Vörös Zászló, 1953. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1953-03-01 / 51. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ. Fordítson nagyobb gondot a szocialista versenyek megszervezésére a régeni Fafeldolgozó Vállalat vezetősége Lapunk Hasábjain nap mint nap éle­sen bíráljuk a tartományunk területén lévő gyárak és üzemek vezetőségeit a szocialista versenyek megszervezé­sében fennálló hiányosságokért. Cik­keinkben irányt és módszereket adunk a versenyek helyes megszervezése ér­dekében. Ennek következtében ered­ményeket értünk el. Ma már sok olyan gyár és üzem van, ahol a szo­cialista versenyeket a helyes módsze­reknek megfelelően szervezik. Ezt viszont nem általánosíthatjuk, minnál is inkább, mert tartományunkban még léteznek olyan üzemek, ahol még nem tettek meg mindent a szocialista ver­senyek megszervezésében fennálló bürokratikus formák kiküszöbölésére. Így áll a helyzet a régeni Fafeldol­gozó vállalatnál is. Annak ellenére, hogy már több izben bíráltuk őket a szocialista versenyek helytelen, bü­rokratikus megszervezéséért, még mindig súlyos hibák állanak fenn. Milyen kihatással vannak ezek a hiányosságok az üzem termelő mun­kájára? A régeni Fafeldolgozó vállalat mun­kásainak alkotó kezdeményezési kész­ségét fényesen igazolják a január hó­napban elért eredmények. Az üzem gátercsarnokában dolgozó Király Domokos sztahanovista gáte­res, jól megszervezett munkájával 120 százalékban teljesítette havi tervét. Hortován Béla és Pfeifer Róbert él­­t munkás gáteresek 21, illetve 25 szá­zalékban termeltek normájukon felül. A ládaosztályon dolgozó Kovács De­meter élmunkás és Kovács Szilvia bü­­tülős, ifjú élmunkásnő 143 és 138 százalékban teljesítették havi elő­irányzatukat. A 9-es osztály dolgozói közül a legszebb eredményeket Po­r­zsonyi István asztalos és Hirscher János lakatos érték el, akik normáju­kat átlag 40—50 százalékkal szár­nyalták túl. Mindezen egyéni teljesítmények hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem januári tervét 113 százalékban telje­sítse. A fent megemlített eredmények iga­zolják a régeni Fafeldolgozó vállalat dolgozóinak munkakészségét. De az üzem vezetősége nem használja ki ezt. Nem segíti elő­ a munkások kezdemmé­­nyezését. Hogyan nyilvánul meg az a gyakorlatban ? Az üzem valamennyi osztályán fel­­­tett kérdéseinkre azt válaszolják, hogy a dolgozók 94—96­—98 százaléka van szocialista versenyben. Amikor meg­nézzük az úgynevezett „szocialista versenykihívásokat“, megállapíthat­juk, hogy azok nagy részét még a leg­messzebbmenő jóindulattal sem lehet szocialista versenykihívásnak tekinteni, mert mind formailag, mind tartalmilag nem megfelelők. A gátercsarnok mun­­kásainak papírra fektetett „verseny­kihívása“ nagyrészben ilyen szövegű: „Alulírott. .. a gátercsarnok cirkulása vállalom, hogy februári tervemet tel­jesítem és minden nap pontosan meg­jelenek a munkában.