Vörös Zászló, 1954. április (3. évfolyam, 76-101. szám)
1954-04-01 / 76. szám
Jól gondozzák traktoraikat A tavaszi nagy csata megkezdődött. A nyárádmenti domboldalakon KD 35-ös traktorok szántják a földeket. Majdnem minden nyárádmenti község határában hallhatjuk zúgásukat. Nyárádszeredában vagyunk. Az egyik, mezőre vezető úton a traktorok hangja után megyünk. A községtől balra levő mező egyik domboldalán meglátjuk a traktort, amint a fordulónál kapaszkodik. A frissen felszántott föld olyan, mintha veteményes kertnek készítenék elő. Jól megszántották, megboronálták. A föld közepén másfél méteres esik húzódik végig. — Még egy forduló s ezt is elvégeztem '■— kiáltja a traktorista, a föld végén álló dolgozó parasztnak. — Hogy dolgoznak a GTA trakctoristái, meg vannak-e elégedve velük — kérdezzük a dolgozó paraszttól.—■ Nem hallottam panaszt munkájukról. Az igazat megvallva, nekem is tetszik ez a munka — mondja. Még rövid pár mondatot váltottunk egymással, eközben a traktor kiállt az út közepére. A traktorista örömmel« kiáltotta: — Ezt is elvégeztem ! A traktor zuga se kihagyott, a 26 év körüli traktorista levette a motorház fedelét s a motor fölé hajolva a csavarokat vizsgálta. Miután elvégezte, elbeszélgettünk vele. Boldogan újságolta, hogy Nyárádszeredában nemsokára elvégzik a szántási munkálatokat, a kollektív gazdaság földjén sincs már sok szántani való. A munka jól halad, mert mi is erre törekszünk, vigyázunk a gépre, hogy jól működjön, ne álljon be üzemzavar. A beszélgetés továbbfolyt, megismerkedtünk a traktoristával, Ács Bélának hívják. Nagy szakértelemmel beszélt atraktorok karbantartásáról. — A gépre is úgy kell vigyázni, mint az emberre. Ha az ember megbetegszik, nem tud dolgozni, így van ez a géppel is. Ha nem viseljük gondját, hamar felmondja a szolgálatot. Éppen ezért esténként rendesen letörlöm a port, a traktorról, meghúzom a csavarokat, jól átvizsgálom, hogy nem folyik-e az olaj. Lezsírozom ott ahol kell, például a ventillátort, a kapcsolószekrényt, s a tollankat. Ezt a mindennapos 10 órai munka után rendesen elvégzem. Aztán reggel, mielőtt elindulnék ki a terepre, megnézem van-e elegendő üzemanyag. A kicsi motort megtöltöm benzinnel, a nagyot motorinával. A benzin betöltésekor vigyázok a szűrésre. Háromszoros szűrést végzek, hogy az üzemanyagot minden idegen anyagtól mentesítsem. Röviden ennyit mondott arról, hogyan gondozza traktorát. Talán még tovább is beszélt volna, ha nem jön a pont,azor, aki számbavette az elvégzett munkát. Aztán ketten elindultak tovább egy másik földdarabra szántani. A gépállomáson megtudtuk, hogy Ács Béla napi normáját rendesen túlteljesíti, ami traktora jó karbantartásának az eredménye. A nyárádszeredai gép- és traktorállomásnál Ács Béla nem az egyedüli, aki a tavaszi vetési csatában ilyen gonddal kezeli traktorát. Hozzá hasonlóan gondozza traktorát Tóth Ferenc is, mert tudja, hogy a jól gondozott traktor nemcsak neki, hanem sok dolgozó parasztnak, munkásnak biztosítja a jó termést, a kenyeret. Tóth Ferencet, a község másik felében találtuk meg. Olajos arca csillogott a napfényben, traktora ütemeisen vonult végig a felszántatlan, nagy földpásztán maga után hagyva a még keskeny, de egyre szélesedő, frissen szántott fekete földet. A traktor tetején piros zászlócskát lenget a szél. Tóth Ferenc olyan örömmel néz erre a zászlóra, mint a maga után hagyott, frissen szántott fekete földre. A föld végén, mikor fordulni készült, megállítottuk, hogy egyet-mást elmondjon nekünk munkájáról. Mielőtt még szóbaállt volna velünk, ő is levette a motorház fedelét, s gondos pillantásokat