Vörös Zászló, 1954. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1954-07-01 / 52. szám

2. oldal PÁRTÉLET Nem törődnek a szakszervezet pártirányításával A városi kommunális gazdaság­ban két szakszervezeti bizottság működik. Az egyik a városrendezé­si, a másik pedig a lakásépítészeti hivatalban. Ezek előtt a szakszer­vezetek előtt komoly feladatok áll­nak tagjaik nevelése, a város la­kossága kommunális kiszolgálása megjavításáért folyó szocialista verseny szervezése terén. A szakszervezetek­­azonban rosz­­szul teljesítik feladatukat. Vegyük például a lakásépítészeti hivatal szakszervezeti bizottságát, melynek elnöke Vizauer elvtárs. A hét tagot számláló bizottság munkaterv nél­kül dolgozik. Rendszertelenül tarta­nak szakszervezeti gyűléseket és azokon a véletlenül felvetődő kér­déseket tárgyalják meg. A szakszervezet alosztályai csak­nem teljesen tétlenek. A kulturosz­­tály például, melynek elnöke Gyurgy elvtárs, nem törődik azzal, hogy a szakszervezeti klubban mű­kedvelő csoportot szervezzenek. A könyvtárnak mindössze 15 olvasója van. Ritkán tartanak a dolgozók számára előadásokat, beszédeket, újságfelolvasásokat. Nem foglal­koznak sporttal és testneveléssel. A gazdasági és üzemi épületeken, az udvaron sehol sem látni szemlélte­tő agitációt. Az 5.000 rubelt meg­haladó kultúralapból az első félév­ben 725 rubelt használtak fel. A szocialista verseny formálisan van megszervezve. Még az év ele­jén versenyszerződést kötöttek a vi­­nogradovói kommunális gazdaság­gal. Kötelezték magukat, hogy évi termelési tervüket 110 %-ra tel­jesítik, 8 százalékkal emelik a mun­ka termelékenységét, 5 százalékkal csökkentik az önköltséget­ és 6.000 négyzetméter lakterület alapvető javítását 60 százalékban jól és ki­válóan végzik el. Versenyszerződést kötöttek egymással a brigádok is. A szerződések azonban az iroda egyik asztalának fiókjában hever­nek. Az eredmények összegezése abból áll, hogy a havi tervek tel­jesítéséről az irodában készített ki­mutatások alapján közük a munká­sokkal, melyik brigád érte el a leg­jobb teljesítményt. Nincs kölcsönös ellenőrzés, sem Vándor Vörös Zász­ló. Az eredménymutató táblát má­jus 1. óta nem töltötték ki. Több hónapja áll üresen a dicsérettábla is. A faliújság legutóbbi száma szintén május elsején jelent meg. A műhelyekben és építkezéseken több­ élmunkás dolgozik. Ilyenek Fülöp elvtárs, géplakatos, Kornél elvtárs asztalos, Morvai és Dóka elvtárs, kőművesek és mások. Mun­katapasztalataikat azonban nem ta­nulmányozzák és terjesztik a többi dolgozók körében. Szótlanul tűri a szakszervezeti bizottság azt, hogy nagyteljesítőké­­pességű gépek feküsznek kihaszná­latlanul. Két hónappal ezelőtt kap­tak egy univerzális munkapadot az asztalos műhelyek részére és egy villanyhajtású betonkeverő gépet. Ezek azonban tétlenül állnak. An­nak ellenére, hogy az asztalos mű­helyben nagy halmazokba gyűlt a fűrészpor és a gyaluforgács, az ezek eltávolítására alkalmas, ventil­látor beállításával késlekednek. Kovalycsuk elvtárs, főmérnök, a szakszervezet termelési alosztályá­nak vezetője, de keveset törődik megbízatásával. Termelési tanács­kozásokat ritkán tartanak. Ezeknek sincs semilyen hatása. Még fel sem jegyzik a munkások azon javasla­tait, amelyek a termelés »szűk he­lyei« kiküszöbölésére irányulnak, nem is beszélve azok teljesítéséről, így tehát a lakásjavítók hó­­napról-hónapra elmaradnak terveik teljesítésével. Első negyedévi tervü­ket 72,8 százalékra hajtották végre, áprilisi és májusi tervüket