtunk minden alkalmas pillanatot. Már reggel 6 órakor mindannyian munkában voltunk és napestig dolgoztunk. Ugyanígy szerveztük meg a munkát most a kapálásnál is... Az Iszkra kolhozban gondosan felkészültek az aratásra. Az UK(b)PKB júniusi plénuma határozatának megjelenése után szemle-brigádokat alakítottak. A szemle-brigádok ellenőrizték, hogyan készült fel a kolhoz az aratásra. A szemle-brigád tanácsára kijavították a magszárítót és rendbehozták az összes mérlegeket. A szemle-brigád más észrevételeit is azonnal megvalósították. Példás munkafegyelemmel és renddel találkoztunk a Zsdanov kolhozban is. Ez a kolhoz a Dubkoveckij Fedor vezetése alatt álló »Október vívmánya«' kolhozzal" áll versenyben. A kolhozisták komolyan veszik a versenyt. Az egyes munkák befejeztével ellenőrzik a verseny eredményeit és harcolnak a felfedett hiányosságok kiküszöböléséért. A brigádok és csoportok pontosan kidolgozott munkaterv szerint működnek és biztosítják a kolhoz agronómusa által összeállított agrotechnikai intézkedések végrehajtását. Ebben a kolhozban láttuk, milyen nagy segítséget jelent a kolhoztermelésben a szorgalmasan dolgozó kolhozagronómus. Ruszin Ilona, fiatal agronómus, három évvel ezelőtt fejezte be a mukacsevói mezőgazdasági technikumot. Mikor megtudta, hogy a berehovói körzetből érkeztünk hozzájuk, érdeklődött volt iskolatársnői után, akik most a mi körzetünkben dolgoznak. — Hogyan dolgozik Varga Anna és a többi osztálytársam? — kérdezte Ruszin elvtársnő. — Hogyan segítik a kolhozistákat a mezőgazdasági tudomány elsajátításában? Van-e a berehovói körzet kolhozaiban agrokabinet? Ruszin elvtársnő bevezetett bennünket a Zsdanov kolhoz nagyszerűen berendezett agrokabinetjébe. Itt láthattuk a mezőgazdaság kártevőiről, a gyümölcsfák és más növények betegségeiről készített színes rajzokat, fényképeket, plakátokat és mellettük az ellenük való harc módozatait magyarázó szöveget. Ebben a kolhozban 60 kolhozista fejezte be kitűnő eredménnyel a mesterképző agrotecnikai iskola első tanfolyamát. A kolhozisták még most is összegyűlnek hetenként az agrokabinetben, hogy tanulmányozzák az élenjárók munkamódszereit. Delegációnknak be kellett ismerni, hogy ilyen mezőgazdasági kultúrház nincs körzetünkben és nagyon kevés olyan kolhoz-agronómust találunk, mint Ruszin Ilona. Az uzshorodi körzetben, mint megállapítottuk, lényegesen jobb a kolhozok állattenyésztése. Messze mögöttük maradunk az állatok produktivitását illetőleg. Még egy olyan, aránylag kis kolhozban is, mint a Gorkij kolhoz, az elmúlt évben minden egyes tehéntől 1459 liter tejet fejtek. E kolhoz állattenyésztői azért küzdenek, hogy ebben az évben minden egyes tehéntől legalább 2.500 literes fejésátlagot érjenek el. Az állattenyésztés a kolhozok igen jövedelmező ágazata. Ebben a kolhozban az állattenyésztésből több, mint 300.000 rubel jövedelem származott. Körzetünk brigádvezetői sokat tanulhatnak Hidi Ferenctől, a Győzelem kolhoz brigádvezetőjétől, aki az árpa learatása után már elvetette a kölest másodvetésként. Az uzshorodi körzet kolhozaiban a kolhozok elnökei általában sokkal több kezdeményezési lehetőséget adnak a brigádvezetőnek, mint a mi