Vörös Zászló, 1953. augusztus (2. évfolyam, 181-205. szám)

1953-08-01 / 181. szám

A marosvásárhelyi húsfeldogozó vállalat alapszervezetének július 28- ai gyűlésén Meszesi Bélának és Má­tyás Endrének a pártba való felvéte­li kérését tárgyalták meg és vették fel őket a tagjelöltek sorába. Az alapszervezet szem előtt tartva pártunk direktíváját a párttagjelöltek felvételével kapcsolatban, a párttagok alapos felkészítése után összehívta az alapszervezeti közgyűlést, amelyen megvitatták a két elvtárs felvételi kérését. A gondosan előkészített iratokból kitűnt, hogy a tagjelöltek a vállalat­nál kifejtett odaadó, szorgalmas mun­kájukkal érdemelték ki, hogy az él­csapat soraiba léphessenek. Munká­jukkal hozzájárultak a vállalat tervé­nek teljesítéséhez, magatartásukkal példát mutattak a vállalat többi dol­gozóinak. Az alapszervezet tagjainak a köz­gyűlésen elhangzott felszólalásaiból kitűnt, hogy alaposan tanulmányozták pártunk határozatát és direktíváját a tagjelöltek felvételével kapcsolatban. Szem elől tartva a direktíva pontjait éberen őrködnek pártunk sorainak tisztasága fölött és különös gondot fordítanak a párttagjelöltek minősé­gére. A hozzászólások alkalmával Józsa Anna rámutatott arra, hogy Mátyás Endre szervezeti életet él és komolyan tevékenykedik a kultúrmunka terén. Állandó kapcsolatot tart az alapszer­vezettel és a tömegekkel. Sokat olvas, igyekszik tudását átadni a többi dol­gozóknak is. A munkáját lendületesen és lelkiismeretesen végzi és mint agi­tátor mindenkor igyekezett a párttól kapott feladatoknak eleget tenni. Bodó László, a vállalat igazgatója hozzászólásában rámutatott arra, hogy Meszesi Béla is komoly munkát végez a vállalat keretében és ennek elismeréseképpen érte el azt, hogy a vállalat technikusának nevezték ki. Rámutatott arra, hogy széleskörű politikai munkát fejt ki a szakszerve­zet vonalán. Hiányossága, hogy keve­set tanul, nem fejleszti magát eléggé politikailag, de ugyanakkor azt is megmutata, hogy az alapszervezet sem adta meg a kellő segítséget ezen hiányossága kiküszöbölésére. Számosan szóltak még hozzá, akik szintén megmutatták az elvtársak pél­dás magatartását, kihangsúlyozva, hogy milyen feladatok hárulnak a párttagjelöltekre. Az alapszervezet egyhangúlag megszavazta Meszesi Béla és Mátyás Endre felvételét a párttagjelöltek sorába. Ezek után Mátyás Endre és Mesze­si Béla hálájukat fejezték ki azért, hogy ők is a munkásosztály élcsapa­tának soraiba léphettek. Ígéretet tet­tek, hogy az eddiginél még odaadób­­ban és még nagyobb lendülettel fog­nak dolgozni és maradéktalanul eleget fognak tenni feladataiknak. Az alapszervezetnek a jövőben arra kell törekednie, hogy alaposan fog­lalkozzék a párttagjelöltek politikai nevelésével, mert a gyűlésen felszínre került, hogy az elvtársak nem tanul­tak eleget, nem kaptak meg minden segítséget az alapszervezet tagjaitól. SIMÓ JÓZSEF Bvdogm&h Az alapszervezet párttagjelölteket vett fel VÖRÖS ZÁSZLÓ Az alapszervezetek fordítsanak nagyobb gondot a tagjelöltek felvételére Minden párttagnak feladata állandó­an erősíteni pártunk sorait és tisztelet­­ben tartani az RMP KV határozatát és direktíváját a párttagjelöltek felvé­telével kapcsolatosan. Erdőszent­­györgy-rajonban vannak egyes alap­szervezetek, mint a kelementelki kol­lektív gazdaságé, ahol az alapszerve­zet bárója szem elől tartja az ebből eredő feladatokat és igyekszik azok­nak eleget is tenni. Az alapszervezet minden tagja ta­nulmányozta a