Vörös Zászló, 1952. július-december (8. évfolyam, 55-107. szám)

1952-07-03 / 55. szám

4. oldal ВБ 01721 s A mi naptárunk Nahimov Pável Július 5-én lesz Nahimov Pável Sztyepanovics, az orosz hadiflotta kiváló tengernagya­ születésének 150. évfordulója. Nahimov P. Sz. közel 40 évig szolgált az orosz haditengerészet­nél, lankadatlanul erősítve annak hatalmát. Nahimov a nevezetes na­­varini csatában (1827), ahol az egész török hadiflottát szétverték, az Oroszország ellenségei felett aratott fényes győzelmével újabb dicső oldalakat írt be Oroszország és az orosz haditengerészet törté­netébe. Nahimov P. Sz., az orosz haditengerészet kiváló vezére, az odaadó hazafi Szinop és Szevasz­­topol hősies védelmével örök hír­nevet szerzett. A múlt század 50-es éveinek ele­jén az angol és francia kormányok fokozták agresszív törekvéseiket a Közel-Keleten. Felhasználva a szul­táni Törökországot, igyekeztek ha­talmukba keríteni a Kaukázust és megerősíteni helyzetüket a Fekete tengeren. Nahimov P. Sz. kiváló katonai és hatalmas szervező tehet­sége az Anglia által indított krími háborúban (1853—Ґ856) tűnt ki tel­jes nagyságában. A Szinopnál 1853 november 18- án (30-án) aratott győzelem az orosz haditengerészet egyik legna­gyobb győzelme volt. Nahimov elő­ször vesztegzár alá vette, majd megtámadta és a szteopi öbölnél teljesen szétverte a 15 hajóból álló török hajórajt. Egy kivételével, melynek sikerült megszöknie, min­den török hajó elpusztult. A törö­kök a hajóraj legénységének két­harmadát elvesztették. Fogságba esett a török hajóraj parancsnoka , Oszmán pasa is. A szinopi csatának hatalmas stratégiai jelentősége volt. Az orosz flotta, szétverve a török hajórajt, meghiúsította az angoloknak Kau­kázus elfoglalására irányuló ter­veit. Az angolok és franciák kísérle­te, hogy »idegen kezekkel« harcol­janak — meghiúsult. Bebizonyoso­dott, hogy Törökország nem képes ellenállni az orosz fegyveres erők­nek. Ezért Anglia és Franciaország katonai támadást indított Oroszor­szág ellen. Az angol-francia flotta behatolt a Fekete-tengerre és Krím­ben rohamosztagokat tett partra. Az 1854—1855-ös években folyt le Szevasztopol hősies védelmezé­­se. Az ellenség nagy számbeli és technikai fölénnyel rendelkezett a védelmezőkkel szemben. A krími háború tisztán kimutatta a jobbágyi Oroszország elmaradott­ Sztyepanovics­ ságát, szegénységét, a jobbágy­rendszer korr­adtságát. De úgy Szevasztopol védősáncain, mint a szinopi harcban az orosz matrózok és katonák megdönthetetlen ere­jükről, magas katonai tudásukról, katonai kötelességük öntudatos tel­jesítéséről tettek tanúbizonyságot. Szevasztopol az orosz nép hősies­ségének jelképévé vált. Kornyilov tengernagy halála után Nahimov P. Sz. vette át Szevasz­topol hősies védelmezésének irányí­tását. Nahimov, a kiváló flottave­zető, a szárazföldi katonai manő­verekben is nagyszerű szervezőte­hetségnek bizonyult. Az egész szárazföldi és tengeri haderőt a város védelmére össz­pontosította, sikeresen szervezte meg azok együttműködését s rövid időn belül védő erődítményekkel vette körül a várost. Nahimov előrelátta az ellenség terveit. Személyes példával és lel­kesítő szavakkal bátorította a hő­sies védelmezőket. 