Vörös Zászló, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-76. szám)

1970-01-29 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VÖRÖS ZÁSZLÓ Az Ukrajnai KP Berehovói Kerületi Bizottságának és a Dolgozók Képviselői Kárpátontúl Területi Berehovói Kerületi Tanácsának lapja 26. évfolyam. Î 12. (3350)* sz* і * 1970. é♦ Január : 29 • csütörtök Ara­b képek І Az újság ukrán és magyar­­ nyelven jelenik meg. Magasfokú termelési kultúrát A MUNKATERMELÉ­KENYSÉG fokozá­sát, a termékminőség ja­vítását nagyban elősegítő tényezők között jelentős szerepet játszik a magas­­fokú termelési kultúra. A műhelyek megnyerő külseje, a munkapadok legcélszerűbb elhelyezé­se, az egész termelési fo­lyamat hozzáértő meg­szervezése, az anyagok, nyersanyagok, késztermé­kek belső szállításának helyes megoldása elvá­laszthatatlan részét képe­zik a termelés hatékony­sága növeléséért folyó harcnak. Kerületünkben sok olyan üzem van, ahol helyesen oldják meg ezeket a kér­déseket. A Bútorkombi­­nát nemrég épült új mű­helyében, a Kísérleti Üzemben, a 06031. számú Gépkocsiközlekedési Vál­lalatban, a Ruhagyárban és a Bőrgyárban a veze­tők és a szakemberek gondoskodtak arról, hogy megteremtsenek minden feltételt a termelési kul­túra színvonalának eme­léséhez. Ezeken a helye­ken mindenütt nagy a tisztaság és a rend, a mű­helyekben virágokat, ízlé­sesen díszített állványo­kat, plakátokat helyeztek el, gondoskodtak a mun­kahelyek kellő megvilá­gításáról. Az ilyen kör­nyezet jó hatással van a munkásokra. Sajnos még nem min­denütt gondoskodnak a termelési kultúra nívójá­nak emeléséről. Még min­dig nincs megfelelő rend a Tégla- és Cserép­gyárakban. Nemcsak a műhelyek, de a gyárudva­rok is szemetesek. Hasonló a helyzet a Majolikagyár műhelyei­ben is. Érthető, hogy ott, ahol agyaggal dolgoznak, nem lehet olyan rendet tartani, mint például a Ruhagyárban, avagy a Konzervgyárban. De meg­felelőbb munkakörülmé­nyeket itt is lehet létre­hozni a dolgozók számára. Az SZSZKSZ Legfel­sőbb Tanácsa VII. ülés­szaka által elfogadott új egészségügyi törvény megköveteli a gyárak és üzemek, kolhozok és szov­­hozok vezetőitől, hozza­nak létre jobb munkakö­rülményeket a munkások és kolhozisták számára. Sajnos, egyes üzemekben minderről még nem gon­doskodnak kellőképpen. A Bőrgyár­ Kerületi Ipa­ri Kombinát műhelyeiben a szellőztető berendezé­sek kapacitása nem felel meg a követelményeknek, ezért a helyiségekben szennyezett a levegő. A magasfokú termelési kultúráért folytatott harc nemcsak az ipari dolgo­zókra vonatkozik. Sokat kell megtenni ezen a té­ren kolhozainkban és szovhozainkban is. A Ka­linin, Barátság, Lenin Út­ja és más kolhozok farm­jain a fejőnők elég nehéz körülmények között dol­goznak. Mint általános hiá­nyosságot kell megemlí­teni a gépesítés alacsony színvonalát az állatte­nyésztésben. Sok munkát, melyet gépesíteni lehet­ne, kézzel végeznek. Ez csökkenti az állattenyész­tők munkatermelékenysé­gét, negatívan befolyá- s solja az állati termékek termelését. Nemrég kerü­letünk kolhozistáinak kül­­­­döttsége ellátogatott a vl- i nohradovói kerület gazda- s ságaiba, ahol a farmokon mindenütt jó munkakö­rülményeket teremtettek. і Követnünk kell e téren szomszédaink példáját. Juttassuk el az SZKP KB téziseit a tömegekhez Az előadók, propagan­disták és politikai tájé­koztatók ezrei ismertetik az SZKP KB «Lenin Vla­gyimir Iljics születése 100. évfordulójára» című téziseit a dolgozók köré­ben a köztársaság váro­saiban és falvaiban. Szerda a politikai tá­jékoztatások hagyomá­nyos napja lett Droho­bicsban. Az elmúlt héten több mint 800 politikai tájékoztató és közel 100 előadó kereste fel az üze­meket, közös otthonokat, a hivatalok vörös sarkait és az építkezéseket, hogy segítséget nyújtsanak a dolgozóknak az SZKP KB téziseinek tanulmá­nyozásában és alaposabb megértésében. A Nagy Október 50. évfordulója nevet viselő csernyigovi