Vörös Zászló, 1953. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1953-10-01 / 232. szám

A k­őrispataki ,,Simó Géza 5" kollektív gazdaság a szervezeti-gazdasági megerősödés útján 1952 tavaszán jelentős változás tör­tént a kőrispataki szegény- és közép­parasztok életében. A község becsüle­tes dolgozó parasztjainak egy része pártunk útmutatását, tanításait követ­ve új útra lépett és a helyi pártalap­­szervezet politikai tevékenysége, s a néptanács végrehajtó bizottsága szer­vező munkájának eredményeképpen önkéntesen, saját meggyőződésük alap­ján kollektív gazdaságot alakítottak. A tagok nehéz és kitartó munkájának eredménye már ebben az évben meg­mutatkozott, jobb termést értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ez magára vonta a kívülálló dolgozó parasztok figyelmét, akik közül még 1952 őszén számos család lépett be a kol­lektív gazdaságba, így a kollektivista családok száma őszire megnégyszere­ződött. A 100-nál több kollektivista család újult erővel kezdett munká­hoz, hogy gazdagítsa, erősítse a közös gazdaságot, növelje a termést és job­­bá tegye életét. Ebben a nemes igyeke­zetükben pártunk állandó segítségét élvezték. Kölcsönöket kaptak, a GTA gépeivel művelték földjüket. A 40 szá­zalékos előlegoszláskor Török Elek, harmadmagával 412 munkanapot tel­jesített, amiért 777 kg. gabonát és nagymennyiségű zabot, bükkönyt ka­pott. Még számos kollektivistát sorolhatnánk fel, akik munkájukért bőségesen részesedtek. ÚJABB GYŐZELEM A nyár folyamán a kollektív gazda­ságba befurakodott 4 szabotáló kulák tevékenysége napfényre került. Marosi Dénes, Birtalan Gergely, Antal K. Jó­zsef és Kapusi Dénes kulákok azon mesterkedtek, hogy akadályozzák a munkát a kollektív gazdaságban. Azon­ban a pártnevelte kollektivisták éberek voltak. Idejében leleplezték a kollek­tív gazdaság szétbomlasztására irá­nyuló aljas mesterkedéseket. A gyűlé­sen valamennyi kollektivista felhábo­rodással követelte a kulákok kizárását a kollektív gazdaságból. A kollektivisták megmutatták, hogy a pártalapszervezet irányításával ké­pesek minden akadályt elhárítani igaz útjukból, hogy összefogva dolgoz­zanak a bőséges élet biztosításáért A VETÉSI CSATÁHOZ idejében, felkészülve fogtak hozzá a kőrispataki kollektivisták. Most nem akadályozzák munkájukat a kulákok. Mindannyian lelkesen kezdték meg az őszi termények betakarítását. A párt­­alapszervezet irányításával a vezető­tanács igyekezett jól megszervezni az őszi vetési munkálatokat. Kocsis Mi­hály, a pártala­pszervezet titkára, a kommunistákkal együtt élen jár­­ a munkában. Példát mutatnak és politi­kai munkát végeznek a tagok között. A kollektivisták tudják, hogy ha pár­­­tunk és kormányunk határozata alap­ján, idejében végzik el a terménybe­­gyűjtést, az őszi­ vetést, akkor jövőben jobb, nagyobb termést érnek el. Az őszi terményeket szorgalmasan gyűjtik, hogy a gabonától megszaba­dult területet idejében előkészíthessék az őszi vetésre. Eddig több mint 2 hektár területről szedték le a napra­forgót. A nyári burgonyát teljesen be­takarították. Most végzik az őszi bur­gonya betakarítását. A vezetőtanács megtette az előkészületeket a kukorica­­begyűjtés zavartalan menetéhez. Gon­doskodtak arról, hogy a trágyázás el­végzésével feljavítsák a talaj termő­képességét. Földjük egy részét