Vörös Zászló, 1956. július-december (12. évfolyam, 61-138. szám)

1956-07-01 / 61. szám

.Vasárnap, 1956 július 1. VÖRÖS ZÁSZLÓ Aratásig fejezzük be a kapálást Gyors ütemben folyik a gyomtalanítás Brigádunk tagjai arra vál­lalkoztak, hogy hektáronként 32 mázsa szemeskukoricát ta­karítanak be. Hogy ezt elér­jék, jól gondozzák ültetvényei­ket. Az első kapálás után úgy határoztunk, hogy nyomban hozzáfogunk a második kapá­láshoz és 10 nap alatt befe­jezzük azt. A csoportok között szocia­lista verseny indult meg a ki­tűzött határidő betartásáért. Estók Sándor és Marton Jó­zsef csoportjai, melyek az el­ső kapálás idején elmaradozók voltak, most élenjárókká küz­­­dötték fel magukat, a kolho­zisták 0.20 — 0.22 hektárt ka­páltak meg, a norma szerinti 0.14 hektár helyett. Segítet­ték őket Hájas József és Ba­jusz Bertalan gépkezelők, akik két váltásban dolgozva, napon­ta 20 hektáron gyomtalanítot­­ták a sorközöket. Az aktív szocialista ver­seny azt eredményezte, hogy brigádom az elmúlt héten, az esőzések ellenére, 150 hektá­ros részlegéből 120 hektárt gyomtalanított. Hajdú Sándor és Dóka Piroska csoportjai, melyek már elvégezték a ka­pálást, hozzáláttak a kukorica fattyazásához. Pécsi B., a Győzelem kolhoz bri­gádvezetője. Miért nem tudunk felültrágyázni A Sztálini barátság kolhoz­­kukoricatermesztői szívükön viselik a termés sorsát. Ké­szülnek a kapásnövények má­sodszori felültrágyázásához. — Műtrágyát kérünk — fordulnak hozzánk. Kolhozunk vezetősége igyek­szik is eleget tenni kérésük­nek. Június 26-án a felültrá­­gyázásokhoz a berehovói me­zőgazdasági ellátóban 25 ton­na műtrágyát vásároltunk. Miután átutaltuk az árát, 2 autóval és 5 emberrel be is mentünk érte. Műtrágya helyett azonban­­durva szavakat kaptunk.­­ Maguk csak az adóssá­gukat törlesztették le, műtrá­gyát nem adhatunk, — érvelt Kozsán Raisza főkönyvelő. Hi­bába bizonygattuk okmányaink­kal, hogy adósságunkat régen kifizettük,­­ hajthatatlan ma­radt. Ez nem az első eset. Ko­zsán Raisza bürokratikus ma­gatartása miatt már többezer rubel értékű benzint és mun­kanapot fecséreltünk el a me­zőgazdasági ellátóba való hiá­bavaló utazgatásokkal és vá­rakozással. Ez a veszteség a­­zonban csekélység ahhoz vi­szonyítva, amit a műtrágyá­zás késése jelent kapásnövé­nyeink terméshozama fokozá­sában. Jó lenne, ha Kondrasov elv­társ minél előbb rendet terem­tene a vezetése alatt álló me­zőgazdasági ellátóban. Turányi A., a Sztálini barátság kol­hoz elnökhelyettese. Mély­t Alszik Kovács elvtárs, az Engels kolhoz elnöke. Csak lomban ezzel magyarázható, hogy a kolhoz 60 hektáros burgonya­részlege még máig sincs fel­töltve. A tavasszal azt vállalták, hogy hektáronként 120 mázsa burgonyát termelnek. Ez azon­ban nehezen valósítható meg ott, ahol a virágzásban lévő burgonyát nem töltik fel. Tóth I. párton belüli demokrácia az el­sőfokú szervezeteknél kezdő­dik, ott, ahol a kommunistákat eszmeileg nevelik és politikai­lag edzik, ott, ahol a kommu­nisták szervezési tapasztalatok­ra tesznek szert, melyeket tár­sadalmi tevékenységükben fel­használnak. Az elsőfokú pártszervezetek legfőbb szerve a pártgyűlés. Az SzKP Szervezeti Szabály­zata előírja, hogy havonta leg­alább egyszer kell pártbürót tartani. A pártgyűléseket úgy kell előkészíteni és lefolytat­ni, hogy az összes párttagok lehetőséget kapjanak a meg-­­ tárgyalt kérdések szabad, ér-­­dembeni megvitatásához. A gyűlés által elfogadott határo­zatnak magában kell foglalnia a kommunisták összes értékes javaslatait, amelyek kifejezik az egész pártszervezet kollek­tív tapasztalatát. A pártélet szabályainak, a párton belüli demokrácia elvei­nek megfelelően, minden kom­munistának joga van szaba­don megvitatni a pártpolitikai kérdéseket. Ez azonban sem­miképpen nem jelenti azt, hogy a szabad vitát úgy kell értelmezni, mint szabad harcot a párt véleménye és irányvo­nala ellen, a párthatározatok figyelmen kívül hagyását. Olyan tárgyilagos bírálatra