“ Ilyen és ehhez hasonló „versenykihívásokat“ talá­lunk a barakk-készítő osztályon, a 8-as és 9-es osztályokon is. Az ilyen „versenykihívások“ még egyéni szocialista vállalásnak sem megfelelők, mert nem biztosíthatják ötéves tervünk négy év alatti befe­jezését. Az üzemben nem létezik szocialista versenyszellem, azai elősegítené a ter­melés és termelékenység fokozását. Egy másik súlyos hiba a régeni Fa­­feldolgozó vállalatnál, hogy egyes osztályon nem a munkások saját ke­zűleg írják meg a szocialista verseny­­szerződéseket. Ehhez hasonló esetek­kel találkozunk a ládaosztályon, ahol a tisztviselők, valamint a mtgasabb iskolákat járt személyek írják meg a versenyszerződéseket, a dolgozók csak aláírják azokat. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a ládaosztály vezetői le­becsülik a munkások képességeit, hogy ők is meg tudják azt írni. Meg­feledkeznek arról a munkakészsségről, ami az osztály dolgozóiban van. To­vábbá, ha a munkás nem személye­sen, saját kezűleg írja meg a verseny­szerződést, nem érez elég felelőssé­get annak teljesítéséért. A fent említett tényekből megismer­hettük, hogy a régeni Fafeldolgozó üzem vezetősége még mindig a büro­krácia hálójában vergődik. Amennyi­ben a szocialista versenyek nem alul­ról jönnek, nem a munkások kezde­ményezik csoportjaik, brigádjaik ke­retében, semilyen eredménnyel nem járhatnak. Ahhoz, hogy a szocialista versenyek meghozzák a várt eredményeket, fel­tétlenül szem előtt kell tartani a kö­vetkezőket: A szakszervezeti csoportok kere­tén belül a munkások kihívják egy­mást versenyre. Az egyének közt fennálló versenyek alapján történnek a csoportok, brigádok, majd az osz­tályok közötti szocialista versenykihí­vások. •­­ Ahhoz, hogy dolgozóink érezzék a felelősséget, hogy mindig szemük előtt legyenek vállalásaik, feltétlenül szükséges, hogy sajátkezűleg írják meg versenykihívásaikat. Mindezt szem előtt tartva kell meg­szerveznie a jövőben a szocialista ver­senyeket a régeni Fafeldolgozó válla­lat vezetőségének. A szocialista versenyek legfőbb pontja a szovjet sztahanovisták mun­kamódszereinek széleskörű alkalma­zása. Nézzük meg, hogy áll a helyzet ebben a kérdésben a régeni Fafeldol­gozó üzemben. A gátőrcsarnok és a ládaosztály dolgozói, alkalmazva a Lídia Xorabel­­nyikova-féle anyagmegtakarítási mód­szert, 122 köbméter anyagot takarí­tottak meg több ezer lej értékben. Szin­tén a gátercsarnokban működő óra­grafikon, amely híven tükrözi­­a dolgo­zók óránkénti teljesítményeit, hozzá­járul a munkások ösztönzéséhez, a termelés ütemének fokozásához As üzem osztályainak nagy részén alkal­mazzák Kuznyecov szerszám felújítási módszerét, ami szép és értékes ered­ményekkel jár. A fent említett eredmények mellett vannak azonban komoly hiányosságok is, így például: az üzem keretében ál­landóan képeznek ki a munkahelyen új kádereket, de ezek nem nyerhet­nek szakképesítést, mert nincs egyet­len Kotl­ár-féle szerződés sem kötve. Annak ellenére, hogy a vállalatnak meg vannak a feltételei arra, hogy bevezes­se a Vorosik-féle, a munkahely meg­szervezése és rendbentartása mód­szert, mégsem alkalmazzák azt. A Csutkih minőségi brigád módszerét a rönktéri dolgozók alkalmazzák, ahe­lyett, hogy ezt a módszert azokon az osztályokon vezetnék be, ahol nagyon pontos és érzékeny munkálatokat vé­geznek. Egy másik módszer, amit a régeni Fafeldolgozó üzemben alkal­mazni lehet, s alkalmazni kell: a Ko­­valjov, a legjobb munkafogások, leg­gyorsabb mozdulatok elterjesztésének módszere. Ezt a módszert egy ideig­­­­ jó eredménnyel alkalmazták is. Most azonban nem alkalmazzák. Ez