vetett a motorra. .Már ebből meg lehetett állapítani, hogy gondját viseli a gépnek. Miközben keze bent, a motor között tettvett, megkérdeztük tőle, hogy szeret-e traktorral dolgozni? — Lehet, hogy kikacagnak azon, amit most mondok, de higgyék el, hogy ez így van. Ha elszakítanának ettől a traktortól, fájna az nekem, talán még sírni is tudnék érte. Szeretem én, mert öröm dolgozni vele. Ezért is gondozom olyan szívesen. Elmondaná-e nekünk, hogyan tartja karban traktorát. — Röviden csak annyit tudok mondani, hogy rendesen megtisztítom, megolajozom, lezsírozom. Az oldalkuplung csapágyát naponta kétszerháromszor is bezsírozom. A traktor jól dolgozik, ha vigyáznak rá s az előírások szerint gondozzák. Ezért én az olajcserére is nagy gondot fordítok. Először is mindig jól kimosom a szűrőket, hogy ne kerüljön idegen anyag a motorba. Az olajat mindig olyankor engedem ki a motorból, amikor az meleg. Általában 50 óránként cserélem az olajat. A kartel mosását 8 liter motorinával végzem el, s utána töltök 6 liter tiszta olajat, majd a nagymotort meghajtatom 10 percig a kicsivel. Végül pedig leengedem a mosásra beöntött olajat. Mikor az jól kiszivárgott,, betöltöm a 18 liter tiszta olajat, amely szükséges a motor működéséhez. Ezzel biztosítom a traktor folyamatos jó működését elkerülöm az üzemzavart, növelem a traktor életét, a csapágyak sem romlanak olyan hamar. A fenti műveleteken kívül nagyon fontos, hogy rendesen kimossuk a levegőszűrőnél az alsó és felső szűrőt. Ez összesítve eredményezi a traktor zavartalan jó működését azt, hogy normámat rendszerint túlhaladom. A nyárádszeredai GTÁ-nál nemcsak Ács Béla és Tóth Ferenc gondozzák ilyen szeretettel traktoraikat, még sokan vannak hozzájuk hasonlók. Itt van például Mohai Dezső, aki március 13 óta vezeti a KD 35-ös traktort (azelőtt stabil motorokkal járt), s mégis jól dolgozik, normáját átlag 150 százalékban teljesíti s naponta 50—65 lejt is megkeres. Van eset rá, amikor napi munkája után még 84 lejt is kap. A jó traktoristák között lehet felsorolni Bodi Istvánt, aki a tavaszi kampányban elsőnek ment ki a mezőre szántani. Szervátius Helmat, Bencze István, Laczkó István, Csergezán Mártont, akik vállalták, hogy a gépállomás sztahanovistájának teljesítményét 3 százalékkal túlhaladják. Ha ilyen szeretettel gondozzák gépeiket, akkor vállalásukat sikerül teljesíteni. A nyárádszeredai GTA-nak a tavaszi vetési csatában ilyen jó harcosai vannak, akikkel biztos a győzelem. Az ilyen harcosok közössége még Giegzi Győzővel is meg tudja szerettetni a traktort, aki a jövőben jobban vigyáz arra, hogy ne veszítse el annak alkatrészeit. Levelezőink írják a tavaszi munkáról RIGMÁNY dolgozó parasztjai kihasználva a kedvező tavaszi időt, végzik a tavaszi vetést. Már eddig elvégezték a tavaszbúza és zab vetését. Ebben a munkában Csipán Gyula párttag ,Veress Árpád, Balogh Sándor dolgozó parasztok jártak élen. Gsiszér Sándor és Veress Endre dolgozó parasztok traktorral szántották meg földjüket és jól előkészítették a vetésre. A vetéssel pá■rhúzamoslallt, végzik a gyümölcsfák takarítását és új szőlősterületek beültetését is. Miután megkapták a len vetőmagot, a len termesztésére szerződést kötő dolgozó parasztok megkezdték annak vetését. Már eddig 1,20 hektárt bevetettek. VERESS ÁRON levelező + BORDOS község néptanácsának végrehajtó bizottsága a pártalapszervezet irányításával, képviselőket, IMSZ tagjókat, valamint a nőbizottság tagjait bevonta az agitációs munkába, hogy a község dolgozó parasztjait a tavaszi vetés elvégzésére mozgósítsák. A felvilágosító munkának megvan az eredménye, a