juh­trá­­gyával, más részét pedig istálló-trá­gyával javítják meg. Elvégezték a ve­­tőmnag tisztítását és csávázását. A GTA traktorai szeptember 24-ig a vető­szántás egyharmadát és a vetés egyötödét végezték el. FEJLŐDIK A MELLÉKGAZDASÁG Kőrispatak határa hegyes. A gabona kevesebb termést hoz, mint a sík te­rületeken. De ugyanakkor alkalmas állattenyésztésre. Szőlőt, gyümölcsöt lehet termelni, mert a községet körül­vevő erdős hegyek megvédik azokat a fagytól, hideg szelektől. A zöldelő me­zők, a vadvirágos erdőszélek s meg­annyi virágzó fa a méhek kedvelt le­gelőhelye. A pártalapszervezet irányí­tásával, a vezetőtanács kezdettől fog­va foglalkozik ezeknek a lehetőségek­nek észszerű kihasználásával, a mel­lékgazdaság kifejlesztésével. Pártunk és kormányunk határozatából megtud­ták, hogy ennek megvalósításáért még nagyobb segítséget kapnak. — Jelenleg 2,80 hektár direkt termő szőlőnk van, ami az idén jól fog jöve­delmezni, — mondja örömteli hangon Tamási József, a kollektív gazdaság elnöke és tovább beszél a mellékgaz­daság fejlesztése terén elért eredmé­nyekről. — Van 17 lovunk és 9 csi­kónk, 17 tehenünk és 16 növendékál­latunk, 9 malacos kocánk és 6 süldőnk. 158 juhunk van, aminek nagy része ci­­gája. Az idén 72 báránnyal növekedett juhállományunk. Juhainkat a község cigája berbécseivel keresztezzük, hogy feljavítsuk a fajt. Van 58 család mé­­hünk, amiből 18 család idei. Ebben az ■évben 400 kg. mézet szolgáltattak, s ebből 111 kilót értékesítettünk, a többit a munkanapok arányában el­osztottuk. — Szép eredményeket értünk el a zöldségtermelés terén is. Zöldpaszuly­­ból 12.000 lej és más zöldségből 4000 lej értékben árusítottunk. Tamási elvtárs az új ember jövőbe­látó hangján beszél mellékgazdaságuk további fejlesztéséről: „A tavasszal még 50 úr szőlőt fogunk ültetni. Sza­porítani fogjuk a tehén-, ló-, sertésál­lományunkat és tavaszra a juhok szá­mát 1000-re fogjuk kiegészíteni. Oda­jutottunk, hogy a meglévő istállók szükek az állatok számára. Építeni fo­gunk egy 60—70 állat befogadására alkalmas istállót, amihez a téglát és a­ cserepet már beszereztük, úgyszintén a faanyag nagy részét is. VAN MÉG HIÁNYOSSÁG IS — mondja Tamási elvtárs. — Csak most kezdtünk hozzá a munkaterv el­készítéséhez. Megszerveztük a brigá­dokat, de elhanyagoltuk a szocialista versenyt. Mindenesetre igyekezünk ki­javítani hibáinkat, hogy a munkát za­vartalanul végezzük. Valóban a befurakodott kulákok fe­lett győzedelmeskedett kollektivisták, fokozzák éberségüket az osztályellen­ség mesterkedéseivel szemben. A párt­­alapszervezetnek alaposabban kell fog­lalkoznia a tagok nevelésével. A veze­­­tőtanácsnak jobban meg kell szervez­nie és ellenőriznie a munkát. Használ­ják ki a helyi erőforrásokat, fejlesszék tovább gazdaságukat és most az őszi vetést a tagok aktív részvételével, az agrotechnikai szabályok alkalmazásá­val végezzék el, mert előttük is a ta­gok növekvő anyagi szükségleteinek ki­elégítése, kulturális színvonaluk eme­lése áll legfontosabb feladatként. LÁSZLÓ LAJOS Ma, október 1-én 15 éve annak, hogy megjelent az „SZKP történetének rövid tanfolyama", mely kivételes helyet fog­lal el a marxizmus-leninizmus kima­gasló alkotásai között. „Az SZKP tör­ténetének rövid tanfolyama" a m­arx­­izmus-leninizmus alapismereteinek nagy