Beregi Hírlap, 2010. július-december (66. évfolyam, 51-104. szám)

2010-07-03 / 51-52. szám

Főszerkesztő: ZUBÁNICS LÁSZLÓ A kiadásért felel SZEMERE JUDIT főszerkesztő-helyettes Szerkesztőbizottság: Molnár Bertalan Balla Antónia Volodimir Markitán Olekszandr Vorosilov LAPALAPÍTOK: a Beregszászi Járási Tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a szerkesztőségi kollektíva. Címünk és telefonszámaink: 90202 Beregszász, O. Kobiljanszka u. 21. Főszerkesztő: 2144-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Könyvelőség: 2-31 -54. Fax:2-33-05 E-mail: beregihirlap@gmail.com Regisztrálási szám: ZT 89. Kelt: 1996. IV. 24. Raiffeisen Bank Aval Rt. Ungvári Igazgatósága Kód 02472677 MFO 380805 számlaszám: 26006236876 Rendelésszám: Index: 61813. Az újság magyar és ukrán nyelven hetente egyszer, szombaton két lapszámmal­­jelenik meg. Számítógépes szedés és tördelés a szerkesztőségben történik. Megjelenik magyar nyelven 1990 példányban, ukrán nyelven 520 példányban. A nyomás minőségéért a nyomda felel. Készült: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér I. sz. Ofszetnyomás, 2 nyomdai ív. "Вісник Берегівшннн" Засновники: Берегівська районна Рада, райдержадміністрація та редакція газети. A címünkre beérkező kéz­iratok közlésének és szerkesz­tésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaadását, le­vélben történő megválaszol­sát, valamint más szerve­zetekhez, intézményekhez való továbbítását nem vállal­juk. A publikációkban közölt tényekért és véleményekért minden esetben a szerző, illet­ve a reklám megrendelője viseli a felelősséget. A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet a lap­ban közölt publikációkkal. ( * 2. oldal Előkészületben „ Beregvidék — 2015” szociális-gazdasági fejlesztési program Néhány helyi problémát lehet orvosolni támogatók bevonásával (Folytatás az I. oldalról) vezett gazdaság sem földhasználati jegyzőkönyv­vel, sem földbérleti szerződéssel nem rendelkezik, a földhasználat folytatódik. Felmerült a kérdés: miről beszélhetünk, ha nem önkényes földfoglalásról?­­Emma Moca, a járási adóhivatal helyettes vezetője elmondta, hogy többször felszólították a vállalatot a hiányosságok kiküszöbölésére, azonban csak annyit értek el, hogy a Kárpáti Tenyészüzem Rt. átjegyeztette magát Ungvárra, ahol továbbra is rög­zített mezőgazdasági adót fizet). Hasonló „cipőben jár" a Gáton és Csikósgorondon gazdálkodó Kár­pátaljai Tenyészegyesület (Zakarpatszke Plemob­­jednannya) is, ahol a felszólalók szerint már semmi­lyen szelekciós munka nem folyik, mi több, még ta­karmány előállítására alkalmas növényeket sem ter­mesztenek. Az említett vállalatoknál, valamint az Artosz mezőgazdasági vállalatnál is felmerült, hogy a mezőgazdasági árutermelésbe bevont földterüle­tek és a megmunkálásba bevont alkalmazottak szá­ma nincs arányban (a hivatalos beszámolókban ki­mutatott munkások gyakorlatilag képtelenek meg­művelni akkora földterületeket). Ihor Szviscso megbízást adott a közigazgatási hivatal apparátusának, hogy a kérdéskört vizsgál­ják meg, s dolgozzanak ki javaslatokat azzal kap­csolatban, hogyan lehetne ezeket az összegeket (esetünkben ez közel félmillió hrivnya) a helyi költ­ségvetésekbe irányítani. Ami a település közoktatási, egészségügyi és szociális intézményeit illeti, a felszólalók egyetér­tettek abban, hogy Gát mindhárom ágazatban az élenjárók közé tartozik. Az elmúlt időszakban jelen­tős beruházásokra került sor a középiskolában, il­letve a helyi tanács és hollandiai támogatók révén teljes egészében felújították a községi óvodát. Az utóbbi intézményben nemrég indították be a ne­gyedik csoportot, amire nagy szükség volt, hiszen a helyi lakosság körében ismét jelentős a gyermek­­vállalási kedv. Az óvoda vezetője minden jelenlé­vőt meginvitált a tanintézmény megtekintésére (a kiszállásos bizottsági ülést követően a járási ta­nács és a közigazgatási hivatal illetékesei meg is tekintették az óvoda helyiségeit, ahol a közel egy­millió hrivnyás beruházásnak köszönhetően euró­pai körülmények fogadják a kicsinyeket). Kisebb problémát jelent, hogy egyes helyiségek (konyha, orvosi szoba) bútorai még a régiek, pedig a megyei költségvetésből