községben javában folyik a szántás, vetés. Több dolgozó paraszt, köztük Bálint, Aladár, Asztalos, Béni IMSZ-tagok zabvetésüket már elvégezték. A kulákok nyíltan szabotálják a tavaszi vetést, így Kedei Pálné, Hadnagy József, Hegedűs Márton kulákok még nem vetettek. Hegedűs Márton kulák azért nem vásárolt tehenet, hogy szabotálja a tavaszi vetést. A néptanács végrehajtó bizottságának oda kell hatnia, hogy a kulákok is végezzék el a vetést. Nagygyűlésen leplezze le a kulákok mesterkedéseit. BARABÁS JÓZSEF levelező vörös zászló. Harcban az életért Az orvostudomány egyik fontos kérdése, megtalálni, hol van a vírus betegségek kórokozóinak termelési helye, ahonnan azok kiindulva időnként embereket és állatokat pusztító járványokat idéznek elő. A vírusok kizárólag a sejtek élő protoplazmájában , tudnak elszaporodni. A vírus betegségek kiállása után a vírus rövid időn belül eltűnik a szervezetből. Nincsenek vírus gazdáik, mint a baktérium gazdák bakteriális betegségek esetében. A vírusbeteg szervezetből a külvilágba jutott vírusok is rövid időn belül hatástalanná válnak. A vírusok időnként mind az emberek között, mind az állatvilágban hatalmas pusztítást végeznek, így például az első világháború 6 millió ember életét követelte, de az azután következő úgynevezett „spanyol influenza“ szerte a világon 30.000.000 áldozatot szedett. Vagy talán ismertebb példa az a pusztítás, amelyet a szárnyas pestis egy-egy baromfi udvarban, illetve sertés pestis a sertések között végez. Az évek hosszú sora alatt több tudós és orvos tettefel a kérdést, hol vannak a vírusok járványmentes időben? Ivanovics György, magyar tudós most megjelent könyvében szintén felteszi a régi kérdést: hol van az influenza vírusa és általában a többi betegségek vírusa járványmentes időben? Erre a rendkívül nagyjelentőségű és fontos kérdésre adott választ hazánk egyik lelkes professzora, Vendég Vince, a marosvásárhelyi fül-, orr- gége klinika doktora. A vírusos megbetegedések kórokozói a növényekben tanyáznak, a növényekben termelődnek, hogy majd számukra kedvező alkalommal újabb és újabb támadást indítsanak az emberek és állatok élete ellen. ★ Az ember első pillanatban úgy érzi, hogy nem is üvegházba lépett, ahol a kor a tavasz ellenére is, tavaszi és nyári növények élnek, hanem pusztító járványok, gyermekaparalízis, rákbetegség, kanyaró, szárnyas és sertés pestis járvány, sttb. világába. A tarka, foltos vírusbeteg növények szomorú képet nyújtanak és Vendég Vince professzor mégis olyan boldog, arca mosolyra derül, amint belenéz a nagyítóüvegbe — milyen szép tünetek, milyen szépen tűnik el a klorofil — mondja és figyelmesen nézi beoltott növényeit. Hat éve figyeli ezeket a növényeket, hat év alatt vájjon hányszor mondta el — milyen szép tünetek, milyen szépen hal ez a klorofil? — Ha csüggedt volt, idejött ebbe a kicsiny üvegházba. Volt idő, mikor úgy érezte, hogy nem tudja bebizonyítani állítását, hogy nem lesz elég bizonyíték arra, hogy választ adjon az orvostudománynak egyik fontos kérdésére. A dohányon, paradicsomon, káposztán és más növényeken megjelenő vírusos tünetek azonban biztatták — jó úton haladsz professzor — és a professzor tovább kutatott, tovább vizsgálgatott s nem kétséges: győzött! Fogságban tartja a fertőző betegségeket okozó vírusokat. Arra a paradicsomra, melyet kezében tart, gyermekparalizis van ráoltva, a polcon bokrosodó dohányba penfigusz virus tanyázik. Ez a vírus az emberi testen hólyagos kiütéseket okoz és néhány izap atett kioltja az életet. A távolabb lévő tarka, foltos képet mutató növények tüneteit a rákbetegség vírusával idézte