direktívát. Politikailag foglalkoznak a becsületes pártonkívüli dolgozókkal, aminek eredményekép­pen két tagjelöltet vettek fel. Azonban nem ez a helyzet a ravai kollektív gazdaság alapszervezetében, ahol a büró elhanyagolta a párttagje­löltek felvételének kérdését. Az alap­szervezet titkára, Izsák Vilmos, meg­elégedett azzal, hogy a direktívát és a határozatot alapszervezeti gyűlésen feldolgozták, de nem foglalkoztak a di­rektíva tanulmányozásával. Az alap­szervezet titkára a határozatot és a direktívát a fiókban őrizte és nem adta oda a párttagoknak tanulmányozás végett. Egyetlen párttag sem lett kon­krét munkával és feladattal megbízva. Nem törekedtek az alapszervezet tevé­kenységének megjavítására. Amikor a rajoni pártbizottság fele­lősségre vonta hanyag magatartásá­ért, az alapszervezeti titkár elfoglalt­ságára hivatkozva igyekezett a fele­lősséget magáról elhárítani. Hasonló hiányosságok merülnek fel a nagykendi kollektív gazdaság alap­­szervezeténél is, ahol Sütő Mihály tit­­kár ahelyett, hogy áttanulmányozná az alapszervezethez beadott tagjelölt­­felvétel iránti kéréseket, ajánlásokat, bezárva tartja azokat fiókjában és így hiába várják a párt soraiba belépni akaró becsületes dolgozók felvételük letár­gyalását. Ha a párt soraiba belépni akaró dolgozók megkérdik, hogy mi van a kérésükkel, Sütő elvtárs azt feleli: most nincs tél, hogy idő legyen az ilyen kérdésekkel foglalkozni. A rajoni instruktor többször felhívta Sütő elvtárs figyelmét helytelen maga­tartására és segítséget adott neki hiá­nyossága kiküszöbölésére, azonban Sütő elvtárs csak megígérte ezt, de az ígéret üres szó maradt. Ezeket a hiányosságokat a javai és nagykendi kollektív gazdaság alap­szervezete sürgősen fel kell számolja, hogy eleget tudjon tenni pártunk hatá­rozatának a párttagjelöltek felvételével kapcsolatosan. Tegyünk meg mindent a cséplési időszak megrövidítésére Tartományunkban az éghajlati vi­szonyok miatt később kezdenek neki a cséplésnek, mint a többi tartomá­nyokban, mivel az időjárás sokkal hű­vösebb és a csapadék sokkal bővebb.­­ A korán beálló őszi esőzések miatt a cséplés időtartama ugyancsak meg­rövidül. Minél később csépeljük el a ter­ményeinket, annál nagyobb a szem­­veszteségi veszély. A szemveszteség elkerülése végett minden igyekezetünkkel azon kell len­nünk, hogy a rendelkezésre álló csép­lőszekrények teljesítőképességét tel­­jes mértékben kihasználhassuk s ezál­tal a cséplés időtartamát lerövidít­sük. Hazafias kötelessége minden dol­gozó parasztnak, cséplőgép ellenőrnek, szerű felelősnek, hogy minden segít­séget megadjanak a cséplés helyes megszervezésére és mielőbbi elvég­zésére. A legelső feltétel az, hogy a cséplőcsoportok be legyenek szervez­ve. A cséplőcsoportokat a dolgozó pa­rasztok egymás közti megegyezés alapján létesítik és már a szérvre való hordást is úgy végzik, hogy az egy cso­­portba tartozók egymás után követ­kezzenek, hogy meglegyen a munka folytonossága. A cséplés minél rövidebb idő alatt való elvégzése érdekében alkalmaz­nunk kell a legnagyobb mértékben Bredjuk, szovjet cséplőgépész gyors­­cséplési módszerét. Ennek alkalmazá­sával nagymértékben , emelkedik a munka termelékenysége és csökken a holtidő. Bredjuk gyorscséplési módszerét minden 1.100 mm-nél nagyobb dob szélességű gépen alkalmazni lehet és alkalmazni kell, az alábbi szempontok figyelembevételével. A munkát úgy kell megszervezni, hogy az folytonos és állandó ritmusú legyen. A gépen két etető, két