Vörös Zászló, 1954. augusztus (3. évfolyam, 180-203. szám)

1954-08-01 / 180. szám

PARTÉIET A Marosvásárhely-rajoni pártbizotság irányítja a termény betakarítási kampányt A rajoni pártbizottság a jelenlegi északban egyik fő feladatának te­­szi az alapszervezeteket úgy irányí­­ni, hogy azok a széles dolgozó tö­mbeket az aratás, tarlóhántás, csép­­i idejében és jó feltételek közötti végzésére mozgósítsák. Az RNK Minisztertanácsa és a Ro­­ni Munkáspárt Központi Vezetésé­­nek 1954 május 20-i határozata során a rajoni pártbizottság akció­­nkatervet készített, amely azokat feladatokat foglalja magába, ame­­­k hozzájárulnak a határozat idejé­­n és jó körülménye­k közötti vég­­tajtásához. A munkaterv alapján összehívott tivaü­lésen megvitattuk a Minisz­­tanács és az RMP KV határozatát, aktivaü­lésen részt vettek a párt­­tömegszervezetek aktivistái, az aszervezetek titkárai, a községi­­tanácsi elnökök és gazdasági fele­­­k, a kollektív gazdaságok és me­­zgazdasági társulások elnökei, vala­­nt a GTA és állami gazdaság ve­­ri. A rajoni pártbizottság utasította az a szervezeteket, hogy nyílt alap­­övezeti gyűlésen — amelyen részt­­ezne­k az összes párttagok, tömeg­­övezetek vezetői, az agitátorok, fa­­jság szerkesztőbizottságok tagjai, pártonkívüli aktíva, valamint a kép­­elők, s amelynek megszervezésé­­n rajoni pártbizottság is segít­­et ad, — ismertessék a Miniszter­ács és az RMP KV határozatából alapszervezetekre vonatkozó fel­­i­tokát. A nyílt alapszervezeti gyűlések az alapszervezetek megkezdték .„fizikai tömegagrációs munkát, agitátorok megbeszéléseket tartot­­t választókerületekben, vagy gyü­­sket szerveztek a kultúrotthonok­­, a kollektív gazdaságok vörössar­­ban. Ezeken a gyűléseken ismer­ek dolgozókkal, kollektivisták­ és a társult tagokkal a határoza­tason! pártbizottság irányította propaganda- és agitációs osztályt, s az agrotechnikai módszerek élő­inek, a növényápolás, aratás, tan­­intás szakszerű elvégzése jelentő­ének ismertetésére szervezzen meg­­téléseket. E célból vasárnapon­­t a legjobb mérnökök és technika­­megbeszéléseket és előadásokat hottak a dolgozó parasztoknak. A rajoni pártbizottság bürójá­ju­­s 20-án körzeti gyűléseket szerve­­, amelyeken résztvettek az alap­keretek titkárai, a községi népta­­n elnökei. Ezeken a gyűléseken nézték a mezőgazdasági munkák készületeit és megvitatták azokat isadatokat, amelyek az aratás, csép­­begyűjtési munkálatok jó körül­­ttek közötti elvégzésében a párt­vezetők és néptanácsok előtt áll­rajoni pártbizottság a határozat­­jelenése után, elemezte a rajoni tanács végrehajtó bizottságának VARGA JÁNOS a rajoni pártbizottság első titkára —­— a nyári mezőgazdasági munkák elő­készítésével kapcsolatos tevékenysé­gét és határozatokat hozott a mun­kák megjavítására. A rajoni pártbizottság idejében in­tézkedett, hogy a cséplőgépeket, va­lamint más mezőgazdasági gépeket kijavítsanak és a cséplőgépeket a szé­rűkre szállítsák. Ezen a téren azonban komoly hiányosságok vannak. A gépe­ket kijavították, de azok nagy részét még nem szállították ki a szérűkre, hogy megkezdhessék a cséplést, holott erre megvan minden feltétel. Ezért a hiányosságért személyesen Kacsó Fe­rencet a rajoni néptanács elnökét terheli a felelősség, mert nem vonta idejében felelősségre Czire Já­nost, a mezőgazdasági osztály fele­lősét, hogy nem tett meg mindent a cséplőgépeknek a szérükre való szál­lításáért. A rajoni pártbizottság intézkedett a szérűk megszervezéséről. Rajonunk­­ban 330 szérűt jelöltek ki, amelyből tizet villamosítanak. A községekben és falvakon, állami és kollektív gazda­ságokban és mezőgazdasági társulá­sokban meghatározott terv alapján nappali és éjjeli őrséget szerveztek az egész