vegyirost kom­binát története, ahol nemrég ünnepelték az el­ső műszálak kibocsátásá­nak 10. évfordulóját, az egyike az SZKP KB tézi­sei legragyogóbb illuszt­rációinak. A poleszjei gyáróriás építésében majd­nem minden szövetségi köztársaság részt vett. Termékeit ma már az or­szág gyárainak és üze­meinek százaiba szállít­ják. A kombinát propagan­distái és agitátorai elő­adásaikban és beszélge­téseikben széleskörűen felhasználják az üzem éle­téből merített példákat. A műhelyekben filmeket vetítenek Iljicsról. Propagandista csopor­tokat irányított a kolho­zokba és szovhozokba az Ukrajnai KP Poltava te­rületi bizottsága. A cso­portokba a területi pártbi­zottság bürójának tagjai és póttagjai, párt­gazda­sági aktivisták tartoznak. (RATAU) A FŐVÁROS ÚJDONSÁGAI szítik. Ez egybe fogja kapcsol­ni a Nyikolyszkaja Borscsahov­­ka lakónegyedet a város köz­pontjával. A 10 kilométer hosszúságú villamosvonal men­tén 12 állomás épül fel, me­lyeket a metró állomások min­tájára képeznek ki és egybe lesznek kapcsolva az aluljárók­kal. A villaroosvonal mindenütt el lesz különítve a többi köz­lekedési eszköztől, ami le­hetővé teszi a három vagonból álló szerelvény gyorsaságának növelését. A felvételen: a «Vozduho­­flotszkoje Sossze» állomás pa­vilonjának terve. Poddubnij A. felvétele. (A RATAU fotokrónikája). KIJEV: Ukrajna fővárosá­ban egy gyorsjáratú vil­lamos vonalának tervrajzait ké- A LENINI «ISZKRA» ÚTVONALAIN A Vilnyuszi Filmstúdió «Út» című új dokumen­tumfilmje a lenini «Iszk­­ra» Oroszországba való szállításáról számol be a XX. század elején. A szerzők megelevenítik a 90-es évek elejének ese­ményeit, amikor az «Iszk­­rá»-t Lipcsében, München­ben, Genfben nyomtatták és illegális útón került Oroszországba. A fény­­képfelvételek, a régi film­krónikák és okmányok be­mutatják, hogy­ a dolgo­zók az «Iszkrá»-t terjeszt­ve és olvasva hogyan ta­nultak meg harcolni az osztályellenségek ellen. (TASZSZ) AZ ÖTÉVES TERVIDŐSZAK NEGYEDIK ÉVE A Szovjetunió Miniszterta­nácsának Központi Statisztikai Hivatal összegezte a Szovjet­unió 1969. évi állami népgaz­daságfejlesztési terve teljesíté­sének eredményeit. A Szovjetunió dolgozói, szo­cialista versenyt indítva Lenin V. I. születése 100. évfordu­lójának méltó fogadásáért és az ötéves terv határidő előt­ti teljesítéséért, 1969-ben, az ötéves tervidőszak negyedik évében, újabb sikereket értek el a termelés és a népjólét nö­velésében, mutat rá a Szovjet­unió Központi Statisztikai Hi­vatalának közleménye. A fogyasztásra és felhalmo­zásra felhasznált nemzet jöve­delem az 1968. évihez képest 106 százalékot tett ki; az ipari termelés 107 százalékot; a me­zőgazdasági termelés­­ 97 százalékot; az álló alapok üzembe helyezése a központosí­tott állami beruházások révén 109 százalékot; a munka ter­melékenysége: az iparban 104,8 százalékot, a kolhozok­ban és szovházokban 97 száza­lékot, az építkezésben 103 százalékot, a vasúti közlekedés­ben 103 százalékot; a népgaz­daságból származó jövedelem (összehasonlított árakban)­­ 107 százalékot; a munkabér­alap a népgazdaságban 107,4 százalékot; a társadalmi fo­gyasztási alapok­­ 107 szá­zalékot; a munkások és alkal­mazottak átlagos fizetése 103,9 százalékot; a kolhozisták mun­­kadíjazása 103,8 százalékot; a dolgozók reáljövedelme egy főre számítva 105 százalékot. 