segéd­etető és két kévevágó dolgozik, akik ügyelnek a gép állandó és egyenletes etetésére. |*jr A cséplőgép mindkét oldalához asztagokat rakunk és úgy­­ jobb, mint a baloldali asztagról egyszerre táp­láljuk a gépet. Az asztagokat úgy kell méretez­nünk, hogy a gépnek egy helyben leg­alább egy napi munkája legyen. Ahhoz, hogy a Bredjuk cséplési módszert alkalmazhassuk a munka he­lyes megszervezésén kívül magán a cséplőgépen , is néhány kisebb ala­kítást kell alkalmaznunk, mely a kö­vetkezőkből áll: Az­ elevátor kupák számát 4—6 ku­pával kibővítjük, biztosítva ezáltal, hogy a kicsépelt mag fennakadás nél­kül jusson a kalászvágóba. A szalmarázó ládák minden második részecskéjét leszereljük, hogy a­­mag minél könnyebben ráhullhasson a fel­ső rázó asztalra. Ezen művelet elvég­zése főleg akkor szükséges, ha a ga­bona kissé nedves. A cséplőgép asztalát mindkét olda­lon i—1,5 m, szélességben megm­­gyobbítjuk. Tekintetbe véve, hogy a gép illan­­­dó terhelés alatt van­, különös gondot kell fordítanunk a csapágyak zsíro­­zására és ellenőrzésére, minden váltás alkalmával 10—15 perces szünetet kell tartanunk és a csapágyakat ala­posan be kell zsíroznunk, ügyelnünk kell arra, hogy a dob­kosarat ne szo­rítsuk nagyon össze, mert ez a hajtó­erő megterhelését, a szemtörést ered­ményezi. Ami a munka helyes megszervezé­sét illeti, itt a következőket kell szem­elől tartanunk. Tekintetbe véve, hogy a gép éjjel is dolgozik, biztosítanunk kell az állan­dó éjjeli világítást. A cséplőgép mindkét oldalához két­­két 5x25 méter asztagot rakunk. Az asztagokon 7—7 kévevágó dolgozik, akik egymásnak adogatják a kévéket. A kéve az asztagról a kévevágóh­oz ke­rül, aki a segédetetőnek adja és az az etetőnek továbbítja. Az etetőket, ké­vevágókat és segédetetőket óránként váltjuk. A szalma hordásához 8 embert osztunk be. A szalma kazalozását 10 ember végzi, a polyvánál 4, a zsákolásnál 4, és a mérlegnél egy munkás dolgozik, ehhez jön még egy traktorista és egy cséplőgépész. Igen fontos ezenkívül egy óragrafi­kon felállítása, melyre óránként vezet­jük az elcsépelt gabona mennyiségét, ezzel ellenőrizzük a munkát. Ne vonakodjon egyetlen dolgozó paraszt sem az éjjeli csépléstől, mert ezáltal, hogy hamarább csépelődik ki terménye, elkerüli a sz­emveszteséget. Minden dolgozó paraszt saját érde­kében kövesse a pártunk és kormá­nyunk által megszabott irányvonalat, mely a szemveszteség elkerülését, a munkálatok mihamarabbi elvégzését, a munkásosztály jobb ellátását bizto­sítja. MAJOR PÁL a Tartomént Néptanács Mezőgazdasági ügyosztá­lyának főmérnöke. Hová tűntek el a tartományi versenyzászlók Július 9-én a faleszállítás meggyor­sítására alakult tartományi verseny­­bizottság értesítette a Kézdivásárhely­­rajoni néptanácsot, hogy a tartományi versen­yz­ász­lót a rajon­­nyerte el. Ter­mészetesen ez nagy örömet okozott, hisz végre Kézdivásárhely-rajon is első lehetett valamiben a tartomány területén, persze ez a becsületes és odaadó munka árán és nem utolsó sor­ban a helyes politikai munka nyomán valósult meg. De a tartományi verseny­zászlót hiába várták, nem érkezett meg. A tartományi versenybizottság még mindig Régen-rajonná­ hagyta, holott ez a rajon már lemaradt ebben a versenyben, így a tartományi ver­senybizottság hanyagsága folytán Kéz­divásárhely-rajon még a mai napig nem kapta ra­g a zászlót. Ugyanígy jártak el a másik tartomá­nyi versenyzászl­óval is, amelyet a már kosfalvi kollektív gazdaság tagjai nyertek