van szükségünk, amely segít bennünket előre haladni és nem olyanra, amely meggyön­gül, győzniakarásunkat. Lenin V. I. rámutatott arra, hogy bárki, aki bírálóan szólal fel, köteles a bírálat formája te­kintetében figyelembe venni a párt álláspontját, ami pedig a kritika tartalmát illeti, köte­les «a szovjet- és a pártmun­kában való közvetlen részvé­telével a gyakorlatban kipró­bálni a párt, vagy pedig az egyes párttagok tévedéseinek helyrehozását» (Művek, 32. kötet, 212. oldal). Lenin ki­hangsúlyozta, hogy a kommu­nisták pártja — a harcosok pártja, amely bátran és hatá­rozottan leküzd bármilyen ne­hézséget, nem pedig vitaklub. «Az illetékes szervek határo­zata után, — mutatott rá Lenin V. I., — mi, valameny­nyi párttag, egy emberként cselekszünk» (Művek, 11. kö­tet 279 oldal). A párton belüli demokrácia ereje annak hatékonyságában van. A pártgyűlések határoza­tainak csak úgy van gyakor­lati jelentőségük, ha azokat a kommunisták egyöntetű kollek­tív törekvéssel támogatják és tömegpolitikai, valamint szer­vező munkát fejtenek ki vég­rehajtásuk érdekében a dolgo­zók kollektívájában. A SzKP Szervezeti Szabályzata leszö­gezi, hogy a párttag számára, nem elégséges egyetérteni a határozatokkal, köteles har­colni megvalósításukért. A Szovjetunió Kommunista Pártja a párton belüli demok­rácia továbbfejlesztésére tett intézkedéseivel arra törekszik, hogy fokozza minden kommu­nista politikai és munkaaktivi­tását, emelje minden elsőfokú pártszervezet harcképességét a munkások, parasztok, értelmi­ségiek alkotó energiájának mozgósításában, a kommunista építés nagy feladatai megvaló­sításában. Verkovec I. Ki a hibás ? Tóth Imre kukoricatermesztő cso­portja egyike a legjobbaknak a Kaganovics kolhozban. A másod­szori gyomtalanítással azonban le­maradt. 35 hektáros kukoricarészle­géből csak 13 hektárt kapált meg. Pedig van itt, aki dolgozzék. Na­ponta 29 kolhozista megy a mezőre. De munkájuk nem termelékeny. Egy tömegben, szorosan egymás mellett kapálnak. Gépeket nem al­kalmaznak, ilyen a helyzet más csoportok­ban is. Miért? — Mert nincs megszervezve a verseny, — hibáztatja Geletei elv­társ, a kolhoz elnöke Mező elvtár­sat, a pártszervezet titkárát. De az sem hagyja magát. Azzal érvel, hogy a csoportokban rossz a mun­kaszervezés. Mindkettőnek igaza van. Azzal azonban egyikük sem törődik, hogy változtassanak ezen az állapoton. Belenyugodnak abba, hogy a kol­hozban a dohányültetvényeket tel­jesen ellepte a gyom és 380 hektá­ros kukoricarészlegükből több, mint 80 hektár még kapálatlan. Tatár B. Lebecsülik a gépeket Még csak egy napja, hogy a Bol­sevik kolhozban hozzáláttak a ku­korica második kapálásához. — Esett az eső — keres okot a mulasztásra Tuba József brigád­vezető. Ez azonban nem mentség. Trak­torbrigádunk három kerekes trak­torából kettő 14 napig vesztegelt, mert nem engedték meg, hogy hoz­zálássunk a kapáláshoz. — Nem kell gép, — mondják és eltűrik, hogy a kapásnövényeket el­öli a gyom. Borcsik F., traktorbrigád vezető. 3. oldal Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás résztvevői A vinnyicai állattenyésztők A vinnyicai állattenyésztők, meg­tárgyalva az SzKP XX. kongresz­­szusa határozatát, kötelezettséget vállaltak, hogy ebben az évben minden egyes tehéntől átlagban 3500 kg tejet fejnek. Ez minden 100 hektár szántóföldre, rétre és lege­lőre 329 mázsa tejet tesz ki. A múlt év október elsejétől ez év május elsejéig, azaz hét hónap alatt a vinnyicaiak már minden tehéntől 1862 kilogramm tejet értek el. A kerület kolhozainak sikerei az­zal magyarázhatók, hogy itt nagy figyelmet szentelnek az élenjáró ta­pasztalat alkalmazásának a terme­lésben. Az egyes újítók módszereit átveszik az összes állattenyésztési farmok. A kerület 380 fejőnője kö­zül 360 részt vehet az І956. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítá­son. A kerület fejőnői közötti szocia­lista verseny győztese Osztrovszka Olekszandra, a XVII. pártkonferen­cia kolhoz fejőnője, aki a hozzá be­osztott minden tehéntől 7526 kg te­jet fejt. A szocialista verseny kezdemé­nyezést, gazdához illő gondosko­dást szült a tömegekben. Nemré­gen még a vinnyicai kolhozisták nem nagyon dicsekedhettek magas hústermelési eredményeikkel. Jelen­leg a helyzet egészen megváltozott. A kerület sertéstenyésztői, téli és tavaszi fiadzású malacokat hizlal­va, kétszeresére növelték a hizlalás­ra fogott sertések számát. A Sztálin kolhoz a kerületben az elsők kö­zött épített egy külön hizlaldát. Példáját más kolhozok is követték. Ennek eredményeképpen rövid időn belül a kerületben 28 ilyen hizlal­dát építettek. A vinnyicai állattenyésztők nagy munkát folytatnak az állattenyész­tési termékek önköltsége csökkenté­se terén. Régebben itt ilyen kijelen­téseket lehetett hallani: «Minden áron, minden eszközzel magas tej­­­hozamot kell elérni». Ma ilyesmit már nem mondanak. — A legkevesebb munka és költ­ség mellett érni el magas tejho­zamot — ez a mi feladatunk, — mondják a vinnyicai állattenyész­tők. A Győzelem kolhoz 1954-ben minden 100 hektár szántóföld után 6.5 mázsa sertéshúst ért el. A ser­tésfarm abban az évben mindössze 18 ezer rubel jövedelmet adott. Ez­­év május elsejére a kolhoz minden 100 hektár szántóföld után 30.8 má­zsa sertéshúst termelt s egy má­­s sertéshús termelése mindössze 13.3 munkanapba került. A sertés­farm ebben az évben már 89 ezer rubel jövedelmet adott a kolhoznak. Az állattenyésztési termékek ön­költségének csökkentését itt főkép­pen az állatok produktivitása növe­lése, a farmok nehéz testi munkái gépesítése és a takarmányok gaz­daságosabb felhasználása által érik el. A kerület majdnem minden kolhozfarmján takarmányfeldolgozó és előkészítő gépek vannak. A ke­rület 30 farmja közül 27 farmon be­vezették az állatok automatikus itatását, gépesítették a farmon belüli takarmányszállítást és trágyakihor­dást. Sok farmon alkalmazzák a te­henek villamos fejését. Az állatok jó istállókkal vannak ellátva. Csak a múlt évben a kerület kolhozai 20 nagyobb istállót építettek. A kerület kolhozai a szilárd ta­karmánybázis létesítése érdekében kiszélesítették a kukorica vetéste­rületét, növelik a szemes- és ta­karmánynövények terméshozamát. Természetes legelőkkel a vinnyicai kolhozok nem rendelkeznek s ez­ért az állatok úgy nyáron, mint télen istállókban vannak. Az álla­tok elegendő mennyiségű zöldta­karmányt kaptak. A kolhozokban kora tavasztól késő őszig folyama­tos zöldtakarmányozást alkalmaz­nak, amelyben őszi árpavetés, za­bosbükköny és különböző vetési ide­jű kukorica van. A múlt hétre minden egyes tehén számára átlag 10 tonna silót kész­leteztek, s minden egyes anyakoca részére 8 tonna tej viasz érettségű kukoricacsövet konzerváltak. Kü­lön takarmánytermelő és készletező brigádokat alakítottak, melyekbe ta­pasztalt kolhozistákat osztottak be, ellátták azokat a szükséges felsze­reléssel, járművel és igavonó álla­tokkal. A különböző takarmányokkal va­ló jó ellátás, a meleg és világos tehénistállók lehetővé tették, hogy a téli és nyári eltartás feltételei lényegében egyformák legyenek és ezáltal teljesen eltüntessék a kü­lönbséget a téli és a nyári tejhozam között. Az állatok nyári táborokba való áthelyezésekor megkezdték a folya­matos zöldtakarmányozást. A tej­hozam állandóan növekszik. Min­den lehetőség megvan arra, hogy a kerület kolhozai határidő előtt teljesítsék feladataikat és szocialista kötelezettségvállalásaikat az állat­­tenyésztési termékek termelése terén a hatodik ötéves terv első évében. Csernicsenko­­. A kijevi Pionirpalota festészeti önképzőkörének több, mint 160 iskolás tagja van. Az önképzőkör tagjai jelenleg a 10. köztársasági gyermekfestőművészeti kiállításra készülnek. A felvételen: (balról jobbra) Kovalyenko Tánya, Volincsuk Olga, Pancsenko Larisza és Davidenko Alik, az önképzőkör tagjai, a Dnye­per folyó partját rajzolják. Samsun­g felvétele. (Preszklise RATAU)

Next