még tavaly 50 ezer hrivnyát irá­nyoztak elő újak beszerzésére, azonban az év vé­gén a Miniszteri Kabinet rendelete alapján az ál­lamkincstár kirendeltsége nem folyósította az összeget. Ihor Szviscso megígérte, hogy záros határidőn belül megpróbál megoldást találni. Ami az egészségügyet illeti, a gáti családorvosi rendelő és a csikósgorondi felcserközpont tevé­kenységét a különféle mutatók alapján a megyei el­sők között emlegetik. A Köjál jelenlévő képviselője örömmel konstatálta az óvodában történt változá­sokat, ugyanakkor felhívta a figyelmet a községi kutak állapotára. Az utóbbi hónapok esőzései miatt jelentősen szennyeződött a vájt kutak vize, gyak­rabban kellene azokat fertőtleníteni. Azonban az ál­landó kemizálás újabb problémákat vethet fel: mik­­robiológiailag a víz megfelelő lesz ugyan, de telje­sen megváltozhat annak kémiai összetétele. Ugyan­csak „orvoslásra” szorul néhány kisebb kereske­delmi egység, ahol az áru­ tárolása, illetve kihelyezé­se nem felel meg a szabványoknak. Mint mindenütt, itt is problémát jelent az utak és a csatornák állapota. Az árvízvédelmi és lecsapolórendszerek járási igazgatósága az utóbbi években többször tervezte a Mérce-csatorna med­rének tisztítását, azonban erre nem került sor. A je­lenlévő képviselők megjegyezték, hogy évente több­ször kellene a csatorna zsilipjeit nyitni és zárni. H­­a­­sonlóképpen problémát jelent, hogy a derceni ha­tárban az egyik vízelvezető csatorna töltéséből hi­ányzik egy húszméteres szakasz, s ennek követ­keztében hatalmas területeket árasztott el a belvíz. Mivel a gáti útszakasz a Munkács-Bereg­­szász-Asztély nemzetközi autóút része, kiemelt fi­gyelmet fordítanak a rendben tartására. Ugyanak­kor a településen átmenő hatalmas forgalom (amelynek résztvevői sokszor a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekednek) miatt szükség lenne a járdák kiépítésére, illetve több gyalogos­­átkelő kijelölésére. Mint a jelenlévő gáti képviselők, illetve a rend­kívüli helyzetek járási osztályának vezetője kifej­tették, továbbra is aggodalomra ad okot a Csip­kés-erdőben tárolt hatalmas lőszerarzenál. Bár a járási tanács több alkalommal is fordult az illetéke­sekhez a lőszerek elszállításával kapcsolatban, ér­demi előrelépés nem történt. Ihor Szviscso az üggyel kapcsolatban megbí­zást adott a közigazgatási hivatal apparátusának: hivatalos levéllel keressék meg az illetékes kato­nai törzsparancsnokságot, hogy tájékoztassák a település és a járás lakosságát a helyzetről. Az agrárágazat problémáiról szólt Bihari And­rás, a járási költségvetési bizottság elnöke is. Mint elmondta, a jelenlegi problémák oka az, hogy an­nak idején nem tudták megoldani a Kárpáti Tenyészüzem Rt. „kolhozosítását”. Szerencsére or­szágos szinten változásokra került sor, ezért érde­mes lenne a gátiaknak az agrárminisztériumban ke­resni az igazukat. Hiszen tűrhetetlen az az állapot, hogy több száz hektár föld után nem fizetnek adót. ZUBÁNICS LÁSZLÓ Helyzetértékelés Beregújfaluban (Folytatás az L oldalról) Ugyanakkor negatívan érinti a falusiak ér­dekeit egy globális probléma, nevezetesen a mezőgazdaság elszomorító perspektívái. A far­mergazdaságok földjeinek nagy része a Feke­te-mocsárban fekszik. Mint ismeretes, egykor nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a területet lecsapolják és alkalmassá te­gyék mezőgazdasági termelésre. Mára a leg­több vízelvezető árok berakódott iszappal. Különösen hátrányos helyzetben van a Tibor farmergazdaság, amelynek 316 hektár szántó­földje van. Az utóbbi években sok kárt okoz­tak itt a különböző természeti csapások: a ki­adós esőzések, a jég. A közelmúltban pedig a szintén a Fekete-mocsár területén lévő hal­gazdaság bérlői leengedték a tavakból a vi­zet, jelentős kárt okozva ezzel a többi föld­­használónak. Erről a problémáról Popovics Sándor, az agráripari főosztály vezetője tájé­koztatta a munkabizottság tagjait. A lecsapolórendszerek és az árvízvédelmi létesítmények főosztályának képviselője el­mondta, hogy a probléma lényege az elégtelen finanszírozásban rejlik, a vízügyisek ugyan ren­delkeznek a szükséges felszereléssel és gépek­kel, ám nem tudnak teljes kapacitással dolgoz­ni. Ráadásul, a