Vörös Zászló, 1984. július-december (40. évfolyam, 79-158. szám)
1984-07-03 / 79. szám
A SZAKEMBER TANACSAI !>6фффффффффффффффффффффффофффффФФФ Az esős időjárás és a takarmányok készletezése A kerületben rendkívül bonyolult a helyzet a takarmányok készletezésénél. A gyakori esőzések megnehezítik a kellő mennyiségű téli takarmánykészlet létrehozását. Számos gazdaságban nagy az időbeli különbség a füvek kaszálása és a széna összegyűjtése között. Ahol helyesen mérték fel a teendőket, ott a széna készletezése jól halad. Ez elsősorban az Új Élet és a Vörös Zászló Kolhozravonatkozik, ahol már a széna jelentős részét bekazlatták. Nehéz megjósolni, milyen lesz a továbbiakban az időjárás, megszűnnek-e az esőzések, vagy sem. Véleményünk szerint rossz időjárás esetében a jó minőségű takarmány készletezése érdekében az alábbiakra van szükség. Először is a nagyobb nedvességtartalmú szénát szenázsosítással, azaz gyorsított módszerrel kell készletezni. A gazdaságok többsége elsajátította ezt a technológiát. A 22—24 százalékos nedvességtartalmú lekaszált és jól átforgatott füvet E-280 és E-281 kombájnokkal szedik fel és felaprítva nehéz traktorokkal szorosan tömörítik betonozott árkokba, amelyeket felülről fóliával légmentesen letakarnak. Az ilyen módon készített takarmány megőrzi sárgászöld színét és télen a jószág szívesen fogyasztja. A tejelő állomány fejadagjában a 7—10 kilogramm szenázs 0,5 kilogrammal növeli a tehenenkénti tejhozamot a közepes minőségű széna etetéséhez képest. Hiszen míg a hagyományos technológiával készletezett 1 kilogramm teljesen száraz széna 0,44 takarmányegységet és 62 gramm emészthető proteint tartalmaz, addig a gyorsított módszerrel (árkokban) készített szénában 0,56 takarmányegység és 71 gramm emészthető protein van. Fontos az is, hogy az ilyen módon kapott széna önköltsége egyharmada az esős időben természetes úton szárított szénáénak. Az idei nyáron a széna készletezésében megbízható tartalék az ammóniumkarbonát, amely jó tartósítószer és megakadályozza az eléggé ki nem száradt fű megromlását. Az USZSZK erdős sztyeppi és erdővidéki állattenyésztési tudományos kutatóintézetének adatai szerint a fokozott nedvességtartalmú (26—28 százalékos) fűből készített szecska előállításánál e tartósítószerből minden tonna felaprított tömeghez 15 — 20 kilogrammot adnak. Az esős időjárás körülményei között előfordul, hogy 50—60 százalékos nedvességtartalmú tömeg kerül a vermekbe. Ilyenkor a tartósítószer mellett szalmát vagy pelyvát is kell keverni a takarmányhoz. Ez biztosítja a nehezen silózható kultúrákból (lucernából, lóheréből, madárkeserű fűből) készített takarmányok jó tartósítását. Lehetőleg ne feledkezzenek meg a széna állványokon való hagyományos szárításáról sem, bár a kerületben kevés a faanyag, nincs elég munkaerő. De ha bevonják a kisegítő üzemrészek munkásait is és hasznosítják a fűrészáru hulladékait, akkor sok jó minőségű szénát készletezhetnek. Minden a munka szervezésétől és operativitásától, a lehetőségek tervszerű kihasználásától függ. Egyetlen kedvező órának sem szabad kárba vesznie. Kosztyó Iván, az agrártudományok kandidátusa, a területi mezőgazdasági kísérleti állomás takarmánykészletezési osztályának vezetője NEHÉZ HELYZETBEN Nem kényezteti el az időjárás a mezőgazdasági dolgozókat,főképp pedig a takarmánykészletezőket. A gyakori esők elsősorban a széna készletezésében okoznak komoly gondokat. Így van ez az Út a Kommunizmushoz Kolhozban is, ahol a szenázskészletezési tervüket (1400 tonna) már túlszárnyalták. Most minden erejüket e szálas takarmány begyűjtésére fordítják. Ide irányítottak a kaszálógépeken kívül két bukózót, három KM-10 típusú pakolót, egy kazalrakót, két gereblyéző és rendfelszedő gépet. A széna elszállítására hat tehergépkocsit. 