elő. Még ártalmatlanok ezek a vírusok, de később, mikor emberi és állati szervezetbe kerülnek emberről-emberre, állatról-állatra jutva egyre súlyosabb betegséget idéznek elő. Vendég professzor leteszi a kezében lévő növényt, tekintetével végigsiklik a kis üvegházon, szinte simogatja ezeket a fertőzött növényeket. Féltheti is, hat évi munkájának eredményei. Sokan kérdezték, hogy mi vezetett arra a gondolatra, hogy a vírusos megbetegedések kórokozóinak gyűjtőhelye és tenyészhelye a növényekben van. Erre a feltevésre a gyakorlati élet megfigyelése vezetett rá. 20 éves orvosi tevékenységem alatt többször észleltem, hogy a népies gyógykezelés céljából megnedvesített dohánylevéllel alkalmazott párakötés után sokszor alakultak ki különböző vírusos megbetegedések. A második világháború végén leveles dohánnyal foglalatoskodva két hét múlva magam is vírusos megbetegedést kaptam. Akkor még nem tulajdonítottam nagy fontosságot ennek a kérdésnek, mert nem volt kellő felkészültségem, de később hasonló példákat tömegével láttam és hallottam, s közelebbről kezdett érdekelni a dolog. Azóta összesen 100 emberi és állati vírusbetegség vírusát tenyésztettük ki növényeken, köztük olyanokat is, amelyekről gyanítottuk ugyan, hogy vírus a kórokozója, de ezt határozott módon eddig nem sikerült bebizonyítani, ilyen például a rákbetegség, a pikkely sömör, penfigusz, stb. Vendég Vince professzor viruskutatásai nemzetgazdasági szempontból is nagyjelentőségűek. Elméleti és gyakorlati jelentőségük ma még beláthatatlan. A növényen kitenyésztett sertéspestis virus például nagyon jól felhasználható ennek a hatalmas pusztításokat végző járványnak a megelőzésére . Ha a növényen kitenyésztett sertéspestis virusl oltunk állatokat, az előcsoport enyhén betegedik meg, de védettséget szerez a vírussal szemben. Természetes úton a sertéspestis járvány úgy alakul ki, hogy a táplálékkal elfogyasztott vírusaz állatban elszaporodik. A nö-■ vényi vírussál fertőzött Mlatitt H k csak enyhén betegedik meg, de a vele együttélő átlatok, amelyek a növényi 3 vírussal fertőzött átlát orrváladékával és vizeletével fertőződnek, már súlyosan megbetegednek, nagy százalékban elhullnak. A professzor további kutatása alatt ■ kidolgozta azt is, hogy általában a ■ többi vírusok is annál veszélyesebbek és annál pusztítóbbak, mennél többször mennek át egyik emberről a ■ másikra, illetve egyik állatról a másikra. A vírusbeteg növényről is átvihető a betegség egészséges növényekre. A leveleken kóros tünetek jelennek meg, klorofil elváltozás, szövet elhalás. A szél, amikor ezeket a növényeket meglengeti, érintkeznek az egészséges növényekkel és így a fertőzés továbbterjed. Nyáron és tavasszal, valamint ősszel a rovarok is terjesztik a fertőző vírusokat. De hogyan marad fent egyik évről a másikra a vírus, amikor a növények télvíz idején elpusztulnak? Úgy, hogy a vírus behatol a gumókba és a magba, például krumpliba, vagy paradicsomba. Ezeket a magvakat tavasszal elvetik, de már ekkor viruval fertőzött növények kelnek ki. A növényekből a fertőző virus az emberi vagy állati szervezetbe, azok elfogyasztása útján kerül. — Az eddigi kutatásod eredménye az — mondja a professzor elvtárs, — hogy most már tudjuk, hol van a vírusok tenyészhelye s ez lehetővé teszi majd, hogy kidolgozzuk a vírus járványok megelőzését, illetve leküzdését. Ez még hosszabb kutatás eredményeként válik lehetővé. A kórbonctani intézetben laboratóriumi állatokon máris folyik a kísérletezés. Itt már vannak olyan állatok, amelyeket a vírussal fertőzött növények présnedvével oltottak be. Egy ilyen egeret fel is