el. Június 21-én volt a verseny­kiértékelés és még 26-án nem voltak képesek arra, hogy leküldjék a zászlót jogos tulajdonosának. Miért van hát versenyzászló? Mindez csak a hanyagság jele mind­két tartományi versenybizottságnál. Ha a fent említett verseny­­zászlók még megilletik, egyik Kézdi­­vásárhely-rajont, a másik pedig a már­­kosfalvi kollektív gazdaságot, akkor ha­ladéktalanul küldjék el azokat jogos tulajdonosaiknak. Fejlődik a Csíkszeredai gyümölcsfeldolgozó üzem A Csíkszeredai gyümölcsfel­dolgozó üzem fennállása óta nagyon sokat fejlődött, gépesí­tették az üzemet. Újítások be­vezetése segítette az Üzem dol­gozóit a terv teljesítésében. Az utóbbi időben számos újítást vezettek be a termelésbe, ame­lyek meggyorsították a terme­lés ütemét. Sok munkaerő és anyagmegtakarítást értek el ez­által. Az újítók közt megemlít­hető Starosztai Menyhért, az üzem technikusa, aki minden képességét felhasználva igyek­­szik új módszereket bevezetni a termelés meggyorsítására Egyik bevezetett újítása az, hogy fá­radt gőzzel felmelegítenek egy készüléket, amelyben a befőt­­tes üvegek vannak, aminek se­gítségével teljesen kiküszöbölik az üvegek törését. Az újítás előtt 60—70 darab üveg tört el 8 óra alatt. Eddig kézzel vágták fel az al­mát, most egy al­lavágó készü­léket készítettek, amelyhez csak egy munkaerő szükséges és 70 százalékkal emelkedett a mun­ka termelékenysége. A készü­lékbe 8—10 kést is be lehet ál­lítani. A pálinkafőző osztályon egy új kazán beállításával 8 óra alatt 60—80 liter pálinkát főz­nek, míg ezelőtt csak 17—18 litert készítettek. Az újítással két munkaerőt szabadítottak fel. Másik újítás, amit az üzemben bevezettek, egy újfajta paszíró­­zó, amelynek segítségével az olajtartalmú gyümöcsmagvakból nagymennyiségű ipari olaj kivo­nása eszközölhető. Ezek az újítások nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy az üzem félévi tervelőirányzatát 164 szá­zalékban teljesítette. A szocialista versenyben szá­mos élmunkás emelkedett ki a Fesztivál tiszteletére, mint Pikó Julána, a pártalapszervezet titkára, Varga Mária, Bogács Veronka, Nagy Erzsébet, Antal Karolina, akik az élbrigád tag­jai, így harcolnak a Csíkszeredái gyümölcsfeldolgozó üzem dolgo­zói a terv idő előtti teljesítésé­ért, dolgozó népünk életszínvo­nalának emeléséért. ­ Új megvalósításokkal köszöntik tartományunk ifjai a VIT-et Ünneplőbe és virágdíszbe öl­töztetett fővárosunkban holnap megkezdődik a IV. Világifjúsági és Diák- Béketalálkozó. Az ifjú nemzedék békeakaratának eme hatalmas megnyilvánulásán a sárga, és fekete­, vörös és fe­hérbőrű fiatalok között ott lesz­nek hazánk ifjú békeharcosai is. Erről a hatalmas békemeg­nyilvánulásról hazánk boldog fiataljai a 102 ország ifjú kül­dötteivel együtt bátran sze­mükbe kiáltják a háborúra tö­rekvő imperialista köröknek: MI NEM AKARUNK HÁBO­RÚT! NEKÜNK BÉKÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK! A bukaresti IV. Világifjúsági és Diák­ Béketalálkozó abban az időszakban lesz megtartva, amikor az egész világ népei a bé­kéért küzdenek. A hazánk főváro­sában összegyűlt ifjak, tudva ezt, teljes erejükkel küzdenek a béke megőrzéséért, erőssé kovácsolásáért, hiszen a cél is, amiért összegyűltek a Béke és Barátság megszilárdítása. Az ifjúság békével a szívében jött Bukarestig, hogy minden tetté­vel és szavával ezt az útat egyengesse, s innen minden út a további még lendületesebb, fokozottabb békeharchoz vezet. Országunk ifjú küldöttei, akik