Vörös Zászló, 1971. július-december (27. évfolyam, 78-154. szám)
1971-07-03 / 78. szám
Legalább 60 mázsa szőlőre számítunk A Kárpáti Tenyészüzem 30 hektáros szőlőültetvényén Király Ernő csoportvezető irányításával lendületes harc bontakozott ki a bő termésért. Még a tél folyamán 12 hektáron szerves trágyával javítottuk fel ültetvényünket. Hektáronként mintegy húsz tonna trágyát szállítottunk ki a részlegre. Úgy döntöttünk, hogy a jövőben 2-3 éven belül a feljavított területen újra sor került a feljavításra. Csoportunk valamennyi szőlésze sokat tudna beszélni arról, milyen munkálatokat végeztünk el, hogy biztosítsuk a bő terméshozamot. De legtöbbet mondhat az a füzet, amelyet pihenőszobánkban tartunk és amelybe pontosan, időszakonként feljegyezzük az elvégzett munkát. A metszés, a permetezés mind olyan munka, amely hozzáértést, tapasztalatot igényel. Ezért ezeket a munkálatokat olyan sokéves tapasztalattal rendelkező szőlészeink végezték, mint Kacsó Béla, Király Vince, Lőrinc Béla és mások. Munkájuk mellett arra is volt idejük, hogy foglalkozzanak a fiatal szőlészek oktatásával. Brigádunkban ugyanis sok fiatal dolgozik. A tapasztalt szőlészek mellett fokozatosan elsajátítják ezt a szép mesterséget. A gyakori esőzés sok gondot okozott nekünk, hiszen gyorsan nőtt a gyom a sorközökben. Bakos Ernő gépkezelő T—50V típusjelzésű traktorával idejében elvégezte a lugasított vagy széles sorközre ültetett tőkék sorközeinek megművelését. Eddig már három sorközi megművelést végzett. Nyomában minden nap mintegy 45—50 ember végzi a harmadik kézi kapálást. Pallagi Borbála, Jaró Ilona, Túri Malvin és más szőlészeink már a kora reggeli óráktól kezdve kint vannak az ültetvényeken. Egy napig sem szünetel a munka az ültetvényeinken. Befejezéséhez közeledik a harmadik permetezés, a második kötözés és már közel 20 hektáron elvégeztük a harmadik kézi kapálást is. Úgy tervezzük, hogy a napokban megkezdjük a tőkék negyedik permetezését. Jégverés nem érte ültetvényeinket. A gyakori esőzés azonban arra késztet bennünket, hogy minden kedvező időt kihasználjunk a kapálásra. Fáradságos munka ez, azonban vidám kedvvel tölt el bennünket az a tudat, hogy mindez nem hiábavaló. Az előzetes becslések szerint legalább 60 mázsa hektáronkénti termésre számíthatunk. BAK Gyula, a Kárpáti Tenyészüzem szőlésze. Margítics Mihály és Rátki János, a Kommunizmus Hajnala Kolhoz pásztorai nagy gonddal őrzik a tejtermelő tehéncsordát. Nagy érdemük van abban, hogy a kolhoz az idén sikeresen teljesíti a tej termelésének és eladásának állami tervét. A felvételen: (balról jobbra) MARGÍTICS M. és Rátki J. Überáll E. felvétele. A szálastakarmányok osztagolásánál Annak érdekében, hogy a szénát, szalmát és más szálastakarmányokat megóvjuk a tűzvésztől, be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A széna és szalma osztagokat külön erre a célra kijelölt terecskéken kell lerakni, nem kevesebb mint 150 méter távolságra az állattenyésztési і.» « • »-»-« farmoktól, a szemestermények vetésterületétől, üzemanyagraktáraktól stb. A mezőkön az asztagokat víz közelében (folyók, tavak) kell elhelyezni nem közelebb mint 30 méter távolságra a mezei- és országutaktól és 150 méter távolságra a vasútvonaltól. Minden asztagot 3 méter széles védősávval kell körülszántani. Az asztag mérete a következő lehet: szélessége nem nagyobb 5 méternél, magassága 4 és hosszúsága 20 méter. Az egyes asztagok közötti távolság nem lehet 100 méternél kevesebb. Az állandó asztagoknál villámhárítókat kell felszerelni. Meg kell lenni itt a