betakarítási és cséplési idő­szakra. A rajoni pártbizottság irányította az IMSZ rajoni bizottságát, hogy mozgósítsa az IMSZ- és pionírszer­­vezeteket a kalászgyűjtési munkála­tok sikeres elvégzésére. A rajoni pártbizottság nagy fon­tosságot tulajdonított a szocialista és hazafias versenyek megszervezésének. Rajonunkban a „Május 1“ állami gazdaság dolgozói szocialista verseny­re hívták ki tartományunk összes ál­lami gazdaságait, a karácsonfalvi kol­lektív gazdaság, valamint a mező­ménesi mezőgazdasági társulás tag­jai pedig rajonunk összes kollektív gazdaságainak és mezőgazdasági tár­sulásainak tagjait. Bergenye község dolgozó parasztjai hazafias verseny­re hívták ki rajonunk egyénileg dol­gozó parasztjait. A felhívásokat nagygyűlésen vitatták meg. A rajoni pártbizottság mozgósítja a rajoni versenybizottságot a szo­cialista és hazafias versenyek rend­szeres kiértékelésére. Vannak kollektív gazdaságok és községi néptanácsok mellett működő versenybizottságok, amelyek rendszeresen, hetenként érté­kelik ki a szocialista és hazafias ver­senyeket mint Csibakáposztásszent­­miklós, Ka­rác­sánfalva, Gálfalva köz­ség, ahol az alapszervezetek is komo­lyan foglalkoznak a verseny politikai irányításával. Azokban a községekben, ahol az alapszervezet a politikai tömegagitá­­ció módszereit felhasználta, a dolgo­­zók nevelésére és mozgósítására, mind a tavaszi, mind a nyári mező­gazdasági munkálatokban élenjárnak. Gálfalván július 21-én megkezdték az árpa cséplését, elsőnek Bustya Fe­renc dolgozó paraszt csépelt. Hason­ló jó munkát végeznek a mezőberge­­nyei községi alapszervezet, az udvar­falvi, karácsonfalvi, csibakáposztás­­szentmiklósi kollektív gazdaságok alapszervezetei, valamint a haraszt­­kereki, meggyesfalvi és a vajdaszent­­iványi mezőgazdasági társulások alapszervezetei, amelyek jól megszer­vezték a mezőgazdasági munkálato­kat, s ennek következtében élenjár­nak. Vannak alapszervezetek, amelyek nem fordítottak elég gondot a politi­kai tömegmunkára, aminek következ­tében hátulkuh­ognak a mezőgazdasá­gi tömegagitációban. A mezőmadarasi, marosszentannai kollektív gazdaság, valamint a nyárádtői községi alapszer­vezetek lebecsülik a politikai tömeg­­agitációs munkát, nem képezik ki az agitátorokat. A rajoni pártbizottság a betakarítá­si és cséplési kampány jó megszerve­zése érdekében a rajon területét köz­ségcsoportokra osztotta fel, minden csoportért egy bárótag felel. A párt­bizottsági tagok és aktivisták ellen­őrzik és segítik a községek és falvak alapszervezeteit és koordonáló bizott­ságait a cséplési időszak alatt a munkák jó megszervezésében és leve­zetésében. A mezőgazdasági kampány meg­szervezésében elért eredményeink mellett hiányosságaink is vannak. Az egyik főhiányosság, hogy a cséplé­s és tarlóhántás nagyon el van maradva. Az alapszervezetek és a néptanácsok sürgősen intézkedjenek a cséplés és tarlóhántás ütemének meggyorsításá­ért és időbeni elvégzéséért. Az alapszervezetek végezzenek szé­leskörű politikai tömegagitációs mun­kát a szemveszteség nélküli betakarí­tás biztosítására. Ennek érdekében hetenként képezzék ki az agitátorokat az időszerű feladatokról, hetenként cseréljék a fan­újságcikkeket, amelyen népszerűsítik az élenjáró dolgozó pa­rasztokat, serkentsék a hátulkullogó­­kat és készítsenek karikatúrákat a szabotáló kulákok leleplezésére. Füg­gesszenek ki mozgósító jelszavakat, amelyek a dolgozó parasztokat az aratás, a cséplés és beszolgáltatás idejében való elvégzésére mozgósít­ják, a szérükön szervezzék meg az agitációs munkát, az újságolvasást, s tájékoztassák a dolgozókat a belföldi és nemzetközi eseményekről. Minden vasárnap szervezzenek kultúrműsorral egybekötött gyűléseket, ahol a népta­nács