Vörös Zászló, 1954. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1954-03-02 / 50. szám
2 A cukorrépa termelés fokozásáért Az ukrajnai cukorrépatermelők az elmúlt évadban 10,000.000 kintállal több cukorrépát termesztettek mint 1952-ben, a köztársaság cukorgyárai pedig közel 3,500.000 lointállal több cukrot adtak az országnak, mint az 1952—1953-as évadban. 1954-ben a cukorrépavetéseket lényegesen kibővítik. A múlt év őszén a gép- és traktorállomások az egész vetésterületet 27—30 cm. mélyen szántották fel. Jelenleg ilyen területen folynak a hó megőrzésének munkálatai. A kolhozok készítik a trágyát és a műtrágyát, hogy a vetőmaggal egyidejűleg juttassák a talajba. 100.000 hektárnyi területen a műtrágyával együt lignit-hulladékkal is javítják a talajt. A tapasztalat bebizonyította, hogy ezáltal nő a terméshozam és a répa cukortartalma is emelkedik. Ukrajna híres cukor-répatermelője, Maria Gheta, a Szocialista Munka Hőse, jelenleg munkaversenyt kezdeményez, hogy hektáronként 1000 kintál répát termesszenek legalább I0 százalékos cukortartalommal. Fejlett agrotechnikai módszereket használva Maria Gheta, az utóbbi évtizedben minden évben 680 kintál cukorrépát termesztett hektáronként. Ez idő alatt sikerült a répa cukortartalmát 4 százalékkal emelnie. Maria Gheta kezdeményezését a köztársaság cukorrépatermelői melegen fogadták. (Agerpres, TASZSZ.) Sz Svjit kohozpcsosztok a bőséges termésért A r.r.gy Szovjet Haza területén, a gép- és traktorállomásokon, a szovhozókban és a kolhozfalvakban megkezdődtek, s javában folynak az előkészületek a tavaszi mezőgazdasági munkákra, az idei bőséges terméshozam biztosításáért. Az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak 1953 szeptemberi határozatai a mezőgazdaság további fejlesztésére és a mezőgazdasgi termékbőség megteremtésére, hatalmas munkalendületre ösztönzik a szovjet mezőgazdaság dolgozóit. A szovjet mezőgazdaság dolgozói fogadalmat tettek a pártnak és a kormánynak, hogy erejüket nem kímélve, mindent elkövetnek a mezőgazdasági növények hektáronkénti hozamának és az állattenyésztés termelékenységének növelésére azért, hogy tovább emelkedjék az egész szovjet nép jóléte, hogy szüntelenül fokozódjék a bőség az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok terén. A párt és a kormány minden segítséget megad a szovjet mezőgazdasági dolgozóknak, a kolhozparasztoknak, hogy eleget tehessenek a bőséges termés biztosításában reájuk háruló feladatoknak. A szovjet kormány a szakemberek és az újtípusú mezőgazdasági gépek tízezreit küldi a kolhozfalvakra, a gép- és traktorállomásokra, a szovhozokba. A szovjet mezőgazdaság az elmúlt évben 139.000 általános rendeltetésű traktort kapott, ezenkívül 18 ezer kapilstraktort, 41 ezer gabonakombájnt, 69 ezer tehergépkocsit, több mint 2 millió különböző mezőgazdasági gépet. A kolhozok és szovhozok 1913-ban több mint 6 millió kilogramm műtrágyához jutottak. Ugyanakkor a szovjet kormány az ipartnnt és a népgazdaság más ágaiból mintegy 11.000 mérnököt, több mint tízezer technikust, 104.000 agronómust és zoottechnikust küldött a GTÁ-kba dolgozni, hogy megfelelő segítséget adjanak a kolhozparasztságnak. ! ! Egy a honvidéki lolhol terve Rosztov tartomány Alexandrovszk-rajoni „Dzserzsinszkij“ mezőgazdasági artel kolhozparasztjai 1953-ban jó munkát végeztek. A kolhoz számos termelési ággal foglalkozik. A tavaly