Beregi Hírlap, 2016. január-június (72. évfolyam, 1-45. szám)
2016-01-16 / 1-2. szám
2016. január 16., szombat 1-2. szám A megyei tanács képviselői szorgalmazzák a határ menti infrastruktúra kiépítésének aktivizálását A VII. összehívású Kárpátaljai Megyei Tanács második ülésszaka második plenáris ülésének résztvevői elhatározták, hogy a Miniszteri Kabinethez, valamint a külügyminisztériumhoz fordulnak az új határátkelők létesítésének aktivizálása, illetve Ukrajna nyugati határai ellenőrzésének tökéletesítése végett. Mint ismeretes, Kárpátalja Ukrajna egyik soknemzetiségű régiója, négy EU-tagállammal szomszédos, így a határátkelők számának növelése, a meglévők korszerűsítése nagy hatással lehet a határ menti együttműködés aktivizálására, a nemzetközi humanitárius kapcsolatok kialakítására és fenntartására, a gazdasági együttműködés fellendítésére nemcsak Kárpátalja, hanem egész Ukrajna számára. Ennek tudatában a kérdés megoldása gyorsított megoldást igényel. A határátkelők kiépítése, a határátkelés procedúrájának tökéletesítése nagy mértékben hozzájárul a vidék nemzeti kisebbségei nemzetiség-kulturális szükségletei kielégítéséhez is. Az ukrán-magyar, az ukrán-szlovák és az ukrán-román határ közelében lévő településeken mindkét oldalon nagyszámú ukrán, magyar, szlovák és román közösség él egy tömbben, ezek tagjai szoros családi kapcsolatokat tartanak fenn. Kárpátalja határ menti infrastruktúrája 19 ellenőrző pontot foglal magába: 18 határátkelőt a Magyarországgal, Szlovákiával, illetve Romániával közös államhatáron, valamint 1 ellenőrző pontot az Ungvár nemzetközi repülőtéren. „Ám a határellenőrzés funkcióit ellátó állami szervek és szakszolgálatok nem foganatosítanak kellő intézkedéseket a határátkelés megkönnyítése és tökéletesítése érdekében, ennek következtében az államhatáron gyakran alakulnak ki több kilométeres sorok — olvasható a dokumentumban. — Különösen gyakran fordulnak elő ilyen esetek a karácsonyi-szilveszteri időszakban, amikor mindkét oldalról megszaporodik a turistaáradat.” A helyzet megoldása érdekében a képviselők az alábbi kéréseket fogalmazták meg: - kezdeményezni kell a magyar és a szlovák félnél a határőr- és vámügyi ellenőrzésben foglalkoztatott személyzet létszámának, valamint a forgalmi sávok számának növelését az ünnepi időszakban; - a magyar és a szlovák féllel meg kell vitatni a közös ellenőrzés bevezetésének lehetőségét; -figyelembe kell venni a megyei állami közigazgatási hivatalnak az államhatár rendezésére és korszerűsítésére vonatkozó 2020-ig terjedő program módosítására vonatkozó, a Tiszaújlak-Tiszabecs, Asztély- Beregsurány, Kaszony-Barabás és Harangláb-Lónya határátkelők felújításával kapcsolatos javaslatát; -meg kell gyorsítani az Ukrajna és Magyarország között létrejött, a határátkelők komplex fejlesztésére irányuló szándéknyilatkozat megvalósítását, amely többek között előirányozza az alábbi új határátkelők létesítését: Nagypalád-Nagyhódos, Szalóka-Tiszaszentmárton (kompközlekedés), Vári-Tiszakóród (kompközlekedés), Badaló- Szatmárcseke (kompközlekedés). A járási tanács vezetőségének lakossági fogadónapjai SIN JÓZSEF, a járási tanács elnöke — a hónap első és harmadik keddje. HORVÁTH LÁSZLÓ, a járási tanács elnökhelyettese —a hónap második és negyedik szerdája. LÁSZLÓ GÁBOR, a járási tanács végrehajtó apparátusának ügyintézője — a hónap második csütörtökje és negyedik hétfője. A járási tanács strukturális alegységei vezetőinek lakossági fogadónapjai HREBENYUK MARIANNA, a járási tanács szervezési és a tevékenység jogi biztosításaval foglalkozó osztályának vezetője — minden nap a szabadnapok kivételével. ERDÉLYI ÁGNES, a járási tanács végrehajtó apparátusa általános osztályának vezetője — minden nap a szabadnapok kivételével. DERCENI ISTVÁN, a járási tanács a községek/nagyközség territoriális közösségei közös tulajdonában lévő objektumok felügyeletével foglalkozó osztályának vezetője — minden nap a szabadnapok kivételével. LUDÁR KATALIN, a járási tanács végrehajtó apparátusa a pénzügyi-gazdasági biztosítással foglalkozó osztályának vezetője — minden nap a szabadnapok kivételével. Megjesyzés: