Beregi Hírlap, 1991. július-december (47. évfolyam, 75-149. szám)

1991-07-02 / 75. szám

Az Ukrajnai Kommunista Párt Beregszászi Járási Bizottságának plénuma (Folytatás­­s 1. oldalról) A tömegtájékoztatási es­z­­közök arra hivatotttak, hogy nagy befolyást gyakorolja­nak az emberek helyes poli­tikai tájékoztatására. A Be­regi Hírlap e. lap szerkesz­tőségének, a járási rádió­adásnak operatívabban kell reagálnia a politikai esemé­nyekre, helyesen kell érté­kelni ezeket, fokozni kell a publikációk­­meggyőző ere­jét, érvekkel kell alátámasz­tani ezeket. Áprilisban a járási párt­bizottság vezetősége, hatá­rozatot hozott a legfontosabb konkrét szociális jelentő­séggel bíró eszmei-nevelő ügyek teljesítésének meg­szervezéséről. . A felvázolt feladatok közül némelyet már sikerült valóra váltani Megszervezték a Vérke meg­tisztításának első szaka­szát, létrehozták a kereske­delmi központot, a befeje­­zéséh­ez, közeledik a zeneis­­kola bővítése, intézkedéseket foganatosítottak a lakosság élelmiszerekkel történő ellá­tásának megjavítására. Ám mindazt, a­m az utóbbi idő­ben történt, csak kezdetnek kell tekinteni! A pártszerve­zetek csak azzal vívhatják ki a dolgozók bizalmát, ha konkrét ügyeket visznek vég­be. A Kalász Agrárcég, a Tudományos Kutatóintézet tárgyszerűen foglalkozik a területükön lévő települé­sek vezetékes gázzal történő ellátásával, a Győzelem Kó­­hoz kellő figyelmet fordít a települések szociális fejlesz­tésére, az Engels Kolhoz a beregsomi iskola, a kaszonyi óvoda építésére. A finom­mechanikai üzem üdülőbázist hoz létre Kovászó közelében, míg a bútorkombinát inten­zíven folytatja a lakásépítést dolgozói számára. Jó volna, ha a többi pártszervezet is hasonló konkrét feladatokat tűzne ki maga elé. A járási pártbizottság bizottságai által javasolt konkrét in­­­tézkedéseket figyelembe vet­ték az 1991—1993. évekre szóló program tervezetének kidolgozásakor, amelyet a plánumon vitatnak meg. A társadalmunkban végbe­menő­ megújulási folyamatok elsősorban a pártot érintet­ték, elmélyültek a párton be­lüli élet demokratizálásának folyamatai. Helyesen értel­mezik e folyamatot a­ dohány­fermentáló üzem (titkára Szirmai P ), a Kárpátontúl üzem (Dávid G.), a kon­zervgyár (Volkova V.), a Beregszászi Szovhozüzem (Huzinec M.), a Vörös Zász­ló Kolhoz (Orémusz D.), a Győzelem Kolhoz (Bajusz D.) és más pártszervezetek kom­münktől Ugyanakkor egyes párt­­szervezetekben bizonytalan­ság tapasztalható, elveszítik a gyakorlati munka irány­adóit, nem vágnak kellően vissza az antikommunista megnyilvánulásokért. Gyen­gült a pártfegyelem, nem fizetik be idejében a tagsá­gi díjakat, kevesebb embert vesznek fel a pártba. Ennek ellenére a pártszervezetek mind jobban­­ tudatosítják, hogy a kommunisták ereje szervezettségükben, valamint abban rejlik, hogy meg van­nak győződve ügyük igazá­ról, valóban a népet szol­gálják. A pártszervezetek mind­egyikében rendet kell te­remteni a kommunisták so­raiban, egyéni munkát kell folytatni mindazokkal, акік elszakadnak a pártmunkától, aktív munkára kell serken­teni a becsületes kommunis­tákat, s ugyanakkor határo­zottan fel kell lépni azok el­len, akiknek nincs dolguk pártban. A június 25-i állapotok szerint a járási pártszerve­zet 3098 párttagot és 12 párttagjelöltet számlált. Az SZKP XXVIII. kongresszusa óta 205 kommunista vált ki a párt soraiból, közülük so­v­at kizártak. A további gyakorlati te­vékenység kérdéseiben őszin­te eszmecsere zajlott le az összes pártszervezet tit­kárával. Az általuk kifej­tett javaslatokat, elváráso­kat, bíráló észrevételeket f­­gyelembe vették a járási pártbizottság munkatervei­ben. Sajnos, egyes párt­szervezetekben indokolatla­nul elhúzódik a szervezési és politikai önmeghatározás időszaka. Továbbra sem folyik konkrét munka a kom­munistákkal a személygép­kocsiszerviz (titkár • Szász L.), a járási falusi kommu­nális gazdaság (Imre P.f. a Borzsova Szem J*'1?’