Beregi Hírlap, 2016. január-június (72. évfolyam, 1-45. szám)

2016-01-16 / 1-2. szám

2016. január 16., szombat 1-2. szám A megyei tanács képviselői szorgalmazzák a határ menti infrastruktúra kiépítésének aktivizálását A VII. összehívású Kárpátaljai Megyei Ta­nács második ülésszaka második plenáris ülé­sének résztvevői elhatározták, hogy a Minisz­teri Kabinethez, valamint a külügyminisztéri­umhoz fordulnak az új határátkelők létesíté­sének aktivizálása, illetve Ukrajna nyugati határai ellenőrzésének tökéletesítése végett. Mint ismeretes, Kárpátalja Ukrajna egyik soknemzetiségű régiója, négy EU-tagállam­­mal szomszédos, így a határátkelők számá­nak növelése, a meglévők korszerűsítése nagy hatással lehet a határ menti együttmű­ködés aktivizálására, a nemzetközi humani­tárius kapcsolatok kialakítására és fenntar­tására, a gazdasági együttműködés fellendí­tésére nemcsak Kárpátalja, hanem egész Uk­rajna számára. Ennek tudatában a kérdés megoldása gyorsított megoldást igényel. A határátkelők kiépítése, a határátkelés procedúrájának tökéletesítése nagy mérték­ben hozzájárul a vidék nemzeti kisebbségei nemzetiség-kulturális szükségletei kielégíté­séhez is. Az ukrán-magyar, az ukrán-szlo­vák és az ukrán-román határ közelében lévő településeken mindkét oldalon nagyszámú ukrán, magyar, szlovák és román közösség él egy tömbben, ezek tagjai szoros családi kapcsolatokat tartanak fenn. Kárpátalja határ menti infrastruktúrája 19 ellenőrző pontot foglal magába: 18 határát­kelőt a Magyarországgal, Szlovákiával, illet­ve Romániával közös államhatáron, valamint 1 ellenőrző pontot az Ungvár nemzetközi re­pülőtéren. „Ám a határellenőrzés funkcióit ellátó állami szervek és szakszolgálatok nem foga­natosítanak kellő intézkedéseket a határát­kelés megkönnyítése és tökéletesítése érde­kében, ennek következtében az államhatá­ron gyakran alakulnak ki több kilométeres sorok — olvasható a dokumentumban. — Különösen gyakran fordulnak elő ilyen ese­tek a karácsonyi-szilveszteri időszakban, amikor mindkét oldalról megszaporodik a tu­ristaáradat.” A helyzet megoldása érdekében a képvi­selők az alábbi kéréseket fogalmazták meg: - kezdeményezni kell a magyar és a szlo­vák félnél a határőr- és vámügyi ellenőrzés­ben foglalkoztatott személyzet létszámának, valamint a forgalmi sávok számának növelé­sét az ünnepi időszakban; - a magyar és a szlovák féllel meg kell vitatni a közös ellenőrzés bevezetésének le­hetőségét; -figyelembe kell venni a megyei állami közigazgatási hivatalnak az államhatár ren­dezésére és korszerűsítésére vonatkozó 2020-ig terjedő program módosítására vonat­kozó, a Tiszaújlak-Tiszabecs, Asztély- Beregsurány, Kaszony-Barabás és Harang­­láb-Lónya határátkelők felújításával kap­csolatos javaslatát; -meg kell gyorsítani az Ukrajna és Ma­gyarország között létrejött, a határátkelők komplex fejlesztésére irányuló szándéknyi­latkozat megvalósítását, amely többek kö­zött előirányozza az alábbi új határátkelők létesítését: Nagypalád-Nagyhódos, Sza­­lóka-Tiszaszentmárton (kompközlekedés), Vári-Tiszakóród (kompközlekedés), Badaló- Szatmárcseke (kompközlekedés). A járási tanács vezetőségének lakossági fogadónapjai SIN JÓZSEF, a járási tanács elnöke — a hónap első és harmadik keddje. HORVÁTH LÁSZLÓ, a járási tanács elnökhelyettese —a hónap második és negyedik szerdája. LÁSZLÓ GÁBOR, a járási tanács végrehajtó apparátusának ügyintézője — a hónap második csütörtökje és negyedik hétfője. A járási tanács strukturális alegységei vezetőinek lakossági fogadónapjai HREBENYUK MARIANNA, a járási tanács szervezési és a tevékenység jogi biztosítása­val foglalkozó osztályának vezetője — minden nap a szabadnapok kivételével. ERDÉLYI ÁGNES, a járási tanács végrehajtó apparátusa általános osztályának vezetője — minden nap a szabadnapok kivételével. DERCENI ISTVÁN, a járási tanács a községek/nagyközség territoriális közösségei közös tulajdonában lévő objektumok felügyeletével foglalkozó osztályának vezetője — minden nap a szabadnapok kivételével. LUDÁR KATALIN, a járási tanács végrehajtó apparátusa a pénzügyi-gazdasági biztosí­tással foglalkozó osztályának vezetője — minden nap a szabadnapok