tűzoltóeszközöknek és jelző eszközöknek a tűz esetén való riadóztatáshoz. Figyelembe véve a széna önbegyulladásának lehetőségét, 50—60 napon át három naponként ellenőrizni kell a hőmérsékletet az asztag belsejében. Ha a széna hőmérséklete nagyobb 45 Celsius foknál, az asztagot azonnal szét kell szedni és a szénát kiszárítani. A széna és szalma készletezésénél alkalmazott gépkocsikat és traktorokat el kell látni megbízható szikrafogókkal és tűzoltó eszközökkel. PRISZJAZSNYUK V., a Kerületi Tűzrendészeti Felügyelőség parancsnoka. A szakember tanácsa A méhészet haszna Az emberek általában úgy vélik, hogy a méhészet haszna a méz. Arról azonban gyakran megfeledkeznek, hogy milyen nagy jelentősége van a méhészetnek a terméshozam növelése szempontjából. Száznál több olyan növény van, amelyek egyáltalán, vagy alig teremnének, ha virágaikat a méhek nem poroznák be. Egy méh egy nap alatt 4—5 ezer virágot látogat meg. A tökéletes megporzásnak elengedhetetlen feltétele, hogy elég méh látogassa meg a növényeket. A tatárka, uborka és dinnyefélék megporzásához hektáronként 2—3, az évelőfüvek megporzásához 2, a napraforgóhoz 1, a gyümölcsösökhöz 2—3 méhcsalád szükséges. Konkrét tények, évszázados tapasztalatok bizonyítják a méhek hasznát a termelésben. Ezt kerületünk néhány gazdaságában értékelik is és igyekeznek méhészetüket állandóan fejleszteni. Ezek közé tartozik a Lenin Útja és a Győzelem Kolhoz, öt évvel ezelőtt a Lenin Útja Kolhozban például még csak 30 méhcsaláddal rendelkeztek. Hotykó György és Komjáti József tapasztalt méhészek ekkor elhatározták, hogy méhészetüket a legnagyobbé fejlesztik a kerületben. Vállalkozásuk sikerrel járt. Jelenleg 170 méhcsaládjuk van. Úgy tervezik, hogy az év végéig kétszázra emelik azok számát. Munkájukhoz minden segítséget igyekszik megadni a kolhoz vezetősége. A méhészek részére egy öt szobából álló helyiséget építettek. Itt helyet kapott a pihenő- és fürdőszobán kívül a raktárhelyiség, a méz kipergetésére szolgáló helyiség stb. A méhészek el vannak látva minden szükséges felszereléssel. Nem csoda tehát, hogy az idén eddig már családonként 18 kilogramm mézet pergettek ki. Ugyanakkor lebecsülik a méhészet jelentőségét a XXI. Pártkongresszus Kolhozban, ahol egyáltalán nem foglalkoznak méhészettel. Másodrendű kérdésként kezelik ezt az Új Élet Kolhozban is, ahol néhány évvel ezelőtt még hatvan méhcsaláddal rendelkeztek. A kolhoz vezetősége azonban magára hagyta Molnár Zoltán méhészt, nem nyújtott segítséget neki és a méhcsaládok fokozatosan legyengültek, elpusztultak. Most mindössze 22 családdal rendelkeznek. A bő termésért folyó harcban fontos helyet foglal el a méhészet fejlesztése. A Lenin Útja Kolhoz méhészeinek példáját követve, minden gazdaságban meg kell teremteni a feltételeket a méhészet fejlesztéséhez. Tóth József, méhészeti főzootechnikus. Minden akadályt le kell küzdeni Az Új Élet Kolhoz tejtermelő farmjának állattenyésztői az elmúlt években alacsony eredményeket értek el. Ennek sok oka volt. Ezek között elsőként a munkafegyelem alacsony színvonalát, a régi, elavult módszerekkel folytatott munkát kell megemlíteni. Amikor a tél folyamán új vezetőség vette át a gazdaság irányítását, elhatározták, hogy véget vetnek ennek az állapotnak. Sok minden megváltozott itt azóta. Félévi tejtermelési tervüket már teljesítették és a tehenenként napi tejhozam eléri a 10 kilogrammot. Lényegesen megszilárdult a munkafegyelem. A felelőtlenül dolgozó állattenyésztőket leváltották. A fejőnők közt verseny bontakozott ki, nem feledkeznek meg annak