Vörös Zászló, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-76. szám)

1970-03-31 / 38. szám

Az első sorban haladnak A GÉPKEZELŐK számára elérkezett a nagy nap, harcra indulhattak a mezőkön a Jubileumi év bő terméséért. Az első sorokban látni ma Ge­­revics Mihályt, a Kalinin és Hegedűs Károlyt az Engels Kolhoz gépkezelőjét. Mindket­ten olyan elhatározással láttak munkához az idén, hogy fokoz­zák eddigi eredményeiket. Nagy szó ez! Hegedűs elv­társ tavaly 2 900 hektár felté­teles szántást végzett traktorá­val. Ez pedig azt jelenti, hogy az idén a tavasz első napjától kezdve minden nap 12 hektá­ros teljesítményt kell elérnie. Gerevics elvtárs munká­ja más természetű. Ő kombájn­vezető, tavaly a kombájnveze­tők kerületi versenyének egyik győztese 600 hektár gabona betakarításával. Most még nem ülhet kombájnjára, de elérke­zettnek látja az időt gépe ki­javításához. Emellett ő gon­doskodik arról, hogy a mezőre kivonult traktorok üzemzavar nélkül dolgozhassanak. Aki ismeri őket, biztos afe­lől, hogy a két gépkezelő ígé­retét beváltja. Olyanok ők, akik a versenyben nem érik be a középső helyekkel. A felvételeken: (balról) GE­REVICS Mihály a Kalinin és (jobbról) HEGEDŰS Károly, az Engels Kolhoz gépkezelője, Überall E. felvételei. Bátrabban alkalmazzuk az új A ZÖLDSÉGTERMESZTŐK egyik legfontosabb fela­data a földterület jó hasznosí­tása. Ennek sok módja van: a terméshozam növelése, má­sodvetések, köztervetések, de nem utolsó sorban a korszerű módszerek alkalmazása és bő­ven termő fajták termesztésére való áttérés. A berehovói kerület zöldség­­termelői az utóbbi években ala­csony termést érnek el hagy­mából és költséges módon ter­melik azt. Főleg dugványozás­sal termelik. A vinohradovói kerületi fajtanemesítő részle­gen pedig éveken át sikerrel termesztünk zöldhagymát mag­ról. Ahhoz, hogy magról 120— 150 mázsás termést takarít­sunk be hektáronként, ki kell választani a megfelelő fajtát. Nálunk a Sztrigunovszkij— Noszovszkij, Dnyesztrovszkij felel meg ennek. A Szvirszkij hagymafajta viszont duggatva mutatkozott bőven termőnek. A magról termesztett zöld­hagyma különleges agrotechni­kát kíván. Számára az előnö­­vény burgonya. A földet ősszel mélyszántással készítjük elő. Egyidejűleg 54 kilogramm ha­tóanyagú foszfor és 31 kilo­gramm kálium tartalmú mű­trágyát juttatunk a talajba. Tavasszal kultivátorozás idején 41 kilogramm hatóanyagú nit­rogén, ugyanannyi kálium és 54 kilogramm foszfor taralmú műtrágyát juttatunk a talajba. Március végén, április elején elvégezzük a vetést. A Sztri­gunovszkij,Noszovszkij és Szkvirszkij fajtákat 4 centimé­teres, a Dnyesztrovszkijt 6 centiméteres távolságra vet­jük. Jelző növényként, hogy AZ ÉLENJÁRÓK TAPASZTALATÁBÓL könnyebb legyen a kapálás, hónapos retekkel együtt vetjük. A kolhozokban, szovhozok­­ban most folyik a palántane­velés és a pikk­ozás. Érdemes tehát felemlíteni a termesztésre alkalmas fajtákat. Tavaly gazdaságunkban 10 paradicsomfajta termesztését próbáltuk ki. Ezekből a tala­­k­b­an 186, a korai moldva, a krasznij dar és szilva paradi­csomfajtákat ajánljuk termesz­tésre. Ezek hektáronkénti ter­méshozama 485 mázsát tett ki. A fajtáknál számításba vet­tük a termés koraiságát. A leg­több korai termés a talalichin 186 fajtánál érett be. 481 má­zsás terméséből 155 mázsa. Ugyancsak jó volt a herszo­­ni—1 fajta, mert 539 mázsás terméséből 150 mázsa volt ko­rai.. Viszont a betegségek ellen módszereket legellenállóbbnak a korai mol­dava, szilva és herszonin­ paradicsomfajták bizonyultak. A paradicsom gondozása jól ismert mindenki számára, de nem árt megemlíteni, hogy a bő termés érdekében többéves füvek után ültettük és ősz­szel hektáronként 54 kilo­gramm hatóanyagú foszfor, 31 kilogramm kálium mű­trágyát juttattunk a talajba. Tavasszal hektáronként 20 tonna szerves t­rágyával 54 ki­logramm hatóanyagú foszfor, ЗІ kilogramm kálium és 40 kilogramm nitrogén tartalmú műtrágyával végeztünk talajja­vítást. Háromszor kaná­tunk és a paradicsomvész ellen 4 íz­ben permeteztünk bordói lével. Újfajta paradicsom terüle­tünkön a Zakaznoj. Ezt a faj­tát keresi a konzervipar. 