Beregi Hírlap, 1992. július-december (48. évfolyam, 54-104. szám)
1992-07-01 / 54. szám
AZ ALMA MATER, A TANÁROK, AZ EGYMÁS IRÁNTI SZERETET TARTJA ÖSSZE ŐKET Mint az utóbbi időben minden évben, az idén is találkozóra hívták az egykori Beregszászi Főgimnázium előtt a Hő vén platánfa csipkés levelei azokat, akik évtizedekkel ezelőtt Beregszászban, a főgimnázium patinás épületének falai között érettségiztek, s itt kaptak feledhetetlen tanáraiktól egy életre szóló szép útravalót. Sokan jöttek el a találkozóra! Megható volt, milyen testvéri szeretettel üdvözölték egymást az egykori diáktársak, mennyi mondanivalójuk volt egymásnak! A házigazdák nevében Kerényi Gyula, a nyugdíjasok KMKSZ-alapszervezetének elnöke, a Vérkeparti öregdiák találkozók fáradhatatlan szervezője és rendezője üdvözölte az egybegyűlteket. Azok nevében, akiket az élet vihara messze sodort Beregszásztól, Kondás László kassai római katolikus lelkész kért szót, ő mondta azt a szép mondatot, amely az idei találkozó mottójává vált: „Az alma mater, tanáraink, az egymás iránti szeretet tart össze minket!« Első ízben jöttek el a találkozóra az utódok — a tavaly újra megnyílt beregszászi gimnázium kisdiákjai. Virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket, majd a gimnázium előcsarnokában velük együtt énekelték a Gaudeamus igiturt, a Ballag már a vén diákot. A találkozó részvevői felkeresték a 4. számú középiskolát, amelyet a gimnázium utódjának tartanak, koszorút helyeztek el a tanintézet névadója, Kossuth Lajos mellszobránál. Szabad Géza igazgató jó hírrel fogadta a vendégeket: éppen aznap kapták meg a végzett diákok az érettségi bizonyítványt, közöttük négyen — Kosztyú Erika, Dávid Katalin, Tóth Éva és Kovács Miklós — arany-, tizenegyen ezüst éremmel, húszan pedig kitűnő és jó osztályzatokkal. . A Vérke parti öregdiákok megkoszorúzták Illyés Gyula mellszobrát és Petőfi Sándor emlékművét is. A járási kultúrház előcsarnokában elhelyezett fehér terítés asztal mellett az osztályfőnöki órán ezúttal sajnos csak hatan foglalhattak helyet: az 1942-ben érettségizett Voloscsuk Szilárd, dr. Hudák István, Szabó Béla, Huszti Miklós, Веса Mihályné és a hatvan évvel ezelőtt érettségizett Csudáky Lászlóné. Bizony megtizedelte a történelem vihara ezt a korosztályt, az élők is valamennyien megjárták a világháború frontjainak, a háromnapos »málenykij robot« poklát. Dr. Forgan Pál református püspök, egykori hitoktató vezette az osztályfőnöki órát, könnyekig meghatódva, nagy-nagy szeretettel köszöntötte egykori tanítványait, felkérte őket, mondják « dióhéjban, mi is történt velük az elmúlt évtizedek alatt... Göröngyös, nehéz, sok buktatóval tarkított volt valamennyiük útja, de a gimnáziumban szerzett tudás, műveltség, kötelességérzet, becsületesség, hazaszeretet átsegítette őket a gondokon bajokon. Valamennyien megállták helyüket az életben! Nagy szeretettel emlegették egykori tanáraikat, egyperces néma gyásszal adóztak azok emlékének, akik már nem lehettek közöttük. Szép volt a gimnáziumi kisdiákok kedves műsora, meghatóak voltak Enyedi Andrea második osztályos kitűnő előmenetelő gimnazista szavai, aki az utódok nevében köszöntötte a vendégeket. Reméljük, hogy ő és diáktársai évtizedek múltán épp "olyan szeretettel és tisztelettel " fognak emlékezni iskolájukra, tanáraikra, diáktársaikra, miut ezt a Vérke- parti öregdiákok teszik. Este a Vérke partján a nyugdíjasok KMKSZalap- szervezete bográcsban főtt s finom gulyással kedveskedfdett a vendégeknek. Késő estig beszélgettek az öreg diákok, felelevenítették emlékeiket, diákcsínyet- két, messze szálltak a szebbnél szebb népdalod, kitűnő volt a