körzetünkben. Természetesen hiányosságokat is találtunk az uzshorodi körzet kolhozaiban. Delegációnk az uzshorodi körzeti kolhozistáknak ott helyben rámutatott a felfedett hiányosságokra, mert a kölcsönös ellenőrzés célja az, hogy segítsünk egymásnak az élenjárók sorába kerülni. TÓTH I., a körzeti végrehajtó bizottság elnöke, TRÓJÁK N., a körzeti pártbizottság osztályvezetője, LENGYEL J., a Lenin kolhoz elnöke, ROMAN P., a Hruscsov kolhoz brigádvezetője, SZELES L., a Sztálin kolhoz brigádvezetője, KOVALY A., a bótvágyi GTA főagronómusa. VÖRÖS ZÁSZLÓ Hogyan építsük fel a gyorsterményszárítót? Az USzSzK mezőgazdasági minisztériuma azt javasolta, hogy a kolhozokban építsenek Udovenko agronómus által ajánlott mintájú terményszárítókat. Ilyen terményszárítót minden kolhoz 3—4 nap alatt felépíthet. A terményszárítóban 24 óra alatt 20 tonna magot lehet szárítani, amelyet nem fenyeget a megpörkölődés, nem fülledhet be és nem veszítheti el csiraképességét. A terményszárító minden fajta tüzelővel sűthető és meleg levegővel szárítja a terményt. Az Udovenko agronómus által szerkesztett magszárító három részből áll: száritótérből, kályhából és viharkészülékből. A száritótér 300x400x70 cm méretű. Kőből vagy vályogból is felépíthetjük. A száritótér alapját 35 cm-es földréteggel töltjük fel ezt pedig 5—6 cm vastag jól lesulykolt agyaggal burkoljuk. Ezen a padlón a szárítótér hosszában egymástól 60 cm távolságban gerendákat fektetünk. E gerendákat harántirányban, egymástól 15—20 cm távolságra odaerősített lécekkel berácsozzuk. E farácsra fémszitát fektetünk, melyen áthatol a meleg levegő. Ha nincs szitánk, használhatunk helyette bádogot is, de ezt előzőleg sűrűn kilyukaszt, látjuk, ügyelve arra, hogy a lyukakon ne férjen át a búzaszem. A szita szélein 20 cm magas deszkakeretet állítunk fel a mag szétszóródása megakadályozására. Kukoricaszárítás esetén a deszkaszéleket 40—50 cm magasra emeljük. A szárítótér keskenyebb oldalán építjük a kályhát. A kályhában a szárítótér szitája alatti színvonalon, úgy, hogy ez a viharkeréktől a szita alatti térbe vezessen 7—8 darab, vízszintesen fekvő, 1,5 méter hoszú vascsövet szerelünk. A csövek átmérője 5—10 cm lehet. Ha nincs készen csövünk, könnyen elkészíthetjük egyszerű bádogból. A csövek nyitott végei ilyenképen összekötik a viharkereket a kályhán keresztül a szárítóval. A csövek külső nyitott végét a 3 számú »Sirokkó« viharkerék nyílásával kötjük össze. Ha a kolhozban nincs ilyen gép, helyettesíthető egyszerű szerelőrostával is. Ebben az esetben a szerelőrosta fúvónyílását sűrű zsákanyaggal, vagy bőrrel — a kovácsfuttatókhoz hasonlóan — odaerősítjük a csőnyílásokhoz, a szerelőrosta másik nyílását pedig szorosan elzárjuk, így a viharlapátok a levegőt az átizzított csöveken keresztül a szárítókamrába fújják. A vihargépet kisebb villanymotorral, vagy járgánnyal tarthatjuk működésben. A kályha kéményébe szabályozólapot illesztünk, mellyel növelhetjük, vagy csökkenthetjük a huzatot, ami szabályozza a szárítótér levegőjének hőfokát. A szárítót célszerű fedél alatt helyezni el. Az Udovenko agronómus által ajánott szárítót bármely más szemestermény szárítására is sikeresen alkalmazhatjuk. Szoltinszkij V., az USzSzK mezőgazdasági minisztériuma terményosztályának vezetője. &ЕНТИАЯТ0Р Az első vörös szekérsor Ünnepélyesen vonult végig Berehovo főutcáján a lakosok sorfala között az első vörös szekérsor. Az első szekeren nagy, szépen festett jelszó: »Az első terményt az államnak!