1855 július 10-én, az erődítménye­ket ellenőrizve, Nahimov halálos fejsérülést kapott és két nap múlva meghalt. Ez súlyos veszteséget je­lentett Szevasztopol védelmezői és Oroszország számára. Szevasztopol tizenegy hónapos védelme legyengítette az ellenség erőit és meghiúsította harácsoló terveit. Anglia, Franciaország és Törökország békeszerződést kötött Oroszországgal. A szovjet nép és a Szovjet Fegy­veres Erők nagyra értékelik Nahi­mov P. Sz. érdemeit. A szovjet nép a forradalom előtti Oroszország haladó szellemű tényezőjének, az orosz tengerészeti tudomány egyik alapítójának, Navarin, Szinop, Sze­vasztopol hősének, kiváló flottave­zetőnek és nagyszerű szervezőnek tekinti őt. A Nagy Honvédő Háború évei­ben,­­ Sztálin elvtárs kezdeménye­zésére, a szovjet kormány Nahimov rendjelet és kitüntetést alapított, amellyel a szocialista Haza dicső­sége érdekében véghezvitt harci hőstetteiért már sok szovjet tenge­részt tüntettek ki. Nahimov nevét viseli sok katonai iskola, melyben a fiatal tengerészeket nevelik. A szovjet tengerészek, Hazánk szabadságáért és függetlenségéért harcolva, fejlesztve az orosz hadi­flotta tradícióit, a zseniális vezér és hadvezér, Sztálin elvtárs irányí­tása alatt újabb ragyogó oldalakat írtak be az orosz haditengerészet dicső könyvébe. BJELSZKY A., ellentengernagy. VÖRÖS ZÁSZLÓ Csütörtök, 1952 július 3. Levelek a szerkesztőséghez A kapitalizmus országaiban Ki kormányozza az USA-t? Az amerikai imperialisták laká­jai, a jobboldali szocialisták, a megvesztegethető burzsoá »tudó­sok«, írók, újságírók minden lehető módon magasztalják az »amerikai életmódot«. Azt akarják bebizonyí­tani, hogy az USA »demokratikus« állam, ahol a nép részt vesz az or­szág kormányzásában. Az imperia­lista burzsoázia ezen állításai tel­jesen alaptalanok. Amerika igazi gazdái a milliár­dosok és milliomosok. Az USA- ban a nagy kapitalista monopóliu­mok diktatúrája uralkodik, amelyek az állami apparátust arra használ­ják fel, hogy a dolgozók kizsák­mányolása útján a lehető legna­gyobb nyereségekre tegyenek szert, a háborús hisztéria terjesztése útján más népeket kifosszanak. Az USA összes fontosabb álla­mi állásaiban a nagytőkések ül­nek. Vegyük például Truman, a köztársasági elnök környezetét. Truman segítőtársa és főtanácsosa a bel- és külpolitika fontosabb kér­déseiben Harriman­, ismert milliár­dos. Harriman egy nagy bank tulaj­donosa, több vasúti részvénytársa­ság vezetőségi tagja, melyek több­sége vagy teljesen saját tulajdona, vagy pedig a Wall-street más ve­­­­zetőivel közösen birtokolja azokat. Harriman egy hatalmas rézbányá­szati társaság főrészvényese. Ez a részvénytársaság az imperialista táborhoz tartozó országok katonai célokat szolgáló rézszükségletének legfőbb szállítója. Nagy nyereségekre téve szert a s rézszállításokból­­Harriman min­­den erejét a fegyverkezési hajsza fejlesztésére, az amerikai imperia­lizmus újabb véres kalandor tervei előkészítésére fordítja. Harriman partnere Lovett P. A., »védelmi« miniszter. Lovett növeli az USA fegyveres erőit, az ameri­kaiak­­újabb ezreit állítja fegyver­be. A közelmúltban az úgynevezett védelmi mozgósítást Charles Wil­son, Morgan milliárdos embere irányította. Vezetése alatt az ame­rikai gazdaságot háborús mederbe terelték. Charles Wilson mindenké­pen erőszakolta az ádáz fegyverke­zési hajszát, amely óriási nyeresé­get hoz az amerikai milliárdosok­nak. Wilson, kihasználva állása ad­ta lehetőségeit, ügyelt arra, hogy a morganista monopóliumok kapják­­meg a legjövedelmezőbb katonai megrendeléseket. A Morgan dinasztiának számos­képviselője van a felsőbb állami ál­lásokban. Ismeretes, hogy Dean Achesont, az USA agresszív külpo­­litikája egyik főkolomposát csak azután választották