hiba, mert az üzemnek olyan szakmunkásai vannak, mint Bagoly Ferenc, Király Domokos gáteresek és sok más szta­hanovistája, akiknek munkamódszereit összesítve és ezeket széles körben al­kalmazva, kimagasló eredményeket érnének el. A fent említett tényekből tiszta ké­pet alkothatunk a régeni Fafeldolgozó vállalatnál fennálló hiányosságokról a szociálisa versenyek megszervezése, valamint a szovjet módszerek alkalma­zása terén. Mindezek azt bizonyítják, hogy a vállalat igazgatósága nem hasz­nálta fel a dolgozók munkaképességét­, szívtelenül elhanyagolva a szocialista versenyek megszervezését. A hiá­nyosságok létezéséért elsősorban Ko­rosán Nicolae és Pop Albert­­üzembi­zottsági elnök és alelnök felel, akik bürokratikusan szervezték meg a ver­senyeket. Nem ellenőrizték az osztá­lyoknál megkötött szocialista verselő­szerződéseket, amelyeket felületesen, gondatlanul készítettek el.*1 Hasonló felelősség terheli az üzem igazgatóságát, élén Fábián Dénes elv­társsal, aki nem támogatta az üzem­­bizottságot a versenyek megszerve­zésében. Nem kisebb felelősség terheli az alapszervezet vezetőségét és Flora Gheorghe alapszervezeti titkárt sem, amiért az alapszervezet nem teljesí­tette keltképpen politikai nevelő és irányító szerepét.­­A fent említett hiá­nyosságok kiküszöbölése feladatként áll az üzem igazgatósága, üzembizott­sága és alapszervezete előtt. Amennyi­ben teljesíteni fogják ezt a feladatot, ismerve a régeni Fafeldolgozó vállalat munkásainak képességeit, sikerül be­fejezniük négy­ év alatt ötéves tervü­ket. V­eisz Sándor LEVELEZŐINK ÍRJÁK Az elmúlt napokban lelkes hangu­latú gyűlés volt az „Alimentara“ kultúrtermében. A gyűlésen az „Ali­mentara“ dolgozói megkötötték az 1953. évre szóló kollektív szerződést. A gyűlésen az üzemi bizottság el­nöke ismertette, hogy a dolgozók hogyan kapcsolódtak be a kollektív szerződési tervezet előkészítésébe. 39 csoport- és munkaülésen a válla­lat dolgozói 93 javaslatot tettek. A javaslatok nagy részét a dolgozók munkavállalásai egészítették ki, me­lyek nagyfokú hazaszeretetet tükröz­tek. Ezt bizonyítja például Ábrahám Ernőnek, a Lenin utcai 5-ös üzlet vezetőjének vállalása; az ezévi terv ráeső tervrészének 11 hónap alatti teljesítése. Ugyanezt tükrözi a sepsi­szentgyörgyi fióküzlet igazgatójának, Schobel Leopoldnak az a vállalása, hogy az ötéves terv reáeső részét négy év alatt teljesíti. Bárczi Béla központi raktárnok a törések 50 szá­zalékos kiküszöböléséért fog harcolni. Takács Sándor UTM-titkár vállalta, hogy az „Alimentara“-nál dolgozó erre érdemes ifjakat beszervezi az IMSZ-be, s ugyanakkor megszervezi azok politikai nevelését is. Számos javaslat hangzott el a dol­gozók munkafeltételeinek a megjaví­tásáról is, így javasolták egy nap­közi otthon létesítését, a dolgozók borszéki és tusnádi nyaraltatását, a pénztárosok munkafeltételeinek a megjavítását. A gyűlés elfogadta a dolgozók ja­vaslata alapján elkészített kollektív szerződési tervezetet. A nagygyűlésen Kocsis Sándor igazgató elvtárs beszédében kihang­súlyozta, hogy az 1953. évre megkö­tött kollektív szerződés nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a vál­lalat dolgozói bekapcsolódhassanak teljes képességükkel az ötéves terv négy év alatti teljesítésébe. Az