Beregi Hírlap, 2001. január-június (57. évfolyam, 1-49. szám)
2001-01-06 / 1-2. szám
І Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 1-2. szám 2001. január 6., szombat Ára: 35 kép. » BEKÖSZÖNTŐ BELYETT Tisztelt olvasóink! Új évet, új évszázadot, sőt, új évezredet kezdünk. Szegényesen, nyomorogva bár, de emelt fővel. Decemberben több helyen hallottam a “hiábhírt" — életének 55. (78.) évében elhunyt a BEREGI HÍRLAP. Sokan már a koszorút is megrendelték, de a lap sehogyan sem akart jobblétre szenderülni, sőt Önöknek köszönhetően ismét talpra állt. Úgy tűnik, mi valamit tudhatunk, amit mások nem. Ezt igazolta az előfizetési kampány végeredménye is. A BEREGI HÍRLAP és ukrán változata, a Visznik Berelovscsini továbbra is a Beregvidék információs terének több mint a felét uralja. Lássuk az adatokat: a Beregi Hírlapot 4850, a Visznik Berehivscsinit 484 példányban fizették elő járásunkban. Mi a helyzet a többi lap “háza táján”? Az országos Urjadovij Kuijert 110, a megyei Kárpáti Igaz Szót 2414, a Novini Zakarpatyját 755, a Mology Zakarpatyja-Reformát 6, a Szribna Zemlját 53, a Szribna Zemlja Fesztet 55, a Vidomosztyi Milicijt pedig 178 olvasó fizette elő. a városi Beregszásznak 995, a Berehovónak pedig 210 fős az olvasótábora. A Határmenti Szociáldemokratát 77 olvasó rendelte meg (ezenkívül 3000 példányt a párt járási szervezete fizetett elő). Mit is várunk a 2001-es esztendőtől? Bár a csillagok sok jóval kecsegtetnek bennünket, úgy vélem, az idei évre Sir Winston Churchill angol miniszterelnöknek 1940. május 13-án az Alsóházban elhangzott szavai illenek: “Nem ígérhetek mást, csak vért, gyötrelmet, könnyeket és verejtéket". A 2001-es év sorsforduló lehet valamennyiünk számára. Mi, a szerkesztőség munkatársai elhatároztuk, hogy továbbra is az objektív tájékoztatást helyezzük előtérbe, legyen az akár fájdalmas is. A BEREGI HÍRLAP 2001. évi kiadási költségeire 220 ezer hrivnyára lenne szükségünk. Számításaink szerint a szerkesztőség ennek csak a felét képes “kitermelni”. A kiadások másik fele a járási tanácsra és a közigazgatási hivatalra hzárul. Reméljük, a járási tanács képviselői a következő ülésszakon meg is szavazzák számunkra ezt az összeget! Írásunkat azzal kezdtük, hogy szegényesen, de emelt fővel élünk. A BEREGI HÍRLAP szerkesztősége továbbra is felvállalja, hogy erősítse a Beregvidék lakosságának identitástudatát, azt a törekvést, hogy mindenki próbáljon meg boldogulni a szülőföldjén. A jövőben is ehhez kérjük az olvasók támogatását. A BEREGI HÍRLAP szerkesztőségének kollektívája Szeretettel köszöntjük mindazokat, akik most méltatják a szeretet ünnepét! 4_______________:________________і_______________У і Ukrajna Munkatörvénykönyve értelmében 2001. január 8-át, hétfőt munkaszüneti napnak kell tekinteni. Tanácsok-A megyei tanács ülésszakán Elfogadásra került a 2001. évi megyei költségvetés December 28-án tartotta második plenáris ülését a III. (XXIII.) összehívású Kárpátaljai Megyei Tanács 13. ülésszaka. Elsőként a testület módosításokat eszközölt a “2000. évi megyei költségvetésről” szóló határozatában, majd megvitatta a 2001. évi költségvetés tervezetét. A kérdésben Drabjuk Volodimir, a megyei állami közigazgatási hivatal pénzügyi főosztályának vezetője és Fedcsenko Andrij, a megyei tanács költségvetési állandó bizottságának elnöke tartott tájékoztatót. A deficitmentes költségvetés tervezete 345867,5 ezer lírivnya bevételt és kiadást irányoz elő. A költségvetés szociálisan orientált, azaz, kiemelt támogatásban részesül az oktatás, az egészségügy, illetve a szociális szféra. A megyei költségvetés 6576,3 ezer hrivnyát irányoz elő a beruházásos építkezésekre. A Beregszászi járás ebből az összegből 1165 ezer hrivnyát kap. Többek között ebből