kivételével. Megjesyzés: A fogadónapokat 10 és 16 óra (kijevi idő) között tartják a járási tanács épületében (Beregszász, Munkácsi út 6. sz., 3. szint). Tel.: 2-21-40). A Beregszászi Járási Tanács munkarendje 2016 első félévére A Beregszászi Járási Tanács 2016. évi első félévi tevékenysége rendszerszerű biztosítása céljából. Ukrajna „A helyi önkormányzatokról Ukrajnában” c. törvénye 43. cikkelye 1. része 6. pontjának alapján Sin József, a járási tanács elnöke 2015. december 23-án kelt, 43. sz. rendelkezésével jóváhagyta a tanács munkatervét 2016 első félévére. Első negyedév A 2015. évi járási költségvetésről szóló beszámoló jóváhagyásáról. A járás újgazdaságának helyzetéről, javításának perspektíváiról. A járási állami közigazgatási hivatal agráripari osztálya a mezőgazdasági árutermelőknek a tavaszi mezei munkálatokhoz való felkészülésére irányuló munkájáról. A Beregvidék gázgazdasága szférájában végzett munkáról. Második negyedév A járás villamos hálózata korszerűsítésére irányuló tevékenységről. A földviszonyoknak a járás területén történő rendezésére irányuló munkáról. Az Ukrajna Belügyminisztériuma kötelékébe tartozó szervek reformjával kapcsolatos tevékenységről. A lakosság figyelmébe! Arra való tekintettel, hogy a csempészet és a törvénytelen migráció megfékezése érdeké­ben intézkedéseket foganatosítanak az államhatár fokozott védelme céljából, a szervezett bűnöző csoportok tagjai a törvénytelen tevékenység űzésének újabb formái után kutatnak, így például 2015-ben széleskörűen elterjedt a kis méretű, valamint a pilóta nélküli, távirányí­tással működő repülő készülékek alkalmazása. A lakosság aktív együttműködést tanúsít az Állami Határvédelmi Szakszolgálat alakulata­ival, lehetőségeihez mérten hozzájárulva a csempészet és a törvénytelen migráció megféke­zéséhez és leküzdéséhez. Azok az állampolgárok, akik a különböző törvénytelen akciók elő­készítésére vagy lebonyolítására, gyanús idegen személyeknek a járás területén való tartóz­kodására, a kisméretű repülőgépek szállítására alkalmas utánfutókkal ellátott járművekre vonatkozó információval rendelkeznek, hívják az alábbi telefonszámokat: a Nemzeti Policia beregszászi osztálya: 0955641999, az asztélyi határőrség ügyeletes részlege: 2-32-93, a kaszonyi határőrség ügyeletes részlege: 4-31-65, a haranglábi határőrség ügyeletes részlege: 0673120494. A megyei tanács képviselői javasolják, hogy a nemzeti kisebbségek nyelveit is vegyék fel a külső független tesztelés tantárgyai közé A megyei tanács beadvánnyal fordult Szerhij Kvilhez, Ukrajna oktatásügyi és tu­dományos miniszteréhez, amelyben szor­galmazza a nemzeti kisebbségek nyelveinek a külső független tesztelés tantárgyai közé történő felvételét azon személyek számára, akik 2016-ban felsőoktatási intézménybe kí­vánnak felvételizni. Ukrajna Oktatásügyi és Tudományos Minisztériumának 64. számú, 2015. január 29-én kelt utasításának értelmében kidol­gozták a 2016. évi külső független tesztelés lebonyolításának programját Ukrajna nem­zeti kisebbségei nyelveiből, többek között az orosz, a magyar, a román, a lengyel, a moldovai, a krími tatár, a szlovák, a bolgár, az újgörög nyelvből. A programtervezete­ket közzétették a szakminisztérium hivata­los honlapján is. A fentebb nevezett rendelkezés köve­telményeinek ellenére 2015 júliusában az oktatásügyi minisztérium kollégiuma hatá­rozatot hozott arra vonatkozóan, miszerint a tesztelés során nem értékelik a nemzetiségi isko­lák végzőseinek anyanyelvi tudá­sát, kivéve az orosz nyelvet. A képviselők véle­ménye szerint ez­zel korlátozva van a kisebbsé­gek képviselői­nek a minőségi felsőfokú okta­táshoz való hoz­záférése. Erre való tekin­tettel a képviselők kérik, hogy a nemzetiségi kisebbségek nyel­veit vegyék fel a külső független tesztelés tantárgyai közé azon személyek számára, akik felsőoktatási intézménybe kívánnak fel­vételizni. A Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálata A hatalom decentralizációja Ukrajnában 2015-öt Ukrajnában a decentralizáció évévé nyilvánították. A különböző rangú tisztviselők, a valamennyi szintű tanácsok képviselői, a tömegtájékoz­tatási eszközök és a társadalom körében tart