enciklopédiája, az a mindent át­fogó mű, melyben Sztálin, a forra­dalmi elmélet és a forradalmi gyakor­lat nagy mestere összefoglalta és köz­­kinccsé tette a Szovjetunió Kom­munista Pártjának gazdag tapaszta­latait. Az SZKP történetének sztálini összefoglalása lépésről-lépésre tárja fel a Szovjetunió Kommunista Párt­jának dicső útját, a múlt század 30-as éveiben megalakult kis marxista kö­röktől a kommunisták hatalmas párt­jáig, amely a látás első szocialista ál­lamának megalkotójává és vezetőere­­jévé vált. Az SZKP története rövid tanfolyama elméletileg összegezi azokat az óriási tapasztalatokat, amelyeket a párt, a munkásosztály valamennyi ellensége ellen, a cárizmus és a kapitalizmus megdöntéséért, a proletariátus dikta­túrájának megteremtéséért, s a szo­cializmusnak a Szovjetunióban való felépítéséért vívott harcban szerzett. Az SZKP története rövid tanfolyama az alkotó, cselekvő marxizmus zse­niális műve. Sztálin az „SZKP története rövid tanfolyama" 4-ik fejezetében láng­eszmén kifejtette a dialektikus és tör­ténelmi materializmus alapjait, s a tudomány és forradalmi gyakorlat leg­újabb eredményei alapján továbbfej­lesztette. A dialektikus és történelmi materializmus — hangsúlyozza Sztá­lin — a kommunizmus elméleti alapja. Sztálinnak a dialektikus és történelmi materializmusról írt művének legfon­tosabb sajátossága abban áll, hogy rámutatott a marxista filozófia és az SZKP forradalmi tevékenysége között meglévő mély összefüggésekre. Ez a mű hatalmas erővel mutatja meg, ho­gyan kell alkalmazni a marxista dia­lektikát a párt gyakorlati forradalmi te­vékenységében. Tudományosan bebizo­nyította, a kapitalista rend elkerülhe­tetlen bukását és a szocialista renddel való felváltását. Sztálin arra tanít, hogy a párt te­vékenységében a marxista dialektikától vezérelve mindig előre és sohasem hátra néz, mindig a haladóra, mindig arra veszi az irányt, aminek jövője van, arra, ami nő és fejlődik. A marxi dialektika felvértezi a pártot a társa­dalomfejlődés törvényeivel és meg­mutatja, hogy a termelőerők fejlődése társadalmasította a munkát, a tőkés társadalmi termelésnek ma már a tár­sadalmi tulajdonon alapuló szocialista termelő viszonyok felelnek meg. E marxista tételnek nagy jelentősége van a proletárdiktatúráért folyó harc­ban. „Az SZKP története rövid tan­folyamának" hatalmas jelentősége van az összes kommunista és munkáspár­tok harcában. E mű értékes tapaszta­latokat nyújt a kapitalista országok kommunista pártjainak az imperial­ista háborús gyújtogatók ellen, a bé­kéért és szabadságért vívott harcuk­ban. „Az SZKP története rövid tanfolya­mának" hatalmas jelentősége van a mi pártunk számára is. E mű az illegali­tás nehéz éveiben felvértezte a pár­tot és lehetőséget adott, hogy a párt helyesen tájékozódjon a stratégia és taktika, valamint a pártélet belső kér­déseiben. Az SZKP tapasztalatainak különösen nagy jelentősége van ma, amikor a szocializmus építése gyakor­lati kérdéssé vált országunkban. Az SZKP tapasztalatainak tanulmányozá­sa lehetőséget ad, hogy helyesen tá­jékozódjunk a szocializmus építésének minden kérdésében és, hogy megrövi­dítsük a szocializmushoz vezető utat. Különösen időszerű az a tapasztalat, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja az új gazdasági politika (NKP) megvalósítása terén