elnöke jelentést ad az elvégzett munkáról, s népszerűsítik az élenjáró dolgozó parasztokat. A pionírok ad­janak virágcsokrokat az élenjáróknak. Bírálják meg a hátul kullogó dolgozó­kat. Az alapszervezetek harcoljanak a forradalmi éberség fokozásá­irt, hogy az osztályellenség esetleges aknamun­káját meghiúsítsák. Szováta kultúréletéről a Magyar Autonóm Tartomány­ok legnagyobb fürdőhelyén, Szova­­, a szakszervezeti „klub“, munkaj­k szerint dolgozik. Elsősorban is 100 könyv áll a pihenő dolgozók lelkezésére. Ezenkívül a „A mi üvesboltunk“ is minden hónapban eljesíti könyveladási tervét k­ülönböző összejöveteleket tartanak,­­ beszélitek Szováta fürdő történt­­­is, máskor különböző betegségekről szok gyógykezeléséről A fürdő vén­éit a politikai eseményekről is m­ár tájékoztatják. A fürdőn több­­i termelésben kitűnt munkás tölti hadságát, a szakszervezet ezekkel elvtársakkal és más fürdőző vendé­kes találkozót szervezett, ahol a­z őrök beszéltek a munkamódszere- s és új életükről.­öbb ízben szerveztek ének- és szak­i versenyeket, amelyekben örömmel élt részt a fürdő vendégei is. Nem adt el a könyvismertetések és h­o­­ni estek szervezése sem. Nagy siker­kirándulásokat szerveztek a fürdő önböző nevezetes helyeire. Legna­­gb számban a sportversenyeken vek részt, így szerveztek sakk, labda, futball, asztalitenisz ver­őket stb.­­Hirdet, hogy dolgozóinknak még­­­nesebben teljen a pihenő szabad­­ik, felkeresik a legjobb kultúr és ész csoportok. A napokban nagy r­éssel nézték végig a bukaresti „Teatrul Estrada“ Trio Iosefin együt­tes szereplését. Sok tapsot kapott a sztálinvárosi CFR dolgozók kultúr­­együttese. Most várják Bukarestből Barbu Lautaru, Emil Gabrie, Maria Lazaretu művészeket. A nyaraló vendégek kultúrigényeinek fokozottabb kielégítése és szórakozta­tására néhány nap múlva felavatják a szabadtéri színpadot. Tehát élénk kultúratét van Szovátán. Azonban nem lehet azt mondani, hogy hiba nincs. Erre a kérdésre a bukaresti „Auto Transport“ egyik dolgozója mutat rá. Az elvtársnő egy hete, hogy a für­dőn tölti szabadidejét, ezeken a napo­kon pedig a következő észrevételei vol­tak a kultúrmunkát illetően: „Pihenni jól lshet, az ellátás bősé­ges és jó, szórakozni is lehet és még­is hiányzik valami. Vegyük csak pél­dának a mozit. Ülünk nyugodtan és nézzük a filmet. Egyszer csak sötét lesz, majd tudtunkra adják, hogy a villany elromlott. Vagy egy másik eset, amikor a filmnek csak az elejét és a végét mutatják be. Zenét csak a hang­szórókon keresztül hallgathatunk, de ez is úgy szól, mintha berekedt volna. Faliujságtáblát is láttam, de plakát van reá ragasztva. Hogy a tartomány­ból jött volna kultúrcsoport?... erről nem tudok“. Amint az elmondottakból kitűnik, te­hát nincs minden rendben Szovátán, úgy gondoljuk, hogy a különböző vál­­lalatok és intézmények elfeledkeztek arról, hogy Szováta egy igen fontos helyet foglal el hazánk dolgozóinak pihenésében és éppen ezért nagyobb gondot kell rá fordítani. Vegyük csak példának a Kolozsvári Filmelosztó Központot. Miért küld olyan filmeket, amelyeknek csak az első része és a vége van meg, vagy miért küldi 2—3 nap késéssel a filmeket? A nyárádsze­­redai „Electro-Gaz“ nem tudta már eddig elintézni a villanykérdését, a te­lep megerősítését, hogy kiküszöbölje a dolgozóknak a villany világítással kap­csolatos elégedetlenségét. A Magyar Autonóm Tartomány szakszervezeti tanácsának pedig feltesszük a kérdést: miért nem akarja, hogy tartományunk népi szokásait, kultúrtevékenységét megismerjék a Szovátán nyaraló dol­gozók is? Ugyanis ebben az évben csak 3 kultúrcsoportot küldött Szová­­tára. A Tartomány Szakszervezeti Taná­csának a jövőben nagyobb gondot kell fordítania a szovátat