Vörös Zászló, 1954. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1954-09-01 / 204. szám

A régeni IFET dolgozói a tűzifaleszállítás meggyorsításáért Gráma Domokos, a pártalapszerve­­zet titkára nemrég hosszasan elbe­szélgetett Illyés Lajos igazgatóval és a szakszervezet elnökével. A beszél­getés célja a tű­zi­falesz­állítás meg­gyorsítása volt. Az IFET munkásai nem felejtették el az 1953—54-es hosz­­szú, erős telet, a nagy havazásokat, amelyek a szállítást megbénították. S hogy nem felejtették el, azt azzal is bebizonyították, hogy igyekeznek megelőzni a hasonló eseteket: jóval az idei tél beállta előtt az összes tű­zifát le akarják szállítani a raktá­rakba. Ez a beszélgetés és az ezt kö­vető mozgósító, szervező munka ered­ményes lett. A pártalapszervezet irá­nyításával a szakszervezet és az IMSZ igyekezett megmagyarázni a dolgozóknak, a döntőknek, közelítők­nek, traktoristáknak és szállítóknak, hogy milyen fontos ebben az időszak­ban az ütemes, fokozott munka. A munkások megértették, hogy minden köbméter fa lenni az erdőben teher, feladat, amit le kell szállítani, ami­től meg kell szabadulni, amit meg kell oldani, de lent, a faraktárban már örömet, egy elért győzelmet je­lent. Ezt nemcsak a kitermelésnél dol­gozó munkások értették meg, hanem az IFET valamennyi tisztviselője és alkalmazottja is. Az augusztus 23-át megelőző hetekben önkéntesen dolgoz­tak azért, hogy a tüzifaleszállítást meggyorsítsák. Még reggel négy óra sem volt, de az erdőmunkásokkal együtt a kisva­­sútnál már ott lehetett látni Mátis Albert káderest, Pásztor Sándor, Cri­­șan Leon tisztviselőket és másokat. Nemsokára elindult az első vonat az üres kocsikkal az erdőbe, hogy rövid idő múlva megrakottan térjen vissza.­­ Az idén nem hagyjuk, hogy a fővárosi üzemek munkásai ragyoskod­­janak — mondotta Gráma bácsi, az „önkénteseknek“, mire azok még na­gyobb lendülettel kezdtek dolgozni s egyre gyűlt a sok tűzifa a rakodó rámpákon s a nagyvasútnál.. Az ön­kéntes dolgozóknak a „hivatásos" er­dőmunkások igyekeznek példát mu­tatni, hiszen sok ember várta a kéz alá való rönköt. Gliga loan, igazság szerint csak kisegítő, de úgy hordta traktorával a fát, hogy példát muta­tott mindannyiuknak. A szovjet „KT 12“ traktorral nemcsak 9 vagy 10 köbméter, hanem egyszerre 15 köb­méter rönköt is lehúzott a rámpákig. Az előző napokban napi előirányzatát 75 százalékkal túlteljesítette, de most még ennél is többet akart adni. Kü­­­lös József pedig, a hazai gyártmányú „KD 35“ traktorral mindenáron utol akarta érni a „KT 12“-eseket és a megszokottnál jóval több rönköt von­tatott le egyszerre. Külös József nem­csak ezeken a napokon dolgozott ilyen serényen. Szorgalmának állandóságát igazolja az is, hogy mindig ezer lejen felül keres. Július hónapban például 1370 lejt kapott munkájáért. Hozzá hasonlóan dolgozott Farkas János traktorista és a többiek. Azonban a fát nemcsak szállítani, hanem vágni is kell. A fadöntés ma sokkal könnyebb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Villanyfűrésszel és más köny­­nyebb szerszámokkal dolgoznak a fa­­döntök. A villanyfű­részt és a többi szerszámokat is gondosan kezelni kell. Kancsek Sándor fiatal, alig 19 éves, IMSZ-tag, de munkájával pél­dát mutat mindannyiuknak. Egyszer­re két gépész helyett jól dolgozik. Szigorúan takarékoskodik az anyag­gal, július hónapban több mint 3000 lej értékű olajat és más