« A Marx Károly kolhoz kollektívája, amely már teljes lendülettel arat, behozta az első 80 mázsa búzát a Terménykészletezőbe. Liebermann elvtárs, a kolhoz elnöke boldogan vette át az állami terménybeszolgáltatásról szóló első elismervényt. Javítsuk meg a munkafegyelemet A mezőgazdasági év első felének végén járunk már. A Kirov kolhozban azonban 1200 munkaképes kolhozista közül csupán 864 teljesítette a június 15-re megállapított munkanap-minimumot. Munkaképes kolhozistáink közül 183 kolhozistának egyetlenegy munkanapja sincs! Mindez arról beszél, hogy a kolhozban alacsony a munkafegyelem. Ez az oka annak, hogy a burgonya vetését is csak június 20-án fejezték be és igen hanyagul művelik a többi kapásnövényt. A kolhoz vezetősége nem törekszik arra, hogy megszilárdítsa a munkafegyelmet. Nem igyekszik a kolhozistákkal elszámolni elmúlt évi tartozásait. Világos, hogy ez nem segíti elő a munkafegyelem megszilárdítását, különösen most, az aratás küszöbén. A vezetőség nem gondoskodik arról, hogy az aratásra minden munkaerőt mozgósítson. A kolhozban minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a kalászosokat egy nap alatt learassuk, csak mozgósítani kell minden tartalékot. A kolhoz vezetősége a könnyebb végét fogta meg a dolognak. Ahelyett, hogy több, mint 200 kaszást osztott volna be az aratáshoz, amire minden lehetőség megvan, megelégedett 85 kaszáscsoport alakításával. Ha azt akarjuk, hogy kolhozunk ne maradjon le az össznépi szocialista versenyben, hamar készüljünk el az aratással és az elsők között szolgáltassuk be a terményt az államnak — el kell érnünk, hogy ebben az időben ne legyen egyetlen kolhozista sem, aki otthon marad, nem jelenik meg a munkán. Ezt pedig mindenekelőtt a kolhoz vezetőségének, különösen Sztojka és Babik elvtársnak kell biztosítani. Szmelij A. 3. oldal PONTOSAN A GRAFIKON SZERINT A Kalinin kolhoz 51 hektáron termelt ez idén őszi árpát. A körzetben az elsők között kezdtük meg az árpa aratását és pontosan az előre kidolgozott grafikon szerint be is fejeztük azt. Az aratás gyors és veszteség nélküli lefolytatásában nagy szerepet játszott a brigádok és az aratócsoportok közötti verseny, valamint a helyes munkaszervezés. Az aratás első napján pontosan a megállapított időben megjelentek a mezőn az aratócsoportok tagjai. Mindenki ismerte saját részlegét. Minden kolhozista tudta, mi a beosztása és így azonnal munkához láttak. A mezei brigádoknak nagy segítségére voltak az állatfarmok dolgozói, akik a farmon végzett munkájukon kívül vettek részt a terménybetakarításnál. Cibár László, az aratógéppel pár óra alatt 1,5 hektár árpát aratott le. Varjú Bálint, Biró Elek, Веса Mihály, az aratógép előtt már kora hajnalban körülkaszálták az árpatáblát. Polák Julia, Sutka Mária, Mihályka Paula, Orosz Mária és mások marokszedésnél, kévekötésnél és kersztrakásnál, túlteljesítették normájukat. Ohár Gy.,