Vörös Zászló, 1990. január-június (46. évfolyam, 1-76. szám)
1990-01-01 / 1. szám
167 évvel ezelőtt ízületett Petőfi Sándor, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Városunkban már hagyomány, hogy az új esztendő első napján, dél 12 órakor az irodalombarátok köszörűt helyeznek el a költő emléktáblájánál. Mi a szabadságharc idején írott szép versével emlékezünk rá az évfordulón. PETŐFI SÁNDOR CSATADAL Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart Előre! Föl a zászlóval magasra. Egész világ hadd láthassa. J Előre! Hadd lássák és hadd olvassák. Rajta szent szó van: szabadság. Előre! Aki magyar, aki viréz, Az ellenséggel szembenéz. Előre,! Mindjárt vitéz, mihelyt magyar, és az Isten egyet akar. Előre! Véres a föld lábam alatt, Lelőtték a pajtásomat. Előre! Én se leszek rosszabb nála. Berohanok a halálba. Előre! Ha lehull a két kezünk is. Ha mindnyájan Itt veszünk is. Előre! Hogyha el kell veszni, nosza, .Mi vesszünk el, ne a haza, Előre! Debrecen, 1848. december 8. KECSKÉS BÉLA 1989 Ezerkilencszáznyolcvanklienc — remények és harcok nagy éve, rettegve kezdtetek és félve, töprengésben és szenvedésben morzsolódott le mennyi érem, s most, hogy a láthatáron eltűnsz, s viszed a könnyekkel kevert bűnt, felkönyörög bennem az öröm: az őrült múlt vissza ne jöjjön! Rebben a szivünk nehéz gondja, minden harang a Jövőt bongja. Hittük és írtuk — a Krisztusát! — Úrrá, fog születni a világ. Ha vérünket is kell, hogy adjuk, s ki kell játsanunk minden adut, elparentálunk minden férget, széthámlanak az ósdi kérgek! Gyönyörű, véres NYOLCVANKILENC, mennyi kétség közt jártál velem, milyen kardlapok kaszaboltak, hogy háborogtak élők , holtak, elfagytak a gyümölcsöskertek, viharok mindent elsepertek, micsoda dühök meneteltek! És felszivárványlottak a lelkek. Most, hogy eltűnsz a láthatáron, az új pirkadás fényét várom, s hinni kezdem, hogy boldog lesz még e megtaposott emberiség, arcunkról lehull a szégyenfolt m Ég veled! Igyunk, jó munka volt! A LILA PULÓVER «HUMORESZK, , Egy ködös őszi reggelen belenéztem a ruhásszekrénybe, és véletlenül rápillantottam a lila pulóveremre, amelyet még tavaly karácsonyra kaptam a nagymamámtól. Suli után úgyis hozzá megyek, gondoltam hát, felveszem. Anyu bejött a szobába. — Csak nem ebben megy iskolába? ■— kérdezte. — Miért? Tudod, hogy a nagyi vette, meg aztán, nézd meg jobban, nem is olyan ronda... Úgy látszik, meggyőztem, mert vállat vont és ■elindult a fürdőszoba fér le. Nem mondhatnám, hogy az iskolában a lányok nagyon lelkesedtek volna érte,, a fiúk arcán is észrevehető volt a lesújtó vélemény. Nem fogtam fel tragikusan a dolgot, hamar eljött a tanítás vége is Amikor beléptem a szobába, a nagyi éppen süteményt sütött. Illendően köszöntem. Nagymama rám pillantott, összecsapta a kezét, mire az egész tál tészta a földre esett — Úristen' Mi ez rajtad? — De nagyi.. — Semmit ne mondj. Ne magyarázkodj! Ezt kellett megérnem! Az én unokám úgy néz ki, mint egy nem is tudom, hogy kicsoda. . Szégyen, gyalázat. — De nagyi! — Azonnal vedd le magadról ezt a szilvalekvárszínű ízét, mert népi állok jót magamért. Szó nélkül levetettem a pulóvert. Vacsora után a nagyi kérte, hogy beszélgessünk — Hamarosan itt a karácsony — kezdtem. — Igaz is, mit kaptál tőlem tavaly? Na, gondoltam, most már csak észreveszi magát Felálltam, átmentem a másik szobába és behoztam a lila pulóvert Nagyi óvatosan átvette és így szólt: — A, ez az! Igazán szép színe van! Nem? Jaj ha nekem ilyen koromban ilyen szép pulóverem lett volna... Hát az idén mit vegyek? Tudod mit? Majd valami meglepetést készítek neked, olyat, mint a tavalyi volt! Mester Magdolna, a Kossuth Lajos Középiskola tanulója •КРАСНОЕ ЗНАМЯ» |ие венгерском ныне) — орган Керегомиоге рейкам* Компартии Украины н районного Совета народных депутатов Закарпатской области. Геаете выходит на украинском м венгерском ахыках во вторник, четверг и субботу. CÍMÜNK ÉS TELEFONSZÁMAINK: 295510. Beregszász, Munkácsi u. .3. Szerkesztő: 2-31 *54; helyettes szerkesztő, pártélet: 2-3588; a magyar kiadás felelős szerkesztője: 2-33-06; felelős titkár: 2-44-46; ipari, mezőgazdasági rovat, rádióadás: 2-21 -43; levelezési rovat: 2-33-05; könyvelő: 2-43-26. Készült a Kárpátontúli Területi Végrehajtó Bizottság Kiadói és Nyomdaipari Főosztályának Beregszászi Járási Nyomdájában, 295510. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér 1. szám. Szerkesztő: Csanádi György A magyar kiadásért felel: Mester Magda Ofszetnyomás. 