Vörös Zászló, 1953. január-június (9. évfolyam, 1-53. szám)

1953-01-04 / 1. szám

Vasárnap, 1953 január 4. VÖRÖS ZÁSZLÓ A mukacsevói körzet állattenyésztői kezdeményezése nyomán A mukacsevói körzeti veliki-lucski Lenin kolhoz fiatal állatte­­­­nyésztői a XIX. pártkongresszus határozatai által az állattenyésztők ■ elé tűzött feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében szocialis­­t­­a versenyt indítottak és arra kötelezték magukat, hogy biztosítják­­ az állatállomány példás teleltetését, sikeresen bonyolítják le a fedez­­t­­etési kampányt, teljesen megőrzik a szaporulatot, a jószág és ba- s romfiállományt és a téli időszakban elérik az állatok produktivitá­­­­sának emelkedését. Arra hívták fel a terület állattenyésztőit, kövessék­­ példájukat. Körzetünk kolhozaiban élénk visszhangra talált a veliki-lueskiak­­ felhívása. A farmok dolgozói, megtárgyalva a felhívást, a kolhoz kon­krét adottságaiból kiindulva, kötelezik magukat az állatállomány jó teleltetésének biztosítására. Szocialista versenyszerződéseket kötnek , és versenyt indítanak azok teljesítéséért. Alább közöljük a Kaganovics, Hruscsov, Atarx Károly kolhoz ál-­l­­­lattenyésztőinek szocialista kötelezettségvállalásait. Mi, a derenkoveci Kagano­vics kolhoz ifjú állattenyész­­­tői, miután elolvastuk az új­ságban a mukacsevói körzeti veliki­lucski Lenin kolhoz komszomol állattenyésztőinek kötelezettségvállalását, szin­tén bekapcsolódunk az állatok példás teleltetésének biztosítá­sáért folyó szocialista ver­senybe és a következő kötele­zettségeket vállaljuk: 1. Tudva azt, milyen nagy jelentősége van a közösségi állatállomány példás telelteté­sének, az állatállomány szá­ma megőrzésének és gyarapí­tásának, valamint produktivi­tása emelésének a XIX. párt­­kongresszus határozatai telje­sítése szempontjából, mindent megteszünk­ annak érdekében, hogy pontosan betartsuk az állatok gondozására és ta­karmányozására vonatkozó összes zootechnikai és állator­vosi előírásokat. Az állatok súlyveszteségének megakadá­lyozása céljából a téli időszak alatt gazdaságosan fogjuk fel­használni kolhozunk takar­mánykészletét és azokat csak előkészített állapotban etetjük. 2. A farmok munkarendjé­nek szigorú betartása, a jó gondozás, takarmányozás és a takarmányoknak a zootech­* A Kaganovics kolhoz fiatal állattenyésztőinek szocialista kötelezettségvállalása inka szabályai szerinti felhasz­nálása útján 1953 január, feb­ruár, március és április hóna­pokban a farmokon levő 85 tehénből 70-től 800 liter fejés­­átlagot, 15-től pedig 1.200 li­ter fejésátlagot érünk el. 3. Jól előkészítjük és sikere­sen lefolytatjuk a téli fedezte­­tési kampányt, biztosítjuk, hogy 85 tehéntől ez idén 85 egészséges borjút nyerjünk, azokat felneveljük. 4. Teljes mértékben meg­őrizzük a malacszaporulatot és elérjük, hogy azok élősúlya 2 hónapos korban átlagban meghaladja a 12 kilogrammot. 5. Már most megtesszük a szükséges előkészületeket az állatok nyári karámoztatásá­­nak sikeres levezetésére. 