Beregi Hírlap, 2004. július-december (60. évfolyam, 51-122. szám)

2004-07-03 / 51-52. szám

Beregi­­ Hírlap­y Főszerkesztő: ZUBÁNICS LÁSZLÓ A kiadásért felel: MESTER MAGDA főszerkesztő-helyettes Szerkesztőbizottság: Zahrijcsuk Pavlo Markitán Volodimir Balla Antónia Szemere Judit Szabó Erzsébet LAPALAPÍTÓK: a Beregszászi Járási Tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a szerkesztőségi kollektíva. Címünk és telefonszámaink: 90200. Beregszász, O. Kobiljanszka u. 21. Föposta, Pf.: 40. Főszerkesztő: 2-44-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Könyvelőség: 2-31 -54. Fax: 2-33-05 E-mail: bhirlap@bereg.net.ua Regisztrálási szám: ZT 89. Kelt: 1996. IV. 24. AVAL Bank Ungvári Igazgatósága Kód 02472677 MFO 312345 számlaszám: 260013192 Rendelésszám: in­t­­ Index: 61813. Az újság magyar és ukrán nyelven hetente egyszer, szombaton két lapszámmal jelenik meg. Számítógépes szedés a szerkesztőségben történik. Számítógépes tördelés: Fenyvesi Piroska Nyomdai kivitelezés: Debenko Mihajlo és Bocskor Andrea Megjelenik magyar nyelven 2600 példányban, ukrán nyelven 490 példányban. A nyomás minőségéért a nyomda felel. Készült a Beregszászi Járási Nyomdában. 90200. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér 1. Ofszetnyomás, 2 nyomdai ív. "Вісник Берегівщини" Засновники: Берегівська районна Рада, рандержадміністрація га редакція газети. A címünkre beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaadását, levélben történő meg­válaszolását, valamint más szerve­zetekhez, intézményekhez való továbbítását nem vállaljuk. A publi­kációkban közölt tényekért és véle­ményeken minden esetben a szer­ző, il­letve a reklám megrendelője vi­­seli a felelősséget. A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet a lapban közölt publikációkkal. Fényképtudósítás­i---------—...............................................................­........—­ Készülnek az aratáshoz Sikeres évet zártak tavaly az Atak me­zőgazdasági Kft. gabonatermesztői. Bálint Elemér például 420 tonna terményt aratott le 167 hektárról. Nehéz lenne még hozzá­vetőlegesen is felbecsülni, 36 éves pályafutása során mennyi gabonát vágott le. Igazi szakem­berhez méltóan munkájára a ki­fogástalan minőség, a magas ter­méshozam, a szorgalom a jellem­ző. Gazdag tapasztalatát Csaba fiának adja át, aki apjával együtt immár második alkalommal vesz részt az aratásban. Jelenleg Bálint Elemér és Csaba a soron következő aratás­ra készül. Természetesen elsősor­ban arról gondoskodtak, hogy kombájnjuk kifogástalan műsza­ki állapotban legyen. — Már rég készenlétbe he­lyezhettük volna aratógépünket — mondja Bálint Elemér. — Sajnos, több alkatrész is hiány­zik. Lembergi partnereink ígér­ték, hogy segítségünkre lesznek, de úgy tűnik, halogatják a dol­got. — Mi lesz akkor, ha meg sem érkezik a segítség? — Akkor magam utazom Lembergbe. Az aratás nem vár­hat... Kopor Béla kombájnos is igyekszik lépést tartani az élen­járó gépkezelővel. Sajnos, neki is a Bálintékéhoz hasonló prob­lémákkal kell szembenéznie. Hisszük, hogy sikeresen megbir­kóznak a feladattal. Ugyanis minden szavuk arról tanúskodik, hogy fele­lősséggel viseltetnek az idei termés sorsá­nak alakulásáért. Tudósítónk A lakosság figyelmébe! Az Ukrajnai Állami Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint 2004 májusában a fo­gyasztói árak indexének mértéke — az infláció indexe — 2004 áprilisához viszonyítva 100,7 százalékot tett ki, megyei szinten 100,2 százalék. Járási statisztikai hivatal * 2. oldal Agrárszektor I­­ Mit vetünk ősszel? (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaságban jó termésre nyílnak ki­látások a 400 hektáron termesztett Pionír faj­tájú kukoricából. Ugyanakkor e fajta magja csupán egyetlen évig alkalmazható vetőmag­ként, így ezen el kellene gondolkozni, annál is inkább, mivel a gazdaságban megvannak a feltételei a vetőmagnak való kukorica más faj­tái, például a kárpátaljai sárga lófogú fajta