Beregi Hírlap, 2001. július-december (57. évfolyam, 50-98. szám)
2001-07-07 / 50-51. szám
Közigazgatás Státus, költségvetés, tervek így, július első felében ideje visszatekinteni az elmúlt fél év történéseire, eseményeire. Az elmúlt időszak egyik meghatározó eseményeként Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 2001. május 17-én Beregszászt a megyei jogú városok sorába emelte. Erről, illetve más aktuális kérdésekről beszélgettünk el Gajdos Istvánnal, a járási állami közigazgatási hivatal elnökével. — Elnök úr, a rossznyelvek szerint a járási hatóságok igyekeztek megakadályozni, hogy Beregszász megyei jogú város legyen. Mi erről az Ön véleménye? — Mind a járási tanács, mind pedig a járási állami közigazgatási hivatal annak idején teljes mellszélességgel az elképzelés mellé állt, hiszen tudtuk, hogy ezzel Beregszász ismét visszaszerezheti méltó helyét Kárpátalja települései között. Meg kell jegyeznem, hogy a megyei jogú városi státus elnyerése nemcsak Beregszásznak, de az egész Beregvidéknek az érdeke volt. Azért is fontos volt ez a lépés, mivel ezáltal pozitív folyamatokat indíthattunk el nemcsak a városban, de a vidék egészében, elejét vettük a városi és falusi lakosság között kialakulandó ellentéteknek. A megyei jogú városi státus konszolidálni látszik a vidék fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseinket. Annak idején a járási tanács elnökeként a képviselőtestülettel együtt megszavaztuk a státus támogatásáról szóló határozatot, így minden híresztelés, ami ez ellen szól, merő kitaláció. Ha ez lett volna a szándékunk, még a kezdeteknél megakadályoztuk volna az elképzelést, ezzel szemben mi a járási határozatot továbbítottuk a megyei tanácshoz. A népi bölcsesség szerint egységben az erő. Ez az erő pedig a 2002. évi választásokat követően megduplázódik, hiszen az új összehívású Kárpátaljai Megyei Tanácsban mind a járás, mind pedig a város képviselői ott lesznek majd. Ezt a tőkét pedig elsősorban a vidék, s benne a város lakossága érdekei mellett való lobbizásra kell felhasználnunk. — Milyen lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a megyei jogú státus valós tartalmat kapjon? — Véleményem szerint ehhez elsősorban néhány fontos lépést kell közösen megtennünk. Először a járás és a város bevételi forrásait (az adófizetés alanyait) kell felosztani. Ezt a munkát csak közös erőfeszítéssel tudjuk lebonyolítani. Tárgyalóasztalhoz kell ülnünk, hiszen meg kell határozni azon objektumok körét, amelyek a városi költségvetésbe, illetve azokét, amelyek a járási költségvetésbe adóznak. Mindezt kiegyensúlyozott, mindenki számára elfogadható megállapodás keretében kell tennünk. Másodszor el kell határolni egymástól a járási, városi, nagyközségi és községi territoriális közösségek tulajdonát. Erre azért van szükség, mert ezt a vagyont még eddig nem bontották szét, tehát egységes. Ezt is megállapodásban kell rögzítenünk. Amikor már kialakultak a város önálló bevételi forrásai, elosztottuk a tulajdonjogokat és a vagyont, hozzá lehet látni a különféle strukturális alegységek létrehozásához, így többek között létre kell hozni a gazdasági, a szociáliskulturális infrastruktúra, a lakosság szociális védelme, a közoktatás, az egészségügy és más ágazatok irányítására szolgáló osztályokat. Ez alatt a helyi költségvetésből finanszírozandó ágazatokat értem. — Mi legyen a sorsa a magasabb szintű költségvetésekből finanszírozott ágazatok irányító szerveinek? — Azokat, amelyeket az állami költségvetés finanszíroz, célszerű közös, azaz városi-járási alárendeltségben hagyni. Például a rendőrséget, az adóhivatalt, a bíróságot, az Államkincstárt. Külön-külön