6. Hogy kötelezettségünk­nek becsülettel eleget tehes­sünk, állhatatosan fogunk ta­nulni a zootechnikai tanuló­körben, tanulmányozzuk és terjesztjük kolhozunk és Ha­zánk élenjáró állattenyésztői­­nek tapasztalatait, alkalmazni­­ fogjuk azokat munkánkban.­­ Szocialista versenyre hívjuk­­ ki a Hruscsov kolhoz állatte­­­­nyésztőit. A Kaganovics kolhoz ifjú állattenyésztőinek megbízása­iból: Tóth Gábor, a komszomolbizottság h. titkára, Huhtino­­vics M., Szabó Magda, Beregszászi Margit, Duzsár Ha­na fejőnök, Kelemen I. sertésgondozó, Barta A. refarm­­vezető, Boldizsár I. állatfelcser és Hagya M. vízszi­vattyú kezelő. -oooo­ oo A v.­lucski Lenin kolhoz fi­­­atal állattenyésztői felhívásá­ra, valamint a berehovói kör­zeti Kaganovics kolhoz állat­­tenyésztői versenyfelhívására válaszolva, elhatároztuk, hogy a jószágállomány példás te­leltetésének biztosítására az alábbi kötelezettségeket vál­laljuk: 1. ) Pontosan betartjuk a zootechnikus és állatfelcser utasításait, az állatok gondo­zásánál és takarmányozásá­nál a megállapított napiren­det. Minden esetben feldolgoz­zuk és előkészítjük az etetés­re szánt takarmányt. Elérjük, hogy az állatok súlyveszteség nélkül teleljenek, sőt a tehe­neknél átlagban 3 százalékos súlygyarapodást érünk el. 2. ) Részt veszünk a kolhoz­ban működő zootechnikai tan­folyamokon, az ott szerzett is­mereteket és az élenjárók ta­­­pasztalatait felhasználjuk az­­ állatok kiváló gondozására. 3. ) Az év első négy hónap­jában a farm 85 tehenétől át­lagban 850 liter, a Bihari Vil­ma gondjaira bízott 10 tehén­től 1.000 liter, a Szimcsera Jolán gondjaira bízott 12 te­héntől 900 liter és a Varga Anna gondjaira bízott 12 te­héntől 950 liter tejhozamot érünk el. A jövő évben a te­henek átlagos évi tejhozamát 1.500 literről 2.000 literre emeljük. 4. ) A borjak teleltetésénél alkalmazni fogjuk az erőtáp­szereket. Három hónapos ko­rukig átlagban 450 grammos, a Bihari, Szimcsera és Varga fejének teheneitől kapott bor­jaknál 700 grammos napi súlygyarapodást érünk el. 5.) A sertésfarmon a tava­szi első fiadrásnál minden anyakocától 12 egészséges, kéthónapos korára 12 kg élő­­súlyú malacot nevelünk fel. Jakab és Végső sertésgon­dozók a hizlalásra szánt 14 darab sertésnél 21 kg, 16 da­rabnál pedig 18 kg súlygyara­podást érnek el minden hó­napban. Az állatállomány jó telelte­­tése érdekében megszerveztük a szocialista versenyt a far­mok és állatgondozók között. Elfogadjuk a Kaganovics kol­hoz állattenyésztői versenyki­hívását. Mi szintén versenyre hívjuk a berehovói Kalinin kolhoz állattenyésztőit. A Hruscsov kolhoz állatte-­­nyésztőinek megbízásából. Elfogadjuk a kihívást Harapka M. komszomoltitkár, Marosi farmvezető, De­meter tehénfarmvezető, Medvigy takarmányraktárnok, Szimcsera, Varga, Bihari, ferőnők, Jakab, Végső sertés­gondozók, Pál, Faggyas állatgondozók. Az elsőségért A Marx Károly kolhoz farm­jainak dolgozói tanulmányoz­ták a XIX. pártkongresszus anyagait és megismerkedtek azokkal a feladatokkal, ame­lyek rájuk az ötödik ötéves terv teljesítése terén hárulnak. A tehénfarmok dolgozói, a mukacsevói körzeti