Vörös Zászló, 1985. július-december (41. évfolyam, 79-156. szám)

1985-07-02 / 79. szám

ELLENŐRZŐ SZEMLE ■f­ERÜLETÜNK azon ** gépkezelői, gépko­csivezetői, akik közvetlenül részt vesznek a kalászosok betakarításában, az év leg­komolyabb erőpróbája előtt állnak: néhány napon belül kerületszerte hozzá kell lát­­лі az őszi árpa vágásához Szemlebrigádunk az el­múlt hetekben a kerület valamennyi gazdaságában megtartotta a gabonakom­bájnok műszaki szemléjét. Sajnos, néhány gazdaság­ban, mint például az Út a Kommunizmushoz, a Marx Károly, a XXL Pártkong­resszus, a Kommunizmus Hajnala, az Új Élet Kol­hozban, a területi mezőgaz­dasági kísérleti állomáson, az Engels Szovhozban és a Muzsalyn Szovhozüzemben, meg kellett ismételni a szemlét. Ez a tény arról ta­núskodik, hogy ezekben a gazdaságokban az idén sem követtek el mindent a töké­letes és teljes felkészülés érdekében. A gabonakombájnok mű­szaki előkészítése nem tűr mulasztásokat! Az aratás­hoz nem lehet 90 vagy 98 százalékban felkészülni, csakis a teljes készenlét fo­gadható el. Éppen ezért szemlebrigádunk nemcsak a kombájnok műszaki álla­potát vizsgálta, hanem a munkavédelmi és tűzrendé­szeti előírások szigorú be­tartását is. A kerület tizenhat nagy­üzeme közül »első nekifu­tásra« csupán három gaz­daság műszaki szolgálata készítette elő kifogástala­nul az arató-cséplőgépeket. A Lenin Útja, a Győzelem Kolhozban a már hagyomá­nyossá vált rendben talál­tunk minden gépet, a védő­lemezek, a tűzoltó berende­zések is a helyükön voltak A harmadik gazdaság — kellemes meglepetésünkre — a Kárpáti Tenyészüzem volt, pedig itt a feltételek igen mostohák még ma is. De megfelelő szervezéssel, a gépkezelők, a műhely dolgozóinak felelősséggel végzett munkájával áthidal­ták a nehézségeket. Meg kell jegyeznünk viszont: a gépek állagára továbbra is rendkívül rossz hatással van, hogy a szabadban kénytelenek azokat tartani. A legrosszabb a helyzet a Marx Károly Kolhoz 2. számú géptelepén, ahol még három (!) kombájn nem volt rendben a legutóbbi ellenőrzés napján. Felesle­ges objektív okokra hivat­kozni: hanyagság idézte elő az itt uralkodó teljes ká­oszt. A géptelepnek ugyan­is jelenleg nincs gazdája. Súlyosbította a helyzetet, hogy Sass László főgépész­mérnök is búcsút mondott a gazdaságnak. Az 1. sz. dé­­dai géptelepen Kovács Ist­ván brigádvezető erőfeszí­téseinek köszönhető, hogy a kombájnok rendben van­nak. Meg kell gyorsítani a felkészülést a másik gép­telepen is, hiszen sürget az idő! Kisebb hiányosságok van­nak még az Út a Kommu­nizmushoz Kolhozban, ahol két kombájnt nem készí­tettek még fel teljesen Ugyancsak két gépet kell még rendbe hozni a terüle­ti mezőgazdasági kísérleti állomás macsorai részle­gén, valamint a Muzsalyi Szovhozüzemben. Egy-egy kombájn­­nincs még kifo­gástalan műszaki állapot­ban a XXI. Pártkongresz­­szus, a Kommunizmus Haj­nala, az Új Élet Kolhozban és az Engels Szovhozban. Mi az idei műszaki szem­le tanulsága? Elsősorban az, hogy a rendkívüli kö­rülmények — a tavasz, majd a nyár késése — bebi­zonyították: ■ a gabonakom­bájnok javításához nem má­jus—júniusban kell hozzá­látni, hanem még akkor, amikor a gépkezelők nin­csenek annyira leterhelve a mezei munkákkal, ami­kor még több idő jut a rész­egységek, az egész gép ala­posabb műszaki áttekinté­sére. Ehhez viszont minden