­sák Gy.), a húskombinát (Zoltán V.), a Beregszászi és a Bátyúi Vasútállomás (Кора G. és Szlivka M.) és más pártszervezetekben. Ko­moly szemrehányást kell­ tenni a járási pártbizottság egyes tagjainak is, akik nem vesznek aktívan részt a bi­zottságok munkájában, nem szólalnak fel a plénumokon, nem végeznek megfelelő po­litikai munkát a tömegekben. Ezek közé tartoznak Polják V„ Margitics 1­, Da­vid V„ Bábin V., Katona A., Kozák M., Károly Nagy .1 és mások. A járás elé kitűzött fela­datokat nem lehet teljesíteni a párt, tanácsi és gazdasági szervek szoros együttműkö­dése nélkül. A helyi tanácsok képviselőinek 34 százaléka kommunista. Nekik aktívab­ban kell befolyást gyakorol­niuk a választott la'100!'­ szervek munkájára. A jará­­si és a városi tanács párt­­csoportjának (elnökei Ma­ke­jev V. és Hecko J.) job­ban kell koordinálniuk tevé­kenységüket. A járási pártbizottság munkájában kevesebb lenne a hiányosság, ha a szervezé­si pártmunkával és a káder­­munkával foglalkozó bizott­ság (Hecko Ju­háli T.) tárgy­szerűbben oldaná meg a fel­­merülő problémákat, érezhe­tőbb segítséget nyújtana a pártalapszervezeteknek. Ezt követően megkezdő­dött a beszámoló megvitatá­sa. A járás iparában, így a bútorkombinátban kialakult bonyolult helyzetről szólt felszólalásában Arutyunov Mihail, a vállalat igazgatója. Nagy pénzösszegeket kel átutalni a köztársasági, a szövetségi költségvetésbe, a bérlői kollektíva munkái­l fékezi a kormány helytelen valutapolitikája. Nincs kitől segítséget várni, a kollek­tívának magának kell keres­nie a kiutat. Folyik az arra irányuló munka, hogy a dol­gozó kollektíva megvásárolja a kombinátot. A nehézségek ellenére folyik a vállalat re­konstrukciója, amely 16 mil­lió rubelbe kerül. Gorzov Vlagyimir, a Mu­­zsalyi Szovhozüzem pártbi­zottságának titkára rámuta­tott, hogy a pártszervezetek passzivitásának egyik leg­főbb oka a gyenge pártle­­gyelem­. Csökkent a kommu­nisták tekintélye, amit csak akkor lehet kivívni ha konkrét ügyek megoldásán fognak fáradozni, állandóan az emberek érdekeit fogják a figyelem középpontjában t ártani. Erdélyi Károly, a Barátság Kolhoz elnöke rámutatott, hogy nálunk nem tartják be a törvényeket, amelyek a falvak elsődleges fejleszté­sét irányozzák elő. A falusi dolgozók kevesebb árut kap­nak, mint a város. Az idén a gazdaságnak még egyetlen traktort sem utaltak ki, egyet­len­­gépkocsit sem kaptak. Még alapvető építőanyagok­ból sincs elég. A gazdaság pártszervezete várakozó ál­láspontra helyezkedett, nem avatkozik be aktívan azokba a folyamatokba, ame­­lyek a faluban zajlanak. El­jött­ az ideje, hogy a járási pártbizottság, a népképvise­lők járási tanácsa valóban ura legyen a helyzetnek, s konkrét intézkedéseket fo­ganatosítson annak érdeké­ben, hogy kijussunk a krí­zisből. Makejev Vjacseszlav, a rádiógyár igazgatója arról szólt­, hogy manapság sajá­tos verseny folyik a­ bérek és az árak között, ami inflá­cióhoz vezet. A köztársaság­ban a destruktív erők az ál­lami tulajdon szétbomlasztá­sára törekednek. Sok­­a hiá­nyosság az adópolitikában