akkor lesz értelme az alegységeket létrehozni, ha olyan magas szintre emeljük a gazdaságot, amely lehetővé teszi ezen intézmények eltartását. Hiszen, míg a helyi költségvetésekben tudunk változtatásokat eszközölni, ez az állami költségvetésből finanszírozott objektumok esetében igen bonyolult. A múlt héten a városi képviselőtestület elfogadta Beregszász város 2001. évi költségvetését. Hogyan kommentálja Ön ezt az eseményt? — Ha a törvényes megoldásokat nézem, akkor csak a fent említett megállapodások megkötése után kerülhetne sor a városi költségvetés elfogadására. A járás költségvetésének elfogadását május 29-re terveztük, de Zsupán József polgármester kérésére az ülésszakot elhalasztottuk, abból a célból, hogy a rendelkezésre álló idő alatt elvégezzük az összes szükséges feladatot. Úgy véltük, egy hónap alatt sikerül tető alá hozni valamennyi megegyezést és elfogadni a járás és a város külön költségvetését. Viszont nem vettünk figyelembe számos jogi akadályt, így például azt, hogy az Ukrajnai Legfelsőbb Tanácsnak a Beregszász megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló határozata csupán június 8- án lépett hatályba, míg a megyei költségvetést 2000. december 28-án fogadták el, amelyben együttesen szerepelnek a Beregszászi járás és Beregszász városa bevételi és kiadási tételei. Ukrajna “A költségvetési rendszerről szóló törvénye értelmében visszamenőlegesen nem lehet módosításokat eszközölni a költségvetésben, így például az 1998-ban megyei jogú státust kapott Huszt városa is csupán a 2001. évi költségvetésben szerepel önállóként, hiszen eddig nem tudták megosztani a hatás- és feladatköröket, illetve a vagyont! Lehet, hogy így lesz Beregszász esetében is? — Ezt mindenképpen el szeretnénk kerülni. Viszont szorít az idő: hamarosan le kell adni a megyei állami közigazgatási hivatalba a szükséges adatokat, amely eljuttatja azt a Pénzügyminisztériumhoz. Erre azért van szükség, mert a 2002. évi költségvetés keretszámait minden járás, illetve megyei jogú város részére Kijevben állapítják meg. Ha nem igyekszünk, még jövőre sem lesz a városnak saját költségvetése. Ugyanakkor ki kell jelentenem, hogy ennek nem mi leszünk az akadályai. A járási tanács június 26-i ülésszakán elfogadták a járás költségvetését. Mennyire elégedett Ön ezzel a költségvetéssel? — Bizonyára mindenki emlékszik arra a vitára, amely a járás és a megye korábbi vezetése között lezajlott a költségvetéssel kapcsolatban. Megpróbáltunk kompromisszumra jutni a kérdésben, de sajnos a megyei vezetés még szóba sem akart állni velünk, sőt a közigazgatás első elnökhelyettese egyenesen kiutasított bennünket irodájából, írásos megkereséseinkre egyetlen válasz sem érkezett a megyétől. A Miniszteri Kabinet által elfogadott képlet szerinti kiszámítás alapján még 3,7 millió hrivnya járt volna nekünk. Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. A közelmúltban kinevezett új vezetés megértéssel fogadta a járás problémáit. Június 16-án a járás aktívájával való találkozása során Hennagyij Moszkal, a megyei állami közigazgatási hivatal elnöke több rendelkezést is kiadott. Ennek eredményeként írásban tájékoztattak bennünket, hogy elemezni fogják a járási és a megyei költségek teljesítését, olyan számítással, hogy a hiányzó összeget dotáció formájában megkaphassuk, hogy az év végéig lefolytassuk a járás és a város legszükségesebb kiadásainak finanszírozását. Azaz a város a járáshoz hasonlóan a költségvetésben megállapított kereten kívül egyéb pótlólagos összegeket is kap majd. Az elfogadott költségvetés kiadási és bevételi oldala nem lett több, viszont az elfogadásával sikerült enyhíteni a kialakult