Vörös Zászló, 1958. július-december (14. évfolyam, 78-153. szám)

1958-07-02 / 78. szám

1958. Július 2, szerda Készen van-e minden az aratáshoz? — Készen van-e minden az aratáshoz? — ezzel a kérdés­sel fordultunk a Micsurin kol­hoz vezetőihez. — Hogyne — volt a válasz Csepel Vaszil, a kolhoz elnö­ke részéről, s bizonyítékul elénk terítette a kolhoz ara­tási munkatervét. A MUNKATERV SZERINT ,a kolhozban 350 hektár őszit kell learatni. Úgy gondolják, hogy 5 munkanap alatt ezzel el is készülhetnek. Hogy a va­lóságban ez bekövetkezik-e, az nem biztos. Az aratást ugya­nis főként a kolhozistákra bíz­zák. Megfeledkeztek a legfon­tosabbról, a rendelkezésükre álló gépekről. Hét aratógép­nek például 70, egy kombájn­nak 30 hektár aratnivalót ter­veztek be. Az aratógépek használható­ságáról senki sincs meggyő­ződve. A brigádokból bevitték ugyan azokat javításra a kol­hoz javítóműhelyébe, de via­sza onnan egyet sem kapta A kombájnban sem bízna mert az még a JTA-ban va­­. A kézi aratás előtt is új akadály merül fel. Amikor összeállították az aratócsopor­tokat megmutatkozott, hogy még 200 kaszára van szük­ségük. Azokat meg is rendel­ték a vuzlovei fogyasztási szö­vetkezetnél. Mindezideig azon­ban csak 16 kaszát szállítot­tak le. Ugyanakkor már aratni kel­lene. A kolhozban 15 hektár árpa beérett a kaszálásra, dúl ez a brigád, amely nincs elkésve. Turácsok Iván cso­portja már azzal dicsekedhet, hogy 24 hektáros részlegén kétszer kapált. A másik három brigádban azonban teljesen más a hely­zet. Hudinec elvtárs brigád­vezető részlegén például a ku­koricaültetvények gondozatla­nok. Egyszer kapáltak csu­pán. Ennek a brigádnak a földjein egyedül Horváth Lászlót és feleségét találtuk munka közben. Hogy hol van­nak a többiek, arra a brigád­vezető azt tudta válaszolni, hogy aznap eső esetig a kol­hozisták nem szívesen dolgoz­nak a megázott földeken. Bob­­nyuk elvtárs krivé­ljában azon­ban ezen a splpon is teljes ütemben ЙоіЛЛа munka. Még пб^С(ьЬ képet talál­tunk Макета és Szilágyi elv­­^bérsalA prig­ádjaibain, ahol a kukaifiat a­­ffentijobb­ helyen meg­­egyszer it senki kapálták. Itt az esőzésen javu­l arra is vivatkoznak, hogy nagy terü­letet újra kertett vetni. Ez azonban csak­egy okkal több arra, hogy sürgősen kapálja­nak. Az újravetés előtt ugya­nis nem szántottak. Most a gyom a földeken nagyobb, mint a kukorica. A kolhozban nem volt ele­gendő istállótrágya a kukori­caföldek tavaszi trágyázásá­hoz. A vetés ezért sok helyen felültrágyázásra szorul. A brigádok rendelkeznek is mű­trágyákkal, Hudinec elvtárs brigádjában például 80 tonna műtrágya van. A felültrágyá­­zást azonban mindezideig sem itt, sem másutt nem végez­ték el. MIT CSINÁL A TRAKTORBRIGÁD? Bizony azt nehéz volna megmondani. A mezőn sehol sem látni egyetlen gépet sem. Azok a traktorbrigád telepén vannak javítatlanul. A kere­kes traktorok dolgozhatnának a kapálásnál, azokat már kija­vították. De nincs aki utasí­tást adjon a munkára. Szilá­gyi elvtárs traktorbrigádveze­tő napokon át magánügyeit in­tézi, távol a kolhoztól. FONTOS DOLOG A TAKARMÁNY Erről a­ kolhoz vezetősége és a kolhozisták az idén több esetben meggyőződtek. Ta­vasszal a takarmányhiány mi­att a farmon nagyon alacsony volt a tejhozam. Az utóbbi időben a zöldtakarmányok e­­tetésével némileg javult a helyzet. Jelenleg a farmon a tehenenkénti fejésátlag 7,8 li­tert tesz ki. A korábbi lema­radást azonban