szerzett. E tapasz­talatok alapján pártunk helyesen ál­lapította meg politikáját a három tár­sadalmi alakulat létezésének feltéte­lei között. Pártunk az iparosítás lenini-sztáli­ni tanítását alkalmazva szép eredmé­nyeket ért el. A népi hatalom éveiben ipari termelésünk volumenye jelentő­sen túlhaladta a burzsoá­ földesúri rendszer idején elért legmagasabb színvonalat. Új iparágak mint: traktor­­gyártás, elektrotechnika, kőolajipari felszereléseket gyártó és más ipar­ágak jöttek létre. . Hazánkban az új üzemek százai épültek, Marosvásárhe­lyen az „ENCSEL MÓR ÜZEM, stb. „Az SZKP története rövid tanfolya­ma" megmutatja, hogy a kollektivizáá­­­lás éveiben a párt, hogyan oldotta meg a hatalom kivívása után a proletárfor­­radalom legnagyobb feladatát: az el­aprózott parasztgazdaságok , nagyüze­mi gazdaságokra való átalakítását. A tapasztalatok felhasználásával hazánk­ban ma már közel 2000 kollektív gaz­daság és körülbelül ugyanannyi társu­lás létesült. Pártunk alkotó módon alkalmazza az SZKP, a szocializmus építése terén szerzett tapasztalatait. Ezt igazolja az RMP augusztus 19—’20-án megtartott bővített plenáris ülése is. A plenáris ülés megállapította, hogy az eredmé­nyek mellett pártunk és kormányunk gazdasági politikájában fogyatékossá­gok is voltak. Megmutatta, hogy túl­feszítettük az iparosítás ütemét, ami akadályozta a közfogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termelés kellő mértékben való növelését. Pártunk és kormányunk olyan helyreigazító intézkedéseket tett és tesz, amelyek felszámolják az elkövetett fogyatékos­ságokat. Az SZKP története arr­a tanít, hogy a dolgozó parasztság milliós tömegei­vel való tartós szövetség nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. E ta­nítás alapján, az augusztus 19—20-án megtartott bővített plenáris ülés ha­tározata megmutatta, hogy népi de­mokratikus rendszerünk politikájának központjában a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének ál­landó megerősítése kell, hogy álljon. A Nagy Nemzetgyűlés elnökségének törvényerejű rendeletei és a Minisz­tertanács határozatai elősegítik a me­zőgazdasági termékek termelésének emelését és ezáltal az árucsereforga­lom fokozását, ami a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének gazdasági alapját képezi. Az augusztus 19—20-i bővített plenáris ülésen elfogadott gazdasági intézkedések program­ja bizonyíték arra, hogy pártunk következetesen al­kalmazza azt a lenini-sztálini tanítást, hogy „a párt legyőzhetetlen, ha nem fél a bírálat és az önbírálattól, ha nem palástolja munkája hibáit és fo­gyatékosságait, ha úgy tanítja és ne­veli kádereit, hogy levonja a pártmun­ka hibáinak tanulságait, ha hibáit idejében helyre tudja hozni." Az SZKP története arra tanít, hogy kíméletlen harcot kell folytatni a párt ellenségei ellen, azok ellen, akik aka­dályozzák a bírálat és önbírálat szé­leskörű kibontakozását. Pártunk e ta­nítások­ alapján felhívja figyelmünket, hogy a legszigorúbban kell mindazok­kal szemben eljárni, akik a dolgozók bírálatát elfojtani merészelik. A bírálat és önbírálat széleskörű alkalmazására újból alkalom adódik, amikor sor ke­rül az augusztus 19—20-i határozatok­nak a párttagok és a dolgozók által való megvitatására. A bírálat és az ön­­bírálat és főleg az alulról jövő bírá­lat