gazdaságban pontos tervet kellene kidolgozni, ami sze­rint még a téli vagy kora tavaszi hónapokra ütemez­nék be a gabonakombájnok javítását. A műszaki szemle során arról is meggyőződhettünk, hogy éppen az értékes kombájnok megfelelő táro­lása, javítása szorul vala­hogy háttérbe. Míg a ta­lajművelő gépek javításá­ból a tél folyamán sok szó esik, gyakoriak az ellenőr­zések is, addig a késő ta­vaszi, kora nyári időszak­ban az érdeklődés a mezei munkák felé fordul, s va­lahogy mintha »megfeled­keznének« a lényegesen ér­tékesebb kombájnok műsza­ki felkészítéséről. Ezért for­dulhat elő, hogy az aratás megkezdése előtt néhány nappal még ennyi probléma akad. A kerületben összesen 136 kombájn van. Az a ti­zenhárom arató-cséplőgép, amely a szemle során még nem volt kész, látszólag el­enyésző. De csak látszólag! Hiszen, mint fent említet­tük, az aratáshoz csak 100 százalékos műszaki, baleset­biztonsági és tűzvédelmi felkészültséggel szabad hoz­zálátni! A szemlebrigád tagjai: Szelley Lajos, a kerüle­ti mezőgazdasági fő­osztály műszaki főfelü­gyelője, Kisz Vaszil, a kerületi Mezőgép helyet­tes vezetője, Popovics Vaszil, a kerületi bel­ügyi osztály tűzrendé­szeti felügyeletének ve­zetője, Kálmán József, a­­ kerületi mezőgazdasá­gi főosztály munkavé­delmi főmérnöke Amilyen a felkészülés, olyan az aratás M­ÚLT SZERDÁN a kerületi pártbizott­ság nagytermében megtar­tották a kerület azon vég­zőseinek összejövetelét, akik az érettségi vizsgák után a mezőgazdaságban szándé­koznak maradni. Muszka Mária, a kerüle­ti komszomolbizottság első titkára megnyitó beszédében köszöntötte a jelenlevőket, sikereket kívánt a fiatalok­nak elhatározásuk megvaló­sításában. Ezután Veress Gábor, a kerületi pártbi­zottság első titkára szólt a végzősökhöz. Felhívta a jövendő kolhoztagok figyel­mét a mezőgazdasági mun­kák szépségeire, de be­szélt a nehézségekről is. Hapák István, a kerületi közoktatási osztály vezető­je, Boros Sándor, a Muzsa­­tyi Szovhozüzem brigádve­zetője, az USZSZK Leg­felsőbb Tanácsának képvi­ VÁRJÁK felője, Dudics Judit, a Csa­­pajev Kolhoz fejőnője, Er­dei Károly, a Barátság Kolhoz elnöke arról beszél­tek, milyen lehetőségek várják a fiatalokat a me­zőgazdaságban, hogyan be­csülik meg azokat, akik szívvel-lélekkel a termelés fellendítéséért, az élelmi­szerprogramban kijelölt feladatok megvalósításáért küzdenek. Vagrin András, a Vári Középiskola igazga­tója a tanintézet és a Vö­rös Zászló Kolhoz jó kap­csolatát elemezte. Elmond­ta, hogy minden évben sok végzős marad a gazdaság­ban, mivel a gyerekek sa­ját családjukban tapasztal­ják, hogy a kolhoztagok magas anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesülnek. Kopin Marianna, a Be­regi, és Litvin Marianna, a Jánosi Középiskola végző­sei elmondták: mindig kö­zel állt a szívükhöz a me­zőgazdasági munka, éle­tük célja, hogy kivegyék a részüket az ország élelmi­szerkészletének gyarapítá­sából. Végezetül Mazur Olekszandr, a területi párt­­bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari osz­tályának vezetője kért szót. Helyeselte a találkozó részvevőinek elhatározását Elmondta, hogy a tudo­mány és a technika rohamos fejlődésének köszönhetően a mezőgazdaságban is egy­re inkább előtérbe kerül a nagyüzemi módszerekkel való növénytermesztés és állattenyésztés. A kolhoz tagok dolga egyre