Beregi Hírlap, 1992. július-december (48. évfolyam, 54-104. szám)

1992-07-01 / 54. szám

AZ ALMA MATER, A TANÁROK, AZ EGYMÁS IRÁNTI SZERETET TARTJA ÖSSZE ŐKET Mint az utóbbi időben minden évben, az idén is találkozóra hívták az egy­kori Beregszászi Főgimná­zium előtt a Hő vén platán­fa csipkés levelei azokat, akik évtizedekkel ezelőtt Beregszászban, a főgimná­zium patinás épületének falai között érettségiztek, s itt kaptak feledhetetlen tanáraiktól egy életre szó­ló szép útravalót. Sokan jöttek el a talál­kozóra! Megható volt, mi­lyen testvéri szeretettel üdvözölték egymást az egykori diáktársak, mennyi­ mondanivalójuk volt egy­másnak! A házigazdák nevében Kerényi Gyula, a nyugdí­jasok KMKSZ-alapszerve­­zetének elnöke, a Vérke­­parti öregdiák találkozók fáradhatatlan szervezője és rendezője üdvözölte az egybegyűlteket. Azok ne­vében­, akiket az élet vi­hara messze sodort Bereg­szásztól, Kondás László kassai római katolikus lel­kész kért szót, ő mondta azt a szép mondatot, amely az idei találkozó mottójá­vá vált: „Az alma mater, tanára­ink, az egymás iránti­ sze­retet tart össze minket!« Első ízben jöttek el a találkozóra az utódok — a tavaly újra megnyílt beregszászi gimnázium kis­diákjai. Virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket, majd a gimnázium elő­csarnokában velük együtt énekelték a Gaudeamus igi­­turt, a Ballag már a vén diákot. A találkozó részvevői­­ felkeresték a 4. számú középiskolát, amelyet a gimnázium utódjának tar­tanak, koszorút helyeztek el a tanintézet névadója, Kossuth Lajos mellszob­ránál. Szabad Géza igazgató jó hírrel fogadta a vendé­geket: éppen aznap kap­ták meg a végzett diákok az érettségi bizonyítványt, közöttük négyen — Kosz­­tyú Erika, Dávid Katalin, Tóth Éva és Kovács Mik­lós — arany-, tizenegyen ezüst éremmel, húszan pe­dig kitűnő és jó osztály­zatokkal. . A Vérke parti öreg­diákok megkoszorúzták Illyés Gyula mellszobrát és Petőfi Sándor emlékművét is. A járási kultúrház elő­csarnokában elhelyezett fehér terítés asztal mellett az osztályfőnöki órán ez­úttal sajnos csak hatan foglalhattak helyet: az 1942-ben érettségizett Vo­­loscsuk Szilárd, dr. Hu­­dák István, Szabó Béla, Huszti Miklós, Веса Mi­­hályné és a hatvan évvel ezelőtt érettségizett Csu­­dáky Lászlóné. Bizony megtizedelte a történelem vihara ezt a korosztályt, az élők is valamennyien megjárták a világháború frontjainak, a háromnapos »málenykij robot« poklát. Dr. Forgan Pál refor­mátus püspök, egykori hit­oktató vezette az osztály­főnöki órát, könnyekig meghatódva, nagy-nagy szeretettel köszöntötte egy­kori tanítványait, felkérte őket, mondják «­ dióhéj­ban, mi is történt velük az elmúlt évtizedek alatt... Göröngyös, nehéz, sok buktatóval tarkított volt valamennyiük útja, de a gimnáziumban szerzett tu­dás, műveltség, köteles­ségérzet, becsületesség, hazaszeretet átsegítette őket a gondokon bajokon. Valamennyien megállták helyüket az életben! Nagy szeretettel emlegették egy­­­kori tanáraikat, egyper­ces néma gyásszal adóztak azok emlékének, akik már nem lehettek közöttük. Szép volt a gimnáziumi kisdiákok kedves műsora, meghatóak voltak Enyedi Andrea második osztályos kitűnő előmenetelő gimna­zista szavai, aki az utó­dok nevében köszöntötte a vendégeket. Reméljük, hogy ő és diáktársai évti­zedek múltán épp "olyan szeretettel és tisztelettel " fognak emlékezni iskolá­­­jukra, tanáraikra, diáktár­­­­saikra, miu­t ezt a Vérke-­­ parti öregdiákok teszik.­­ Este a Vér­ke partján a­­ nyugdíjasok KMKSZalap-­­ szervezete bográcsban főtt s finom gulyással kedvesked­f­dett a vendégeknek. Késő­­ estig beszélgettek az öreg­­ diákok, felelevenítették emlékeiket, diákcsíny­­et-­­ két, messze szálltak a­­ szebbnél szebb népdalod,­­ kitűnő volt a hangulat. . A Vérke-parti öregdiá- ( kok azonban nemcsak ün- I nepelni jöttek Beregszász-­­ ba, hanem segíteni is! Dr.