pedig 92 százalékra. A meghiúsulás veszélye fenyegeti a júniusi terv teljesítését is. Az év 6 hónapja alatt 55.000 rubel értékű alapvető javítással maradtak adósai a város dolgozói­nak, ami 5 lakóházat jelent. A legcsodálatosabb, hogy ezek a tények nem nyugtalanítják a kom­munális gazdaság pártszervezetét és annak titkárát, Brosovecki elv­társat. Annyira nem törődik a szak­­szervezet munkájával, hogy ez év folyamán még napirendre sem tűz­te a szakszervezeti bizottságok el­nökeinek beszámolóját. A pártszer­­­vezet nem követeli meg tagjaitól, hogy aktív részt vegyenek a szak­­szervezeti munkában, hogy teljesít­sék erre vonatkozó pártmegbizatá­­saikat. Baldugin elvtárs, kommu­nistát például a faliújság szerkesz­tésével bízták meg, de nem vonják felelősségre megbízatása elhanya­golásáért. A pártszervezet kötelessége, hogy biztosítsa a szakszervezet munkája­­lényeges megjavítását. Sas A. Javítsuk meg a falusi A falusi Szovjetek nagy szerepet játszanak a szocialista kolhozfalu felvirágoztatásában. Minden tény­kedésük arra irányul, hogy a dol­gozók minél jobb anyagi körülmé­nyek között éljenek és m­unka után megtalálják kulturális pihenőjüket. A falusi Szovjetek irányítása alatt az állandó bizottságok gya­korlati segítséget nyújtanak a kol­hozok vezetőségeinek a mezőgazda­­sági termelésben, a kultúrintézmé­nyeknek munkájuk megjavításában, a falu rendezésében és pénzügyi helyzete irányításában. Aktív munkát fejt ki a lakosság körében a dzvinkovói falusi Szov­jet költségvetési bizottsága, Gerő elvtárssal az élen. Itt az ez évi me­zőgazdasági adót már 98 százalék­ban befizették. Jól működik a költ­ségvetési bizottság Hrabarovón, Luzsánkán és más falvakban, ahol a lakosság körében végzett munka gyümölcsözően érezteti hatását. Az Engels kolhozban, a koszinói falusi Szovjet mezőgazdasági ál­landó bizottsága gyakorlati segít­sége nyomán, lényegesen megjavult a munka a kapásnövények sorközi megművelésénél. Mező elvtárs, a bizottság elnöke, szorosan együtt­működik a kolhoz vezetőségével. Ugyanezen falusi Szovjet faluren­dező állandó bizottsága kezdemé­nyezéséből a faluban parkot létesí­tettek és most fürdőt építenek. Jó munkát végez még a blazsie­­vói falusi Szovjet mezőgazdasági állandó bizottsága. Itt Hidi elvtárs, a bizottság tagjaival együtt, gya­korlati segítséget­ nyújt a kolhoz vezetőségének és a kolhozistáknak a termelési kérdések megoldásában. Voltak esetek, amikor a bizottság tagjai meglátogatták azokat a kol­hozistákat, akik nem jártak ki mun­kára. Az eredmény nem maradt el. A termelő csoportokban és brigá­dokban lényegesen megszilárdult a munkafegyelem. Vannak azonban falusi szovje­tek, melyekben egyáltalán nem érezhető az állandó bizottságok munkája. Így van ez Kraszovón, Beregen, Szvobodán és másutt, ahol a bizottságok csupán papíron vannak meg, de valóságban egy sem működik. A gyakorlat azt mutatja, hogy ott, ahol a falusi Szovjet helyesen irányítja a munkát, az állandó bi­zottságok is jól dolgoznak. Kerüle­tünk falusi Szovjetei és állandó bi­zottságai előtt, jelenleg az a feladat áll, hogy minél szervezettebben irá­nyítsák a kolhozfalu életét és moz­gósítsák a lakosságot a párt, vala­mint a kormány által kitűzött fela­datok sikeres megvalósítására, a lakosság anyagi és kulturális élet­színvonala emelése érdekében. Petrovics J , a kerületi végrehajtóbizottság általános osztálya vezetője. Szovjetek állandó bizottságainak munkáját VÖRÖS ZÁSZLÓ é­s HÍREK A berehovói zeneiskola nö­vendékei a napokban tartot­ták meg évzáró hangverse­nyüket, melyen valamennyi osztály legjobb növendékei léptek fel. A hangverseny előtt Novák elvtárs, az iskola igazgatója összegezte a tanév eredményeit. A hangverse­nyen sikerrel szerepelt Du­­dics Anna, Tóth Ágnes és sok más tanuló. Másnap az iskola előadói rendeztek magas színvonalú hangversenyt, melynek kie­melkedő számai Székely La­jos fuvola, Szabó Olga és Ladányi Irén zongora, továb­bá Lába Miklós csellószámai voltak. .