rendszeres összegezéséről sem. Az élenjárókat megjutalmazzák. Simon Gyula, a zászlávnői részleg farmvezetője indokoltan büszke az olyan fejőnőkre, mint Gerics Margit, Gazdag Erzsébet és Tóth Piroska, akik már elérték a napi 12—13 kilogrammos tehenenkénti hozamot. A nyári táborban Danku József és Szabó Sándor pásztorok rendszeresítették az éjszakai több órás legeltetést. — Tapasztaltuk, hogy ez a módszer nagy hatással van a produktivitás alakulására, — mondja Simon Gyula farmvezető. A nyári táborban nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a fejés mindig pontos időben történjen. Szigorúan ellenőrzik, hogy a fejés után nem maradt-e tej a tőgyekben. Van mit legelni a jószágnak, hiszen kora tavasszal műtrágyával javították fel a legelőt. Kiirtották a zsombékokat, a legelőt csatornázták, s így azon most még nagyobb esőzésekkor sem áll meg a víz. Az Új Élet Kolhoz állattenyésztése tehát jó úton halad. Meg kell azonban mondani, hogy bár sokat tettek, de még korántsem használták ki összes lehetőségeiket. Eredményeik szebbek lennének, ha nem feledkeznének meg a jószág pótlólagos takarmányozásáról. Bár az igaz, hogy valóban jól betartják a szakaszos legeltetés szabályát, azonban ideje lesz arra is gondolniuk, hogy igazi kultúrlegelőt létesítsenek. A zászlávnői részleg farmján még 18 olyan tehenet tartanak, amelyek szaporulatot nem adnak, azokat nem fejik. Az átlagos tejhozam értékelésekor ezek is számításba jönnek. Ezeket mielőbb fiatal, magas produktivitású tehenekkel kell pótolni. Mint már mondottuk, sokat tettek a munkafegyelem megszilárdítása terén. Azonban a fegyelem csak úgy marad szilárd, ha állandóan ellenőrzik a munkarend betartását, az állattenyésztők mindennapi munkáját. Márpedig a farmon újra előfordulnak az utóbbi időben kisebb-nagyobb fegyelmezetlenségek. Barta Margit fejőnő például gyakran késve jelenik meg a munkahelyén, felületesen végzi teendőit. A farmvezetőnek ezzel az állapottal nem szabad megbékélnie. A kolhoz vezetősége jó tervet dolgozott ki az állattenyésztés fellendítésére, arra van csupán szükség, hogy most már minden akadályt elhárítsanak a fejlődés útjából. Barath Ferenc VÖRÖS зГ ZÁSZLÓ oldal 1971. július 3., szombat A JÉGVERÉS ELLENÉRE Arra vállalkoztunk, hogy hektáronként 180 mázsás zöldségtermést érünk el. 37 hektáros részlegünkön szorgalmasan folyt a munka, örültünk annak, hogy a tavalyinál jóval szebb terméseredményre számíthatunk. Néhány hete azonban hatalmas jégeső zúdult a Csapajev Kolhoz kertészetére. Brigádom tagjai azonban nem vesztették el kedvüket a bő termésért vívott harcban. A Kárpáti Tenyészüzemtől télikáposzta palántát vásároltunk. A jégverte területek egy részébe újra uborkát vetettünk, a többi helyen pedig befejezéséhez közeledik a télikáposzta ültetése. A paradicsom-, paprikaültetvényeken nyomban elvégeztük a foldozást, a növényeket megpermeteztük, hogy a betegségek és a kártevők ne tegyenek bennük kárt. Gazdag Margit csoportvezető személyes példával igyekezett lelkesíteni kertészeinket. Makszim Ilona, Medvigy Borbála, Vas Ilona, Zoltán Vaszilina, Pászka Magda és a többiek minden nap kijönnek a kertészetbe, hogy mindent megtegyenek a károsodás pótlása érdekében. Gyorsan végezték az ültetést és találtak rá időt, hogy azokat a növényeket, amelyeknek kevésbé ártott a jégeső, másodszor, sőt a megmaradt 1,5 hektár édespaprikát harmadszor is megkapálják. Brigádom eltökélt szándéka, hogy a Jégverés ellenére teljesíteni fogja vállalt kötelezettségét. OROSZ Béla, a Csapajev Kolhoz zöldségkertészeti brigádvezetője.