­­ Benda István, dr. Benda ■, Mária, Pazar Tibor és­­ más egykori beregszászi­­ gimnazisták »Bereg-­­ szászért« jeligével Buda- , pesten alapítványt nyitot­­r­tak, amelyen deviza és 1 forint egyaránt elhelyez- t­e­hető. A betétek gyarapod- , nak, eljött az ideje annak,­­ hogy eldöntsék, milyen­­ célokra használják fel a a már összegyűlt pénzt. Dal- , may Árpád, Kincs Gábor,­­ Kiss István, a Bereg­­i szászért Alapítvány kura-­­­tóriumának helybeli tagjai­­ a vendégekkel együtt úgy vélték, hogy ezt alapos­­ megfontolás tárgyává kell­­ tenni. Az alapítók ugyan­­­­is ragaszkodnak ahhoz,­­ hogy felajánlásuk az­­ egész beregszászi magyar-­­­ság szociális és kulturális felemelkedését szolgálja. Az idén még egy Vérke-­­ parti öregdiák-találkozó­­ lesz , ezúttal Balatonvilá­­goson. Jövőre pedig re­­­­méljük, hogy a gimnázi-­­­um előtt álló platánfa leve­­tj­­ei ismét idehívják azokat, akiket Beregszászhoz köt­nek diákéveik. I Tudósítónk Alekszandrov Borisz­­ felvételei a találkozón ké­­szültek. ] FORINT • Folytatódik az inflációs folyamat. Ez látható a be­regszászi piac árviszonyai­ból is. Ezen a héten roha­mosan megnőtt a külföldi valuta értéke: drágább lett PIACON a dollár, a márka, a koro­na és a forint. Pillanatnyi­lag 1 forintért 2 kupont kérnek, , Ungváron pedig az üzleti értékű emberek készek többet is, 2,2 ku­pont adni 1 forintért. Hi­ányciúc lett a rubel is: ezer rubelért 1300, sőt, 1400 kupont adnak. Úgy tűnik, a kuponokkal becsa­pódtunk! Ugyanakkor az árak példátlan ütemben növekednek. Ez részben érthető is, mert sokan nem akarnak dolgozni, de min­denki nagy lábon szeretne élni! A kuponok bevezeté­se csődöt mondott. Vajon sikerül-e a privatizáció? t. «idol ♦ - - ■_______________" | ■ Június 18-án a járási végrehajtó bizottság nagy­termében tartotta meg el­ső területi közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pe­dagógus Szövetség (KMPSZ), amely 1991. december 8-án alakult. A gyűlést Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke nyitotta meg. Majd mintegy 25 perces beszámolót tartott, amelyben elemezte és kiér­tékelte az azóta eltelt idő alatt történteket. Az okta­tás és nevelés terén elért eredmények mellett tár­gyilagosan szólt a hibák­ról is. Mint mondotta, át­fogó és céltudatos koncep­ció kimunkálására van szükség ahhoz, hogy vég­rehajtsák a reformokat tanintézményeinkben. Eh­hez azonban nem elég 1-2 év, több kell. Mint megjegyezte, cél­­szerű lenne, ha az isko­lákban 12 éves időtartamú oktatás folyna, mert a tu­­dásszintet és az ismeret­­anyagot tekintve, jóval elmaradnak gyerekeitek például a romániai és szlovákiai gyerekektől. Ezért jó lenne, ha minden körzetben gimnáziumot hoznának létre, mert a privatizáció és polgáro­sodás megvalósulásának előfeltétele az, hogy szak­mailag képzett embereket neveljenek Orosz Ildikó egyebek között megemlítette, hogy területünkről jelenleg 180- an tanulnak Magyarorszá­gon a főiskolákon, egyete­­meken Sajnálattal kons­tatálta, hogy lá­nyalta­k és fiaink többsége nem felelt meg az ottani követelmé­nyeknek. Ezért is nagyobb hangsúlyt kell helyezni az anyanyelvi képzésre, a beszédkészség fejleszté­sére, az ismeretanyagok kiszélesítésére. Ehhez pe­dig az szükséges, hogy ja­vítsunk az iskolai munka­­feltételeken. Szakokta­tói központok alakítására van mindenekelőtt szükség. Különben ez utóbbi már megvalósulni látszik, és­pedig Nyíregyházán és Be­regszászban.­­Emellett fel­adat lesz az is, hogy tan­könyvekkel lássák el a te­rület iskoláit. Ily módon lehetőség nyílik a szak­mai ismeretek kicserélé­sére, a gyermeküdülteté­sek kölcsönös megszerve­zésére.