igaz­gatóság részéről vállalta, hogy a kol­lektív szerződésnek a dolgozókra vonatkozó pontjait minden esetben tiszteletben fogják tartani. A vállalat dolgozói munkavállalá­sokkal bizonyították be, hogy eltökélt szándékuk az ötéves terv négy év alatti teljesítése. Rosenfeld Endre Az elmúlt napokban kezdte meg a termelést a székelyudvarhelyi hatke­­mencés új és korszerű kenyérüzem. Tartományunk területén ez a legelső, az egészségügyi körülményeknek egészében megfelelő, korszerűen be­rendezett kenyéripari üzem. Az új kenyérüzem megfelelő számú helyi­séggel rendelkezik. Mindegyik vilá­gos, tágas és szellőztethető. A csem­­pézett új üzemnek kemencéit nyers­olajjal hevítik, a dolgozók nehéz testi munkáját gépek vették át. A munkásoknak öltöző és fürdő épült az üzem mellett. Minden feltétel megvan arra, hogy Székelyudvarhely dolgozói jó minőségű kenyeret fo­gyasszanak. A kenyérüzem az első napok­ban nem a legjobb minőségű ke­nyeret sütötte. Ez abból származott, hogy az üzem egyes alkalmazottai nem voltak még tisztában az üzem működésének egyes kérdéseivel, amit azonban megoldottak a marosvásár­helyi kenyértröszt segítségével. Vilhelm András ★ A m­arosvásárhelyi 56-os körzeti békeharcbizottság az elmúlt napok­ban műsoros délutánt rendezett a hős koreai nép felsegélyezésére. Az előadást a városi békeharcbizottság küldöttjének beszédével nyitották meg, aki ismertette a népek béke­­harcának eredményeit. Arról is be­szélt, hogy az amerikaiak hogyan vonják ki magukat a fegyverletételi szerződés megkötéséből Koreában és hogyan akadályozzák e szerződés megkötését. A műsoros ünnepségen 370 lej gyűlt be a koreai nép felsegélyezé­sére. Az ünnepség megszervezésében szép munkát végeztek Kopac Gézáné, Vitályos Istvánná, Nemes Áron és még többen mások, a békeharcbi­zottság tagjai. Mózes István levelező ★ , 4 Értesítés A marosvásárhelyi Egyesített Kf­m a III. és V. körzetek számára nikai Kórház Gyermekhálózatának azonban Poliklinikája közli, hogy 1953. már­ hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt j­us hó 1-től a gyermekrendelések 11 és 2 óra között, időpontja részben megváltozik. Az kedden, csütörtökön és szombaton I-I II-, valamint a IV. és VI. körzet délután 3 és 6 óra között rendel, rendelési ideje továbbra is úgy, mint kedden és pénteken minden kör. Polcé­­­zetben egyaránt csak egészséges eset. Hétfőn, szerdán és pénteken dél-­csemők részére van rendelés. Ezeken után 3 és 6 óra között, a napokon sürgős esetekben az kedden, csütörtökön és szombaton ugyanott működő szolgálatos orvos délelőtt 3 és 2 óra között, látja el a betegeket. 3 Gyorsabb ütemet Ré­fen-rajonbarit a tavaszi mezőgazdasági kampány előkészítésében A tavaszi mezőgazdasági kampány sikere nagymértékben függ annak alapos technikai, szervezeti előkészí­tésétől, az agrotechnikai szabályok széleskörű alkalmazásától, valamint attól, hogy a néptanácsok végrehajtó bizottságainak mennyire sikerül ma­guk köré tömöríteni a dolgozó parasz­tokat annak a feladatnak a teljesíté­sére, amely a­­bőséges termésért ví­vott harcban reájuk hárul. Régen-vajon néptanácsának végre­hajtó bizottsága már 1952. december hónapban foganatosított egyes intéz­kedéseket a tavaszi kampány idejébe­­ni előkészítését