­: ф Befejeződött a területi lab­darúgóbajnokság II. osztálya első fordulója. A fordulóban 9 »Kolhozista«, 2 »Iszkra«, 1 »Spárták« és 1 »Lokomotív« csapat vett részt. A legjobb helyezést a zasztavnei »Kol­hozista« érte el, amely 18 pontot szerzett. Központi fűtéssel látják el a berehovói 1. sz. középiskola épületét. A Kievből érkezett két hatalmas kazánt már be­építették az alagsorban lévő helyiségbe, felépítettek egy 20,5 méter magas kéményt, felszerelték a csőhálózatot. Most­ a fűtőtesteket állítják be a tantermekbe és egyéb helyi­ségekbe. Egyedül a tornate­remben 9 fűtőtestet helyez­tek el. v * * * A dohányfermentáló üzem műkedvelő csoportja június 27-én meglátogatta a luzsan­­kai kolhozistákat. A klubban előadott műsort, a 20 tagú énekkar dalait, Petrusinec Anna és Csók Margit a népek barátságáról és a kolhozélet­ről szavalt verseit, »Az át­lag«, »A tehetségtelen írók« című szatirikus jeleneteket, a különböző népi táncokat, stb., a kolhozisták nagy tetszéssel fogadták. A műkedvelők elhatározták, hogy minden héten más és más kolhozt keresnek fel mű­sorukkal. Legközelebb Vuzlo­­vén, Koszinón, Zasztavnén és Beregen lépnek fel. Csütörtök, 1954 július 1. Olvasd el ezt a könyvet „A vallás és kárt ék A kommunista nevelés egyik leg­fontosabb feladata, hogy kiirtsa az emberek tudatából a kapitalizmus csökevényeit. Ennek megoldásában nagy szerep jut a vallásellenes pro­pagandának. Ahhoz, hogy a párt, komszomol és szakszervezeti aktí­va megjavítsa a tudományos-atheis­­ta propagandát, szüksége­ van val­lásellenes irodalomra. Annál nagyobb érdeklődést vált ki Pavjolkin P. »A vallási babonák és kártékonyságuk« című könyve, amelyet az Állami Politikai­­ Kiadó­­hivatal adott ki. Ez szükséges és hasznos segédeszköz. A szerző sok anyagot használ fel, leleplezi a bur­­zsoá ideológiát és bírálja a vallási előítéleteket. A marxizmus-leninizmus azt ta­nítja, hogy a vallás fantasztikusan, elferdítve tükrözi vissza az embe­rek tudatában a reális valóságot. A vallási elképzelések tartalma és formája nemzedékről nemzedékre változott, az emberek élete történel­mi feltételei hatása alatt. Az új tár­sadalmi feltételek következtében egyik hitet felváltotta a másik, így például az őstársadalomban , az em­berek tehetetlensége a természet erői és jelenségeivel szemben, meg­szülte a több istenben való hitet — az emberek istenítették a természeti jelenségeket és tárgyakat. Az osz­tálytársadalom és az állam kiala­kulásával az istent úgy kezdték el­képzelni, hogy az hasonlít a cár­hoz, a királyhoz és más földi hata­lomhoz. A babonát, amely azáltal keletke­zett, hogy az ősember tehetetlennek érezte magát a természet erői elle­ni harcban, később kihasználták a kizsákmányolók saját céljaikra. A vallás szoros kapcsolatban van az uralkodó elnyomó osztályokkal. Az egyház hirdeti a termelő eszközök magántulajdona örökkévalóságát, az emberek közötti egyenlőtlensé­get, az ember ember általi kizsák­mányolását és felhívja a tömegeket, hogy alázkodjanak meg és békélje­­nek meg az elnyomatással. Cserébe