erősíti a párt kapcsolatát a töme­gekkel. Lenin már az új típusú párt megala­kítása idején kihangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentősége van a párt és a tömegek közötti kapcsolatnak. A­­je­len időszakban, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején, a­melynek meggyorsítása mindenek­előtt a tömegek alkotó tevékenységé­től, öntudatuk színvonalától függ — különösen nagy jelentősége van a tömegek között végzett politikai mun­kának. A pártszerveknek és szerveze­teknek rendszeres fölvilágosító mun­kát kell végezniük a párt politikájá­nak megmagyarázása érdekében. Az SZKP története és a szocializmusnak hazánkban való építése terén szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy a dolgozó tömegek minél jobban, minél mélyebben megértik a párt politiká­ját, annál tevékenyebben harcolnak a párt által kitűzött feladatok megvaló­sításáért. Az SZKP története arra tanít, hogy állandóan szem előtt kell tartani a dolgozók növekvő igényeit és szükség­leteit. Pártunk, a­ Sztálin által felfede­zett szocializmus alapvető gazdasági törvénye alapján, legfontosabb célki­tűzésének tartja a dolgozók szüntele­nül növekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek kielégítését. Ezen a tvén pártunk és kormányunk szép megva­lósításokat ért el. Az­­RMP KV augusz­tus 19—20-i bővített plenáris ülése elősegíti, hogy még jobban biztosíthas­suk a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. Nagy jelentősége van számunkra az SZKP tanításának a párttagság minő­ségéről, különösen m­a, amikor pár­tunkban tagjelöltek és új tagok felvé­tele folyik. Pártunk nem a tagok szá­mára, hanem azok minőségére helyezi a fősúlyt. Az alapszervezeteknek éberen kell őrködniök, hogy csak az arra érdemesek léphessenek be a pártba. A szocializmus építése számtalan kérdés megoldását követeli pártunktól. E feladatok megoldása megköveteli a párttagok és jelöltek, valamint a dol­gozók ideológiai és politikai színvona­lának állandó emelését. Minden párt­tag és becsületes dolgozó központi fe­ladata, hogy tanulmányozza az SZKP történetét. A párttagoknak és elsősor­ban a párt és állami kádereknek ala­posan tanulmányoznuk kell azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a szovjet nép az ipar, a mezőgazdaság fejlesztése, a nép életszínvonalának emelése terén elért. Az SZKP története rövid tanfolya­mának tanulmányozása megtanít ar­ra, hogy amilyen mértékben a párt és állami kádereink elmélyítik és elsajá­títják az SZKP gazdag tapasztalatait, olyan mértékben fogunk új sikereket aratni a párt megerősítése, gazdasági, társadalmi és kulturális téren, mert az SZKP tapasztalatainak elsajátítása forradalmi erőforrás, mely megerősíti országunk népének azt az elhatározá­sát, hogy továbbhaladjon előre, a Szovjetunió Kommunista Pártja pél­dája által megvilágított úton, a szo­cializmus felé. SIMON JENŐ SZŰCS SÁNDOR 11 éves az SZKP történetének rövid tanfolyama VÖRÖS ZÁSZLÓ Egy jól működő ARLUS-kör Az ARLUS- körök tevékenysé­gükkel a dolgozók széles töme­gei között népszerűsítik a Szov­jetunió nagyszerű eredményeit, az élenjáró szovjet munkamód­szereket. A marosvásárhelyi „Textila Mures“ ARLUS-köre egyike azoknak a köröknek, amelyek a legszebben járulnak hozzá a ro­mán és a szovjet nép testvéri barátságának