meg államtit­kárrá, miután ügyvédi cége elvál­lalta az egyik morganista bank ér­dekeinek képviseletét. Giffert, az USA angliai követe a morganista társaság volt vezetője. Lendületes harcot folytatnak a fontosabb állami állásokért Roc­kefeller, Mellen és a Wall-street más mágnásai is. John Mackley, az USA nyugatnémetországi főkomisz­­száriusa szoros kapcsolatban áll : »Chesr National«, rockefelle­ri bank­kal. Az általa folytatott politika , Németország feldarabolása és a bonni államnak az amerikai ag­­resszió nyugat-európai támaszpont­jává való átalakítása politikája, a rockefellerek és azok társai külpo­litikája. Fontos szerepet játszott az USA külpolitikája átalakításában John Foster Dalles, a rockefellerek ré­gi szolgája, ő készítette elő az USA és csatlósai különszerződését Japánnal, amely az ázsiai új hábo­rú előkészítésének szerződése. Dalles volt az amerikai imperia­lizmus koreai véres háborújának egyik kezdeményezője. A koreai­­háború­­óriási nyereséget hozott a rockefellereknek és egyénileg Dal­lesnek is. Thomas Dui, New­ York állam je­lenlegi kormányzója Rockefel­ler embere. Dui az amerikai ag­ressziónak Távol-Keleten való ki­terjesztésére, az ország további fa­­sizálására törekszik. Az USA köztársasági elnöki állá­sára a legfőbb jelölt jelenleg Ro­bert Taft szenátor, milliárdos. Ilyen példákat számtalant lehet­ne felsorolni. Ezek a példák meg­győzően tanúskodnak a monopolis­ta nagytőke határtalan uralmáról az USA-ban. A milliárdosok és mil­liomosok vezetik az állami appará­tust, a reakció, a fasizmus és a há­ború útjára irányítják annak te­vékenységét. MERI EV VA Gazdálkodjunk jól a munkanapokkal A Lenin útja kolhozban a kolhoz új vezetősége nem­­tanult a múlt évi hibákból. Már július elején járunk, a kolhozban lendületes munka folyik, learattuk az őszi árpát, szántjuk a tarlót, a napokban megkezdődik az általános ara­tás, de a brigádvezetők még mindig nem tudják, hány­­ munkanapot használtak fel eddig és mennyit lehet még felhasználniuk. A kolhoz vezetőségének és Jakovenko főkönyvelőnek sür­gősen pótolnia kell mulasztá­sát, tájékoztatnia kell a mun­kanapok felhasználása állásá­ról a brigádvezetőket s így elejét kell vennie a múlt évi hibák megismétlődésének. Takács L. Sportszerűtlen viselkedés A gáti »Kolhozista« futball­csapatának néhány tagja még­­ nincs tisztában azzal, hogy mi a szovjet sportoló köteles­­­sége. Ilyenek Kenéz Ignác és Taschman Béla futballisták. "Többször megtörtént, hogy­­azon a napon, amikor a csa­pattal mérkőzésre kellett vol­na indulniok, Berehovóra, il­letve Mukacsevóra utaztak s nem törődtek azzal, hogy csa­patuk 9 játékossal áll ki a mérkőzésen. Pártunk és kormányunk minden segítséget megad ne­künk, kolhozistáknak, a falu sportjának fejlesztésére. Erre a támogatásra sportolóinknak becsületes magatartással, a­­ falusi sport fellendítésével kell felelniük. Király I. Felszólalásaink nyomán Régen nem láttuk... A »Vörös Zászló« folyó évi 33. számában cikket közöl­tünk a fenti cím alatt, mely­ben bíráltuk Margitics elv­­­­társnőt, a borzsavai klubveze­­­­tőt a munkafegyelem durva­­ megsértéséért. A körzeti kulturfelvilágosító­­osztály közli szerkesztősé­günkkel, hogy a cikk adatai megfelelnek a valóságnak. Margitics elvtársnőt leváltot­ták munkájáról és bírósági eljárást indítottak ellene. A „Kolhozista“ veresége Vasárnap játszották le az Uk­rajnai elsőosztályú labdarúgó baj­nokság negyedik csoportjának utol­só fordulóját, mely során