annak megvitatása, milyen re­formokat kell végrehajtani azért, hogy végre megszabaduljunk a hatalom központorientált és nem hatékony rendszerétől. A decentralizáció a meghatalmazások jelentős részének és a költségvetéseknek az állami szervektől a helyi önkormányzatok számára történő átadását jelenti. Célja, hogy minél több meghatalmazással rendelkezzenek azok a szervek, amelyek közelebb állnak az emberekhez, ott ugyanis az ilyen meghatalmazások teljesítése a legsikeresebb, a legtöbb hasznot hozza a köz számára. Az állam 5 lépésben kívánja végrehajtani a decentralizációt. Ezek a következők: 1. A helyi önkormányzati és végrehajtó-hatalmi szervek territoriális alapjainak beha­tárolása. 2. A meghatalmazásoknak a különböző szintű helyi önkormányzatok közötti elosztása. 3. A meghatalmazásoknak a helyi önkormányzati és végrehajtó-hatalmi szervek kö­zötti elosztása. 4. Annak meghatározása, mennyi tartalékra van szükség minden egyes szinten. 5. A helyi önkormányzati szervek a választópolgároknak és az államnak tartoznak beszámolással. Petro Porosenko államfő leszögezte: a decentralizáció nem vonja maga után a központi hatalmi szervek befolyásának gyengülését olyan kérdésekben, mint a haza védelme, a nem­zetbiztonság, a jogállamiság, a polgári szabadságjogok betartása. Az államfőnek jogában áll a helyi önkormányzatok feloszlatása, amennyiben cselekedeteik Ukrajna szuverenitása és területi egysége megbontására irányulnak. Az elnök kijelentette: az Alkotmány, valamint a hatályos törvények követelményeinek betartását olyan prefektusok felügyelik majd, akik­nek nem lesz joguk beavatkozni az irányításba és a pénzeszközök elosztásába. A reform fő célja Ukrajna járásokra való felosztásának felszámolása; egy-egy megyében több tucat járás helyet 4-6 kerületet alakítanak ki. A megyék — a megfogalmazott javaslat szerint—a régió nevet viselik majd. A kerületek a lakosság létszáma, valamint az egy tömb­ben való együttélése alapján kerülnek kialakításra: egy-egy ilyen adminisztratív egység lakossága 150-400 ezer főt tesz majd ki, így Ukrajna területe 120-130 kerületre lesz felosztva. A kerület alsóbb adminisztratív szintjét a közösség, azaz falvak, nagyközségek és kisváro­sok egyesülése képezi majd. A koncepció alapelve a településeknek nagyobb közösségekbe történő egyesülése azzal a céllal, hogy azok szélesebb pénzügyi és irányító autonómiával rendelkezzenek. Azokon a településeken, amelyek lakossága meghaladja az 500 főt, elöljárót (sztarosztát) választanak, ők képviselik majd a hatalmat a településen. Porosenko több alka­lommal is rámutatott, hogy a szociológiai felmérések eredményei szerint az ukrajnaiak közel 75 százaléka támogatja a decentralizációt. Első olvasatban a Legfelsőbb Tanács 265 képviselője támogatta az alkotmánymódosí­tást. Ám az alaptörvény megváltoztatása mindmáig nem került elfogadásra, ami igencsak fékezi a reform végrehajtását. Ahhoz, hogy néhány közösség egyesüljön, rendelkezniük kell a helyi tanács, a rendőr­ség, a kórház, a tűzoltóság stb. elhelyezéséhez szükséges helyiségekkel. A közösségek mindenekelőtt a járási vagy megyei rangú városok közül egyesülnek majd. A folyamat a helyi önkormányzatok önkéntes egyesülésével kezdődik, és helyhatósági választásokkal ér véget 2017-ben. Ezután az újonnan létrehozott közösségek saját képvise­lővel rendelkeznek majd helyben, és képesek lesznek gyakorlatilag bármilyen szolgáltatást nyújtani a lakosságnak. Ami pedig azokat az aggályokat illeti, hogy a lakosságnak jelentős távolságokat kell majd megtennie az új helyi tanács megközelítése érdekében, a válasz egyszerű: az állam bevezeti az elektronikus ügyintézést, amikor minden állampolgár az Interneten keresztül is be tudja szerezni a szükséges igazolást vagy igénybe venni a kellő szolgáltatást. Valerij Necsajev ügyvéd­, A közösséggel együtt - a közösség érdekében c. projekt trénere * Ez a dokumentum az Európai Unió támogatásával jelent meg, az Európai Unió Ukrajnában lévő képviselete által. A dokumentum tartalmáért a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (KMKE) viseltetik felelősséggel, és nem minden esetben egye­zik az Európai Unió álláspontjával.

Next