vo­lucski Lenin kolhoz állattenyésztői felhívására válaszolva s elfo­gadva a berehovói körzeti Ka­­linin kolhoz állattenyésztői versenykihívását, most a zoo­technikai utasítások pontos betartásáért, az állatok kifo­gástalan táplálásáért és élő­súlyuk gyarapításáért küzde­nek. Nagy szocialista kötelezett­ségeket vállaltak a fejőnők. Kosztyó Ilona fejőnő például ígéretet tett, hogy a rábízott teheneket csak jól előkészített és feldolgozott takarmánnyal táplálja, szigorúan betartja a napi munkarendet s már reg­geli hat órakor megkezdi a tehenek etetését. Mind a 11 általa gondozott tehenet na­ponta háromszor feji s az év első négy hónapjában tehenen­ként 1.000 liter tejet fel. Kosztyó elvtársnő a téli hó­napok alatt nyert borjaknál az általa történt gondozás 21­­ napja alatt napi 700 grammos­­ súlygyarapodás elérésére kö­telezte magát. Azt tűzte ki cé­lul, hogy jólfej­lett, erős, egész­séges borjakat adjon át a bor­­júgondozóknak. A fejőnő a zootechnikai tanfolyamon azt tanulta, hogy a tehenek idejében történt pá­­roztatásával kiküszöbölheti a tejhozam csökkenését. Kosztyó Ilona felhasználja a tanulta­kat, figyelemmel kiséri, mikor, melyik tehén pároztatása ese­dékes és azt el nem mulasztja. A zootechnikai útmutatások pontos betartása, az élmunká­sok tapasztalatainak felhasz­nálása az a fegyver, mellyel Kosztyó Ilona a Kalinin kol­hozbeli Sutka Mária fejőnő­vel való szocialista versenye elsőségéért harcol. Turóci B. Az állattenyésztés , a kolhoz jövedelmező ágazata A XIX. pártkongresszus ha­tározatai arra kötelezik a kol­hozok vezetőségeit, hogy ál­landóan növeljék a kolhozok árutermelését, emeljék a kol­hoz pénzjövedelmét. A Kali­nin kolhoznak több olyan ter­melési ágazata van, amely je­lentékeny pénzjövedelmet biz­tosít. Ezek közé tartozik első­sorban a szőlészet és gyü­möl­­csészet, a zöldségkertészet, valamint a dohánytermelés,­de ugyanakkor egyre nagyobb szerepet játszik a jövedelem emelésében az állattenyész­tés. A kolhoz 1952. évi pénzjö­vedelme meghaladja a 3 mil­lió 700 ezer rubelt. A bevételi költségvetés szerint a múlt évre az állattenyésztésből 260 ezer rubel pénzjövedelmet irá­nyoztunk elő. Ezt az előirány­zatot azonban jóval túlhalad­tuk. Évi pénzjövedelmünk a kolhoztermelés ezen ágazatá­ból eléri a 300.000 rubelt. Az elmúlt év fordulatot jelentett kolhozunk állattenyésztése to­vábbi fejlesztésében. Míg pél­dául 1951-ben még nagyszá­mú állatot kellett pénzért vá­sárolnunk, addig 1952-ben, az államnak eladott tej, gyapjú, tojás és más állattenyésztési termékeken kívül, nagymeny­­nyiségű sertés- és baromfihúst értékesítettünk a kolhozpia­con. A kolhoz vezetősége nagy figyelmet fordít az állatte­nyésztés fejlesztésére. Kolho­zunkban a szarvasmarha, ser­tés, ló, juh és baromfifarmon kívül nyúl s egy ezüstróka te­nyésztő farmot is létesítettünk. Az állatok szaporulatának tel­jes megőrzése és kontraktálás útján nemcsak teljesítettük, de jóval túl is teljesítettük az ál­latállomány száma emelésé­nek évi tervét. Farmunkon 39 szarvasmarhával, 121 sertés­sel és 216 