köny­­nyebb lesz, munkájuk ma már hasonlít a gyári folya­matokhoz. Mazur elvtárs erőt és kitartást kívánt a találkozó részvevőinek jö­vendő hivatásuk gyakorló-A tizenhét évesekben még elevenen él az érettsé­gi vizsgák emléke. A teg­napi diákok számot adtak tudásukról, de egyúttal le­zárták életük eddigi szaka­szát is. Stafétaként átve­szik a felnőttség örömeit és gondjait, sokan holnaptól már kenyérkeresőkké vál­nak. Az idén kerületünkben mintegy hatszázan mond­tak búcsút a középiskolák­nak. Közülük 124-en a me­zőgazdasági dolgozók sora­it gyarapítják. Füzesi Magda 1­ — A képen: a találkozó részvevőinek egy csoportja. ŐKET A VÉGTELEN MEZŐK... AZ ISZÁKOSSÁG és­­ az alkoholizmus ösz­­szeegyeztethetetlen szocia­lista erkölcsünkkel, szovjet életmódunkkal. E káros je­lenség felszámolása fontos, nagy politikai súlyú szociá­lis feladat. A párt nyíltan rámutat arra, ami előreha­ladásunkat gátolja. Nem tudjuk megoldani az előt­tünk álló bonyolult felada­tokat, ha megbékélünk azokkal, akik nem akarják betartani a kommunista er­kölcs elveit, árnyékot vet­nek szocialista életmódunk­ra. Ezért vált ki komoly ag­godalmat az iszákosság és az alkoholizmus problémá­ja. A szovjet emberek tá­mogatják, egyöntetűen he­lyeslik azokat a határozott lépéseket, amelyeket az SZKP KB »Az iszákosság és az alkoholizmus leküzdé­sével kapcsolatos intézke­désekről« című határozatá­ban és más dokumentumok­ban fejtettek ki részletesen. Meggyőződésem, hogy a párt és az állam által foga­natosított intézkedések jó­tékonyan hatnak e fájó prob­léma megnyugtató megoldás HARCOLJUNK AZ ALKOHOLIZMUS ELLEN­ jára. Ám annak érdekében, hogy a józanság valóban normává váljék, mindannyi­unknak nagy erőfeszítéseket kell tennünk, kérlelhetetlen harcot kell vívnunk a sze­szes italok kedvelőivel. Nemrég, mint képviselő­höz egy idős nénike fordult hozzám a szomszéd faluból. Elkeseredetten kérlelt, hogy mentsük, szabadítsuk meg az »eltartójától«. »Nem bí­rom tovább, inkább megta­gadom a fiamat!« — mond­ta. Minden bajt az ital oko­zott A fiút, mivel szépen harmonikázott, gyakran meghívták a lakodalmakra és a családi ünnepségekre. Először csak a szombato­kon és vasárnapokon, aztán szinte naponta... Később már hívni sem kellett, be­állított, felhajtott egy-két pohárkával. Sehol sem dol­gozott, habár jó gépkezelő volt Az utóbbi időben édesanyja nyugdíjából élt. Ez csak egy a sok tragi­kus eset közül, amelyet az alkohol okozott S bár min­den egyes iszákos más-más úton jut el a krónikus al­koholizmushoz, az »ered­mény« ugyanaz: degradá­ció, lelki sivárság, a társa­dalom életéből való kire­kesztődés. Mindig lehet okot talál­ni az italozásra. Vásároltál valamit — igyunk rá, pré­miumot kaptál — telik be­lőle egy pohárkára. Külö­nösen sok vodka fogy az esküvőkön, a katonabúcsúz­tatókon, jobban mondva nem is vodka, hanem cukor­répából, szilvából házilag főzött pálinka. Az esküvők mind hangosabbak lesznek. Az emberek szinte verse­nyeznek, hogy­ ki tud több vendéget összecsődíteni, ki tudja minél jobban megven­dégelni őket étellel és ital­lal. Dinom-dánom, ez a leg­jobb szó ezekre az esküvők­re és egyéb mulatságokra, amelyek majd egy hétig tartanak. Megszólni pedig nem illik a házigazdákat, hiszen, úgymond nem ők találták ezt ki. " Ha már a tradíciókról szóltunk, felvetődik a kér­dés: mióta