Beregi Hírlap, 2003. július-december (59. évfolyam, 50-100. szám)

2003-07-05 / 50-51. szám

Beregi Hírlap Főszerkesztő: ZUBÁNICS LÁSZLÓ A kiadásért felel: MESTER MAGDA főszerkesztő-h­elyettes Szerkesztőbizottság: Zah­ríj­csuk Pavlo Markitán Volodimir Balla Antónia Markitán Marina Balogh Irén LAPALAPÍTÓK: a Beregszászi Járási Tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a szerkesztőségi kollektíva. Címünk és telefonszámaink: 90200. Beregszász, O. Kobiljanszka u. 21. Föposta, Pf.: 40. Főszerkesztő: 2-44-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Könyvelőség: 2-31-54. Fax: 2-33-05 E-mail: bhirlap@bereg.uzhgorod.ua Regisztrálási szám: ZT 89. Kelt: 1996. IV. 24. AVAL Bank Ungvári Igazgatósága Kód 02472677 MFO 312345 számlaszám: 260013192 Rendelésszám: eiu. Index: 61813. Az újság magyar és ukrán nyelven hetente egyszer, szombaton két lapszámmal jelenik meg. Számítógépes szedés a szerkesztőségben történik. Számítógépes tördelés: Fenyvesi Piroska Nyomdai kivitelezés: Debreczeni Dezső és Bocskor Albert Megjelenik magyar nyelven 3051 példányban, ukrán nyelven 456 példányban. A nyomás minőségéért a nyomda felel. Készült a Beregszászi Járási Nyomdában. 90200. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér 1. Ofszetnyomás, 2 nyomdai ív. "Вісник Берегівщини" Засновники: Берегівська районна Рада, райдержадміністрація та редакція газети. A címünkre beérkező kéz­iratok közlésének és szer­kesztésének jogát fenn­tartjuk, azok recenzálását, visszaadását, levélben tör­ténő megválaszolását, vala­mint más szervezetekhez, intézményekhez való továb­bítását nem vállaljuk. A publikációkban közölt té­nyekért és véleményekért minden esetben a szerző, illetve a reklám megren­delője viseli a felelősséget. A szerkesztőség nem feltét­lenül ért egyet a lapban közölt publikációkkal. * 2. oldal ­ Beregszászt el kell kerülniük a kamionoknak! Azt követően, hogy Beregszász központjában rendbe hozták az utakat, kitiltották innen a tranzit teherjármű­­forgalmat. Elkerülő út híján a tehergépkocsik a Sevcsenko utcán közlekedtek. Az éjjel-nappali járműforgalom érthetően zavarta az itt élők nyugalmát, akik elke­seredésükben le is zárták az utcában a forgalmat. A Sevcsenko utca lakosai közül 102-en fordultak levéllel, illetve személyesen Gajdos Istvánhoz, segítségét kérve a kialakult probléma megoldásához. Parlamenti képviselőnk az ügyben sürgősen Iván Rizakhoz, a megyei állami közigazgatási hivatal elnökéhez fordult, azon véleményének adva hangot, hogy ameddig nem épül meg az elkerülő út, addig célszerű volna korlátozni a Beregszászon áthaladó kamionforgalmat, a Munkács— Szik­e—Nevetlenfalu útvonalra terelve azt. Parlamenti képviselőnk kihangsúlyozta: a kerülőút megépítésének különös aktualitást ad Magyarország EU-s csatlakozása is. A Beregszászi járásban a közeljövőben három nemzetközi határátkelőhely is lesz, azaz olyan térséggé válik, ahol lényegesen megnő az utas- és a teherforgalom. Mint ismeretes, Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetése megállapodott arról, hogy kidolgozzák és elfogadják a határ menti együttműködés programját. E tervezetet nemsokára megvitatják a megyei állami közigazgatási hivatalban és a megyei tanácsban. Gajdos István Iván Rizak, megyénk kom­ányzójának közbenjárását kérve kihangsúlyozta: “E tervezet kimunkálásának és egyeztetésének keretében okvetlenül ki kell dolgozni a határ menti térségek úthálózata fejlesztésének komplex programját. Ebben elő kell irányozni a Beregszászt elkerülő autóút meg­építését, s az illetékes szerveket meg kell bízni e program finanszírozásával”. Parlamenti képviselőnk véleménye szerint mindez lehetővé teszi, hogy különböző forrásokat — ezen belül külföldieket is — találjanak e projekt valóra váltásához. A választókerületében folytatott munkát követően Gajdos István visszatért Kijevbe, hogy részt vegyen a parlament ülésein. Élve képviselői jogaival állami szinten is