70 centiméteres sor és 40 centi­méteres tőtávolságban fészken­ként két növényt ültetve, ter­méshozama jóval meghaladja a szilva­paradicsomét és betaka­rítása is gyorsabb, mert tenné­se is nagyobb az említettnél. A berehovói kerület vala­mennyi gazdaságában van mód rá, hogy felhasználják tapasz­talatainkat és ezáltal növeljék a zöldségfélék hozamát POS­TKARPOV Viktor, HRINYKO Mária, a vinohradovói kerület fajtanemesítő részlegének agronómusai. A falusi szövetkezeti dolgozók gondjai a dolgozók kiszolgá­­­­lásának javítása ré­vén a Kerületi Fogyasz­tási Szövetkezet kollektí­vája szép sikereket ért el. Tavaly a berehovói szö­vetkezeti dolgozók há­romszor kerültek ki győztesként a terület fo­gyasztási szövetkezeti dol­gozóinak szocialista ver­senyéből. De amint a részvénye­sek gyűlésein kide­rült, számos kereskedelmi üzemegység munkájában komoly hiányosságok me­rülnek fel. Vegyük példá­ul a közétkeztetést. Rek­lámozás céljából kiállítá­sokat és pályázatokat ren­deznek a legjobb ételek elkészítésére, a kiszolgá­lás kultúrájának javításá­ra. Ugyanakkor Bereg és Koszinó étkezdéiben gyér az ételválaszték, meg­szüntették a cukrászati készítmények előállítását. Jutkevics és Lebovics elv­társak, a falusi fogyasz­tási szövetkezetek elnökei mindezt a szükséges bázis hiányával igyekeznek meg­magyarázni. A valóság­ban a közétkeztetési üzemegységeket ellátták villanytűzhelyekkel, vil­­lanysütőkkel és más be­rendezéssel. Szerintünk a kitűzött tervek nem telje­sítésének okát a vezetők közömbösségében kell ke­resni. Ezekért és más hiá­nyosságokért a kaszinói és beregi fogyasztási szö­vetkezetek vezetőit igaz­ságos bírálatnak vetették alá a részvényesek gyűlé­sein. A felszólalók rámu­tattak a helyzet megjaví­tásának konkrét útjaira. Elsősorban állandóan ér­deklődni kell az emberek igényei felől, meg kell élénkíteni a kereskedel­mi-költségvetési bizott­ságok munkáját, nagyobb figyelmet kell fordítani a kádernevelésre. Van kitől példát venni a kereskedelem fejlesztése terén. Gazdag munkata­pasztalatra tettek szert Blenár E., a csetovói falu­si áruház vezetője, Nagy Irén, a beregi falusi áru­ház vezetője, Braun Má­ria, a gáti élelmiszerüzlet vezetője és sokan mások. Amint azt Ribcsánszkij V., a Kerületi Fogyasztási Szövetkezet elnöke a gyű­lésen tartott beszámolójá­ban kihangsúlyozta, a ke­rületben még mindig nem oldották meg az üzlethe­lyiségek problémáját. És bár elvégezték az egyes kereskedelmi üzemegysé­gek alapvető javításá­t és felújítását, számos falu­ban az üzletek a célnak nem megfelelő helyiség­ben vannak. A folyó év­ben terve­zették egy áru­ház építését Gáton, egy kereskedelmi komplexum építését. Alsóremetén, va­lamint üzlethelyiségek felépítését Kastanovón és Kisbakoson, egy kenyér­gyár építését Brazsijevón, egy szálloda építését a borzsavai panzió terüle­tén stb. Csupán meg kell gyorsítani a tervrajzok elkészítését, hogy az épí­­tők a legrövidebb időn belül munkához láthassa­nak. Hiba lesz azonban, ha a fogyasztási szövetkeze­tek vezetői csupán az új objektumok átadására ala­poznak. A rövid lejáratú kölcsönökből és a beru­­házásos javítási alapokból lehetőségük van helyben elvégezni a meglévő ke­reskedelmi üzemegységek és készletezési köz­pon­­tok rekonstrukcióját. Ez vonatkozik az ipari kom­binát igazgatóságára is. A fogyasztási szövetke­zet rendszerében fájó kér­dés marad a káderekkel való munka. A Kerületi Fogyasztási Szövetkezet mellett tanfolyamot szer­veztek a szakmai színvo­nal emelésére, szeminá­riumi foglalkozásokat tar­tanak stb. Úgyszintén mű­ködik egy kereskedelmi iskola. De a kádervándor­lás, a különböző áthelye­zések a szovjet kereske­delmi szabályok megsze­géséhez vezetnek. