Vörös Zászló, 1958. július-december (14. évfolyam, 78-153. szám)
1958-07-02 / 78. szám
1958. Július 2, szerda Készen van-e minden az aratáshoz? — Készen van-e minden az aratáshoz? — ezzel a kérdéssel fordultunk a Micsurin kolhoz vezetőihez. — Hogyne — volt a válasz Csepel Vaszil, a kolhoz elnöke részéről, s bizonyítékul elénk terítette a kolhoz aratási munkatervét. A MUNKATERV SZERINT ,a kolhozban 350 hektár őszit kell learatni. Úgy gondolják, hogy 5 munkanap alatt ezzel el is készülhetnek. Hogy a valóságban ez bekövetkezik-e, az nem biztos. Az aratást ugyanis főként a kolhozistákra bízzák. Megfeledkeztek a legfontosabbról, a rendelkezésükre álló gépekről. Hét aratógépnek például 70, egy kombájnnak 30 hektár aratnivalót terveztek be. Az aratógépek használhatóságáról senki sincs meggyőződve. A brigádokból bevitték ugyan azokat javításra a kolhoz javítóműhelyébe, de viasza onnan egyet sem kapta A kombájnban sem bízna mert az még a JTA-ban va. A kézi aratás előtt is új akadály merül fel. Amikor összeállították az aratócsoportokat megmutatkozott, hogy még 200 kaszára van szükségük. Azokat meg is rendelték a vuzlovei fogyasztási szövetkezetnél. Mindezideig azonban csak 16 kaszát szállítottak le. Ugyanakkor már aratni kellene. A kolhozban 15 hektár árpa beérett a kaszálásra, dúl ez a brigád, amely nincs elkésve. Turácsok Iván csoportja már azzal dicsekedhet, hogy 24 hektáros részlegén kétszer kapált. A másik három brigádban azonban teljesen más a helyzet. Hudinec elvtárs brigádvezető részlegén például a kukoricaültetvények gondozatlanok. Egyszer kapáltak csupán. Ennek a brigádnak a földjein egyedül Horváth Lászlót és feleségét találtuk munka közben. Hogy hol vannak a többiek, arra a brigádvezető azt tudta válaszolni, hogy aznap eső esetig a kolhozisták nem szívesen dolgoznak a megázott földeken. Bobnyuk elvtárs krivéljában azonban ezen a splpon is teljes ütemben ЙоіЛЛа munka. Még пб^С(ьЬ képet találtunk Макета és Szilágyi elv^bérsalA prigádjaibain, ahol a kukaifiat affentijobb helyen megegyszer it senki kapálták. Itt az esőzésen javul arra is vivatkoznak, hogy nagy területet újra kertett vetni. Ez azonban csakegy okkal több arra, hogy sürgősen kapáljanak. Az újravetés előtt ugyanis nem szántottak. Most a gyom a földeken nagyobb, mint a kukorica. A kolhozban nem volt elegendő istállótrágya a kukoricaföldek tavaszi trágyázásához. A vetés ezért sok helyen felültrágyázásra szorul. A brigádok rendelkeznek is műtrágyákkal, Hudinec elvtárs brigádjában például 80 tonna műtrágya van. A felültrágyázást azonban mindezideig sem itt, sem másutt nem végezték el. MIT CSINÁL A TRAKTORBRIGÁD? Bizony azt nehéz volna megmondani. A mezőn sehol sem látni egyetlen gépet sem. Azok a traktorbrigád telepén vannak javítatlanul. A kerekes traktorok dolgozhatnának a kapálásnál, azokat már kijavították. De nincs aki utasítást adjon a munkára. Szilágyi elvtárs traktorbrigádvezető napokon át magánügyeit intézi, távol a kolhoztól. FONTOS DOLOG A TAKARMÁNY Erről a kolhoz vezetősége és a kolhozisták az idén több esetben meggyőződtek. Tavasszal a takarmányhiány miatt a farmon nagyon alacsony volt a tejhozam. Az utóbbi időben a zöldtakarmányok etetésével némileg javult a helyzet. Jelenleg a farmon a tehenenkénti fejésátlag 7,8 litert tesz ki. A korábbi lemaradást azonban már