juhhal van több, mint amennyit a terv előirá­nyoz. A szilárd takarmány­alap megteremtése, az állat­­gondozók odaadó munkája, a közöttük folyó szocialista ver­seny lehetővé tette az állatok produktivitása jelentős emel­kedését. A tehénfarm dolgozói a múlt évben 220 literrel emel­ték a tehenek évi fejésátlagát. Sutka Mária és Szegedi Má­ria 1.830—1.850 liter tejet fej­tek minden gondjaikra bízott tehéntől. Az 1952. év elején átszer­veztük a szarvasmarha és ser­tésfarm munkáját. Az átszer­vezés eredménnyel járt. Mind­két farmon megjavult a takarmányozás, a gondozás és nyilvántartás. A sertésgon­dozók megőrizték a kocák egész szaporulatát, a hizlalás­ra fogott sertéseknél a nyár folyamán naponta 600—700­ gramm súlygyarapodást ér­tünk el. A juhfarmon minimumra csökkentettük a kisproduktivi­­tású racka juhok számát, azo­kat nagyproduktivitású meri­­nói fajtákkal cseréltük ki. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a juhok átlagos gyapjú­­hozama a múlt év folyamán 135 grammal emelkedett. 1952-ben juhonként 5,6 kg gyapjút nyírtunk. Fontos szerepet játszik az állattenyésztés fejlesztése te­rén elért eredményeinkben az új istállók építése és a far­mok gépesítése. Az összes is­tállókat villanyvilágítással, vízvezetékkel és automatikus itatóval látták el. A füllesztő­­gödrök, a szecskavágók, dará­lógépek, a takarmánykonyha, burgonyamosó és pároló gé­pek lehetővé teszik a takar­mányok helyes előkészítését. Az állattenyésztésre fordí­tott nagy figyelem a kolhoz­termelés ezen ágazatát egyre jövedelmezőbbé teszi. Azonkí­vül, hogy a körzetben az el­sők között teljesítettük az ál­lami tej, tojás, hús és gyapjú beszolgáltatást és az állatte­nyésztésből 300.000 rubel jö­vedelemhez jutottunk, az ál­lamnak terven felül eladott állati termékekért egy »Mosz­kvics« személykocsit és két teherautót vásároltunk. Mó­dunkban volt egész éven át bőségesen ellátni a kolhoz négy bölcsődéjét állattenyész­tési termékekkel. Még nagyobb feladatok várnak ránk a jövő­ben, az ötéves terv végéig. Úgy tervezzük, hogy 1955-ben az állattenyésztésből kolho­zunknak nem kevesebb, mint 1 millió rubel jövedelme lesz. Az állatállomány száma jóval megnövekszik. Erre az időre 200 fejőstehene lesz a kolhoz­nak, a juhok száma további 510-el növekszik. Az állatte­­nyésztő-zootechnikai oktatás, amely jelenleg rendszeresen folyik kolhozunkban, valamint a mukacsevói körzeti Lenin kolhoz állattenyésztői kezde­ményezésére indított szocialis­ta versenybe való bekapcsoló­dás egy lépést jelent előre en­nek a célnak az elérésénél. Tiscsenko G. A., a Kalinin kolhoz elnöke. A lvovi mezőgazdasági közép­iskolát öt évvel ezelőtt alapítot­ták. Fennállása óta 314 fiatal agronómust képezett ki. A felvételen: Az iskola hallga­tói »A juhfajták és a gyapjú mi­nősége tanulmányozása« című előadást hallgatják. A foglalko­zást Pomikalo Joszif Varfomile­­jovics vezeti. Az első sorban (jobbról balra) Timorszka Szó­fia, Kuc Joszif, Nakonecsna Kate­­rina, Kovaly Mihajlo, az iskola jeles tanulói. Muljarcsuk D. felvétele. 3. oldal

Next