gépkenő-, va­lamint nyersanyagot takarított meg. A lelkes, hazafias munkában nem maradtak le a kisvasúti szállítók sem. Forwalt Joan mozdonyvezető, Hossu Vasile fűtével csúcsteljesítményt ért el az önkéntes szállítás napján. Buciu Zaharia ifjú kommunista módjára dolgozott, mint IMSZ titkárhoz Ülik, példát mutatott az IFET minden ifjú dolgozójának. Még nem tette le a mozdonyvezetői vizsgát — amire most készül — de mint lakatos, na­gyon jól ért a mozdony vezetéséhez és így a szállításnál dolgozott. A lelkes munka, a sok kéz összefo­gása nyomán olyan szállítási ered­ményt értek el, amilyenre hosszú idő óta nem volt példa. Az önként vállalt munkának nemcsak az lett az eredménye, hogy igen nagy mértékben megjavították a tűzifale­­szállítás helyzetét, hanem ezáltal 20 ezer lej megtakarítást értek el. A több mint 800 űrméter tűzifa, amelyet ön­kéntes munkával szállítottak le, máris kiosztásra kerül a „Combustibili fa­raktáraiban. Azért, hogy a július hónapban elért 107 százalékos tűzifakitermelési és le­szállítási tervet augusztus hónapban túlszárnyalják, szükséges, hogy a pártalapszervezet irányításával és a szakszervezet bevonásával szervezze­nek hasonló akciókat, mivel az első példák azt bizonyítják, hogy komoly eredményük van. Az erdőkitermelésnél dolgozó munkásoknak nemcsak köz­vetlen termelési feladatuk, hanem egyben hazafias kötelességük küzdeni, hogy idejében teljesítsék, sőt túlszár­nyalják ez évi tűzifakitermelési és le­szállítási előirányzatukat. Oldják meg a tüzelőanyag kérdését Az elmúlt fogcsikorgató nehéz tél minden egyes embert megtanított arra, hogy a tüzelőanyagot idejében szerezze be, hogy nyugodtan várhassa a telet. A dolgozók Kézdivásárhely­­rajonban is igyekeznek házuk táját el­látni a szükséges tüzelővel, mert bi­zony elég élesen és hidegen süvít a Nemere, ez a hideg szél. Kézdimartonfalván sem a néptanács, sem a kollektív gazdaság vezetősége nem tette meg a szükséges intézkedé­seket, hogy a dolgozó parasztok tűzi­fához jussanak. A kollektivisták, dol­gozó parasztok kénytelenek kerülő úton fát szerezni, ami nem is helyes és nem is kielégítő. Kérdezzük a kézdimartonfalvi nép­tanácsot és a kollektív gazdaság ve­­zetőtanácsát, hogy Petőfalva minden esztendőben hogyan tudja ellátni a dolgozókat tűzifával úgy, hogy soha sincs panasz­a, ugyanakkor Martonfal­­ván és Hatolykán minden esztendő­ben fennáll ez a hiányosság? Érdeklődni, tapasztalatot cserélni nagyon egyszerű, mert Petőfalva Martonfalvától csupán négy kilomé­terre van! Jó volna, ha a rajoni néptanács is intézkedne, hogy a hiányosságokat minél hamarább kiküszöböljék. FAZAKAS MIHÁLY levelező A csikszentimrei pionírok nyári tevékenységéről A csikszentimrei pionírok ezen a nyáron is becsületesen bekapcsolódtak a közösségi munkálatokba. A közsé­get körzetekre osztották, minden kör­zetben választottak egy csoportfele­­lőst, aki kollektívát alakított magá­nak. Ez a kollektíva gondoskodott abban a körzetben az időszerű jel­szavak, plakátok, stb. kiragasztásáról és megőrzéséről, így felfrissült a köz­ségben a szemléltető agitáció. Kitűnt ebben a munkában Sándor Zsófia, Vi­tális Ilona, Demes Éva, Jakab László és sok más pionír. Igen jelentős segítséget adtak a pionírok a kalászgyűjtésben is. Az ezen a téren elért eredmények azon-­­­ban nem kielégítőek. Említésre méltók az erdei gyümöl­csök szedésében elért eredményeik, amellyel a szövetkezetet segítették. Az