az összegből finanszírozódik az alsóremetei iskolaklub építése (70 ezer hrivnya), a Zápszonyi Általános Iskola és óvoda épületeinek átalakítása (70 ezer hrivnya), a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színiház épületének rekonstrukciója (300 ezer hrivnya), a Nagybereg—Tasnád—Kígyós gázvezeték befejezése (60 ezer hrivnya), illetve Szvoboda (25 ezer hrivnya), Bátyú (25 ezer hrivnya) és Beregújfalu (15 ezer hrivnya) gázzal való ellátása, Beregszász vízellátási rendszerének fejlesztése (200 ezer hrivnya) és Beregszász hőszolgáltatásának javítása (400 ezer hrivnya). A képviselők meghallgatták a pénzügyi főosztály vezetőjének beszámolóját az 1999. évi költségvetés teljesítéséről, elfogadták a megye 2001. évi gazdasági és szociális fejlesztésének, illetve a lakosság foglalkoztatásának programját. A megyei tanács ülésszaka hatályon kívül helyezte a testület múlt év december 8-án hozott 269. sz. határozatát, amelyben a Dercen melletti katonai alakulat területét az illegális migránsok táborává kívánták átalakítani. A lakossági tiltakozás után a megyei tanács és a közigazgatási hivatal elnöke a helyszínen tájékozódott a kérdésben és megnyugtató megoldást találtak. Zubánics Lászlót, a beregszászi 3. sz. választókörzet képviselőjét a megyei tanács mellett működő rehabilitációs bizottság tagjává választották. Az ülésszak után a képviselők részt vettek a megyei tanács fenyőfaünnepségén, majd a Druzsba szállóban megtartott óévbúcsúztató fogadáson. Tudósítónk KIVONATOK a körzeti (territoriális) választási bizottságok jegyzőkönyveiből Ukrajna “A helyi tanácsok képviselői, a községi, a nagyközségi és a városi elnökök megválasztásáról” szóló törvénye 30. cikkelyének megfelelően a körzeti (territoriális) választási bizottságok bejegyezték a képviselőjelölteket a járási tanácsból kivált képviselők mandátumainak betöltésére létrehozott választókerületekben. 2. sz. választókerület (Badaló): Knobloch György— született 1975-ben. Ukrajna állampolgára, pártonkívüli, ideiglenesen nem dolgozik. 11. sz. választókerület (Gát): Kulikovszkij Dmítri — született 1973-ban. Ukrajna állampolgára, pártonkívüli, a "Beregszász” PK részlegének vezetője: Nagy-Berenics Mónika, Antolik Hennyagyij, a bizottságok elnökei Kovács Irén, Ilazsányi István. a sajtó számára December 29-én, pénteken a megyei állami közigazgatási hivatal, a megyei tanács és a megyei sajtófőosztály szervezésében óévbúcsúztató ünnepségre került sor a munkácsi ZIRKA étteremben, amelyen kitüntették a megyei és a járási lapok munkatársait. Az ünnepség után, amelyen felszólalt Baloga Viktor, a megyei állami közigazgatási hivatal elnöke és Ivancsó Iván, a megyei tanács elnöke kiosztották a különböző kategóriák díjait. Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője történelmi témájú írásaiért, Alekszandrov Borisz pedig fotóiért részesült a Sajtóalap különdíjában. Tudósítónk lufi, státusmagyarok A Magyar Hírlap december 27-i számában nagy érdeklődéssel olvastam Máthé Éva marosvásárhelyi újságíró “Ki a magyar?” című jegyzetét, amelyben a készülő státustörvénnyel kapcsolatban fejtette ki gondolatait. Ebből az írásból ragadnék ki néhány mondatot, mert úgy vélem ukrajnai valóságunkra is érvényes. “Mostanában (inkább, mint valaha) azon muszáj itt, Erdélyben elgondolkozni, hogy mit is jelent majd nekünk státusmagyarnak lenni. Azt mondják a határon inneni és túli fő korifeusok, hogy magyar az, aki tud magyarul és annak vallja magát. Ezzel kapcsolatban rögtön felvetődik a kérdés: ki, mikor és miért vallotta, vallja magát magyarnak, románnak, például kies, szép szülőföldünkön. Mert látok például a magyar televíziók műsoraiban sok olyan, az “átkosban” levitézlett egyént, akik ma Budapesten “jó magyarok”, esetleg “díszmagyarok”, miközben itt jó románok voltak, annyira jók, hogy nem átallották tövig kiszolgálni a múlt rendszert. Tehát ki a magyar? Úgy tűnik, ezután (ha majd az Országgyűlés is úgy akarja!) érdemesebb lesz magyarnak lenni, mint eddig. Értem én azt, amit Tabajdi Csaba mond az etnobizniszről, etnokorrupcióról. Nem kell emiatt úgy felháborodni. Mert szép számmal lesznek olyanok, akik nemcsak a korábban fennen hangoztatott más jellegű nemzettudatot, de pénzt is hajlandóak majd áldozni azért, hogy könnyedén átlépjék a Nyugat-Európa és Románia (esetünkben Ukrajna — Z. L.) közé esetleg ismét bekeményedő vasfüggönyt. Vajon, ha referendumot szervezne a magyar kormány a témával kapcsolatban, a nép hogyan vélekedne a határon túliaknak nyújtandó kedvezményekről? Nem vagyok meggyőződve arról, hogy simán átjutna a szűrőn a státustörvény. De ezért nem a nép lenne a hibás. Hanem a rendszer, amely sok évtizeden át tízmillió magyarral számolt.” „ Újságíróként engem is meghívtak a MÁÉRT 2000. december 13—14-i ülésére, hogy tudósítsak az ott elhangzottakról. December 10—12-e között három faxot kaptam e témában. Az elsőben mind a megnyitó, mind a másnapi előadások nyilvánosak voltak. A másodikban már csak a megnyitó beszédekre és a másnapi sajtótájékoztatóra szólt a meghívó, míg a harmadik szerint csak a 10 perces megnyitó, illetve a sajtótájékoztató volt nyilvános a sajtó számára. Úgy gondoltam, ezért felesleges magamat Budapestig rázatni a vonattal, így nem utaztam el a MÁÉRT ülésére. Szép szülőföldünk lakossága a magyarországi sajtón keresztül értesült arról, hogy parlamenti képviselőnk bejelentette: egyedül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az a legitim szervezet, amely igazolhatja az itt élők magyarságát, annál is inkább, mert rendelkezik a szükséges adatbázissal. (A Magyar Nemzet “Konszenzust várnak a határon túlról” című cikkében Kovács Miklós úgy vélekedett, hogy Kárpátalján a jogalanyok elbírálásakor szervezeti szempontból nem jöhet szóba más, csak a KMKSZ, hiszen senki másnak nincs olyan kiterjedt hálózata, ami az egész kárpátaljai magyarságot magába foglalja. A legitimációs kérdésnek pedig a KMKSZ úgy próbál majd megfelelni, hogy létrehoz egy olyan testületet, amely a társadalmi szervezeteket /például a történelmi egyházakból, a pedagógusszövetségből/tömörítené.) Tudomásunk szerint már hónapok óta folyik az adatgyűjtés (sajnos Ukrajnában még nincs adatvédelmi törvény), amelynek következtében (!) szeptemberről októberre 8000 fővel (?) gyarapodott a Szövetség tagsága, azaz mára eléri a 30 000 főt. Ha helyesek a statisztikai adatok, akkor minden negyedik kárpátaljai magyar (a csecsemőktől az aggastyánokig) a KMKSZ tagja. Vajon valósak-e ezek az adatok? Amikor átolvastam a magyarságkritériumokat, úgy találtam, valamennyinek megfelelek. Magyarnak vallom magam, magyarul beszélek, magyar középiskolát végeztem, felmenő őseim magyar állampolgárok voltak, magyar szervezet tagja vagyok. Ennek ellenére azt hiszem, ha létrejön az egyesek által annyira óhajtott /еі/bíráló bizottság, ilyen névvel és, “múlttal” nehezen juthatok át a rostán. A MÁÉRT a fenek szerint január végén egyeztet újra a státustörvénnyel kapcsolatban. A kedvezménytörvény tervezete az idén kerülne az Országgyűlés elé és elfogadás esetén 2002. január elsején lépne életbe. Mint kisebbségi szakértők rámutattak: ha Magyarország az Európai Unió tagja lesz és arra kényszerül, hogy bizonyos szomszédos országokkal szemben vízumkötelezettséget vezessen be, az ott élő magyarok ugyanúgy vízummal léphetik át a határt, mint a más nemzetiségűek. A készülő törvény annyiban könnyítené meg a helyzetüket, hogy a “legkedvezőbb feltételekkel” jutnának vízumhoz. , ZUBÁNICS LÁSZLÓ főszerkesztő