boncolnak, kiveszik a borsószem nagyságú kis metrót, a szivet és a halvány rozst.H a szinte időt tüdőn még nem látszik semmi elváltozás, felbontják az agyburkot és kiveszik az agyvelőt, itt sem látszik kóros elváltozás. Ezután felbontanak egy olyan egeret, melyet már a fertőzött egér agyvelejéből készült váladékkal fertőztek. Ennek az egérnek a tüdején már kóros elváltozások látszanak. A másodszor beoltott egér agyvelejével fertőzik a következő egészséges egeret, ez már súlyosan megbetegszik, így kísérleteznek a vírussal fertőzött növények présnedvéből készült folyadékkal, azt is vizsgálják, hogy milyen erős a vírus hatása. Vendég Vince professzor egy nagyszerű felfedezés sikerének hajnalán áll. A kísérletezés sikerei azonban még sok munkát igényelnek, sok bizonyító érv szükséges ahhoz, hogy rá lehessen térni az immunitás kidolgozására. Az a szerény környezet, ahol a professzor dolgozik azt bizonyítja, hogy a felsőbb szervek nem tulajdonítanak kellő fontosságot kutató munkájának. A professzornak a kísérletezésre sok felszerelésre, állatra és növényre van szüksége. Nincs megfelelő helyiség, nem elég az üvegház, amelyet ezelőtt öt évvel deszkából építettek. Meg kell nézni a lehetőségét annak is, hogy munkatársakat bocsássanak rendelkezésére, mert hat év óta, klinikai elfoglaltsága mellett, egyedül végzi e nagyjelentőségű kutatást. Nem igényel nagy összegeket, kis akarattal meg lehet oldani. A kutatás és kísérletezés eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy nem lesz hiábavaló költség. Márpedig, ha nem lesz hiábavaló, akkor minden lehetőt el kell követni a siker érdekében. Vendég Vince professzor nemes célért küzd és ezt tudja, de éppen ez a tudat és a párt által nyújtott segítség az, amely munkájában a sikerhez vezeti. A nemes cél mindig győzött és ezúttal is győzni fog. LAJOS ANTAL VENDÉG VINCE professzor elvtárs az üvegházban munkaközben Útjavítási akció eredménye Csík-rajonban A Csík-rajoni néptanács végrehajtó bizottsága a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának az utak javításával kapcsolatos felhívására elhatározta, hogy megszervezi az akciót az utak és hidak kijavítása, a sáncok kitakarítása érdekében. Március 22-ig a következő eredményeket érték el: 2.110 fuvaros 2.205 köbméter kavicsot és követ hordott az útszakaszokra, amelyet 676 dolgozó eltérített; ezenkívül 157 köbmétert terítettek el még az ősz folyamán a csomókba lerakott kavicsból, ezt a munkát szintén a fent említett 676 dolgozó végezte el, elvégeztek 38 folyóméter hídjavítást. A csikkarcfalvi dolgozó parasztok egy új hidat építettek és 1.772 méter hosszú sáncot kitakarítottak. Az útjavítási akció megszervezésében a csikszentmihályi néptanács végrehajtó bizottsága érte el a legszebb eredményt. A néptanácsi képviselők és a néptanács mellett működő nőbizottságok komoly felvilágosító munkájának eredménye volt, hogy a 3 napos akció alatt 710 fogatot mozgósítottak, melyek 474 köbméter kavicsot hordtak ki a javításra került útszakaszra. Voltak azonban olyanközségek is, amelyek egyáltalán, vagy csak nagyon kevés mértékben vettek részt az utak javításában, így Tusnád községben a néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Botár Orbán nemcsak az IFBT-től kapott segítséget nem használta ki, hanem a kapott utasításokat sem közölte a néptanács titkárával. Így történt meg, hogy az IFBT-től a segítségükre érkezett fogatokat a néptanács titkaira semmiről sem tudva, visszaküldte. Mikor a rajoni néptanács felelősségre vonta az elnököt, azt felelte, hogy „úgy sem tudtunk volna munkát végezni, mert fagyos volt a föld“.