1969-ben folytatódott a vál­lalatok és a népgazdasági ága­zatok átállítása az új terve­zési és gazdasági ösztönzési rendszerre, ami elősegítette a termelés hatékonyságának fo­kozását. Gyorsabb ütemben fejlődtek azok az iparágak, amelyek biz­tosítják az egész népgazdaság műszaki haladását — a villa­mosenergetika, a gépgyártás, a vegyi és petrokémiai ipar. Jelentősen növekedett a kul­turális-jóléti rendeltetésű és háztartási cikkek termelése. Az ötéves tervidőszak négy éve alatt egészben véve az ipa­ri termelés körülbelül 39 szá­zalékkal növekedett az ötéves terv Irányelveiben ezekre az évekre kitűzött 36—38 száza­lék helyett. Az év végéig az új tervezési és gazdasági ösztönzési rend­szer szerint működő 36 000 iparvállalat az egész ipari ter­méknek 83,6 százalékát állítot­ta elő és a jövedelemnek több mint 91 százalékát adta. Az SZSZKSZ KSH jelentése ada­tokat közöl a termékértékesí­tés tervének teljesítéséről és a termelés növekedésének ütemé­ről egyes minisztériumok sze­rint. A minisztériumok több­sége teljesítette, illetve túltel­jesítette az évi terveket. Sok vállalat munkájára azonban kedvezőtlenül hatottak a rossz időjárási viszonyok és az elemi csapások számos kerületben. A múlt év bonyolult időjá­rási viszonyai és a természeti csapások az ország számos ke­rületében komoly károkat okoztak a mezőgazdaságnak. Ennek ellenére, a mezőgazda­ság összesen 79 milliárd ru­bel értékű terméket adott, ami megfelelt a legutóbbi négy év átlagának, és 19 százalékkal haladta meg az 1961 — 1965. évi átlagot. Tavaly 160,5 millió tonna szemesterményt (9,8 milliárd padot) takarítottak be, azaz 23 százalékkal többet, mint 1961— 1965-ben átlagosan. A rizs teljes hozama 1,1 millió tonna volt, ami 4 százalékkal több mint 1968-ban és 2,8- szer több az 1961 —1965-ös évek átlagánál. A szarvasmarha és baromfi, a tej és a tojás állami felvásár­lásának tervét országos vi­szonylatban teljesítették. De a hús és tej terven felüli ál­lami felvásárlása valamivel csökkent. Sok kolhoz és szav­­hoz nem használta ki az ösz­­szes lehetőségeket a jószágál­lomány gyarapítása és az ál­lati termékek termelésének nö­velése érdekében, kevesebbet adott el belőlük az államnak. Folytatódott a mezőgazdaság korszerű gépekkel való további ellátása. Az elmúlt évben az állam és a kolhozok mezőgaz­dasági beruházásainak összege 16,7 milliárd rubel volt és 6 százalékkal növekedett. Tavaly a népgazdaság min­den ágában új ipari kapacitá­sokat helyeztek üzembe. Meg­indult a termelés 350 új ipar­­vállalatnál, valamint számos új műhelyben és üzemegység­ben a már működő vállalatok­nál. A mezőgazdaságban az ál­lami terv szerint kiutalt ösz­­szegek felhasználása révén számos istállóhelyiséget és ba­romfiüzemet adtak át a hasz­nálatnak. A népgazdaságban foglal­koztatott munkások és alkal­mazottak évi átlagszáma 87,9 milliót tett ki és egy év alatt 2,8 millió fővel, vagyis 3 szá­zalékkal növekedett. Az elmúlt évben emelték az építkezéseken, az építő-sze­­relő munkákon és az építő­­anyagipari vállaltoknál dolgo­zó, a közepes bérkategóriába tartozó munkások fizetését. A népgazdaságban dolgozó, munkások és alkalmazottak ha­vi átlagbére 117 rubelt tett ki és 3,9 százalékkal növekedett; a társadalmi fogyasztási ala­pokból származó illetmények és kedvezmények hozzáadásá­val a munkabér 157 rubelt tett ki az 1968-as évi 151 ru­bellel szemben. A kolhoztagok munkadíjazása 3,8 százalékkal emelkedett. A dolgozók reáljövedelme, egy főre számítva az év fo­lyamán 5 százalékkal növeke­dett, az ötéves terv négy éve alatt pedig 26 százalékkal, az ötéves tervben erre az időszak­ra kitűzött 23 százalékkal szemben. A közlemény rámutat, hogy az áruforgalom jelentős növe­kedése ellenére sem elégítették ki teljesen a lakosság igényelt egyes árura, többek között a húsra, a tejre, heringre, zöldségre, az egyes szövetfaj­tákra, ruhára, lábbelire, építő­anyagra, bizonyos háztartásai cikkekre. 1969-ben átadtak rendel­tetésének 2 millió 250 000 új, minden kényelemmel ellátott lakást és házat, melyeknek összterülete (haszon területe) több mint 102,5 millió négy­zetméter. Ez valamivel több, mint amennyit 1968-ban épí­tettek Az elmúlt évben körül­belül 11 millió személy költö­zött új lakásba, illetve javítot­ta meg lakásviszonyait. További sikereket értek el a közoktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, a szak­káderek képzésében, a la­kosság egészségügyi ellátásá­nak javításában." .............. ....... (TASZSZ)

Next