gabonából, állattenyésztésből, zöldségfélékből és szőlőből 6 millió 100 ezer rubel jövedelemre tett szert. A kolhozvagyon gyarapodását a parasztok odaadó munkája és az állam támogatása tette lehetővé. A kolhoznak 14.701 hektár földje van, amelyből 11.041 hektár legelő. Hogy a földeket a szárazságtól és a száraz szelektől megóvják, 368 hektár kiterjedésű védősávot intettek. A szántás, vetés, aratás majdnem teljes mértékben gépekkel történik. A gyümölcsösök, kertek és szőlők művelése 60—70 százalékban gépesítve van. Az állattenyésztő farmokon fejőgépeket, önműködő itatókat, stb. állítottajk be. A főbb mezőgazdasági munkák gépesítése jelentősen megkönnyítette a kolhozparasztok munkáját és növelte a terméshozamot. 1953-ban például az átlagos gabonatermés hektáronként 110 pad volt Az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi határozata a mezőgazdaság továbbfejlesztésére, széles távlatokat nyit a kolhozok és a kolhozparasztok előtt A „Dzserzsinszkij“ mezőgazdasági artel tervet készített 1954-re gazdaságának minden irányú fejlesztése érdekében. A terv szerint 1954-ben a kolhoz jövedelme 8 millió 100 ezer rubelre emelkedik. Hogyan akarja a kolhoz elérni a jövedelem ilyen nagyméretű növekedését? Elsősorban is a mezőgazdasági munkák pontos elvégzése útján. A tél beálltakor az őszi vetések nagyon szépek voltak. A tavaszi vetésekhez szükséges vetőmag teljes egészében biztosítva van. Nagyban gyűjtik az állati trágyát és azonkívül műtrágyáról is gondoskodtak. Minden remény megvan arra, hogy az idén hektárunkon 125 pad búza teremjen. Ez egymagában 500.000 rubellel fogja növelni az artel bevételét. A napraforgótermés növelése érdekében 1954-ben a napraforgót négyzetes fészkekbe vetik. A brigádok elvégezték a hó visszatartásához szükséges munkálatokat. Tavasszal a föld termőképességét műtrágyával fokozzák. A napraforgómagot vetés mlőtt káliumhipermangánoldatban áztatják. Mindez növeli majd a terméshozamot. Az állatállomány növelése céljából idejében gondoskodtak megfelelő takarmányról. Ebben az évben a kolhoz bevezeti a rendszeres halászatot a kolhozhoz tartozó mintegy 25 hektár kiterjedésű tóban. Ez lesz a kolhoz első halászatból eredő jövedelme. A kolhozgazdaság jövedelmének növekedése a kolhozparasztok anyagi jólétét is emeli. Ebben az évben a természetbeni és pénzbeli jövedelem 25—■ 30 százalékkal emelkedik a multévihez viszonyítva. Például Ulia Hudiakov pásztor családjával együtt 1953-ban 620 púd búzát, árpát és napraforgót, 220 púd zöldséget és dinnyét, nagymennyiségű bort, azonkívül takarmányt kapott a saját használatában lévő állatok tartására, valamint 9937 rubel készpénzt. 1954- ben a pásztor és családja jövedelme egyharmaddal növekedik. A „Dzserzsinszkij“ kolhoz parasztjai, a Kommunista Párt és a szovjet kormány gondoskodásától fellelkesülve, mindent megtesznek, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy a lakosságot bőségesen ellássák élelmiszerrel, a könnyűipart pedig nyersanyaggal. Az ugarolatlan földek búzavetésre való felhasználása A szibériai, kazahsztáni, a Volga és donvidéki kolhozok megkezdték az előkészületeket az ugarolatlan földek búzával való bevetésére. Mindenfelé kiosztják az ilyen földeket a tavaszi szántás céljára. A gép- és traktorállomásokon speciális traktorista brigádokat szerveznek, a gépállományt kiegészítik a szükséges felszereléssel. Például Kazahsztán nyugati vidékein, ahol ez évben