feszültségeket. A költségvetés elfogadásának köszönhetően az elmúlt hetekben sikeresen lefaragtunk a felhalmozódott kifizetési hátralékokból, így a költségvetési szféra dolgozói a folyó havi béreiket kapják meg. Például a bérek kifizetése terén a január 1-jére felhalmozódott hátralék 876,8 ezer hrivnyát tett ki. Mára a hátralék összege 129 ezer hrivnya, s eközben március 1-jétől kifizetésre kerültek a 25 %-os béremelések is. Jelentős előrelépés tapasztalható a szociális kifizetések terén is. A január 1-jei 749 ezer hrivnyás tartozásból július 1-jére 80,9 ezer hrivnya maradt fenn. — Milyen stádiumban van a “válás”? — A megyei állami közigazgatási hivatal elnöke által kijelölt bizottság (elnöke Andrusz Mikola megbízott első elnökhelyettes) arra kért fel bennünket, hogy mind a városban, mind a járásban a megalakult bizottságok dolgozzák ki javaslataikat, azokat egyeztessék, próbáljanak meg dűlőre jutni, a megyei bizottság csak a vitás kérdésekben fog döntést hozni. A járási állami közigazgatási hivatal elnökének egyik elsőrendű feladata a 2001. évi árvíz következményeinek felszámolása. Mi a helyzet e téren a járásban? A helyreállításhoz szükséges 23 millió hrivnyából eddig 5,5 milliót folyósítottak. A mai napra 9 ház készült el. 29 házat sikerült megvásárolni, illetve 250 házban folynak különböző stádiumú munkálatok. Terveink szerint a megállapított grafikonnak megfelelően járásunkban november 1-jére minden épülő ház tető alá kerül. — Milyen tervekkel lépett a járási állami közigazgatási hivatal a második félévbe? — A megyei állami közigazgatási hivatal elnöke a járási állami közigazgatások elnökei elé 6 elsődleges feladatkört tűzött ki. Ezek: 1) a fizetéshátralékok felszámolása a vállalatoknál (valamennyi tulajdonforma); 2) új munkahelyek teremtése; 3) a nem működő vállalatok talpra állítása, szükség esetén azok profiljának megváltoztatása; 4) új befektetések ösztönzése a régióban; 5) a kis- és középvállalkozói szféra fejlesztése; 6) a turizmus és a rekreáció fejlesztése. A feladatkörök megvalósítása mellett tovább folytatjuk azon célok megvalósítását is, amelyeket kinevezésemkor magam elé tűztem. — Köszönöm a beszélgetést! Sok sikert kívánok! ZUBÁNICS LÁSZLÓ UKRAJNA FÜGGETLENSÉGÉNEK 10. ÉVFORDULÓJA ELÉ “Az út szélén kányafa virágzott...” Újságírói dokumentumregény. Töredékek A város fejlődése és előrehaladása érdekében önzetlen odaadással, fáradhatatlan szorgalommal és lankadatlan buzgalommal végzett köztevékenysége elismeréséül a Beregszászi Városi Tanács képviselőtestületének határozata alapján 1998. március 25-én Bandurovics Jaroszlavát Pro urbe-díjjal tüntették ki. 1. A szellem arisztokratája Nagyon szerettem Jaroszlava Ivanovnát. Magas homlokát. Giocondához hasonló titokzatos tekintetét, hosszú, fekete hajfonatát, amely koszorúként díszítette fejét. A varkocshoz nagyon jól illett a szalag, amely a legkisebb fuvallatban is táncot lejtett, s ezáltal az egész alakot meghatározta. Mindez valódi arisztokratikus eleganciát kölcsönzött neki. Hiszen ő valódi arisztokrata volt, igaz, nem születése, hanem szelleme jogán. Fiúi szeretettel szerettem Jaroszlava Ivanovnát. Csak én voltam ilyen? Úgy vélem, igen sok ember mondhatja el büszkén ugyanezt. Mindenkit elbűvölt közvetlenségével, kiegyensúlyozottságával, bölcsességével. Amikor a színpadra lépett, magával ragadta a közönséget, úgy elbűvölve azt, hogy megfeledkeztek minden más, esetleg zavaró körülményről. Több tucat fiatalt avatott be a színházi élet varázslatos világába, szó szerint előadóművészeket nevelt belőlük. Ugyanakkor nem feledkezett meg a polgári és a nemzeti értékekről sem. (Folytatás a 2. oldalon.)