erdei gyümölcsszedést nagyon ügyesen szervezték meg. A községet kerüle­tekre osztották. Minden kerületben gyümölcsszedő brigád alakult, élen a brigádvezetővel, aki gondoskodott a gyümölcsszedési akció megszerve­zéséről. A szervezési munkában ki­tűnt Bodó Árpád és Kristó Irén pio­nír. A jól megszervezett munka ered­ménye, hogy a pionírok 3794 kilo­gramm erdei gyümölcsöt (áfonyát és málnát) adtak át a szövetkezetnek. Gál Teréz pionír például egymaga 360, Sipos Margit pedig 377 kg. erdei gyümölcsöt gyűjtött. Azok a pionírok, akik gyümölcsöt adtak át a szövetkezetnek, az átadott gyümölcs árán kívül jutalomban ré­szesülnek (füzet, ceruza, tolltartó, bicska, stb.). Igen számottevő segítséget jelentett a pionírok fenti munkájában az IMSZ-szervezet támogatása. UDVARI ISTVÁN levelező VÖRÖS ZÁSZLÓ A tiépviselő választói f­özött Nagy munka elvégzése előtt állanak Csikdánfalva dolgozói, a nyári betaka-­ rítási munkálatok befejezése előtt! Egész dolgozó népünk kenyeréért fo­­lyik a harc. Mostanában ritkán találni napköz­ben a faluban embert — mind kint dol­­goznak a mezőn, így tör­tén­t augusztus 15-én is, ami­kor már a reggeli órákban nem lehe­tett senkit látni az utcákon — csak­ a néptanács épülete körül volt némi sürgés-forgás, ahol a mezőgazdasági munkákat irányító bizottság kiértékelte a heti munka eredményeit és konkrét intézkedéseket tett a következő hétre. Mások a szérükre való behordást tár­gyalták meg. Ekkor érkezett meg Imre Borbála tartományi képviselő, hogy beszámoljon választói előtt a tartomá­nyi néptanács eredményeiről és hiá­nyosságairól. A gyűlés idejét estére ha­tározták el. A hír hamar elterjedt a községben. A képviselők, a nőbizottsági tagok és az agitátorok, megmagyarázva a gyű­lés célját, mozgósították a községi vá­lasztási kerületek dolgozó parasztjait. Közeledett az este. Az utca már kezdett benépesedni. Ünneplőbe öltö­zött asszonyok, férfiak, idősek, fiatalok igyekeztek a „Petőfi Sándor“ kultúr­otthon felé. Rövid félóra alatt mintegy kétszáz választó­polgár gyűlt össze, hogy a dolgozó nép képviselőjének beszámolóját meghallgassa. Imre elvtársnő ismertette a tartomá­nyi néptanács megválasztása óta elért eredményeit — ipari, mezőgazdasági, kulturális és egészségügyi téren.­­ Ugyanakkor rámutatott a hiányossá­gokra is, amelyeket a tartományi nép­tanács ki kell küszöböljön. Rámuta­tott a községben elért eredményekre is, amelyeket a dolgozó parasztok hozzá­járulásával valósítottak meg. A választók a legnagyobb figyelem­mel halgatták meg a beszámolót. A burzsoá­ földesuri rendszerben a képviselők a földesurak, a kizsákmá­­nyolók érdekeit képviselték, uraik és saját pénzestárcájuk megtöméséért, de semmiesetre sem a nép érdekéért harcoltak. Eszükbe sem jutott tevé­kenységükről a nép előtt beszámolni. Népi demokratikus rendszerünk kép­viselői — akiket a nép választott —, beszámolnak a­­ nép előtt tevékenysé­gükről. Választóikkal közösen meg­tárgyalják a néptanács előtt álló fela­datokat. ők a népért, a nép érdekei­ért harcolnak, a népet képviselik. Beszélt a képviselő a dolgozó pa­rasztok feladatairól is: a betakarítás, a cséplés idejében való elvégzéséről, valamint az állammal szembeni köte­lességének teljesítéséről. A dánfalvi választók nemcsak vé­gighallgatták a beszámolót, hanem gondolkoztak is rajta, hogy mit tet­tek, mivel járultak hozzá az elért eredményekhez. Ez tűnt ki a válasz­tók