mulat a földmű­ves a vetési szezon vagy az aratás kellős közepén, a munka dandárjában? Nem véletlenül nevezik a késő őszi időszakot az esküvők idejének. Természetesen jó dolog az, hogy a fiatalok családot alapítanak, csak az a sajnálatos, hogy mi, földművesek, nem becsül­jük a régi hagyományokat. ... Egy listát tartok a ke­zemben a Cserkasszi terü­let falvaiban átadott közét­keztetési létesítményekről. Sokat tettek e téren. Új ká­vézókat, étkezdéket nyitot­tak. Ám ha e vendéglátó­ipari létesítményekben fo­lyó munka szervezésére, a kiszolgálás kultúrájára gon­dolok, ha eszembe jut, ho­gyan árusítják a szeszes italokat, rájövök, hogy kö­zel sem olyan rózsás a hely­zet. Menjen be csak valaki este egy ilyen étkezdébe: borgőzös alakok, vörös áb­­rázatok, nem érted, ki és miről beszél. Az ilyen „kocsmák* személyzetének nem kell törni a fejét az étlap összeállításán, a fi­nom ebédek készítésén. A részegnek mindegy, mit ha­rap be, miután alaposan a pohár fenekére nézett. El­jött az idő, hogy rendet te­remtsünk e téren! A szép szóról át kell térni a hatá­rozott tettekre — büntetni, elvonókúrára kötelezni, kö­vetkezetesen harcolni a zug­pálinkafőzők ellen. Ezzel kapcsolatban nagy segítséget nyújtanak azok az intézkedések, amelyeket nemrég fogadott el az Uk­rán SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége az iszákosság, az alkoholizmus és a zugpálinkafőzés le­küzdésével kapcsolatban. E határozott, időszerű intéz­kedéseket egyöntetűen tá­mogatják a dolgozók. Az iszákosok többsége munkaképes ember. Milyen nagy károkat okoznak fele­lőtlen viselkedésükkel a társadalomnak, hány csalá­dot tesznek tönkre, hány gyerek életét keserítik meg! Nagyon fontos tehát, hogy minden kollektívában olyan légkört teremtsünk, ami nem tűri meg az iszákoso­kat, lógósokat. Fel kell emelni szavukat a nép vá­lasztottjainak is. A tanácsi szervek kötelesek aktívan bekapcsolódni a harcba, szigorúan ellenőrizni a párt és a kormány határozatai­nak végrehajtását, tevéke­nyen kell gondoskodniuk a dolgozók életkörülményei­nek, pihenése megszervezé­sének javításáról. Parubok O., a szocialista munka kétszeres hőse, az Uk­rán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselője, a Cserkasszi területi zsaskovi kerületi Szuvo­­rov Kolhoz gépesített csoportjának vezetője SZIGORÚ FELELŐSSÉGREVONÁST! AZ ÖTÉVES TERV ÉLENJÁRÓI Jó munka­eredményeket ért el аг öté­ves terv fo­lyamán Pogo­­relij Anton, a famegmunkált üzem göngyö­­legkészítő rész­legének dol­gozója, a Nagy Honvé­dő Háború ve­teránja, aki 1937 óta tag­ja a kommu­nista pártnak. Hajlott kora ellenére fia­talos lelkese­déssel dolgo­zik, rendszere­sen 32—37 százalékkal túlteljesíti fel­adatát. részleg A fiatal munkásai idősebb elv­társuktól vesznek példát. A munkaveterán szívesen meg­osztja vélik sokéves ta­pasztalatát, segít nekik ab­ban, hogy hatékonyabban dolgozzanak. Tisztelik és becsülik Po­­gorelij elvtársat lelkiismere­tes, odaadó munkájáért a famegmunkálók kollektívájá­ban. Az idős munkás már számos fiatalt tanított meg a szakma fogásaira, nagy türelemmel és figyelemmel neveli a méltó utánpót­lást. A képen: Pogorelij Anton, a famegmunkáló üzem mun­kaveteránja. Alekszandrov Borisz felvétele 1985, július 2, kedd »оооє&ооофо'їооооооооооо'їоо VÖRÖS ZÁSZLÓ еОЪООЪОЪЪОООЪОООЪ&О-ОФООООО*. a -Utei

Next