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítaniok a Kerületi Fo­gyasztási Szövetkezet és a falusi szövetkeze­tek vezetőinek a káderek beosztására és oktatására. Nem szabad megelégedni azzal, hogy a 950 dolgozó közül 560 ember rendel­kezik felső-, közép- és szakközép végzettséggel. A kerület szövetkezeti dolgozóinak még sok a megoldásra váró problé­májuk. Ha ezeket a prob­lémákat minél hamarabb megoldják, a siker sem fog magára váratni. VÖRÖS 3. ZÁSZLÓ oldal 1970 március 31. kedd Fellendülőben a zöldségtermesztés CSOPORTOM a Ba­rátság Kolhoz kva­­szovói részlegén igyek­szik minden kedvező időt kihasználni azért, hogy bő termést érjünk el va­lamennyi zöldségféléből. A melegágyakban jól fejlődnek a palánták. Már csaknem valamennyi­ben elvégeztük a gyomlá­­lást. Felültrágyáztuk a palántákat. Tapasztaltuk, hogy ez jelentős mérték­ben meggyorsítja a pa­lánták fejlődését, azok erősebb gyökeret hajta­nak és száruk is vasta­gabb lesz. A melegházakban is szorgos munka folyik. Eddig már 80 000 korai káposztát pikí­oztunk. Különösen kiválik ezen a munkán Logojda Ilona, Antipov Magda és Turá­­nyi Jusztina. Úgy tervez­zük, hogy nem kevesebb, mint 150 000 korai ká­posztapalántát pikk­ozunk. Ez lehetővé teszi a korai betakarítást. Két meleg­házunkban már kikelt és szépen fejlődik az ubor­ka is. Annak ellenére, hogy gyakoriak voltak az eső­zések, földjeink aránylag hamar kiszáradtak, hi­szen zöldségtermesztésre a dombosabb helyeket je­löltük ki. Azokon a földe­ken a víz nem áll meg, ami lehetővé tette szá­munkra, hogy már csak­nem valamennyi növény alá megkezdjük a talaj előkészítését. Hektáron­ként mintegy 30 tonna istállótrágyát fogunk be­szántani. A tárcsázáskor műtrágyát is juttatunk a talajba. Csaknem egy hektáron termelünk korai retket. Ebből a zöldségféléből most kétszer annyit adha­tunk el, mint tavaly. Hét hektáron termelünk cu­korborsót, amit két hek­táronként időmegszakítá­­sokkal vetünk, hogy a szedést és az eladást fo­lyamatossá tegyük. Az el­ső két hektár borsót már el is vetettük. BURCSA Imre, zöldségkertészeti csoport­vezető. Nem fejlődnek a palánták A Kommunizmus Hajnala Kolhozban a melegágyak környéke néptelen, sehol egy teremtett lélek az őrön kívül.­­- Csak reggelenként szok­tak ide kijárni, hogy a palán­tagondozás munkáját elvégez­zék. — mondja az őr. A palántákon azonban nyo­mát sem látni a megfelelő gon­dozásnak. A két melegágyba átpikk­ozott korai káposzta palántái fölött a rámák leen­gedve, holott az idő me­leg. Edzésükről a kiül­tetés előtt szó sincs. Úgy lát­szik Pósik Hana, a zöldségter­mesztő csoport vezetője így szeretné növekedésre serkente­ni a palántákat, melyek bizony még kicsinyek. Ez a törekvése így sem jár sikerrel. Ugyanis a pikk­ozás­­nál a melegágyak kihűltek, s a fejlődéshez szükséges optimá­lis meleget már nem biztosít­ják. Valószínűleg hibát követtek el a televényföldes poharak ké­szítésénél is, mert azokban a palánták nem növekszenek. De gátolja a palánták fejlődését a rendszertelen öntözés is. A po­harak földje száraz és kemény, mert aznap nem locsolták. Nerri is igen van miből. A meleg­ágyak környékén nincs víz­tároló, melyben a napon elő­melegítenék az öntözővizet. A palántagondozásban elkö­vetett mulasztások rövidesen éreztetni fogják hatásukat. Itt az ideje a káposzta kiültetésé­nek és a kolhozban erre az idő­re nincsenek kiületésre alkal­mas palánták. Emiatt késedel­met szenved az ültetés, nem kapnak majd korai termést. Kisebb lesz a terméshozam, csökkenni fog a zöldségter­mesztésből származó jövede­lem. Jobb gondozással még vala­melyest segíthetnek a bajon. De Pósik Ilona kertészeti cso­portvezetőnek tanulnia kell e hibából. Jobban kell megszer­veznie a többi palánták gondo­zását, hiszen a csoportja által vállalt 130 mázsás zöldségter­més elérésének ez szolgál ala­pul. TATAR­­.

Next