Vörös Zászló, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-76. szám)

1970-05-23 / 60. szám

­ ígéretemhez híven EZ ÉV tavaszán arra hív­tam fel a kerület gé­pesített csoportjait: Indítsunk harcot a bő burgonyatermésért a jubileumi évben. Ismertettem munkamódszeremet is, mely tavaly segítségemre volt ab­ban, hogy 250 mázsás burgo­nyatermést érjek el. Ma már túl vagyunk a ter­vezés időszakán. A tettek bi­zonyítanak ígéretünk mellett. Részemről mindent el is kö­vetek, hogy adott szavam be­tartsam. A jubileum napjára 25 hektáros részlegemen elül­tettem a burgonyát. A vetési idő is megfelelt annak, melyet a bő terméshozam elérése megkövetel. A talajelőkészítés és feljaví­tás terén is teljesítettem a ma­gam elé tűzött feladatot. Min­den hektáron 30—35 tonna istállótrágyával végeztem ta­lajjavítást. Emellett a tárcsá­zás idején 2 mázsa káliumot és az ültetésnél 1 mázsa szu­perfoszfátot juttattam a ta­lajba. Az ültetés kiváló vetőbur­gonyával ment végbe. A sor­távolság ültetvényemen 60, a tőtávolság 25—30 centiméter. Ily módon minden egyes hek­táron 55—57 ezer növény van. Az ültetés előtt megismer­kedtem egy uj burgonyater­mesztési eljárással, melyet Magyarországon alkalmaznak és a Területi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás a mi felté­teleink között eredményesen kipróbált. Miután ezt a mód­szert előnyösebbnek tartom a réginél, ezt alkalmaztam. A burgonyát 5—8 centiméter mélyre ültettem s föléje már akkor töltést emeltem. Az eredmény az lett, hogy a burgonya korábban kelt ki mint máskor. Egyenletes volt a kelés az egész részlegen. A burgonya korai kelése megkönnyítette munkámat a növényápoláson. A gyom még csak éppen felütötte fejét, már kapálhattam, hiszen jól látszot­tak a sorok. Az új ültetési módszer rá­kényszerített, hogy változtas­sak a növényápolás megszokott rendjén. Le kellett mondanom az ültetvény kereszt­irányú bo­­ronálásáról, mert ezzel eltün­tettem volna a töltéseket a so­rokon és kiforgattam volna sok­­ burgonyafészket. A régi zig-­­ zag­ípusú boronákkal sok irányban sem boronálhatok, mert nem alkalmazkodik a ba­rázdás töltéses felszínhez. Er­re a célra külön készítettem­­ boronákat. Ezek 4 különálló,­­ egymástól független részből állnak, melyeket felfüggesztek­­ a kapálógép mögé úgy, hogy a kapálatlanul maradt sorokat boronál­ja, ott lazítsa meg a ta­lajt és irtsa ki a gyomot. A burgonya első kapálását befejeztem. Ezt még két kapá­lás követi majd. Abból a cél­ból, hogy a töltések minden kapálásnál magasabbá válja­nak, különleges kapákat alkal­mazok, melyek a talajt a bok­rok tövére forgatják. Van még egy változtatás munkámban. Ez a traktor át­alakítása a sűrűsoros burgo­nyaültetéshez. A Belarusz trak­tor nyomtávolságát 1,4 mé­terről 1,2-re csökkentet­tem. Ugyanakkor vastag gumi­abroncsok helyett keskenyeb­beket szereltem. Ez lehetővé teszi, hogy a szokásos két ka­pálás helyett hármat végezhes­sek, s magamra vállaljam a burgonyaültetvényeken a kár­tevők és betegségek elleni vé­dekezés munkáját is. Csoportom komplex gépesí­tett csoport, ami azt jelenti, hogy a burgonyán kívül kuko­ricát és takarmányrépát is ter­mesztek. Az előbbit 70 hektá­ron szintén elvetettük, a ter­melési terveknek megfelelően. Csak a vetésben tértünk el né­mileg. Hatszögletesen mindösz­­sze 5 hektárt vetettünk, mert az időjárás e módszer alkalma­zását az egész területen lehe­tetlenné tette. A kukoricaföl­dek talajjavítása abban külön­bözött a burgonyarészlegétől, hogy kálium tartalmú műtrá­gya helyett nitrogén tartalmút használtunk. Sajnos, a talaj az első fel­melegedés után újból