felvetette a beregszásziakat nyugtalanító problémát. Megkereséssel fordult például H. Kirpa közlekedési miniszterhez és O. Mileninhez, az Ukrajnai Állami Közlekedésrendészet vezetőjéhez annak érdeké­ben, hogy Beregszászt lezár­ják a tranzit kamionfor­galom elől. Parlamenti képviselőnk beadványában határozottan sürgeti a prob­léma gyors megoldását, a Beregszászt elkerülő utak megépítését az Asztély— Beregsurány határátkelő, illetve az ukrán—román határ felől. Gajdos István felhívta az illetékesek figyel­mét arra, hogy július 16-án megnyílik az asztélyi átkelő, ami csak tovább növeli majd a gépkocsiforgalmat. BÍRÓ LÁSZLÓ Munkában a parlamenti képviselő A tanárok és a diákok érdekeinek védelmében Gajdos István tevékeny­ségében kiemelt helyet fog­lal el a közoktatás problé­máinak orvoslása. Ahogy a média arról rendszeresen beszámol, parlamenti kép­viselőnk hathatós közbenjá­rásának köszönhetően sike­rült megnyugtatóan rendez­ni egy sor fontos kérdést. A teljesség igénye nélkül kie­melhetnénk néhányat ezek közül: halasztást kapnak a katonai szolgálat alól a külföldi felsőoktatási intéz­ményekben tanuló ifjak; az érettségizők tartalomírás helyett tollbamondást írhat­tak ukrán nyelvből, lépé­seket tett annak érdekében, hogy javuljon a nemzetiségi iskolák tankönyvekkel tör­ténő ellátása stb. A különböző államha­talmi szervek, önkormány­zatok vezetői, a választópol­gárok, a diákok a találko­zókon köszönetüket fejezik ki a parlamenti képvise­lőnek azért, hogy szívén viseli a közoktatás problé­máit. A napokban Borisz Kacsurtól kapott köszönő­levelet Gajdos István, amelyben a megyei közok­tatási főosztály vezetője ezt írja: TISZTELT GAJDOS ISTVÁN! E levélben szeretnék köszönetet mondani Önnek azért a munkáért, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy javuljanak az állami nyelv tanításának oktatási-mód­szertani feltételei, emelked­jen e munka színvonala e tanintézetekben. A napjaink­ban végbemenő integrációs folyamatok tükrében külö­nösen időszerű ez a téma. A magyar és román tan­nyelvű középfokú taninté­zetek tanárai hálával gon­dolnak Önre azért, hogy az érettségizők tollbamondás formájában adhattak számot ukrán nyelvtudásukról a 2002—2003-as­ tanévben. Meggyőződésünk, hogy további pozitív eredmé­nyeket hoz majd közös tevékenységünk, amely arra irányul, hogy Kárpátalja lakosai — a nemzetiségi és szociális sajátosságok fi­gyelembevételével — egyen­lő eséllyel szerezhessenek végzettséget a különböző szintű tanintézetekben. Tisztelettel: Borisz Kacsur, a főosztály vezetője Az aratás a földművesek legfőbb megmérettetése A Beregvidék mezőgazdasági vállalatainak bázisán tartották meg azt a megyei értekezlet-szemináriumot, amelyen a korai kalászosok betakarításának, illetve a 2004. évi termés vetőmaggal való ellátásának kérdéseit tekintették át. A problémák megvitatásának ötletét Jurik Ihor, a megyei állami közigazgatási hivatal mezőgazdasági és élelmezésügyi főosztályának vezetője vetette fel, aki többek között rámutatott, hogy Kárpátalján közepes tennés várható korai gabonafélékből. Most a legfontosabb az, hogy idejében és minimális veszteségek mellett takarítsák be a ter­mést, valamint kellő meny­­nyiségű vetőmagot tartalékol­­janak az őszi és a tavaszi vetéshez. Ezzel a céllal a megyei állami közigazgatási hivatal konkrét intézke­déstervet dolgozott ki, amely előirányozza a mezőgaz­dasági termelők üzemanyag­gal és alkatrészekkel való ellátását. Vetőmagnak 10 ezer tonnát kell készletezni. A vetőanyag egy részét a megye határain túl szeretnék érté­kesíteni. Éppen ezért rend­kívül fontos, hogy megszer­vezzék a tisztítógépek két műszakban való üzemel­tetését. A szalmát is cél­szerűbb bálázni, mint felégetni, ugyanis a hegyvidéki járá­sokban nagy szükség lesz rá. A gazdaságok vető­anyaggal való ellátása bizto­sítását célzó intézkedésekről Hogya Mihajlo, a megyei vetőmagfelügyelőség vezetője tájékoztatta a jelenlévőket. Bihari András, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke ismertette a járás gabonagazdaságának helyzetét, a földműveseknek az aratáshoz való felkészültsége szintjét, illetve szólt a Vetőmaganyag ter­etéséről, így például a Beregvidék földműveseinek módjukban áll értékesíteni közel 1000 tonna kalászos vetőmagját. Már megkezdték az árpa aratását. A járási állami közigazgatási hivatal elnöke felszólalásában jelentős figyelmet szentelt a géppark gyarapítása kérdésének. Az értekezlet-szeminárium gyakorlati része a Kárpátaljai Tudományos Kutatóintézet kísérleti gazdaságainak meg­tekintésével vette kezdetét. Posztojenko Ligyija, a vető­magtermesztő osztály vezetője arról szólt, hogyan folyik a gazdaságban a kalászosok, a hüvelyesek, a darás gabonafélék, illetve az évelő füvek elsődleges és elit vetőmagjainak termesztése. A jelenlévő szakemberek konstatálták, hogy a termőföldeken a vetemények rosszabb képet mutatnak, mint a kísérleti részlegeken. Itt jó termés várható árpából, tritikáléból, az Odesszai 267-es, az Odesszai Lada és az Oleszja őszi búzafajtákból. Nagyberegen sikeresen gazdálkodik a Tóth Árpád irányította KIMM mezőgazdasági Kft. A vállalatnál meglévő 698 hektárból 338 hektárt foglal el a gabona. A legjelentősebb területen, 205 hektáron őszi búzát termesztettek. Közismert, hogy az idei esztendő nem kedvezett a kalászosoknak: igen kevés volt a csapadék, a kalászképződés időszakában a talajban nem volt nedvesség, így aligha számíthatnak bő termésre. Ennek ellenére a földművesek búzából 25—26 mázsás hektáronkénti termést várnak. Hasonló eredményt kívánnak elérni az Atak mező­­gazdasági Kft. dolgozói is. Ha figyelembe vesszük, hogy a gabonaföldek itt 352 hektárt tesznek ki, ez a vállalat jövedelmező lesz. Az Atak földművesei kellő komolysággal álltak hozzá az aratás előkészítéséhez: 3 kombájn és 3 gabonatisztító felszerelés áll rendelkezésükre, megfelelően rendbe hozták és fertőtlenítették a raktárhelyiségeket is. Káli Tihamér, a vállalat igazgatója arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy gazdaságuk kész eladni 200 tonna vetőmagot, ezen belül 100 tonnát a Ciganka elit fajtájú búza első reprodukciójú vetőanyagából. A gáti Artosz Kft.-ben Pereszipkin Olekszandr igazgató és Lokita Fegyir agronómus, a gazdaság vezetői sokkal optimistább hangulatban fogadták a vendégeket. Ez érthető is, mivel gabonaföldjeik jó állapotban vannak. A gáti földművesek korábban is büszkélkedhettek már kimagasló eredményekkel, tavaly például 36,4 mázsát arattak hektáronként. Az idén 40 mázsás termésre számítanak. Optimizmusuk nem alaptalan, ugyanis ősszel az őszi kalászosok alá hektáronként 3 mázsa műtrágyát szántottak a talajba, tavasszal ammóniumnitráttal javították fel a vetést, ezenkívül herbicideket és fungicideket is alkalmaztak. Nemcsak a mezőgazdasági dolgozókra, hanem a farmergazdaságok tagjaira is feszített munkatempó vár ezekben a napokban. Járásunkban az egyik legismertebb a Tihor farmervállalat. Elnöke, Tihor Béla kitűnő ismerője a szakmának, ami meg is mutatkozik az eredményeken. A kalászosok tömeges aratásáig még maradt egy kis idő, ám a farmergazda már csak az aratásra gondol. Egyéb mező­­gazdasági kultúra mellett tavaszi és őszi búzát is termesztenek, megfelelően 150 és 90 hektáron. Várakozásaik szerint hektáronként 25—30 mázsás termést érnek el.­­ ZAHRIJCSUK PAVLO A képeken:a­z értekezlet-szeminárium résztvevői a tudományos kutatóintézet üléstermében. Bihari Andrásnak, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének a napokban a legfontosabb gondja az, hogy záros határidőn belül végezzék el az aratást és biztosítsák a járás földműveseit vetőmaggal a jövő évi termés alá; Vojtovics Omeljan atya megáldja a macsorai aratókat; Tóth Árpád, a KIMM mezőgazdasági Kft. igazgatója köszönti az értekezlet-szeminárium résztvevőit gazdaságukban. A szerző felvételei Beregi Hírlap 2003. július 5., szombat.

Next