ter­mesztésének. A KIMM mezőgazdasági Kft. (igazga­tó Tóth Árpád) vetőmagtábláinak látványa is örömmel tölti el a gazda szívét. Itt a Cihanka fajtát részesítették előnyben — 137 hektáron termesztették azt. A Mironivszka­ 65 20 hek­tárt foglal el, a Larsz 15-öt, a Mezők gyöngye 10 hektárt, míg a Zbrucs 3-at. A területek 75 százalékát a Rajsz vállalatnál vásárolt elit ve­tőmaggal vezették be, a többit első reproduk­­ciójú szaporítóanyaggal. Vetés előtt a szeme­seket rizoplannal csávázták, az őszi vetéseket ammóniás salétrommal kezelték, illetve a Gran-sztár vegyszert alkalmazták gyomirtó­ként. Ez a mezőgazdasági vállalat ezenkívül 130 hektáron termesztette a kárpátaljai sárga lófogú kukoricát, 40 hektáron a korai-93 fajtá­jú tavaszi búzát, 5 hektáron a Szkakun zabot és ugyanennyi területen a borsó és a zab keveré­két. A vetemények jó állapotban vannak. Örvendetes, hogy a fent említett mező­­gazdasági Kft.-ken kívül az Atak, a Bereg- Kaszony, az Agro-Nova, a Jánosi vállalatok, illetve a Tihor, a Sass, a Dragon és a Kovács farmergazdaság is foglalkozott vetőmagnak való búza termesztésével. A magas termésho­zamú fajták vetőmagjának köszönhetően hek­táronként 50—60 mázsás terméshozamra szá­mítanak. A sikértartalom eléri a 27—28 szá­zalékot, a fehérjéé pedig a 14,3—14,9 száza­lékot. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a járásban igen kevés területen termesztik a ve­tőmagnak való rozst (40 hektár) és a tritikálét (55 hektár), pedig ezen kultúrák fogyasztói értéke nem alacsonyabb az őszi búzáénál. A rozs pedig Ukrajnában ősidők óta a lakosság második kenyere. A rozs nyers proteintartal­ma eléri a 19 százalékot, a fehérjéé pedig a 13—14,6 százalékot, ezenkívül vitaminok egész skáláját tartalmazza. Több figyelmet érdemel a tritikálé is, amelyre a búza és a rozs “szülői” formái leg­jobb gazdasági-biológiai mutatóinak rendkí­vüli ötvözése jellemző: magas mag-, illetve zöldmasszahozam, szilárd adaptációs sajátos­ság, komplex immunitás a gombás megbete­gedésekkel szemben, magasabb fehérje- és lizintartalom a magban, illetve alapvető táp­anyagok tartalma a zöldmasszában. Csak a Tihor mezőgazdasági farmervál­lalatnál vetettek tisztán borsót. Ugyanakkor ez a kultúra értékes tápanyagforrás az állatte­nyésztésben, ráadásul jó előnövénye számos kultúrának, többek között az őszi búzának is. Ha már szó esett az állattenyésztésről, meg kell említeni, hogy egyelőre kevés figyelmet fordítanak a jószágállomány takarmányának téli időszakra való biztosítására. A KIMM, az Atak mezőgazdasági Kft. és a Tihor farmer­­gazdaság kivételével szinte sehol sem talál­tunk takarmányrépát, többéves hüvelyeseket és pázsitfűféléket. LUHOVIJ VASZIL, az állami vetőmagfelügyelőség járási osztályának vezetője, NAUMENKO VASZIL, az állami vetőmagfelügyelőség járási osztályának vezető vetőmagtermesztő agronómusa, ZSURAVSZKIJ ASZKOLD Dióhéjban Július 16-tól Romániába csak vízummal Július 16-tól az ukrán állampolgárok már csak vízummal utazhatnak a szomszédos Romániába. A hírt Markiján Lubkivszkij, a külügyi tárca sajtószóvivője jelentette be. A mostani romániai vízumkötelezettség a két ország között 2003. december 19-én megkötött kormányközi vízum-megállapodás értelmében lép életbe. (A megyei lapok nyomán) Beregi Hírlap ............... 4 Nemzetközi konferencia a kisebbségi jogok kérdésében A Project of Ethnic Relations egyike azon alapítványok­nak, amelyek az elmúlt másfél évtizedben jelentős érdemi mun­kát végeztek Közép- és Kelet-Európában a kisebbségi jogok kérdésében. Június 24—26-a között a romániai Sinaia városá­ban a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetői részvételé­vel kisebbségügyi konferenciára került sor “A közép- és kelet­­európai krom­ányok és a magyar közösségek együttműködése: törekvések, sikertelenségek, lehetőségek” címmel. A kétnapos tanácskozás munkáját Allen H. Kassof pro­fesszor, az alapítvány elnöke nyitotta meg vitaindító előadásá­val, majd a