lehűlt. Ez az elvetett magvak rotha­dásához, gyenge keléséhez ve­zetett. A ritkulás azonban nem olyan nagy mértékű, hogy emi­att át kelljen venni a részle­get. Pótültetést alkalmazunk tehát, ahol ez szükségesnek mutatkozik. A növényápolást a kukorica­ültetvényeken is idejében vég­zem. Vetés után­i kelés után már keresztirányban felülboro­­náltam. A napokban megkez­dem a sorközök porhanyítását. A hideg idő miatt a növé­nyek nem fejlődnek úgy, mint szeretném. Elő lehetne növe­kedésüket segíteni felültrágyá­­zással. Különösen a kukorica­ültetvényeken volna erre szük­ség. Sajnos, műtrágyánk nincs, a mezőgazdasági igazgatóság pedig megfeledkezik a meg­ígért segítségről. Takarmányrépa részlegünk mindössze 6 hektár. De rájöt­tem arra, hogy nem a terület számít. Részlegesen tavaly annyi termett, mint más cso­portoknál kétszer akkora terü­leten, hiszen minden hektárról 740 mázsás termést takarítot­tam be. A jó termés alapja az ide­jében való vetés és jó növény­­ápolás. Ezért az idén is arra törekszem, hogy jó állapotban legyenek az ültetvények. Már az első sorközi kapálás géppel megtörtént. Most kézzel kapá­lunk a sorokban. Ennél a ka­pálásnál egyúttal ritkítunk is., Ennek két oka van." A ritkí­tással elősegítjük a növények fejlődését, a másik az, hogy a kézi munkát a minimumra csökkentettük, tehát másodszo­ri kézi kapálásra már nem ke­rül sor. Gépesített csoportomban négy gépkezelő dolgozik. Ket­tő ezekből hernyótalpas trak­torral rendelkezik. Munkájukat azonban most nem vesszük igénybe, ezek most más cso­portoknak segítenek Ez azt jelenti, hogy­ rám is nagyobb rész hárul a tavaszi munkák­ból. Ezt vállalom is. Nap mint nap 20 hektáros területet ka­pálok meg. Megfeszített munkát kíván tőlünk az idei tavasz. A mi feladatunk, hogy ehhez alkal­mazkodva mindent elköves­sünk vállalásaink teljesítésé­ért. Ez a válaszunk pártunk Központi Bizottságának hoz­zánk, választókhoz intézett fel­hívására. BONDAREVSZKIJ A., a Kalinin Kolhoz gépesí­tett csoportjának vezetője. *---------­A felvételen: Bondarevszkij A., gépkezelő csoportvezető felszerelt traktorára a burgo­nyakapáláshoz szükséges töké­letesített koronákat. Überall E. felvétele. FELSZÓLALÁSAINK NYOMÁN NEM MINDEN GÉPKEZELŐ IGYEKSZIK Lapunk ez év május 7-i számában fenti cím­ alatt cikk jelent meg a Marx Károly Kolhoz traktorbrigádjának egyes gépkezelőiről, akik fe­gyelmezetlenül viselked­tek a vetésnél, gyakran megsértették az agrotech­nikai szabályokat. A kolhoz vezetősége közölte szerkesztőségünk­kel, hogy a cikket a gép­kezelők jelenlétében vi­tatták meg és intézkedé­seket dolgoztak ki a munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében. A gépkezelők vállalták, hogy a növényápolásnál ver­senyt bontakoztatnak ki az idejében és jó minősé­­gűen végzett munka érde­kében. A gépkezelők ré­szére vörös sarkot ren­deztek be, ahol ered­ménymutató, valamint di­cséret táblát függeszte­nek ki. Egyenlő lehetőségek, különböző eredmények A Kárpáti Tenyész­­üzemben két részleg van. Mindkettő nagyjában azo­nos területen gazdálko­dik. Termelési feladataik azonban a szakosítás óta különbözőek. Így a Frisch­mann Vilmos vezetése alatt álló részleg dolgozói elsősorban gabonaneműe­­ket, zöldséget, és ipari nö­vényeket termesztenek. A Bakos Ernő vezetése alatt álló részlegre a takar­mányfélék előállítása há­rul. A feladatokat összeha­sonlítva kétségtelenül az első számú, a Frischmann elvtárs vezetése alatt ál­ló részleg van hátrányos helyzetben, mégis jobbak az eredményei. Ez a rész­leg a tavasz folyamán ter­vezett 450 hektárból 256 hektáron befejezte a ve­tést. Megkezdte