illetően. Irányította a községek néptanácsainak vezetőségét, a gazdasági elöljárókat, hogy idejében hozzáfogjanak a szerszámok megjaví­tásához, a vetőmagvak előkészítéséhez és egyéb munkákhoz. Ezzel aztán úgy gondolták, hogy teljes mértékben biz­tosítva van az előkészítési munkák ütemes teljesítése. Sem a múlt év de­cemberében, sem 1953. január hónap­ban Régen-rajon néptanácsának vég­rehajtó bizottsága nem elemezte ki a tavaszi kampány előkészítésének me­netét, hanem teljesen a véletlenre bíz­ta azt. Ez a felelőtlenség, amit a veté­si kampány előkészítésében tanúsított, természetesen a munkák menetének teljes lazulását vonta maga után. Február 5-én a rajoni pártbizottság, ülése kielemezte a tavaszi kampány előkészületeit. Ezen az ülésen részt­­vett a rajoni néptanács végrehajtó bi­zottságának elnöke és aleltöke. A gyű­lés számos hiányosságot felszínre ho­zott, mind a szerszámok kijavítása, mind a vetőmagvak tisztítása és csí­­ráztatása terén. A Román Népköztársaság Minisz­tertanácsa és a Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1953-as ,évi ta­vaszi mezőgazdasági kampány előké­szítésének fokozásáról szóló határoza­ta újabb segítséget nyújtott. A határo­zatban foglalt feladatok alapján a ra­joni pártszervezet segítséget adott Régen-rajon néptanácsa végrehajtó bizottságának a munka jó megszerve­zésében. A kielemző gyűlés után kon­krét határozatokat hoztak a ■ hiányos ú­­­ágok kiküszöbölésére. A gyűlés után pedig a néptanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője, a technikusok, szá­mos esetben segítséget kaptak a rajo­ni pártbizottság részéről. Mindezek ellenére Régen-rajonban a mezőgazdasági munkák üteme nem kielégítő. Kádár Mihály elvtárs, a ra­joni néptanács mezőgazdasági osztá­lyának főnöke nem tette magáévá a kapott segítséget és nem dolgozott fe­lelőssége teljes tudatában. Az 1953. évi termelési tervek kiosztását— an­nak ellenére, hogy a határozat kihang­súlyozza annak nagy körültekintéssel való elkészítését — Régen-rajon köz­ségeinek végrehajtó bizottságai a leg­nagyobb felelőtlenséggel hajtották végre. Habár számos esetben felhívták Ká­dár elvtárs figyelmét az elkövetett hiányosságokra, az egyéni gazdasá­gok termelési tervét szétaprózva adták ki az egyes gazdaságoknak. Mátéi Ioán Iibánfalvi dolgozó parasztnak 1,51 hektár területre 12-féle, Mátéi Ni­­colaenak 0,14 árral rendelkező terüle­tén 3-féle, Traian Valeria görgény­­szentimrei dolgozó parasztasszonynak pedig 2,9 hektár földre a községi nép­­tanács végrehajtó bizottsága 12-féle terményfélét irányozott elő. Számos ilyen esetet sorolhatnánk fel, ami nem­csak a dolgozó parasztok munkáját nehezíti meg, hanem nemzetgazdasá­gunk szempontjából is káros. Régen-rajon néptanácsának végre­hajtó bizottsága a hibák tudomásulvé­tele után technikusokat, mérnököket küldött, hogy segítséget adjanak a hi­bák kiküszöbölésére. Marcus­b­an február 18-án Libánfalvára szállt ki, hogy a termelési tervek előkészítésé­ben és kiosztásában segítséget adjon. Egy órai „alapos“ munka után átment Görgénysz­il Imrére, hogy ott is hely­rehozza az esetleges elkövetett hiá­nyosságokat. Öt napi ottléte után az­zal tért vissza Régen-rajon néptaná­csához, hogy a termelési tervek kiosz­tásánál elkövetett