nem tudták behozni. Félévi tejeladási tervüket csak 50 százalékra teljesítették. Mindennek ellenére a kolhozban lebecsülik a silótakarmányt. Eddig mindössze 90 tonna silót készleteztek. Pedig volt miből. Hiszen a kolhoznak 180 hektár lehérése és 175 hektár réti kaszálója van. * A Micsurin kolhozban tehát az aratás előtt még sok a tennivaló. De meg lehet birkózni azzal, ha a kolhoz vezetősége és a kolhozisták harcolnak azért, hogy egyetlen óra se maradjon kihasználatlanul. Makarov és Szilágyi elvtársak brigádjaiban roszszul gondozzák a kukoricát. A silónak vetett kukoricát például egyszer sem gyomtalanították. Turóczi B. A gyom a brigádvezetőkhöz: — Köszönjük a védelmet. A KOLHOZISTÁKNAK SOK A DOLGUK, mert a mezőn, a vetés késésével, sok munka összetorlódott. Bubnyuk elvtárs, az egyik brigádvezető alig győzi felsorolni mennyi minden a tennivalójuk. Töltik a napraforgót, a burgonyát, kapálják a kukoricát, gyűjtik a szénát. 80 embere van, de kétszer annyi is elkelne most. Még az időjárás is hátráltatja őket. Csaknem minden nap esik. Ezen aztán úgy segítenek, hogy a munkára minden alkalmas órát kilesnek és fel VÖRÖS ZÁSZLÓ A mezőgazdasági Irodalom újdonságai A kukorica alkalmazása az állattenyésztésben. Cikkgyűjtemény. Az USzSzK Állami Mezőgazdasági Irodalmi Kiadóhivatala, Kijev, 1953, 208 oldal. A gyűjteményben közölt cikkek jellemzik a kukorica takarmány tulajdonságait, leírják a csövek és a szárak különálló, valamint együttes silózásának technikáját, a vegyszerekkel történő konzerválást, tanácsokkal szolgálnak a vegyes összetételű siló berakásáról. A cikkek szerzői, tudományos kutatásokból és a kolhozok tapasztalataiból kiindulva, az állatok etetésére kukoricát tartalmazó különböző fejadagokat ajánlanak. A fejadagok összeállításánál nemcsak az állatok fajtáját, de korát és a gazdaságban való alkalmazását is figyelembe veszik. (Tenyészállatok, anyaállatok, tejelő jószág, húsra, sonkára, zsírra tenyésztett sertések, stb.) Vasziljev V., Rudnyev D. A mezőgazdasági növények kártevői elleni harc uj vegyészeti eszközei. Az USzSzK Állami Mezőgazdasági Irodalmi Kiadóhivatala, Kijev, 1958, 170 oldal. A könyv szerzői népszerű formában mondják el az uj vegyszerek legjobb kihasználásának módjait és megjelölik azok alkalmazásának mértékét. A könyv nagy segítségére van a kolhozok és szovhozok agronómusainak és brigádvezetőinek abban, hogyan irányítsák a mezőgazdasági növények megbetegdése és kártevői elleni harcot. Dzjubanov V., Szmirnov I., Logvinov D., Kozenko T. A tehenek meddőségéről és annak megakadályozásáról. Az USzSzK Állami Mezőgazdasági Irodalmi Kiadóhivatala, Kijev, 1958, 164 oldal. A könyv összefoglalja Ukrajna élenjáró tejtermelő farmjainak tapasztalatait és közli a mezőgazdasági tudomány útmutatásait arról, hogyan lehet megakadályozni a tehenek meddőségét. A szerzők zootechnikai és állategészségügyi tanácsokkal szolgálnak a jószág gondozását illetőleg, amelyek betartása a tehenek meddőségének jelentős csökkentését és kielégítő szaporulat elérését biztosítják. A SZAKEMBER TANÁCSA A lisztharmatról A betegség nevéről arra gondolhatnánk, hogy valami összefüggés van a betegség és a liszt között. Ez az összefüggés csak az, hogy a megtámadott szőlők lombozata olyan, mintha liszttel volna behintve. A lisztharmat mindent megtámad a tőkén, ami