legkevesebb 200.000 hektár ugarolatlan földet forgatnak meg, a gép- és traktorállomások 10— 15 lóerős Diesel traktort és mélyszántáshoz szükséges különleges ekéket kapnak. A következő két évben Szibéria, Kazahsztán a Volga és az Ural vidékein néhány millió hektár ugarolatlan és parlagon hagyott földet használnak ki gabonatermesztés céljaira. (Agerpres, TASZSZ.) VÖRÖS ZÁSZLÓ Készülődés a tavaszi munkákra A Lenínszki gép- és traktorállomás a donmenti Rosztov tartományban elsőnek fejezte be a traktorok, kombájnok és a többi mezőgazdasági gépek javítását. A javításokhoz szükséges alkatrészek előkészítését még a mezei munkák idején megkezdték. Most a gépészmérnök irányítása mellett egy olyan készülék előállításán dolgoznak, amely a négyzetes vetést önműködően elvégzi anélkül, hogy előzetes kimérésre lenne szükség. A gépjavítási munkák befejezése után a remontenszki GTA munkásai segítenek a kolhozparasztoknak. A Kirovo kolhoz részére kötélpálya berendezést, önműködő itatókat, villamos nyírógépet szegeltek fel. A tartomány többi gép- és traktorállomása ugyancsak készülődik a tavaszi munkákra. (Agerpres.) A Lvov-tartományi Radehovszkoje gép- és traktorállomásra szakemberek érkeznek. Köztük van G. I. Szluzsenikin, a lvovi gépgyár volt gépészmérnöke, akit nemrég a GTA főmérnökének neveztek ki, valamint A. I. Magorevics, a lvovi sokszorosító rádióállomás volt technikusa, aki jelenleg a GTA javítóműhelyének vezetője. A KÉPEN: A. I. Magorevics, G. I. Szluzsenikin és M. A. Vergan, a GTA legjobb kombájnvezetője. A Szovjetunió traktor- és mezőgazdasági gépgyártó üzemei a múlt évben számos új típusú traktort és mezőgazdasági gépet készítettek és bocsátottak a szovjet mezőgazdasági dolgozók rendelkezésére. .1 KÉPEK: A sztálingrádi „Dzserzsinszkij" üzem, mely nagy mennyiségben gyártja a „DT—54"’-es Diesel - ‘ traktorokat. Mezőgazdasági és állattenyésztési oktatás a kolhozban Írta: BENEDIKT GAVRILKEVICS a „Karl Liebknecht“ kolhoz agronómusa Iván Vladimirovics Micsurin, a térítészet nagy átalakítója, rámutatott arra, hogy a természettől nem várhatunk ajándékot, azt ki kell csikarnunk tőle. Sokat és kitartóan kell tanulnunk, hogy ezt elérjük. El kell sajátítanunk a mezőgazdasági és állattenyésztési ismereteket, meg kell tanulnunk minél jobban kihasználni a korszerű technikát. Kolhozunkban kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal kell megküzdeni. Gyakran vannak aszályos, szélviharos esztendőink. Mégis a gabona, az ipari növények, a főzelék- és zöldségfélék, valamint a gyümölcshozam évről évre növekszik. Hasonlóképpen emelkedik a köztulajdont képező állattenyésztés termelékenysége. Az elért sikerekben kimagasló szerepe van a mezőgazdaság szocialista irányításának, a mezőgazdaság kitűnő műszaki felszereléssel való ellátásának és a mezőgazdasági tudomány felhasználásának. A nagyarányú szocialista mezőgazdasági termelés magas mezőgazdasági képzettséget igényel. Ezért figyelmünk elsősorban is a kolhozkáderek tömeges kiképzésére irányul. 