4 pótkocsis T-1.50 típusú traktort osztottak be. Igyekeztek ezenkívül mozgósítani minden erőtartalékot. Bevonták a munkába az építőbrigádok tagjait, közülük különösen Kosztyu Bertalan, Zsoldos Béla, Pocsai István, Mészár Ferenc tűnt ki szorgalmával. De kitettek magukért a gépkezelők is, mint például Bence Sándor, Orosz Tibor, Peres János, Puskás József, Domokos Zoltán, Komári Sándor. A gazdaság vezetői, elsősorban Dávid Albert kolhozelnök, azonban nem túlságosan elégedett. — Különösen az eleinte készletezett széna minősége romlott sokat a gyakori esők miatt. A szenázs és a fűlisztkészletezés terén jobban állunk — mondja. A fő probléma azonban abból adódik, hogy a gazdaságban mindössze 387 hektár évelő fű és 174 hektár egynyári fű van. Ez utóbbiból ráadásul biztosítani kell a jószág folyamatos zöldtakarmány-ellátását is. A nagy arányú alagcsövezés következtében lecsökkent a legelők területe is, aminek egyenes következménye, hogy több zöldet kell majd jászolra vágni a téli takarmány rovására. A gyorsabb munka érdekében a helybeli gépkezelők két gabonakombájnt alakítottak át kaszálógéppé, hogy ezzel is kihasználjanak minden kedvező percet. A kolhozban jelentős segítséget nyújtanak a kerületi Mezőgép-vállalat gépkezelői, akik a szenázskészletezésben két E-302 típusú takarmánykombájnnal, két rendfelszedővel és hat gépkocsival dolgoztak. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a vállalat gépkezelői műszaki hiba miatt elég sok kényszerszünetet tartottak. S ez ilyen bonyolult viszonyok között jelentős lemaradáshoz vezetheti Györke László Bíró Benjámin, a csornai sertéstelep vezetője elégedett ember. Hogyisne, hiszen érzi, hogy forr a munka körülötte. Szakmájukat szerető emberek veszik körül, olyanok, mint például Jakab Elek, aki több mint húsz esztendőt szentelt már a sertéstenyésztésnek. — Példamutatóan, becsületesen dolgozik — mondja Bíró Benjámin a sertéstelep operátoráról. — Eljön hozzánk az igazgató és megkérdezi: »Mi újság, Elek bácsi, nem döglenek a malacok?« De közben ő maga is nagyon jól tudja: Jakab Elek úgy vigyáz a jószágra, hogy még véletlenül sem hagy egyet se elhullani belőlük. S ennek egyszerű a magyarázata: nem gyógyítani kell a sertéseket, hanem meg kell óvni őket a betegségektől,, jól kell etetni, gondozni.. Akkor minden megy a maga útján, a siker sem várat magára. Például az elmúlt öt hónap során a tervezett 1185 helyett 1267 malaccal szaporodott az állomány. Nem könnyű dolog sertésgondozónak lenni — tartja Nagy Ferenc. Igaza van, hisz például 700 állatot lát el. Igaz, hogy a gépek segítségével. A takarmány széthordásától annak szétosztásáig és a trágya kiszállításáig minden művelet gépesítve van itt. Csak a szalagok működését kell figyelemmel kísérni. A csornai tenyésztelepen csupán 17-endolgoznak. Emellett minden ötödik napjuk szabadnap. De a sertéstenyésztők ezt a pihenőnapot is hasznos munkával töltik: a telep minden dolgozója vállalt a gazdaságban részes répa- és dohányművelést. S még mindig azon törik a fejüket,hogyan dolgozzanak még jobban, hatékonyabban. Kitalálták, hogy megfelelő időben egyenesen a legelőre szállítják a takarmányt a sertéseknek. Ésszerűen használják ki a telep területét is: az épületek közötti földet, közel 2,5 hektárnyi területet lucernával vezették be. A területi mezőgazdasági kísérleti állomás csornai sertéstelepe 5 hónap folyamán terven felül 333 mázsa húst értékesített. Törvényszerű ez az eredmény, hiszen szorgalmas, mindennapi törekvő munka előzte meg. Kis Vaszil: A SERTÉSTELEP DOLGOZÓINÁL Hogy jó legyen a gyümölcs minősége Ezekben a napokban viszonylag csendes gyümölcskertészetünk. De ez csak a látszat, mert