paradicsomi életet igér nekik a mennyekben. A vallás a kizsákmá­nyolók kezében mindig a dolgozók megfékezésének eszközéül szolgált. Szentesítette a rabszolgaságot, a jobbágyrendszert és a kapitalista rabságot. Az egyház »a keresztes hadjára­tok« hazug jelszavába burkolózva, mindig segédkezet nyújtott az irtó­­háború folytatásához, az emberek millióinak vágóhídra küldésében, a népek meghódításában és rabbáté­­telében. Jelenleg az amerikai impe­rializmus hűséges fegyverhordozó­ja az új világháború előkészítésé­ben a katolikus egyház. A burzsoázia, azért, hogy fokoz­za befolyását a tömegekre és a munkásmozgalmat szétforgácsolj­a, a vallás segítségével gyakran úgy „ babonák­onyságuk“ lép fel, mint a nép érdekeinek vé­delmezője. Külön pártokat, női és­ ifjúsági szövetségeket alakít. Ilye­nek például a katolikus pártok Franciaországban, Olaszországban, Nyugat-Németországban, Ausztriá­ban, amelyek »keresztény-szocialis­­tá«-nak nevezik magukat. Ezek a pártok az imperialista reakció tá­maszai, a dolgozók legádázabb el­lenségei. A könyv nagymennyiségű anya­got tartalmaz arról a felforgató te­vékenységről, amelyet a kapitalista országok vallási szervezetei folytat­nak a haladó erők ellen. Különösen nagy reakciós szerepet játszik a ka­tolikus egyház és a Vatikán, élén a római pápával. A Vatikán aktívan együttműködött a német és olasz fasisztákkal, helyeselte barbár há­borújukat Európa és a Szovjetunió népei ellen. Most a Vatikán támo­gatja Ausztria, Olaszország, Fran­ciaország reakciós vezető köreit, ki­szolgálja új gazdáját , az ameri­kai imperializmust, felforgató mun­kát folytat a népi demokrácia or­szágai ellen. A marxizmus-leninizmus társa­dalmi okokkal magyarázza a vallás fennállását a kizsákmányoló társa­dalmi rendszerekben. »A dolgozó tömegek társadalmi elnyomása — írta Lenin V. I. — amelyek teljesen tehetetlennek látszanak a kapitaliz­mus vak erőivel szemben, amely na­ponta és óránként ezerszer több leg­rettenetesebb nélkülözést, legva­dabb kínlódást okoz az egyszerű munkásembernek, mint a legfékeve­­szettebb események, amilyen a há­ború, a földrengés, stb., — íme ez a legmélyebb mai gyökere a vallás­nak«. (Művek 15. kötet, 374-375. ol­dal). Országunkban, ahol megszűnt a kapitalizmus és felépült a szocializ­mus, ahol az emberek gazdáivá les­e­tek sorsuknak és alkotói boldogság­­uknak, nincs társadalmi és gazda­sági alapja a vallási előítéletek fennállásának. Azonban, azok még élnek, mint a múlt csökevényei, ma­radványai. A dolog úgy áll, hogy az emberek tudata fejlődésében el­marad gazdasági helyzetük mögött. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy létezik a kapitalista gyűrű, amely mindenképpen támogatja és éleszti a múlt csökevényeit az em­berek tudatában. A vallás csökevényeit életben tartják még a szokások, a régi ha­gyományok, egyes emberek nem­ kielégítő kulturális színvonala és az, hogy több helyen gyenge a tu­dományos felvilágosító propaganda. Ezért szükséges, hogy állandóan vallásellenes propagandát folytas­sunk. Pavjolkin P. könyve, egyes hiá­nyosságai ellenére is, jó segítséget nyújt a propagandistáknak és agi­tátoroknak. Sztálinói terület. Az Azovi ten­geren teljes ütemben folyik­ a ha­lászat. A zsdanovi motoros ha­lászállomás halászai már sok ton­na halat adtak a halfeldolgozó üzemeknek. A felvételen: TARAN V. V. (jobbra), a május elsejei kerület »Győzelem« kolhoza brigádveze­tője és PERCOV Sz. I. halász át­adják a halat a biloszaroji hal­feldolgozó üzemnek. Kaskel P. felvétele.

Next