a növény­­ápolást is a korábban el­vetett részlegeken. Ka­pálnak Király Ernő és Barta József dohányter­mesztő csoportjai. A gép­kezelők sem tétlenked­nek. Kapálják a naprafor­gót. A zöldségtermesztők a paradicsompalánták ki­ültetésének befejezésénél tartanak-Mi a helyzet a másik részlegen? Mindenütt üres földtáblákat látni. Csak zabból és más tava­szi kalászosból 150 hek­tár vetetlen. Bakos elv­társ a tavasz kezdetén melegebb napokra várt és ehelyett esős napok következtek. Víz borítot­ta be a Szernye-mocsa­­rat, ahol részlege fekszik. Most a földek szikka­dásra várnak. De ezt ma­guk nem segítik elő. A gazdaságban a trak­torbrigád tagjait előre beosztották az egyes rész­legekhez. Ettől az intéz­kedéstől a gépkezelők munka iránti magatartá­sának javulását várták. Az 1. számú részlegen az be is következett. Az eső elmúltával kapáltak, há­rom traktor tárcsázott, kettő talajjavítást vég­zett. Ugyanakkor a má­sik részlegen valamennyi traktor állott. A gépke­zelők a kényszerű vesz­­teglést még csak arra sem használták fel, hogy a gé­pek technikai karbantar­tását elvégezték volna. A 2. sz. részlegért ve­zetője, Bakos elvtárs be­tegsége miatt most Barna Miklós agronómus felel, aki új ember a gazdaság­ban, nem ismeri még jól a helyzetet, így a rész­leg munkájában gyors ja­vulás nem várható. Ma már nyilvánvaló, hogy zabot, bükkönyt nem vethetnek. A gazda­ság vezetői 100 hektáron tatárkát szándékoznak ter­meszteni, hogy a földek parlagon ne maradjanak. Más területeken szudáni­­fűvel, borsóval kevert csalamádét vetnek zöld­takarmánynak, silónak. A vetőmagot a vetés­­terven eszközölt változá­soknak megfelelően be­szerezték. De ez nem elég. Fokozni kell a ta­­lajelőkészítés, vetés üte­mét. Sürgőssé teszi ezt az idő múlása. A növényápo­lásra is egyre nagyobb erő szükséges. Tatár B. Behozzák a Egy hónappal ezelőtt még alapos bírálatok ér­ték az Engels Kolhoz zöldségtermesztőit, mert elhanyagolták a palánta­nevelést. Aki most elláto­gat ide, könnyen meggyő­ződhet róla, hogy igye­keztek mindent megtenni a hiányosságok kiküszö­bölése érdekében. A Végső Pál és a Kiss Benjámin által vezetett csoportok között verseny bontakozott ki azért, hogy a kedvező napokat és órákat jól kihasznál­ják. Egy-egy csoportban minden nap 35—40 kol­hozista megy ki az ültet­vényekre. Ennek köszön­hetik, hogy a téli káposz­tán és 3 hektár paradi­csomon kívül már min­dent kiültettek­ A tervbe vett 4 hektár helyett 6 hektáron ültették ki a ko­rai káposztát. — Jól feljavított és jól előkészített földbe kerül­nek a palánták, — mond­ja Végső Pál csoportve­zető. Közli, hogy hektá­ronként 20 tonna trágyát és nagy mennyiségű mű­trágyát kapott a zöldség­kertészet. Ültetés előtt a földet kétszer, de ahol az szükséges volt, ott ha­ lemaradást romszor tárcsázták. A műtrágyát a tárcsázáskor juttatták a talajba. A kaszinói zöldségker­tészetben általában javu­lás észlelhető a munka­­szervezés terén is. Külö­nösen jól folyik a munka a Kiss Benjámin csoport­jában, ahol befejezéséhez közeledik az uborka ka­pálása. Ez Sipos Erzsé­bet, Nagy Mária, Gajdos Júlia, Kati Erzsébet és a csoport többi tagjainak érdeme. A csoportok minden nap tájékozódnak egy­más teljesítményéről. Versenymutató tábla jel­zi ezt mindkét csoport­ban. Az adatok azt mutat­ják, hogy már megkapál­tak 6 hektár uborkát, négy hektár korai káposz­tát, 1 hektár karalábét, a hagymát. Egyes helyeken már másodszor kapálnak. Folyik a korai zöldség betakarítása. Eddig több mint 30 mázsa hagymát és 3 mázsa hónapos ret­ket adtak el. Baraté F. VÖRÖS 3.Z­Á­S­Z­L­Ó oldal 1970 május 23. szombat

Next