egy olyan hatalmas, 400 hektáros gyümölcsösben, mint a mienk, mindig akad bőven munka. Az idén különösen a májusi-júniusi gyakori esőzések szaporították meg dolgunkat és gondjainkat. Mivel a változékony időjárás nagyon kedvez az almás termésűek varasodásának, állandóan készen kellett lennünk a védekezésre. Emiatt a napokban már 13. alkalommal voltunk kénytelenek permetezni. De más megoldás nincs, hiszen csakis az idejében történő beavatkozás óvhatja meg a termést. Legutóbb polichom 0,4 százalékos és fundazol 0,1 százalékos oldatával permeteztünk. Mivel a polichom varasodás elleni alkalmazása gyorsaságot, pontosságot igényel, a permetezést 2 — 3 napon belül el kellett végeznünk. Jól fel vagyunk szerelve permetezőgépekkel. Összesen kilenc ilyen gép áll a gyümölcskertészet rendelkezésére. Szorgos, ügyes gépkezelőink — Pál Gusztáv, Bírta Béla és a többiek — pedig gyorsan és kifogástalanul dolgoznak. De a legnagyobb igyekezet mellett is előfordult, hogy néhány fán nem tudtuk meggátolni, megelőzni a varasodást. Volt úgy, hogy még jó időben elvégeztük a permetezést, s a korán jött eső lemosta a vegyszert a fákról, így persze az nem tudta kifejteni hatását. Erre a rendkívül szeszélyes időjárásra is felkészültünk, s beszereztünk egy rubigan nevű vegyszert, amely nemcsak megelőzi, hanem gyógyítja is a varasodást. Ezekben a napokban folyik a tárcsázás speciális gyümölcskertészeti aggregáttal, amely a talajnedvesség lezárására szolgáló művelet. Ezenkívül vegyszeres gyomirtást alkalmazunk region és nitosorg herbicidejekel. Kertészetünk egyik, eddig még megoldatlan gondja a virágok beporzása. Tavasszal mintegy 40 méhcsalád »dolgozott« a gyümölcsösben. De még ez is kevés, hiszen hektáronként két méhcsalád, kellene az optimális beporzáshoz. Az úgynevezett spoor fajták, mint például a Golden-spoor, önbeporzók, s mindig magas termést adnak. De a Starking fajták megsínylik a gyengébb beporzást. Kertészetünk 8 hektáron földieper termesztésével is foglalkozik. Ennek szüretjét nemrég kezdtük meg, s eddig mintegy 50 mázsát adtunk el belőle elsősorban a közétkeztetésikombinátnak és a konzervgyárnak. Bár problémák, gondok akadnak kertészetünkben, bízunk abban, hogy 100 mázsás hektáronkénti vállalásunknak eleget teszünk. Igyekszünk minden egyes munkafázist idejében elvégezni, hogy ősszel jó legyen a gyümölcs minősége. Csémi József, a Vörös Zászló Kolhoz gyümölcskertészeti főagronómusa ITT VAN AZ ARATÁS A gazdaságok gépkezelői igyekeznek jól felkészülni erre a fontos időszakra, így van ez a Barátság Kolhoz- ban is. Csehi Iván műhelyvezető irányításával a gépjavítók és a kombájnosok minden arató-cséplő gépet rendbe hoztak, kipróbáltak, hogy ne legyen fennakadás a mezőn. A gépjavítók között kibontakozott verseny során első lett Jankovszki István kombájnos. — Tavaly 90 hektárról vágtam le a kalászosokat — mondja a gépkezelő —, de remélem, hogy az idén legalább 120 hektárral sikerül megbirkóznom. A képen: Jankovszki István, a Barátság Kolhoz élenjáró kombájnosa. Szervezetten készültek az aratásra a Marx Károly Kolhoz gépjavítói és kombájnosai. A kitűzött határidőre kifogástalanul előkészítették a kombájnokat, a szállítóeszközöket, sőt a magtár gépeit és a szalmapréseket is. Az aratás résztvevői bíznak benne, hogy a kalászosok betakarítását záros határidőben és veszteség nélkül végezhetik el. A napokban az érettebb árpatáblákban próbát is tartanak a kombájnok. A felvételen: Szerényi István kombájnos és kisegítője, Nagy Péter, akik az elsők között jelenthették kombájnjuk teljes készenlétét az aratásra. Alekszandrov Borisz felvételei 1984. július 3., kedd »фофффофофффффффффофффффффф VÖRÖS ZÄSZLÖ ^ффофоофффффффоффффффффофоооффофофффффсЗ, oldal ф