már nem tud­ták behozni. Félévi tejeladási tervüket csak 50 százalékra teljesítették. Mindennek ellenére a kol­hozban lebecsülik a silótakar­mányt. Eddig mindössze 90 tonna silót készleteztek. Pedig volt miből. Hiszen a kolhoz­nak 180 hektár lehérése és 175 hektár réti kaszálója van. * A Micsurin kolhozban te­hát az aratás előtt még sok a tennivaló. De meg lehet bir­kózni azzal, ha a kolhoz veze­tősége és a kolhozisták har­colnak azért, hogy egyetlen óra se maradjon kihasználat­lanul. Makarov és Szilágyi elv­társak brigádjaiban rosz­­szul gondozzák a kukori­cát. A silónak vetett ku­koricát például egyszer sem gyomtalanították. Turóczi B. A gyom a brigádvezetőkhöz: — Köszönjük a védelmet. A KOLHOZISTÁKNAK SOK A DOLGUK, mert a mezőn, a vetés késésé­vel, sok munka összetorlódott. Bubnyuk elvtárs, az egyik bri­gádvezető alig győzi felsorol­ni mennyi minden a tenniva­lójuk. Töltik a napraforgót, a burgonyát, kapálják a kukori­cát, gyűjtik a szénát. 80 em­bere van, de kétszer annyi is elkelne most. Még az időjárás is hátrál­tatja őket. Csaknem minden nap esik. Ezen aztán úgy segí­tenek, hogy a munkára minden alkalmas órát kilesnek és fel­ VÖRÖS ZÁSZLÓ A mezőgazdasági Irodalom újdonságai A kukorica alkalmazása az állattenyésztésben. Cikkgyűj­temény. Az USzSzK Állami Mezőgazdasági Irodalmi Ki­­adóhivatala, Kijev, 1953, 208 oldal. A gyűjteményben közölt cikkek jellemzik a kukorica takarmány tulajdonságait, leír­ják a csövek és a szárak kü­lönálló, valamint együttes si­lózásának technikáját, a vegy­szerekkel történő konzerválást, tanácsokkal szolgálnak a ve­gyes összetételű siló beraká­sáról. A cikkek szerzői, tudomá­nyos kutatásokból és a kolho­zok tapasztalataiból kiindulva, az állatok etetésére kukoricát tartalmazó különböző fejada­gokat ajánlanak. A fejadagok összeállításánál nemcsak az ál­latok fajtáját, de korát és a gazdaságban való alkalmazá­sát is figyelembe veszik. (Te­nyészállatok, anyaállatok, te­jelő jószág, húsra, sonkára, zsírra tenyésztett sertések, stb.) Vasziljev V., Rudnyev D. A mezőgazdasági növények kártevői elleni harc uj vegyé­szeti eszközei. Az USzSzK Állami Mezőgazdasági Irodal­mi Kiadóhivatala, Kijev, 1958, 170 oldal. A könyv szerzői népszerű formában mondják el az uj vegyszerek legjobb kihaszná­lásának módjait és megjelölik azok alkalmazásának mértékét. A könyv nagy segítségére van a kolhozok és szovhozok ag­­ronómusainak és brigádveze­­tőinek abban, hogyan irányít­sák a mezőgazdasági növé­nyek megbetegdése és kárte­vői elleni harcot. Dzjubanov V., Szmirnov I., Logvinov D., Kozenko T. A tehenek meddőségéről és an­nak megakadályozásáról. Az USzSzK Állami Mezőgazdasá­gi Irodalmi Kiadóhivatala, Kijev, 1958, 164 oldal. A könyv összefoglalja Uk­rajna élenjáró tejtermelő farm­jainak tapasztalatait és közli a mezőgazdasági tudomány út­mutatásait arról, hogyan le­het megakadályozni a tehenek meddőségét. A szerzők zoo­­technikai és állategészségügyi tanácsokkal szolgálnak a jó­szág gondozását illetőleg, a­­melyek betartása a tehenek meddőségének jelentős csök­kentését és kielégítő szaporu­lat elérését biztosítják. A SZAKEMBER TANÁCSA A lisztharmatról A betegség nevéről arra gondolhatnánk, hogy valami összefüggés van a betegség és a liszt között. Ez az összefüg­gés csak az, hogy a megtáma­dott szőlők lombozata olyan, mintha liszttel volna behintve. A lisztharmat mindent megtá­mad a tőkén, ami zöld­i