megerősítéséhez. A kör vezetősége megtárgyal­ja azokat az új szovjet munka­módszereket, amelyeket vállala­tuknál alkalmazni lehet és eze­ket rendszeresen megvitatják a vállalat dolgozóival. Ezeknek a vitáknak az eredménye a terme­­lésben is megmutatkozik. A Zsand­arova-féle­­ módszer alkal­mazásával például a szövetke­zet dolgozói a­ munka termelé­kenységét az utóbbi időben 12 százalékkal emelték. A „Textila Muris“ ARLUS- körének több mint 620 tagja van .A tagok lelkesedv es ves­­zek részt az orosz­ nyelv tanulá­sában. A rövidesen beinduló í­j orosz nyelvtanfolyamra több mint 50-en jelentkeztek. S­en­­kívül működik második és har­madik fokú nyelvtanfolyam is. KISS MARGIT levelező 3 A dolgozók kéréseinek elintézése A vállalatok vezetőinek ajtaja mindig nyitva kell hogy álljon a dolgozók előtt, meg kell hall­­gatniuk az alulról jövő javasla­tokat, kéréseket és panaszokat. Az a vállalatvezető, aki meg­hallgatja a dolgozók kéréseit, bírálatait, támogatást kap ez­által feladata teljesítésében. Az a vállalatvezető viszont, aki el­zárkózik mindettől, bürokra­tikussá válik, elszakad a tö­megektől és nem tud megfelel­ni az egyre növekvő feladatok­nak. A gyergyóditrói barakküzem vezetői meghallgatják a dolgo­zók javaslatait, kéréseit és pa­naszait, s foglalkoznak azok el­intézésével. Több példa van er­re. Többek között Kedves Jó­zsef cirkulás és munkás azzal a javaslattal jött, hogy a cirkulát szereljék át középtengelyes meghajtásra, mert a jelenlegi helyén gyakran elszakad a szíj, vagy gyakran lecsúszik. A javas­latot megtárgyalták, Sajgó Jó­zsef igazgató szakvéleményt kért Ambrus Ferenc gépésztől és Vengricki József technikustól. A technikusok helyesnek találták a javaslatot, s azonnal rátértek gyakorlati megvalósítására. Kompot Ferenc gáteres rámpa építését javasolta a prizmák ré­szére, javaslata szintén meghall­gatásra talált. Megállapították, hogy a kért rámpa megépítésé­vel meggyorsul a munkamenet, javul a munkavédelem és két ember mukaerejét takarítják meg. Egyéni kérdésekkel is fordulnak a dolgozók a vezetőséghez. Sipos Józsefné kérésére, gyermekeit elhelyezték a napköziotthonban. Az igazgatóság intézte el az ügyét. Hompot Ferenc felesége: beteg volt, s szekeret kért az igazgatóságtól, amit azonnal meg is kapott. Mindezek kicsi és könnyen teljesíthető kérések, de azonnali elintézésük szorosab­bá teszi a kapcsolatot az üzem vezetősége és a dolgozók széles tömegei között. Hiba volt, hogy a gyer­gyóditrói szövetkezet nem gon­doskodott az üzem dolgozóinak téli zöldségellátásáról. Az igaz­gatóság azonnal irt a szövetke­zet vezetőségének és rövid időn belül megoldották ezt a problé­mát is. Ugyancsak az alulról jö­vő kezdeményezés és a panaszok meghallgatása eredményezte az üzemi kantin ellátásának meg­javítását is. Vannak jogos kérései a ba­rakküzem munkásainak, ame­lyeket az igazgatóság bizonyos okok miatt nem tud teljesíteni, megoldani, éspedig az, hogy nem látnak el mindenkit a kol­lektív szerződésben előírt mun­karuhákkal. Meg kell találni a megoldást e kérdés elintézésére is, mert pártunk szüntelenül arra tanít, hogy egyetlen dolgo­zónak se maradjon jogos kérése vagy panasza elintézetlen. Ezt kell szem előtt tartania minden igazgatónak és vállalatvezető­nek, hogy a tömegekkel való kapcsolatot kimélyíthessék.

Next