jelenlévők az alábbi témák megvitatásában vettek részt: — magyar kisebbségek 1990 után Közép- és Kelet-Euró­­pában; — többség-kisebbség közötti kapcsolatok a régió orszá­gaiban: partnerség, párbeszéd, a döntéshozatali struktúrákban való részvétel; — kisebbségi jogok az EU-integráció jegyében. Autonó­mia tervek; — lehetőségek és kihívások. Magyarok az EU-ban és az EU-n kívül. . A kérdések megvitatásában számos szaktekintély, így Markó Béla, az RMDSZ elnöke (aki többek között beszámolt a Szövetségnek az önkormányzati választásokon elért sikeres sze­replése pozitív és negatív oldalairól), Csáky Pál, a szlovák kor­mány miniszterelnök-helyettese (az MKP részéről), Páll Sán­dor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnö­ke, Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke, Adrian Severin, a Project of Ethnic Relations romániai ügyvezető igazgatója (Románia ko­rábbi külügyminisztere), Szabó Béla, a HTMH elnökhelyettese, Petróczi Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli és nem­zeti kisebbségekkel foglalkozó államtitkárságának kabinetfőnö­ke. Ukrajnát Zubánics László, az UMDSZ Országos Taná­csának elnöke és Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke képvisel­ték. Zubánics László előadásában a többség-kisebbség viszo­nyának kérdését vizsgálva rámutatott: a kisebbségi kérdések, illetve az ezekkel kapcsolatos jogalkotás gyakorlata azt mutatja, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeknek kezdeménye­zőként kell fellépniük a többségi nemzet irányában a már meg­lévő jogszabályok alkalmazása, illetve újabbak elfogadása ügyé­ben. Az elmúlt parlamenti ciklusok eredményeit vizsgálva saj­nálattal kellett megállapítani, hogy a nemzeti kisebbségek több­sége, közöttük a magyarság képviselői deffenzív politikát foly­tattak, azaz parlamenti mandátumukat csupán önmaguk legitimizációjára fordították és tevőlegesen nem kapcsolódtak be a törvényhozás munkájába. Az elmúlt két esztendő tapaszta­latai azt mutatják, hogy az európai integráció útjára lépett Ukraj­na kormánya és parlamentje kész a kisebbségi jogok jelentősebb mértékben történő kiszélesítésére. Ennek kapcsán ismét napi­rendre kerültek a nemzeti kisebbségeknek az autonómiára irá­nyuló igényei, azonban a korábbi területi autonómia helyett a nemzeti-kulturális autonómiára került a nagyobb hangsúly. Tudósítónk A lakosság figyelmébe! A járási tanács és a járási állami közigazgatási hivatal elnökei kiszállásos fogadónapjai megtartásának grafikonja 2004 második félévére Bátyú nagyközség — 2004. július 7., Gát község — 2004. július 14., Nagybereg — 2004. július 21., Rafajna — 2004. július 23., Bótrágy — 2004. július 28., Bene — 2004. augusztus 4., Beregújfalu — 2004. augusztus 11., Borzsova — 2004. augusztus 18., Szvoboda — 2004. augusztus 20., Csorna — 2004. augusztus 25., Nagybakta — 2004. szeptember 1., Badaló — 2004. szeptember 8., Nagybégány — 2004. szeptember 15., Csetfalva — 2004. szeptember 17, Kápszony — 2004. szeptember 22., Asztély — 2004. szeptember 29., Gecse — 2004. október 6., Gut — 2004. október 13., Déda — 2004. október 20., Vári — 2004. október 22., Halábor — 2004. október 27., Kovászó — 2004. november 3., Kaszony — 2004. november 10., Kígyós — 2004. november 17., Som — 2004. november 19., Macsola — 2004. november 24., Muzsaly — 2004. december 1., Alsóremete — 2004. december 8., Oroszi — 2004. december 15., Jánosi — 2004. december 17., Papi — 2004. december 22. Megjegyzés: 1. A fogadónapokra a községi (nagyközségi) tanács épületében kerül sor 14 órai kezdettel (kijevi idő). 2. Amennyiben a fogadónapot tartó személy nyomós okból távol marad (betegség, kiküldetés, szabadságolás), a fogadónapot az őt helyettesítő hivatalos személy tartja meg. ВІВ A NATALIA, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének helyette­se, a hivatal apparátusának vezetője, BABICS HANNA, a járási tanács végrehajtói apparátusának ügyintézője 2004. július 3., szombat )

Next