a leveleket, a zöldhajtásokat, kocsokat, fürtöket. Nem bánt­ja a tőkét, ennek ágait, és a beérett venyigéket. A kolho­zokban sokan összetévesztik a lisztharmatot és a perenoszpó­­rát, pedig nagyon könnyű en­nek a kettőnek a megkülön­böztetése. A lisztharmatos és pere­­noszpórás levél között az a különbség, hogy a perenosz­­póránál a levél alsó lapján, a lisztharmatnál pedig a levél felső lapján látni a fehér be­vonatot. Különbség van ma­gában a fehér bevonat minő­­­ségében is. Míg a perenotív­pórás levél alján а ЬбЛ?мдМ eleinte mindig tiszta élfehér, olyan mint a cukoripur, addig a lisztharmatos levél pora szennyesfehér­ .­­ A lisztharmatos levél egész­ségesnek látszik és csak a be­tegség előrehaladottabb fokán látni rajta elszórt, vagy össze­függő barna foltokat. Ezek a levelek nem száradnak el olyan hamar, mint a perenosz­­pórás foltok levelei. Ha a lisztharmat betegsége a fiatal leveleket támadja meg, akkor ezek eltorzulnak, összegöngyölödnek, megfodro­­sodnak, s nem tudnak kifej­lődni. Az ilyen megtámadott fiatal levelek el is száradnak. Ugyanígy van ez a fiatal haj­tásokkal is. Legnagyobb kárt a liszthar­mat a fürtökben szokott okoz­ni. A lisztharmat megtámad­ja a fürt szárát, a fürtágakat, a kocsányokat, valamint a bo­gyókat is. Ha a lisztharmat kiterjed a bogyókra, akkor azok annyira felrepednek, hogy magvaik kilátszanak a szőlő húsából. Legnagyobb károkat a betegség a szőlősze­mek megrepedése által okoz, mivel az ilyen szemek, ha az időjárás száraz, éretlenül ösz­­szeúsznak, ha nedves, akkor pedig elpenészesednek, és a mellettük lévő egészséges für­tök is elrothadnak. A lisztharmat éppen úgy, mint a perenoszpóra, gombás megbetegedés. A gomba azál­tal szaporodik, hogy fehér szé­leiből millió és Min­dlió apró testecskék válnak­ vle, belepik a szőlő zöld részeit, melyeket azután a­ sól,­eső és rovarok széthordapak az egészséges tőkékre. A lisztharmat szapo­rodásához elegendő annyi ned­­vréteg, amennyi harmatos idő­tlen a levegőben van. A mele­nget a loomharmat nem bírja. A lsztharmat ellen nem­­csak t­opdipkezni lehet, de a be­teg­ítők­et meg is lehet gyó­­gyítolni. Amilyen ellenszere a perenoszpórának a bordói lé, éppen olyan ellenszere a lisztharmatnak a kénpor. Meg­betegedés esetén tehát a zöld lombozatot, s különösen a sző­lő fürtjeit kell kénporral be­porozni. Kénporral minden korhoz rendelkezik. A betegség méreteitől és az időjárástól függően a be­porzást többször kell elvé­gezni. A jelenlegi időjárás nagyon kedvező a betegség elterjedé­séhez. Az eső lemossa, a na­gyobb szél elhordja a kén­port. Július hónapban minde­nütt védekezni kell a liszthar­mat ellen. Egy hektár szőlő beporzására 28 — 32 kilo­gramm kénport kell használni. Szimkánics A. M., szőlész-agronómus. 3. oldal Szervezetten harcolnak a szőlészek A csapadékos időjárák­ miatt^nnáll a szóló megbetegedésé­nek veszélye. Az E»akJ? kolhoz sző&szei mindent megtesznek ennek megelöz^AaiW jelenleg neJ^ea^W permetezik ültetvé­nyeiket. Előkés^jítMc a vegyszeredet e porozógépeket , lisztharmatfellesi küzdelemre is. A kobholbárya vegyszerek előkészítőével külön csoportok foglalkoznak. A helyszínre a kész permetlét szállítják. Ezáltal a szőlészek nem vesztenek időt, a permetezőgépek teljes mér­tékben ki vannak használva. 205 hektár szőlő bepermetezése a 3 szőlőbrigádnak csak 4 napjába kerül. A felvételen: Munkában a permetlé-készítő csoport.

Next