hangulat. . A Vérke-parti öregdiá- ( kok azonban nemcsak ün- I nepelni jöttek Beregszász- ba, hanem segíteni is! Dr. Benda István, dr. Benda ■, Mária, Pazar Tibor és más egykori beregszászi gimnazisták »Bereg- szászért« jeligével Buda- , pesten alapítványt nyitotrtak, amelyen deviza és 1 forint egyaránt elhelyez- tehető. A betétek gyarapod- , nak, eljött az ideje annak, hogy eldöntsék, milyen célokra használják fel a a már összegyűlt pénzt. Dal- , may Árpád, Kincs Gábor, Kiss István, a Beregi szászért Alapítvány kura-tóriumának helybeli tagjai a vendégekkel együtt úgy vélték, hogy ezt alapos megfontolás tárgyává kell tenni. Az alapítók ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy felajánlásuk az egész beregszászi magyar-ság szociális és kulturális felemelkedését szolgálja. Az idén még egy Vérke- parti öregdiák-találkozó lesz , ezúttal Balatonvilágoson. Jövőre pedig reméljük, hogy a gimnázi-um előtt álló platánfa levetjei ismét idehívják azokat, akiket Beregszászhoz kötnek diákéveik. I Tudósítónk Alekszandrov Borisz felvételei a találkozón készültek. ] FORINT • Folytatódik az inflációs folyamat. Ez látható a beregszászi piac árviszonyaiból is. Ezen a héten rohamosan megnőtt a külföldi valuta értéke: drágább lett PIACON a dollár, a márka, a korona és a forint. Pillanatnyilag 1 forintért 2 kupont kérnek, , Ungváron pedig az üzleti értékű emberek készek többet is, 2,2 kupont adni 1 forintért. Hiányciúc lett a rubel is: ezer rubelért 1300, sőt, 1400 kupont adnak. Úgy tűnik, a kuponokkal becsapódtunk! Ugyanakkor az árak példátlan ütemben növekednek. Ez részben érthető is, mert sokan nem akarnak dolgozni, de mindenki nagy lábon szeretne élni! A kuponok bevezetése csődöt mondott. Vajon sikerül-e a privatizáció? t. «idol ♦ - - ■_______________" | ■ Június 18-án a járási végrehajtó bizottság nagytermében tartotta meg első területi közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ), amely 1991. december 8-án alakult. A gyűlést Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke nyitotta meg. Majd mintegy 25 perces beszámolót tartott, amelyben elemezte és kiértékelte az azóta eltelt idő alatt történteket. Az oktatás és nevelés terén elért eredmények mellett tárgyilagosan szólt a hibákról is. Mint mondotta, átfogó és céltudatos koncepció kimunkálására van szükség ahhoz, hogy végrehajtsák a reformokat tanintézményeinkben. Ehhez azonban nem elég 1-2 év, több kell. Mint megjegyezte, célszerű lenne, ha az iskolákban 12 éves időtartamú oktatás folyna, mert a tudásszintet és az ismeretanyagot tekintve, jóval elmaradnak gyerekeitek például a romániai és szlovákiai gyerekektől. Ezért jó lenne, ha minden körzetben gimnáziumot hoznának létre, mert a privatizáció és polgárosodás megvalósulásának előfeltétele az, hogy szakmailag képzett embereket neveljenek Orosz Ildikó egyebek között megemlítette, hogy területünkről jelenleg 180- an tanulnak Magyarországon a főiskolákon, egyetemeken Sajnálattal konstatálta, hogy lányaltak és fiaink többsége nem felelt meg az ottani követelményeknek. Ezért is nagyobb hangsúlyt kell helyezni az anyanyelvi képzésre, a beszédkészség fejlesztésére, az ismeretanyagok kiszélesítésére. Ehhez pedig az szükséges, hogy javítsunk az iskolai munkafeltételeken. Szakoktatói központok alakítására van mindenekelőtt szükség. Különben ez utóbbi már megvalósulni látszik, éspedig Nyíregyházán és Beregszászban.Emellett feladat lesz az is, hogy tankönyvekkel lássák el a terület iskoláit. Ily módon lehetőség nyílik a szakmai ismeretek kicserélésére, a gyermeküdültetések kölcsönös megszervezésére. A KMPSZ-nek önálló érdekvédelmi szervezetként kell