részt vesznek a VIT-en, el fogják mesélni vendégeinknek, hogy hazánk minden táján, a Kárpá­tok magas bércei között meg­húzódó kis falvainkban, a Ma­ros-völgyében, a Bánság széles búzamezőin, vagy lent a bányák mélyén, egy nagy, nemes célért harcolnak ifjaink. A munka fegyverével­ harcolnak az egész dolgozó nép jólétéért, építik ha­zánkban a béke és szocializmus szilárd, megingathatatlan bás­tyáját. Hazánk üzemeiben, gyáraiban, valamint a földeken dolgozó if­júság testvéri szeretettel várja vendégül a 102 ország ifjú kül­dötteit. Erről a szeretetről be­szélnek azok a kimagasló ered­mények is, amelyeket országunk ifjúsága a Fesztivált megelőző hónapokban elért, üzemeink­ben és gyárainkban az ifjak széleskörű takarékossági moz­galmat indítottak a VIT méltó köszöntésére. E mozgalom által csupán tartományunk üzemei­­­ben, gyáraiban és kisipari ter­­melőszövetkezeteiben kiváló szép megtakarítási eredménye­ket értek el. Különösen jó eredményt tud felmutatni a marosvásárhelyi 806-os vállalat ifjúsága, akik egy hónap lefor­gása alatt összesen 5.786 lejt takarítottak meg. Ezt a megta­karítást úgy tudták elérni, hogy a hulladékokból, ócska anyagokból perselyeket, dugatt­tyukat, csavarokat és tengelye­ket készítettek. E mozgal­­­a azért szült ilyen és ehhez ha­sonló eredményeket, mert az IMSZ-tagok, akik megértették a mozgalom jelentőségét, nem­csak hogy résztvettek e moz­galomban, hanem élenjártak a takarékosságért folyó küzde­lemben és így az ifjúság széles tömegeit tudták mozgósítani. A VIT tiszteletére tartomá­nyunk üzemeiben és gyáraiban ünnepi műszakokat rendeztek az ifjak. Ebből az alkalomból kiváló termelési eredmények születtek. Eddig nem ismert eredményt ért el a marosvásár­helyi Autójavító-műhelyekben dolgozó ifjúsági motorszerelő­brigád, vagy a „Simó Géza11 bútorgyár ifjai, akik a tiszte­letnapon új eredményeket ér­tek el. Bernádh József ifjú él­munkás 150 százalékkal szár­nyalta túl előirányzatát, Sztroja János, szintén élmunk­ás ifjú 110 százalékkal termelt normá­ján felül. A vlahicai vasüzem­­­nél az ifjúmunkások 1865 lej ér­­tékű anyagot takarítottak meg. Az ünnepi műszak alkalmával 208 ifjú dolgozott, akik átlago­san 150—160 százalékban telje­sítették napi előirányzatukat. Hazánk ifjai, akik részt vesz­nek a VIT-en, beszélni fognak a külföldi ifjaknak arról a megtisztelő feladatról, amelyet a nagy Lenin így fogalmazott meg. . . bizonyos értelemben elmondhatjuk, hogy a kom­munista társadalom megterem­tésének igazi feladata éppen az ifjúságra vár. . Az ifjúság igazi ifjúi hévvel küzd, hogy valóra vá­ltsa Lenin­nek ezt a tanítását, hogy meg­­teremtse a szabad, boldog élet társadalmát, amelyben nem ret­tegnek a holnap bizonytalansá­gától, a szenvedéstől és nyo­mortól. Hazánk boldog, felszabadult if­­júsága biztos, határozott léptéte­ket halad az új társadalom építé­sének útján. Ebben a harcban együtt halad a román, magyar, szász, német és a hazánkban élő minden nemzetiségű ifjú, akik, bár különböző nyelven be­szélnek, eggyé forrasztja őket a közös cél. A szocializmus nagy építkezésein az ifjak ezrei dol­goznak, építenek. Az IMSZ- szervezetek feladata, hogy ne hagyják elaprózódni az ifjúság lelkesedését, lendületét, hanem fel kell karolják a dolgozó if­júság soraiból jövő kezdemé­­nyezéseket, hogy azokat a nagy ügy szolgálatába állítva hasz­nosítsák, s így nagymértékben hozzájáruljanak az ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez. LŐRINCZI ROZÁLIA

Next