A fogadónapokat 10 és 16 óra (kijevi idő) között tartják a járási tanács épületében (Beregszász, Munkácsi út 6. sz., 3. szint). Tel.: 2-21-40). A Beregszászi Járási Tanács munkarendje 2016 első félévére A Beregszászi Járási Tanács 2016. évi első félévi tevékenysége rendszerszerű biztosítása céljából. Ukrajna „A helyi önkormányzatokról Ukrajnában” c. törvénye 43. cikkelye 1. része 6. pontjának alapján Sin József, a járási tanács elnöke 2015. december 23-án kelt, 43. sz. rendelkezésével jóváhagyta a tanács munkatervét 2016 első félévére. Első negyedév A 2015. évi járási költségvetésről szóló beszámoló jóváhagyásáról. A járás újgazdaságának helyzetéről, javításának perspektíváiról. A járási állami közigazgatási hivatal agráripari osztálya a mezőgazdasági árutermelőknek a tavaszi mezei munkálatokhoz való felkészülésére irányuló munkájáról. A Beregvidék gázgazdasága szférájában végzett munkáról. Második negyedév A járás villamos hálózata korszerűsítésére irányuló tevékenységről. A földviszonyoknak a járás területén történő rendezésére irányuló munkáról. Az Ukrajna Belügyminisztériuma kötelékébe tartozó szervek reformjával kapcsolatos tevékenységről. A lakosság figyelmébe! Arra való tekintettel, hogy a csempészet és a törvénytelen migráció megfékezése érdekében intézkedéseket foganatosítanak az államhatár fokozott védelme céljából, a szervezett bűnöző csoportok tagjai a törvénytelen tevékenység űzésének újabb formái után kutatnak, így például 2015-ben széleskörűen elterjedt a kis méretű, valamint a pilóta nélküli, távirányítással működő repülő készülékek alkalmazása. A lakosság aktív együttműködést tanúsít az Állami Határvédelmi Szakszolgálat alakulataival, lehetőségeihez mérten hozzájárulva a csempészet és a törvénytelen migráció megfékezéséhez és leküzdéséhez. Azok az állampolgárok, akik a különböző törvénytelen akciók előkészítésére vagy lebonyolítására, gyanús idegen személyeknek a járás területén való tartózkodására, a kisméretű repülőgépek szállítására alkalmas utánfutókkal ellátott járművekre vonatkozó információval rendelkeznek, hívják az alábbi telefonszámokat: a Nemzeti Policia beregszászi osztálya: 0955641999, az asztélyi határőrség ügyeletes részlege: 2-32-93, a kaszonyi határőrség ügyeletes részlege: 4-31-65, a haranglábi határőrség ügyeletes részlege: 0673120494. A megyei tanács képviselői javasolják, hogy a nemzeti kisebbségek nyelveit is vegyék fel a külső független tesztelés tantárgyai közé A megyei tanács beadvánnyal fordult Szerhij Kvilhez, Ukrajna oktatásügyi és tudományos miniszteréhez, amelyben szorgalmazza a nemzeti kisebbségek nyelveinek a külső független tesztelés tantárgyai közé történő felvételét azon személyek számára, akik 2016-ban felsőoktatási intézménybe kívánnak felvételizni. Ukrajna Oktatásügyi és Tudományos Minisztériumának 64. számú, 2015. január 29-én kelt utasításának értelmében kidolgozták a 2016. évi külső független tesztelés lebonyolításának programját Ukrajna nemzeti kisebbségei nyelveiből, többek között az orosz, a magyar, a román, a lengyel, a moldovai, a krími tatár, a szlovák, a bolgár, az újgörög nyelvből. A programtervezeteket közzétették a szakminisztérium hivatalos honlapján is. A fentebb nevezett rendelkezés követelményeinek ellenére 2015 júliusában az oktatásügyi minisztérium kollégiuma határozatot hozott arra vonatkozóan, miszerint a tesztelés során nem értékelik a nemzetiségi iskolák végzőseinek anyanyelvi tudását, kivéve az orosz nyelvet. A képviselők véleménye szerint ezzel korlátozva van a kisebbségek képviselőinek a minőségi felsőfokú oktatáshoz való hozzáférése. Erre való tekintettel a képviselők kérik, hogy a nemzetiségi kisebbségek nyelveit vegyék fel a külső független tesztelés tantárgyai közé azon személyek számára, akik felsőoktatási intézménybe kívánnak felvételizni. A Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálata A hatalom decentralizációja Ukrajnában 2015-öt Ukrajnában a decentralizáció évévé nyilvánították. A különböző rangú tisztviselők, a valamennyi szintű tanácsok képviselői, a tömegtájékoztatási eszközök és a társadalom körében tart annak