működnie, ki kell alakítani egy pedagóguskönyvtárat, amelyben a tanárok gyarapíthatják tudásukat — mondotta Orosz Ildikó. A beszámolót követően Szabó Árpád (10 sz. középiskola, Ungvár) arról szólt, hogy az iskolai oktatás nívóját csak úgyemelhetik, ha mind több gimnáziumot nyitnak. Vidnyánszky József (Muzsaly) azt tette szóvá, hogy a középiskolákból a szakiskolák elszippantják a tanulókat. Sín József (Gut) szerint a gazdaképzést kell előtérbe helyezni az iskolákban, figyelembe véve a helyi viszonyokat és életformákat.Baran Judit (Bereg) annak a véleményének adott hangot, hogy kilenc osztály után a technikumokban van a gyerekek helye, ne pedig az iskolákat állítsák át ilyen-olyan profilú szakmai oktatásra, ami nem kevés bonyodalmat okoz. Kapitány Marianna (Ungvár) azt feszegette, hogy katasztrofális helyzet állt elő az alsótagozatos tanítők utánpótlásával kapcsolatosan. Mind kevesebb van belőlük, ami nem kis gondot okoz. (Erre különben lesz megoldás, a debreceniek helyben fogják képezni e tanítókat.) Tuba Magdolna (Bátyás azt látná jónak, ha az alsósok számára hetes nyári táborokat szerveznének, ahol csakis ukránul érintkezhetnének, ugyanis eléggé rossz a gyerekek nyelvismerete. Deák Ferenc a hivatástudat erősítéséről szólt, mondván: sok pedagógus csupán munkahelynek tekinti az iskolát, ez pedig rossz tanulmányi eredményeket szül. Brenzovics László szerint a falusi iskoláknak a szakmai képzés legyen a fő feladatuk. Bagó Balázs sürgette az új oktatási rendszer bevezetését mind a 30 középiskolában. Mert ha nem lépünk, lemaradunk — vallotta. Elég volt a langyos vízben lubickolni, amit, úgy tűnik, megszoktunk. Udvari István, a gimnázium igazgatója arról beszélt, hogy a 87 jelentkezűből mindössze 46-an feleltek meg, ami minősíti az iskolai oktatás színvonalát. Szóvá tette, hogy jövőre kollégiumot szeretnének nyitni, amellyel remélhetőleg megoldódik a falusiak beutazási gondja. Hálás köszönetét tolmácsolta a magyarországiaknak, hogy tankönyvekkel látták el őket. Elmondta, hogy előreláthatólag magyarországi tanárok is részt vesznek majd a gimnáziumi oktatásban. A mandátumvizsgáló bizottság megválasztását követően elfogadták a KMPSZ alapszabályát. Majd pedig nyílt szavazással megválasztották az elnökséget, amely 15 tagból és 5 póttagból áll. Az elnök újra Orosz Ildikó lett. Ezután került sor a szakbizottságok megválasztására. A felvételik koordinálásával foglalkozó bizottságnak Szabó Árpád, a könyvtár és oktatáspolitikainak pedig Gulácsi Géza lett az elnöke. A módszertaninak Deák Ferenc, a cserelátogatási és üdültetési bizottságnak Kiss Erzsébet, a továbbképzésinek Bíró Ernő, a szervezésinek Kiss István. A rendezvények levezetését és szervezését végző bizottság elnöke Tuba Magdolna lett. Bagó Balázs az Információs,Kiss István pedig a szakiskolai ügyekkel fog foglalkozni, mint bizottsági elnök. Munkájuk ellenőrzésére egy háromtagú bizottságot alakítottak Gaboda Béla, Beregszászi Ferenc és Borbély Ibolya személyében. A gyűlésen úgy határoztak, hogy a pénztárosi könyvelői munkát végző személy megválasztását, valamint a pecsét kezelését a KMPSZ elnökére bízzák. Megállapodtak abban is, hogy 10 kupont fizetnek belépő, 30 kupont pedig tagsági díjként. Bagó Balázs annak az aggodalmának adott hangot, hogy egyedül képtelen lesz a KMPSZ lapját, a Hírmondót szerkeszteni. Ezért jó lenne, ha mind több regionális híreket tartalmazó kézirattal látnák el őt kollégái. A KMPSZ tehát megtartotta első közgyűlését. Kár, hogy területünket mindössze 96 pedagógus képviselte a meghívott 171-ből. Kocsis András GIMNÁZIUMOKRA VAN SZÜKSÉG! • * M I BEREGI HÍRLAP 1992. júllus 1, szerda