mulasztásokat nem lehet kiküszöbölni. Nem csodálkozunk ezek szerint, ha Régen-rajon a tavaszi mezőgazdasági kampány előkészítésével hátul kullog. Február 24-én a kukorica vetőgépek, rajoni viszonylatban alig 30 százalék­ban, a triörök 20 százalékban, az ekék 54 százalékban voltak csak megjavít­va. Ugyanekkor a vetőmagvak meg­tisztítása 20 százalékban, a csírázta­­tási próba alig 5 százalékban volt végrehajtva. Ez a súlyos lemaradás részben a rossz szervezésnek és Ká­dár Mihály hibájának tudható be, aki felületesen kezeli a kapott feladatokat, amit egyébként saját maga is beis­mer. Kádár elvtárs nem úgy tekinti a ta­vaszi kampány előkészítésének mun­káit, mint olyan feladatot, amely óriá­si politikai és gazdasági jelentőséggel bír nemzetgazdaságunk szempontjá­ból, hanem úgy, mint halasztható fel­adatot. Ezt legjobban az a magatar­tása igazolja, amit a szerszámok kija­vításával szemben tanúsított. A tava­szi kampány előkészítésének munka­­tervében személ­y szerint vol­t megbízva a javítási központok felállításával minden egyes községben és faluban. Kádár elvtárs ezt a feladatot nem telje­sítette, elfoglaltságára hivatkozva. Régen-vajonban akadnak olyan köz­ségek, amelyeknek még ma sincs javí­tó központjuk, s ha van is ,azok nin­csenek ellátva a szükséges üzem­anyaggal. Nyilvántartásában, — ame­lyet a telefonjelentések alapján vezet — az áll, hogy B(Tesztelke községben három magtisztító központ működik. Valóban Beresztelke egyik utcájában egy tábla jelzi a magtisztító központ létezését, azonban ez nem működik, s a három magtisztító gép teljesen hasz­nálhatatlan­ állapotban áll. A község dolgozó parasztjai bármennyire is ele­get akarnának­ tenni pártunk határo­zatának, a néptanács végrehajtó bi­zottsága nem teremtette meg a techni­kai feltételt a vetőmagok megtisztítá­sára. Ugyancsak itt van két traktor­eke is, az ősz óta sárosan. Ettől elte­kintve, ha megkérdezzük Menyhárt Ferenc néptanácsi képviselőt, hogy a község mennyiben tett eleget a gépek és szerszámok kijavításának, azt a fe­leletet kapjuk: „nálunk százszázalék­­ban rendben van minden“. Hasonló hiányosságok még varnnak Régen-rajon községeiben. Ezek nagy mértékben akadályozzák: a mezőgaz­dasági kampány sikeres teljesítését. A fenti hiányosságok pedig mindaddig fennállanak, amíg Kádár Mihály elv­társ megelégszik a bürokratikusan összeállított jelentésekkel, nem ellen­­őrzi terepen a helyzetet és nem vál­toztatja meg a feladatokkal szembeni magatartását. Az 1953-as évi állami terv teljesíté­se Régen-rajon néptanácsának végre­hajtó bizottságára is fontos feladato­kat ró. Ezért annak vezetősége hala­déktalanul elemezze eddigi tevékeny­ségét a mezőgazdasági kampány elő­készítésére vonatkozóan, vonja fele­lősségbre Kádár Mihály elvtársat kö­zömbös magatartásáért, pártunk és kormányunk határo­zataival szemben tanúsított felelőtlenségéért. Chioreanu Sándor elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke ellenőrizze jobban az előkészí­tési kampány menetét, irányítsa a technikusokat, mérnököket, hogy szá­molják fel az eddigi hiányosságokat, és teljes lendülettel induljanak harc­ba a bőséges termésért. Csak így tud hozzájárulni Régen-vajon is népi de­mokratikus államunk megerősítésé­hez. ALMAÑAN JOAN

Next