kultúrálét műkö­désére. Gondoskodnia kell a villany végleges megjavításáról, a filmek pon­tos küldéséről és jó minőségéről. Ugyanakkor rá hárul az a feladat, hogy tartományunk különböző kultúr­­csoportjait­­ úgy irányítsa, hogy azok kultúrműsort adjanak a szovátai nya­ralóknak. ,VÖRÖS ZÁSZLÓ Testnevelés és sport Hogyan készült fel a marosvásárhelyi „Lokomotiva“ az őszi fordulóra? A tavaszi idény befejezése után, a játékosok szabadságon voltak. Június 28-án 14 napos tengeri üdülésre men­tek, de itt is naponként különböző könnyebb erőnléti mozgásokat végez­tek. Július 15-én megkezdték a rendsze­res munkát és az idő rövidségére való tekintettel naponként tartottak erőn­léti és labda edzéseket. A vezetőség, hogy a csapatot for­mába lendíthesse, két barátságos mér­kőzést kötött le, július 24-én Szatmá­­ron a „Progresul“ és 25-én Nagybá­nyán a „Metalul“ B. ligás csapatok­kal. Eredmények: Szatmáron 5:1 Nagybányán 1:0, mind­kettő a „Loko­motiva" javára. Szemtanuk véleménye szerint a csa­pat Szatmáron kitűnően játszott, egy­séges volt, nagyszerű húzások és fő­leg gólra törők voltak az akciók. Nagybányán fáradtság jelei mutatkoz­tak a csapatnál, de mégis így is a na­gyobb gólarányú győzelmet, csak a bányai játékosok erős, sokszor a dur­vaságig menő játéka akadályozta meg. A kísérők megállapítása szerint, igen örvendetes az akarás és főleg az a szellem, ami a játékosok körében ural­kodik. Szinte teljesen eltűnt a nézet­­eltérés a játékosok között. Nem történt kilengés, hanem a segíteni akarás, az elvtársias szellem mutatkozott meg. Tehát, amint láthatjuk, a csapat ve­zetősége és játékosai mindent elkövet­tek azért, hogy az őszi főfordulón, az előttük álló nem éppen könnyű fela­datokat sikeresen oldják meg. Hogy a csapat valóban sikeresen szerepeljen az őszi fordulóban, hogy a múlt évek része, a kiesés elleni küz­delem, ne fordulhasson elő, a csapat­nak szüksége van a közönség segítsé­gére, biztatására. Közösítsük ki sora­inkból az olyan elemeket, akik egyes rosszul sikerült húzások után, felelőt­len kiabálásaikkal idegessé teszik a játékosokat. Csíki edzőnek, elsőrendű feladata a csapat erőnlétének feljavítása, hogy a játékosok képesek legyenek 90 percen át megállni helyüket, hogy a Nagybá­nyán tapasztalt fáradtság jelei meg­szűnjenek. SIMON JÓZSEF 3 Hiányosságok a „Lázár Ödön“ vállalatnál továbbá 6.000 darab féltéglát, amit Horbach főkönyvelő aláírására adtak ki, s amelyet szintén nem számláz­tak, így tehát hivatalosan nem lehet megállapítani, hogy ezek a mennyi­ségek valóban a néptanácsnak lettek-e átadva. A vállalat helytelen vezetésének tu­­lajdonítható, hogy a beruházási ter­veket nem megfelelő megfontoltság­gal készítik el. Így például az üveg­gyár kibővítése és több megkez­dett munka folyik, amelyeknél a to­vábbi beruházásokat a városi népta­nács leállította. Ezekért a hiányossá­gokért a vállalat vezetőségen kívül felelősség terheli a­ városi és tarto­mányi néptanács végrehajtó bizottsá­gát is, mert a beruházás kérdését teljesen az illetékes osztályra hagy­ták. Ami a vállalat jövedelmezőségét illeti, a vállalat általában nyereség­gel dolgozott a múlt esztendőben is és 1954-ben is. Azonban 24 egysége közül 10 vesz­teséggel zárt. Veszteséggel dolgozik a téglagyár, cserépedénygyár, tűzálló­­edénygyár, kerámia- és konfekciós üzem, a szövődé, üveggyár, szappan­gyár, mészégető, kereskedelmi malom és javító­műhely. Mindez a március 31 -i mérleg alapján. A mészégetésnél a kevésbbé célszerű felszerelés kö­vetkeztében lényegesen több kezelési költséget fizetnek, mint amennyit az áru megbír. Ugyanakkor magasabb fekbért fizetnek a vagonkirakások­nál, mint a normák, s emellett sok fekbért is fizetnek. A múlt év eredményeit