meliorációs rendszer egy része a községi tanács mérlegén van, korábban speciális brigádokat tar­tottak fenn, amelyek megtisztították a csatornákat az iszaptól és a növény­zettől. A szakember véleménye szerint a problémát csak közös erőfeszítéssel tudják megoldani. Vladiszlav Hoblik, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének he­lyettese elmondta: a kérdéssel kapcso­latban a megyei tanács közbenjárását fogják kérni, ugyanis megoldását nem halogathatják tovább, fennáll annak veszélye,­hogy megismétlődik a 2001. évi helyzet, amikor a víz több lakóhá­zat elárasztott. Megosztotta a jelenlevőkkel a kérdéssel kapcsolatos észrevételeit, valamint megoldásának lehetőségeit Bihari András, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének tanácsosa is. A kritikán aluli állapotban lévő utak javí­­tásáról Heorhij Popov, a járási útépítő és -javító vállalat igazgatója beszélt. Sajnos, egyelőre a vállalatnak nincs pénze még a folyó javításokra sem, nem beszélve a ter­ven kívüli munkálatokról. Nagy reményeket fűznek a törvények megváltoztatásához: ta­lán visszatérnek ahhoz a régi gyakorlathoz, amikor az utak javítására fordítandó száza­lékot belekalkulálták az üzem- és kenőanya­gok árába. Addig pedig a községi tanácsok­nak önállóan kell kigazdálkodni az erre szük­séges pénzösszegeket. Az ülésen elnöklő Vladiszlav Hoblik, a járási állami közigazgatási hivatal elnökhe­lyettese, valamint Braun Béla, a járási tanács alelnöke a felvetett problémákat feltétlenül figyelembe veszik a „Beregvidék 2010-2015” szociális-gazdasági fejlesztési program ki­dolgozása során. OLEKSZANDR VOROSILOV Legyen a Beregi Hírlap olvasója 2010 következő hónapjaiban. BEREGI HÍRLAP ... és Kovászón Június 23-án a problémafeltárás Kovászón folytató­dott. A megbeszélésen jelent volt Ihor Szviscso, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke, Medvigy István, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének első helyet­tese, Vladiszlav Hoblik és Mihaj­lo Ljasko, a hivatal el­nökhelyettesei, Braun Béla, a járási tanács elnökhelyet­tese, valamint Vaszil Hubalj, Kovászó polgármestere. A polgármester tájékoztatójából az értekezlet résztv­e­­vői többek között megtudhatták: sikerült elvégezni az óvoda és a művelődési ház épületének javítását. Lépése­ket tettek a földkérdések tisztázása érdekében, ám a tulaj­donosok mindmáig nem kapták meg az állami jegyzőköny­­veket. A falu közösségének álláspontja szerint a fejlesz­tési programban feltétlenül szerepelniük kell az alábbi cél­kitűzéseknek: — a település útjainak javítása; — sportpálya létesítése; — a Nagybereg-Bene út nagyjavítása; — az utcai világítás kivitelezése, a meglévő izzóknak energiatakarékosokra való cseréje; — adminisztratív épület építése (amelyben felcserköz­pont, valamint a szolgáltatóhelyiségek kapnának helyet); — az óvoda gázfűtésének megoldása, a gyermekintéz­mény épülete tetőszerkezetének javítása (kb. 350 négyzet­­méter), a konyha és az étkezde felszerelése; — a kovászói szemétlerakó bejegyzése; — Kovászó utcáinak paszportizációja;­­ — a nyílászárók cseréje a könyvtár és a községi tanács • ideiglenes épületén; — a település határainak kibővítése. Problémás kérdések: — az óvoda épületének a gázrendszerhez való csatla­koztatása, nyári pavilon építése; — a felcserközpont épületének balesetveszélyes állapo­ta, ráadásul hiányzik a vízvezeték- és csatornarendszer;­­— nincs előirányozva pénzeszköz a lakosság kedvezmé­nyes gyógyszerellátására; — a településnek nincs gyógyszertára; — a Kovászói Általános Iskola épületének nagyjavítása (nyílászárók cseréje, külső tatarozás, a berendezés felújítá­sa); — kerülőút hiánya, amely árvíz esetén biztosítaná a la­kosság evakuálását és az élelmiszer-ellátást; — az utcai világítás felújítása; — a községi tanács végrehajtó bizottsága mellett műkö­dő adminisztratív bizottság munkájának aktivizálása; — öltöző és kerítés építése a falusi labdarúgópályán, környezetrendezés; — a helyi lakosságnak a falusi zöld turizmusba való be­vonása; — a vízelvezető csatornarendszernek az iszaptól való megtisztítása; — a helyi lakosság vállalkozó kedvének támogatása. 2010. július 3., szombat)

Next