is. A vállalatoknak azt ajánlják, hogy nagy pénzeket fizesse­nek a munkaerőtartalékokért, ám arról senki nem gondol­kodik, honnan is vegyék e pénzt. Rózsa Mária, a közszolgál­tatási kombinát pártszerve­zetének titkára rámutatott: dacára­­ annak, hogy ezidáig a vállalat kommunistái kö­zül senki­ nem lépett ki a pártból, a kombinát alap­­szervezetében ugyancsak ta­pasztalható a megtorpanás a nehézségek előtt, az apátia. Bonyolult a kombinát pénz­ügyi helyzete, megdrágultak az anyagok, nincs pénz a műhelyek­­ c­ld behozásához, gépekkel történő felszerelésé­hez. A járásban már rég megfeledkeztek a korábbi jó kezdeményezésről: »Min­den településnek — köz­szolgáltatási házat!« A szol­gáltatások díjának emelke­dése miatt csökken a megren­delések száma. Csanádi György, a Bere­gi Hírlap szerkesztője ki­hangsúlyozta: a dolgozók, csak akkor fognak hinni a párt erejében és lehetőségei­ben, ha a járási pártbizott­ság, a pártalapszervezetek felhagynak végre az üres szócsépléssel, valóban hoz­zálátnak a konkrét ügyek­hez. Elsősorban rendet kell teremteni a város közműve­sítése terén, gyorsabban kell helyrehozni, rendbeszedni a feldúlt utcákat. Elsőrendű feladat a kerülőút megépí­tése is, hiszen az intenzív járműforgalom miatt a járá­si köjál adatai szerint Beregszászban a légszennye­zettség 8—10-szer megha­ladja a megengedett normá­kat. Eljött az ideje, hogy bevezessék a jegyrendszert a szeszes, italokra, véget ves­senek a hiánycikkekkel való üzérkedésnek. A felszólaló rámutatott, hogy a hivatá­sos magyar színház építése körül sok az üres szóbeszéd. Le kell mondani az utópista álmokról, a városnak soha nem lesz 2 millió dollárja, amennyit a magyarországi vállalatok kérnek a kultúr­­ház rekonstrukciójáért. Or­szágunkban kell tehát meg­keresni a fővállalkozót, nem kell reménykedni a külföldi adományokban. Eljött az ideje annak, hogy Bereg­szászban tanintézetet épít­senek a magyar gimnázium számára.­ Annál is inkább, mivel az, hogy ennek első osztályait az amúgy is túl­terhelt 4. sz. középiskolában nyitják meg, csak ideiglene­sen oldja meg a problémát. A felszólaló kérte a járási pártbizottság tagjait, a pártszervezetek titkárait, hogy támogassák a járási lapot, aktívan segítsék elő az 1992. évre történő előfi­zetését, hiszen a Beregi Hír­lap manapság szinte az egyetlen olyan eszköz, amely révén a járási tanács, a já­rási pártbizottság kapcsola­tot teremthet a dolgozók szé­les tömegeivel. Berdár György, az agrár­­építő-ipari vállalat pártszer­vezetének titkára megjegyez­te: az építőm­unkások hiá­nya elsősorban azzal ma­gyarázható, hogy a járásban senki nem törődik fizetésük növelésével, munkafeltéte­­­leik megjavításával. Papp Ljubov, a KIDSZ (ULKISZ) járási bizottsá­gának első titkára kérte a pártszervezetek titkárait, hogy támogassák, segítsék elő az ifjúsági szervezetek megújulását, nyújtsanak se­gítséget az ifjúsági vezetők kiválasztásában, az alap­­szervezetek anyagi bázisá­nak megszilárdításában. Sok olyan kérdést vetett fel felszólalásában Pilipen­­ko M., a Csornai Középisko­la pártszervezetének titkára, amelyek nyugtalanítják ma a pedagógusokat. A tanárok ma elmondhatják a gyerekek­nek az igazságot. Ez nagy­fokú felelősséggel jár. Ne­héz ma a­ pedagógusok mun­kája, a fizetésük pedig ala­csony, nem éri el a munká­sok átlagfizetését. A járási pártbizottság vezetőségének tagjai és a­ kommunista pe­dagógusok közös találkozó­ját­ sok intézkedésről dön­töttek, amelyek a tanintéze­tek anyagi-műszaki bázisá­nak megszilárdítására, a tanítók jóléti körülményei­nek megjavítására irányul­nak, ám ezek nagyon lassan valósulnak meg. A beszámolóban és a plé­­num részvevőinek felszóla­lásában feltett több kérdésre válaszolt Ivancsó Ivani, a járási pártbizottság vezető­ségi tagja, a népképviselők járási tanácsának elnöke.