1. nyomdai ír tt 340 példány. Rendelésszám 2. Index: 61813. Megjelent a Hatodik Síp legújabb száma A kárpátaljai magyar Irodalom fóruma immár másodízben látott napvilágot. A folyóiratban ezúttal is érdekes válogatást talál az olvasó. »Kell e nekünk autonómia?« címmel Móricz Kálmán, a Kárpáti Igaz Szó munkatársa készített áttekintést a területi sajtóban eddig megjelent, az autonómia kérdésével foglalkozó írásokból. Fodor Gézával, a kárpátaljai magyar irodalom jelentős alkotójával Nagy Zoltán Mihály készített műhely-interjút. Nagy érdeklődésre tarthat számot Józan Lajos vlski lelkész tanulmánya a kárpátaljai református egyház jelenkori helyzetéről. Vári Fábián László betlehemes játékot mutat be néprajzi sorozatában. Nagy Zoltán Mihály novellája és Balla D. Károly versei reprezentálják területünk magyar irodalmát. Kovács Vilmos, a tragikusan korán elhunyt író és költő »Holnap is élünk« című regényének új, egykor a szerző által javított és bővített változatát jelenteti meg a debreceni Csokonai és az ungvári Kárpáti Kiadó. A Hatodik Síp ennek kapcsán közöl részleteket a regényből. Balla Gyula tollából kritikát olvashatunk Balogh Balázs Üzenet c. verseskötetéről. Tudósítónk HOROSZKÓP AZ ÚJ ÉVREoooooooooooooo A LÓ ÉVE 1990 a keleti horoszkóp szerint a ló éve (1989 a kígyó éve volt). A ló az ember hűséges segítőtársa, nehéz fizikai munkát végez el helyette, nyergében oda röpíti lovasát, ahová akarja, s úttalan utakon is közlekedik. Sajnos azonban ma már egyre kevesebb ló van a városban és a falvakban, felváltották őket a nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek, a lovasszekereket, a hintókat pedig a személygépkocsik. Milyen emberek születnek a ló évében? A keleti horoszkóp szerint eszes, gyors felfogású személyek, akiknek sikeres lesz az életük. Képesek felhívni magukra környezetük figyelmét. A ló évében született emberek teljes egészében átadják magukat munkájuknak, de néha elhanyagolják közvetlen kötelességüket, emiatt gyakran kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. Szeretnek szórakozni, kedvelik a nagy társaságot, magabiztosak. Századunkban az 1906., 1918., 1930., 1942, 1954., 1966., 1078-as évek számítottak a ló évének, azaz minden tizenkettedik esztendő. Dancs György felvételéta lónak szenteli: az egyiken pihen e nemes háziállat, a másikon a róla leszedett " «lószerszámok csendélete tárul elénk. SCHOYER OTTO Háry János legújabb kalandjai Valók megtömve, mint máskor, a kis presszorr! Háry János ŐK, s a furfangos író. A főbb asztalnál együtt és szerteszét farmerruhás ifjak itták a feketét csendben, hogy a beszéd Hozzájuk elérjen, s az obsitos vitéz elkezdésképpen. »És hogy a hajnallal lassan ideértem Beregszász városra mindjárt ráismertem. Mentem, mendegéltem, ugyan mit is mondok! — A tiszta utcákon autómon robogok. Mivel fakó lovam rég kimúlt, a pára, kicseréltem nemrég egy szép Szamarára. A kocsi vétele nem okozott gondot, szabadon árulják itt az autósboltok. Ahol elhaladtam, csillogott út, járda, a locsolóautó félóránként jára. ■eregszász városnak jól viselték gondjai. Az utcákat gyakran mosóporral mosták S hogy a főutcára bekanyarodtam volt, érzem, kocsim hátsó fertálya megférült. Az angyalád — kiélték is nyomban agyét. — Vikszelték az utcát, higgyék al biz'kendtak. Ha felbontanak Itt egy-agy tarat, utcát, mire észravennéd, méri* aszfaltozzák.« S mivel a kávézók némán bámultak rá, Háry a beszédét tovább így folytató: »Volt hát aranyórám, azt maguk is tudják, de a kapitányom s hadnagyom al itták. Kiszálltam agy tárán és csodák csodája: ráakadt a szemem agy villanyórára. Volt itt villanyóra, több is, mint egy tucat, s minden utcasarkon pontos időt mutat. Az a rémhír járja Beregszász városról: ott a fiatalság mindent tör, zúz, rombol. Nem igaz az kérem, hogy a nyári színpad terét megszállta egy daliás rocker-had, hogy nem maradt ottan egyetlen ép lócal Ham Dan Quijotékuk, miért is tették volna. Mivel későre járt, rámért néhány falat, betértem egy boltba, s vásároltam vajat, néhány halkonzervet, kolbászt meg kaviárt, és a hotel felé vettem én ez irányt. Sok üres szobából választottam egyet, várni erre talán fél percet sem kellett. Ahogy lefeküdtem, elaludtam nyomban s talán mind e szépet csupán csak álmodtam.« Az Újév küszöbén én csak azt kívánom, hogy amit álmodtam, mind valóra váljon. Illés szekerét meg húzd gyorsabban trojka, s gyorsuljon fel végre már e peresztrojkát. CSÉKA GYÖRGY EGYSZERŰ Sosem érezted a méz ízét. Miért megy hát el? Nélküled vacognak a fán a levelek. KÖSZÖNTJÜK! #■ Beregszászban Gazdag Györgyöt születésnapja alkalmából szeretettel köszönti felesége és lánya