zöldi a leveleket, a zöldhajtásokat, kocsokat, fürtöket. Nem bántja a tőkét, ennek ágait, és a beérett venyigéket. A kolhozokban sokan összetévesztik a lisztharmatot és a perenoszpórát, pedig nagyon könnyű ennek a kettőnek a megkülönböztetése. A lisztharmatos és perenoszpórás levél között az a különbség, hogy a perenoszpóránál a levél alsó lapján, a lisztharmatnál pedig a levél felső lapján látni a fehér bevonatot. Különbség van magában a fehér bevonat minőségében is. Míg a perenotívpórás levél alján а ЬбЛ?мдМ eleinte mindig tiszta élfehér, olyan mint a cukoripur, addig a lisztharmatos levél pora szennyesfehér . A lisztharmatos levél egészségesnek látszik és csak a betegség előrehaladottabb fokán látni rajta elszórt, vagy összefüggő barna foltokat. Ezek a levelek nem száradnak el olyan hamar, mint a perenoszpórás foltok levelei. Ha a lisztharmat betegsége a fiatal leveleket támadja meg, akkor ezek eltorzulnak, összegöngyölödnek, megfodrosodnak, s nem tudnak kifejlődni. Az ilyen megtámadott fiatal levelek el is száradnak. Ugyanígy van ez a fiatal hajtásokkal is. Legnagyobb kárt a lisztharmat a fürtökben szokott okozni. A lisztharmat megtámadja a fürt szárát, a fürtágakat, a kocsányokat, valamint a bogyókat is. Ha a lisztharmat kiterjed a bogyókra, akkor azok annyira felrepednek, hogy magvaik kilátszanak a szőlő húsából. Legnagyobb károkat a betegség a szőlőszemek megrepedése által okoz, mivel az ilyen szemek, ha az időjárás száraz, éretlenül öszszeúsznak, ha nedves, akkor pedig elpenészesednek, és a mellettük lévő egészséges fürtök is elrothadnak. A lisztharmat éppen úgy, mint a perenoszpóra, gombás megbetegedés. A gomba azáltal szaporodik, hogy fehér széleiből millió és Mindlió apró testecskék válnak vle, belepik a szőlő zöld részeit, melyeket azután a sól,eső és rovarok széthordapak az egészséges tőkékre. A lisztharmat szaporodásához elegendő annyi nedvréteg, amennyi harmatos időtlen a levegőben van. A melenget a loomharmat nem bírja. A lsztharmat ellen nemcsak topdipkezni lehet, de a betegítőket meg is lehet gyógyítolni. Amilyen ellenszere a perenoszpórának a bordói lé, éppen olyan ellenszere a lisztharmatnak a kénpor. Megbetegedés esetén tehát a zöld lombozatot, s különösen a szőlő fürtjeit kell kénporral beporozni. Kénporral minden korhoz rendelkezik. A betegség méreteitől és az időjárástól függően a beporzást többször kell elvégezni. A jelenlegi időjárás nagyon kedvező a betegség elterjedéséhez. Az eső lemossa, a nagyobb szél elhordja a kénport. Július hónapban mindenütt védekezni kell a lisztharmat ellen. Egy hektár szőlő beporzására 28 — 32 kilogramm kénport kell használni. Szimkánics A. M., szőlész-agronómus. 3. oldal Szervezetten harcolnak a szőlészek A csapadékos időjárák miatt^nnáll a szóló megbetegedésének veszélye. Az E»akJ? kolhoz sző&szei mindent megtesznek ennek megelöz^AaiW jelenleg neJ^ea^W permetezik ültetvényeiket. Előkés^jítMc a vegyszeredet e porozógépeket , lisztharmatfellesi küzdelemre is. A kobholbárya vegyszerek előkészítőével külön csoportok foglalkoznak. A helyszínre a kész permetlét szállítják. Ezáltal a szőlészek nem vesztenek időt, a permetezőgépek teljes mértékben ki vannak használva. 205 hektár szőlő bepermetezése a 3 szőlőbrigádnak csak 4 napjába kerül. A felvételen: Munkában a permetlé-készítő csoport.