a muka­­csevói Iszkra vendégül látta a be­­rehovói Kolhozistát. Tízezres tömeg nézte végig az érdekesnek ígérkező találkozót. A mérkőzés a mukacsevóiak fölényé­vel kezdődött, melyet az első fél­időben meg is tartottak. A félidő 30. percében az Iszkra Barát, a »Kolhozista« kapusa hibájából ve­zetéshez jut. A második félidőben tovább tart a mukacsevóiak fölénye. A bereho­­vói csapat csak szórványosan tud támadni. A mukacsevói csatárok több alkalmas helyzetet kihaszná­latlanul hagynak, újabb gólt elérni nem tudnak. A mérkőzés 1:0 ará­nyú eredménnyel végződött a mu­kacsevói Iszkra javára. A mérkőzés a várakozás ellené­re mindkét csapat részéről alacsony nívójú játékot hozott. Különösen áll ez a berehovói csapatra, mely széteső játékával, pontatlan átadá­saival megérdemelten szenvedett vereséget. Hogy a vereség bekövetkezett a gyenge formában lévő mukacsevói csapattól, annak okai a következők: A csapat felállítása helytelen volt. A csapatból kihagyták a már hetek óta jó formában levő Pap kapust, Urbánszkit sérülten ját­szatták, nem került be a csapatba az állandóan jó formában levő Hudák. Amikor Urbánszki sérülése miatt játékképtelen lett, a gyenge formában levő Gácsit állították he­lyébe és ezzel jelentősen legyengí­tették a csapatot, így történt az, hogy a helytelenül összeállított csapat nem talált magára, nem volt meg a kellő összjátéka. A berehovói sportkedvelő közön­ség méltán kérdezheti, ki a felelős ezért a vereségért. Hogy a »kolho­zista« vereséget szenvedett, ezért elsősorban Végh ely. edző a felelős. Hibás a »Kolhozista« vezetősége is, amely nem gyakorol kellő ellenőr­zést az edző munkája fölött. Dinamó G. Nehru nyilatkozata Delhi, (TASS). Nehru, Ind­­­dia miniszterelnöke, felszólal­va a parlamentben, kijelen­tette, hogy »India kormánya semilyen mértékben nem tá­­­mogatja a Koreában folyó hadműveleteket. Ellenkezőleg,­­ hőn óhajtja, hogy ezek a had­műveletek szűnjenek meg és hogy érjék el a fegyverszüneti megállapodást, ami az ezen kérdéssel összefüggő külön­böző problémák rendezéséhez vezet­. E hadműveletek bár­­, milyen esetleges kiterjeszté­se — hansúlyozta a minisz­­­­terelnök —, magában hordoz­­­­za az általános békét fenye­ r­gető veszélyt. A továbbiakban Nehru rá­­­­mutatott arra, hogy, miként­­ már jól ismeretes, a kísérletek­­ történtek, hogy kielégítően megoldják a koreai tűzszünet­tel és fegyverszünettel kapcso­latos kérdéseket és ezirány­­ban jelentős előrehaladás tör­tént, jóllehet egy-két problé­ma még mindig megoldatlan a koreai háborúról maradt«. A miniszterelnök kijelentet­te, hogy bár India nem vesz részt a koreai háborúban, azonban rá, mint az ENSz tagjára, mégis felelősség há­rul minden olyan cselekmény tekintetében, amelyet az ENSz nevében valósítanak meg és különösen akkor, amikor az ilyenfajta cselekmények a konfliktus kiterjedéséhez ve­zethetnek. Az indiai kormánynál, foly­tatta Nehru, nyugtalanságot kelt még annak gondolata is, hogy az ENSZ, a háború és a béke jövőjét megfelelő tanács­kozások nélkül döntheti el és végeredményben a katonai pa­rancsnokság hadszíntéren ho­zott döntéseitől függhet, amely egészen természetes, inkább gondol a katonai jelentőségű feladatokra, mint a fontosabb nemzetközi kérdésekre. Szerkesztő­: SVÉD A. A szerkesztőség címe: Berehovo, Yorosilav tér 3. A szerkesztőség telefonszáma 156. A nyomdáé 111. Адрес редакції. м. Берегово tu. Ворошгдові, No 3. Телефон редапдіі 156. Телефон друкарні 111. Тираж 3000

Next