1950-ben, kolhozunkban hároméves mezőgazdasági állattenyésztési tanfolyamokat létesítettünk. Tavaly őszszel tucatszámra kerültek ki innen a szakemberek. Jelenleg ezeket a tanfolyamokat 76 kolhozdolgozó látogatja, anélkül, hogy rendes munkájukat megszakítanák. Tanulmányozzák a Biotechnikát (a mezőgazdasági növények és azok termesztésének technikáját), a talajtant, a gépesítés kérdéseit és az állattenyésztést. Nagy tudósok, mint Micsurin, Williamsz, Timirjazev és Liszenko munkáit, valamint a kolhoztermelés élharcosainak tapasztalatait. A kolhoz vezetőtanácsa minden kolhozdolgozó részére megteremtette a tanuláshoz szükséges előfeltételeket. A tanfolyam helyiségét jól berendezték, megvették a szükséges tanügyi felszerelést. A kolhoznak nagy könyvtára van. A tanfolyamon résztvevők számára beszerezték a tankönyveket, füzeteket és írószereket. A tanfolyamokon az előadásokat felsőfokú iskolát végzett szakemberek tartják, akik vagy a kolhoz tagjai, vagy pedig akiket az Ukrán SZSZK Mezőgazdasági Minisztériuma küld ki a kolhozba. A tanfolyam helyiségében, különböző gabona-, főzelék- és gyümölcsmintákat állítottak ki. Az egyes növények termesztését és a termesztés különféle módozatait képek és leírások mutatják be. Található itt maggyűjtemény is és a mezőgazdaság kórokozóit is bemutatják. Ábrák és kimutatások szemléltetik a kolhozban alkalmazott vetésforgó módszerét, a kolhozdolgozók élharcosainak munkamódszerét és mindegyik növényfajta termelésének hektáronkénti emelkedését. Mindez együttvéve növeli a kolhozdolgozók érdeklődését a mezőgazdasági tudomány elsajátítása iránt. A kolhozdolgozók nagy örömmel tanulnak.. Gyakran olyanok is részt vesznek a tanfolyamon, akik nincsenek is oda beírva. A tanfolyamok keretében rendszeresen tapasztalatcserét szervezünk, a szőlőművelők, a zöldségtermesztők és az állattenyésztők között. Például Szokolova brigádvezető előadást tartott a minél gazdagabb szőlőtermés eléréséért indított fejlett módszerekről. A kolhozdolgozók, tanáraik vezetésével különféle kísérleteket végeznek, a termelés szempontjából tanulmányozzák a fejlett állattenyésztési és mezőgazdasági módszerek hatásosságát. A gyakorlat megmutatta, hogy a palántádnak trágyával turfából készített cserepekben történő termesztése lényegesen hozzájárul a termelés növeléséhez. A négyzetesen vetett tengeri, napraforgó és burgonya jelentős mértékben emeli ezen növények hektáronkénti terméshozamát. Az agrotechnikai tanulmányoknak tudható be, hogy a kolhozdolgozók sikeresen alkalmazták a szőlőtőke gyors nevelésének módszerét a nem öntözött területeken, ami lehetővé teszi, hogy az ültetéstől számított harmadik évben már gazdag termést érjenek el. Ezt a termelési módszert számos ukrajnai kolhoz alkalmazta. A kádernevelés egyik fontos eszköze a mezőgazdaságban alkalmazott legújabb tudományos módszereket népszerűsítő tűznek bemutatása. Ezeket a filmeket egy agronómus vagy egy állattenyésztő magyarázata kíséri. Kolhozunk majdnem minden tagjaelvégezte a hétosztályos iskolát, hét pedig felsőfokú szakképesítést nyert. Mégis mindegyik újabb ismereteket igyekszik elsajátítani a természet átalakításáról. A szakkáderek segítségével a kolhoz bevezeti a termelésbe a fejlett agrotechnikai módszereket és eljárásokat. Kolhozunk évről-évre mind gazdagabb termést takarít be és az állattenyésztés mind nagyobb termelékenységet ér el, ami biztosítja a kolhoz és a kolhozdolgozók jövedelmének növekedését. A Szovjetunió Kommunista Pártja K. 13. szeptemberi teljes ülése határozatai kolhozunknak mind nagyobb lehetőséget nyújtanak a kolhoztermelés állandó fejlesztésére és a kolhozdolgozók anyagi jólétének emelésére. Igyekszünk minél jobban kihasználni ezeket a lehetőségeket, hogy hazánknak minél több mezőgazdasági terméket juttathassunk. (Agerpres)