­­ Dédai Homokbánya bezárását követően a járás, egész építési programjának teljesítése veszélybe került. A Kárpáton­túli Építőipari Egyesülés valóságos ulti­­mátumot intézett a faras­­hoz: ha a terület számára nem szállítunk le 70 ezer köbméter homokot, M® “' punk vasbetontermékeket. Keresni kell ezen égető prob­léma megoldásának lehet­ségeit. Sajnos, a favas más lelőhelyein kitermelt homok Лет alkalmas a vasbetonele­mek gyártására A dolgozók kívánságára julius 2­0 a járásban bevezetik a pálinka­­félékre a jegyrendszert. Eszerint negyedévenként egy személy 1 ezer vodkát kap majd. Ezenkívül az es­küvőkre 40, a temetésekre 1, üveg szeszes italt adnak. Megoldódik a magyarorszá­gi liszt leszállítása járásunk­ba Bonyolult helyzet alakult ki a közszolgáltatási szférá­ban. Itt csak egy Ш van : a járás közszolgáltatásai­nak teljes privatizáció a­­ Beregszász körüli kerül - út 12 millió rubelbe kerül E pénzösszeg felet a köztár­sasági költségvetésből kap­tuk Úgy döntöttek, hogy az asztélyi határátkelőt ad­dig nem nyitják meg, amíg nem készül el ez az út. An­nak érdekében, hogy rendet teremtsenek Beregszászban, elhatározták, hogy ideig­­esen beszüntetik a közmű­vesítést, a feldúlt utcák re­konstrukciójával fognak fog­lalkozni. Már az idén tizen­kettőt kell rendezni ezek közül. Ám több vállalat nem járul hozzá pénzösszegekkel e munkálatok finanszírozá­sához. A f­elszól­aló teljes mértékben egyetértett Csa­nádi György azon gondola­tával, miszerint szovjet vág­lalatra kell bízni a kultúrház hivatásos magyar színházzá történő átalakításai, hiszen erre senki nem ad valutát városunknak. A munkákat a miskolci építészek tervei szerint végzik majd el. Meg­oldódik az iskola építése a gimnázium számára, ahol 500 tanuló foglalkozhat majd Ehhez diákszálló is tartozik. Ám az építési prog­ramot nem csak a vasbeton­elemek hiánya, hanem az építőm­unkások hiánya is gá­tolja. A plénum a megvitatott kérdésben határozatot foga­dott el, jóváhagyta a járási pártbizottság intézkedéseit, s az 1992-re szóló költség­vetését. 2. oldal ♦ FÉNYKÉPTUDÓSÍTÁSOK A TERMELÉS ÉLENJÁRÓI A bútorkombinát Simon Balázs vezette 5. sz. részle­gén lelkiismeretesen munkál­kodik Szőke László bútorösz­­szeállító. A középiskola be­fejezése után került a vál­lalathoz, ahol elsajátította a Szakmát és V. bérkategó­riás besorolást szerzett. Szőke László nagy meg­becsülésnek örvend a kollek­tívában, hiszen kollégái tud­ják, hogy mindig számíthat­nak rá. A bútorösszeállító szak­munkás fontos láncszem a termelésben: a bútorok mi­nősége nagymértékben az ő lelkiismeretességétől füügg. Szőke László gondosan vi­gyáz arra, hogy az ő hibájá­ból ne történjen fennakadás. A képen: Szőke László, a bútorkombinát asztalosa munka közben. Danó Mária, a finom­mechanikai üzem 1. sz. részlegének tekercselője a vállalat megalakulásának el­ső napjaiban került a kol­lektívába. Alaposan elsajá­tította a szakmát, feladatait jelentősen túlteljesíti. Az­ ügyes m­unkásnő szíve­sen átadja tapasztalatait a fiatalabb dolgozóknak. Alekszandrov Borisz felvételei A képen: Danó Mária, a finommechanikai üzem­ élen­járó dolgozója. BEREGI HÍRLAP 1991. július 2., kedd

Next