­­ A KMPSZ-nek önál­ló érdekvédelmi szerve­zetként kell működnie, ki kell alakítani egy pedagó­guskönyvtárat, amelyben a tanárok gyarapíthatják tudásukat — mondotta Orosz Ildikó. A­ beszámolót követően Szabó Árpád (10 sz. kö­zépiskola, Ungvár) arról szólt, hogy az iskolai ok­tatás nívóját csak úgy­­emelhetik, ha mind több gimnáziumot­ nyitnak. Vidnyánszky József (Muzsaly) azt tette szóvá, hogy a középiskolákból a szakiskolák elszippantják a tanulókat. Sín József (Gut) szerint a gazdaképzést kell előtér­be helyezni az iskolákban, figyelembe véve a helyi viszonyokat és életformá­kat.Baran Judit (Bereg) an­nak a véleményének adott hangot, hogy kilenc osz­tály után a technikumok­ban van a gyerekek helye, ne pedig az iskolákat ál­lítsák át ilyen-olyan pro­filú szakmai oktatásra, ami nem kevés bonyodalmat okoz. Kapitány Marianna (Ung­vár) azt feszegette, hogy katasztrofális helyzet állt elő az alsótagozatos taní­tők utánpótlásával kap­csolatosan. Mind kevesebb van belőlük, ami­ nem kis­­ gondot okoz. (Erre külön­ben lesz megoldás, a deb­receniek helyben­ fogják képezni e tanítókat.) Tuba Magdolna (Bátyás azt látná jónak, ha az al­sósok számára hetes nyá­ri táborokat szerveznének, ahol csakis ukránul érint­kezhetnének, ugyanis elég­gé rossz a gyerekek nyelv­ismerete. Deák Ferenc a hivatás­­tudat erősítéséről szólt, mondván: sok pedagógus csupán munkahelynek te­kinti az iskolát, ez pedig rossz tanulmányi eredmé­nyeket szül. Brenzovics László sze­rint a falusi iskoláknak a szakmai­ képzés legyen a fő feladatuk. Bagó Balázs sürgette az új oktatási rendszer beve­zetését mind a 30 középis­­kolában. Mert ha nem lé­pünk, lemaradunk — val­lotta. Elég volt a langyos vízben lubickolni, amit, úgy tűnik, megszoktunk. Udvari István, a gim­názium igazgatója arról beszélt, hogy a 87 jelent­kezűből mindössze 46-an feleltek meg, ami minősíti az iskolai oktatás színvo­nalát. Szóvá tette, hogy jövőre kollégiumot sze­retnének nyitni, amellyel remélhetőleg megoldó­dik a falusiak beutazási gondja. Hálás köszönetét tolmácsolta a magyaror­szágiaknak, hogy tanköny­vekkel látták el őket. El­mondta, hogy előrelátha­tólag magyarországi taná­rok is részt vesznek majd a gimnáziumi oktatásban. A mandátumvizsgáló bizottság megválasztását követően elfogadták a KMPSZ alapszabályát. Majd pedig nyílt szava­zással megválasztották az elnökséget, amely 15 tag­ból és 5 póttagból áll. Az elnök újra Orosz Ildikó lett. Ezután került sor a szakbizottságok megvá­lasztására. A felvételik koordiná­lásával foglalkozó bizott­ságnak Szabó Árpád, a könyvtár és oktatáspoli­tikainak pedig Gulácsi Gé­za lett az elnöke. A mód­szertaninak Deák Ferenc, a cserelátogatási és üdül­tetési bizottságnak Kiss Erzsébet, a továbbképzé­sinek Bíró Ernő, a szerve­zésinek Kiss István. A rendezvények levezetését és szervezését végző bi­zottság elnöke Tuba Mag­dolna lett. Bagó Balázs az Információs,­­Kiss István pedig a szakiskolai ügyek­kel fog foglalkozni, mint bizottsági elnök. Munká­juk ellenőrzésére e­gy há­romtagú bizottságot ala­kítottak Gaboda Béla, Be­regszászi Ferenc és Bor­bély Ibolya személyében. A gyűlésen úgy hatá­roztak, hogy a pénztárosi könyvelői­­ munkát végző személy megválasztását, valamint a pecsét kezelé­sét a KMPSZ elnökére bízzák. Megállapodtak ab­ban is, hogy­ 10 kupont fi­zetnek belépő, 30 kupont pedig tagsági díjként. Ba­gó Balázs annak az aggo­dalmának adott hangot, hogy egyedül képtelen lesz a KMPSZ lapját, a Hírmondót szerkeszteni. Ezért jó lenne, ha mind több regionális híreket tartalmazó kézirattal lát­nák el őt kollégái. A KMPSZ tehát meg­tartotta első közgyűlését. Kár, hogy területünket mindössze 96 pedagógus képviselte a meghívott 171-ből. Kocsis An­drás GIMNÁZIUMOKRA VAN SZÜKSÉG! • * M I BEREGI HÍRLAP 1992. júll­us 1­, szerda

Next