vizsgálva, az tapasztalható, hogy a vállalat jö­vedelmezősége a veszteséggel dolgozó üzemekhez viszonyítva hanyatlott. E hiányosságokért a vállalat veze­tősége mellett felelősség terheli a párt­­alapszervezet vezetőségét és a váro­si pártbizottságot is. Nem adott az alapszervezetnek olyan segítséget, hogy az képes legyen összekötni a po­litikai munkát a gazdasági kérdések­kel. Olyan párttagok, mint Löbl Sándor, Olasz Béla, Demeter Sándor, s mások, akik ugyan tudtak volna segíteni az alapszervezetnek ilyen irányban, takargatták a fennálló hiá­nyosságokat. Az alapszervezet nem élt azzal a jogával, hogy ellenőrizze a vállalat igazgatóságát. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy egész sor hiányosság merüljön fel, s a vállalat ne fejlődjék olyan mértékben, aho­gyan ezt a lehetőségek biztosították és ahogyan ezt az RMP KV 1953 augusztus 19—20-i bővített plenáris ülésének határozata megszabta. A vállalat vezetősége a pártalap­­szervezet politikai irányításával és se­gítségével számolja fel hiányosságait, hogy teljes mértékben megfelelhessen azoknak a követelményeknek, amelyek A marosvásárhelyi „Lázár Ödön" vállalat dolgozói a városi pártbizott­ság irányításával számos megvalósí­tást értek el a közszükségleti cikkek termelése terén, az RMP KV augusz­tusi plenáris ülése határozatainak meg­jelenése óta. A „Lázár Ödön“ helyiipari vállalat termelési tervét értékben számítva a második évnegyedben 108,9 százalék­ban teljesítette, a munka termelékeny­sége értékben pedig 17 százalékkal emelkedett a tervben előirányzott egy munkáshoz viszonyítva. A vállalatnál az elért eredmények mellett még számos hiányosságot ta­lálunk. Ezek között egyik legnagyobb, hogy a határozatok végrehajtását nem ellenőrizték kellőképpen. Nagy hiba, hogy a vállalat vezető­sége nem ismerte fel a fotopapírter­­mék-részleg üzembehelyezésének nem­zetgazdasági fontosságát, nemtörő­dömséggel és rosszindulatúan kezelte ezt az ügyet és ezzel majdnem az üzem elsorvasztását idézte elő. Ami a vállalat által gyártott ter­mékek értékesítését illeti, itt is hiá­nyosságok vannak. Az ipari vállalat termelvényeit kizárólag a szocialista kereskedelem útján értékesítheti. A „Lázár Ödön“ vállalat azonban nem így tett, hanem meg nem engedett körülmények között, nylon esőkabá­tokat, gyermek nylon kabátokat, szö­vetet, fejkendőt adott el egyes egyé­neknek, alkalmazottaiknak, néptaná­csi tisztviselőknek s a minisztérium egyes tisztviselőinek. A fenti hibákért elsősorban Löbl Sándor igazgatót ter­heli a felelősség. Éberség hiányának tulajdonítható, hogy a vállalat vezetősége olyan hibá­kat követett el, hogy egyes termé­kekből, mint például a húsfeldolgozó tízem termékeiből, kizárólag a vál­lalat tisztviselőinek és egyes népta­nácsi alkalmazottaknak adott el, méghozzá csupán önköltségi áron, hozzáadva még egy százalékot. A vállalatnál a készáru kezelése nem történik a törvényes előírásoknak megfelelően. Sem az anyagnyilvántar­tási kartotékon, sem a beérkezési vagy kiadási utalványon s máshol sincs leszámozva és hitelesítve az áru. Ez a helyzet visszaélésekre ad alkal­mat. Az anyag rendszertelen kezelé­séhez hozzájárul az is, hogy a népta­nács részéről, személyesen például Varga András, vagy Minor Dánieltől kapott egyszerű telefon- vagy­ szóbeli utasításra, a vállalat vezetősége kü­lönböző célokra kiutalásokat eszközöl, amit aztán rezsiköltségben számol el. Ezek a körülmények alkalmat adnak a vállalat vezetőségének, hogy töb­bet helyezzen kiadásba, mint amennyi valójában volt, így például az igazga­tó és a kereskedelmi osztály aláírásá­ra 12.500 darab téglát és cserepet két a dolgozó nép igénye velük szám­adtak ki, amelyet nem számláztak le,­ben támaszt.

Next