megvitatása, milyen reformokat kell végrehajtani azért, hogy végre megszabaduljunk a hatalom központorientált és nem hatékony rendszerétől. A decentralizáció a meghatalmazások jelentős részének és a költségvetéseknek az állami szervektől a helyi önkormányzatok számára történő átadását jelenti. Célja, hogy minél több meghatalmazással rendelkezzenek azok a szervek, amelyek közelebb állnak az emberekhez, ott ugyanis az ilyen meghatalmazások teljesítése a legsikeresebb, a legtöbb hasznot hozza a köz számára. Az állam 5 lépésben kívánja végrehajtani a decentralizációt. Ezek a következők: 1. A helyi önkormányzati és végrehajtó-hatalmi szervek territoriális alapjainak behatárolása. 2. A meghatalmazásoknak a különböző szintű helyi önkormányzatok közötti elosztása. 3. A meghatalmazásoknak a helyi önkormányzati és végrehajtó-hatalmi szervek közötti elosztása. 4. Annak meghatározása, mennyi tartalékra van szükség minden egyes szinten. 5. A helyi önkormányzati szervek a választópolgároknak és az államnak tartoznak beszámolással. Petro Porosenko államfő leszögezte: a decentralizáció nem vonja maga után a központi hatalmi szervek befolyásának gyengülését olyan kérdésekben, mint a haza védelme, a nemzetbiztonság, a jogállamiság, a polgári szabadságjogok betartása. Az államfőnek jogában áll a helyi önkormányzatok feloszlatása, amennyiben cselekedeteik Ukrajna szuverenitása és területi egysége megbontására irányulnak. Az elnök kijelentette: az Alkotmány, valamint a hatályos törvények követelményeinek betartását olyan prefektusok felügyelik majd, akiknek nem lesz joguk beavatkozni az irányításba és a pénzeszközök elosztásába. A reform fő célja Ukrajna járásokra való felosztásának felszámolása; egy-egy megyében több tucat járás helyet 4-6 kerületet alakítanak ki. A megyék — a megfogalmazott javaslat szerint—a régió nevet viselik majd. A kerületek a lakosság létszáma, valamint az egy tömbben való együttélése alapján kerülnek kialakításra: egy-egy ilyen adminisztratív egység lakossága 150-400 ezer főt tesz majd ki, így Ukrajna területe 120-130 kerületre lesz felosztva. A kerület alsóbb adminisztratív szintjét a közösség, azaz falvak, nagyközségek és kisvárosok egyesülése képezi majd. A koncepció alapelve a településeknek nagyobb közösségekbe történő egyesülése azzal a céllal, hogy azok szélesebb pénzügyi és irányító autonómiával rendelkezzenek. Azokon a településeken, amelyek lakossága meghaladja az 500 főt, elöljárót (sztarosztát) választanak, ők képviselik majd a hatalmat a településen. Porosenko több alkalommal is rámutatott, hogy a szociológiai felmérések eredményei szerint az ukrajnaiak közel 75 százaléka támogatja a decentralizációt. Első olvasatban a Legfelsőbb Tanács 265 képviselője támogatta az alkotmánymódosítást. Ám az alaptörvény megváltoztatása mindmáig nem került elfogadásra, ami igencsak fékezi a reform végrehajtását. Ahhoz, hogy néhány közösség egyesüljön, rendelkezniük kell a helyi tanács, a rendőrség, a kórház, a tűzoltóság stb. elhelyezéséhez szükséges helyiségekkel. A közösségek mindenekelőtt a járási vagy megyei rangú városok közül egyesülnek majd. A folyamat a helyi önkormányzatok önkéntes egyesülésével kezdődik, és helyhatósági választásokkal ér véget 2017-ben. Ezután az újonnan létrehozott közösségek saját képviselővel rendelkeznek majd helyben, és képesek lesznek gyakorlatilag bármilyen szolgáltatást nyújtani a lakosságnak. Ami pedig azokat az aggályokat illeti, hogy a lakosságnak jelentős távolságokat kell majd megtennie az új helyi tanács megközelítése érdekében, a válasz egyszerű: az állam bevezeti az elektronikus ügyintézést, amikor minden állampolgár az Interneten keresztül is be tudja szerezni a szükséges igazolást vagy igénybe venni a kellő szolgáltatást. Valerij Necsajev ügyvéd, A közösséggel együtt - a közösség érdekében c. projekt trénere * Ez a dokumentum az Európai Unió támogatásával jelent meg, az Európai Unió Ukrajnában lévő képviselete által. A dokumentum tartalmáért a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (KMKE) viseltetik felelősséggel, és nem minden esetben egyezik az Európai Unió álláspontjával.