hozzászólásaiból. Ábrahám István választópolgár, hoz­zászólásában kérte, hogy a cséplőgé­peket figyelmesen ellenőrizzék, hogy tiszta búzát csépeljenek, mivel ő tiszta gabonával akar hozzájárulni a mun­kásosztály ellátásához. Gáli József hozzászólásában elmondotta, hogy ő részese akar lenni az ország építésé­nek, vállalja, hogy utcájában meg­szervezi az útszakasz és a hidak ja­vítását. Ezt egyúttal az egész gyűlés­nek is javasolta, a gyűlés a javasla­tot elfogadta. Ezzel megjavíthatják a hordás és a cséplés jó körülmények között történő lefolyását. Zsók Péter választó­polgár megmutatta a tarló­hántás múlt évi elhanyagolásának kö­vetkezményeit; sok gyomnövény nőtt a vetési területen. Korán tanult. Vál­lalta, hogy utcájában a kaláka rend­szerrel történő cséplési munkálatokat úgy szervezi meg, hogy a cséplőgép teljesítőképességét a legjobban ki­használják. Még sok más ezekhez ha­sonló hozzászólás és vállalás történt. A község választó­polgárai kérték, hogy a tartományi képviselő máskor is látogasson el hozzájuk. KERESZTES FERENC tartományi instruktor HELYREIGAZÍTÁS „A II. pártkongresszus irányelvei a mezőgazdaság fejlesztésére a következő 2—3 évben“ című tervezetben, amely az 1954 augusztus 31-i, 203. (820.) lapszámban jelent meg, a „Dolgozó parasztság anyagi érdekeltté tétele a mezőgazdasági termelés növelésében“ című XII. fejezet 1. pontja a követke­zőképpen olvasandó: 1. 1955-től kezdve meg kell javítani a tej- és a gyapjúbegyűjtési rendszert; csökkenteni kell a gazdaságok kategó­riáinak számát, úgy, hogy minél több állat­tenyésztés ír­, ösztönözzük a dol­gozó p­arasztokat. ­ A nyárádszentannai kollektív gazdaság tagjai tudják, hogy felsza­badulásunk tizedik évfordulóját csak egyre több és szebb munkaeredmény­­nyel ünnepelhetik méltóképpen. Ezért vállalták, hogy még augusztus 23-a előtt befejezik az árpa, búza és zab cséplését. Azóta nem hagyta nyugton az a gondolat, vájjon be tudják-e tar­tani szavukat. A vállalás foglalkoz­tatta augusztus 17-én is a szérűn dol­gozó tagokat. Hogyne, amikor a nagy ünnepig csak néhány nap volt, a földeken még kalangyasorok állottak és ráadásul esős idő ígérkezett. A munka üteme egyre jobban gyor­sult. A kévehordó fogatosok: Bereczki József, Veres Lajos, ifjú Kiss Dénes és a többi, összesen 10 fogatos, egy­mással versenyezve, mind rövidebb idő alatt tért vissza megrakott sze­kérrel a szérűre. Imre Vencel, Molnár Dénes, Novák Lázár és Veres János kazallakók, idősebb emberek, de ezen a napon bármelyik fiatalon is túltet­tek munkájukban. Teljes erejével dol­gozott a többi kollektivista is a szé­rűn. Egyszercsak váratlan dolog tör­tént. Még sütött a nap, 7 óra felé le­hetett az idő, s a cséplőgép mégis leállt. De nem üzemzavar miatt sza­kadt félbe a munka, hanem azért, mert a nyárádszentannai kollektív gazdaság augusztus 23 tiszteletére teljesen befejezte a szalmásgabona cséplését. Ez a szép eredmény elsősorban a terménybetakarítással kapcsolatos szer­vező munkának köszönhető. Mivel ide­jében kijavították a marokrakó-ara­­tógépet, a kaszákat, valamint a többi szükséges szerszámot, és kellőképpen mozgósították a tagokat. A 130 mun­kaerő a 60 hektáron termett búzát, 15 hektáron a zabot és 8 hektáron az árpát július 30-ra, 13 nap alatt le­aratta. A tagok valamennyien fáradt­ságot nem ismerve dolgoztak, mert az alapszervezet agitátorai megmagya­rázták nekik, hogy a rendkívüli idő­járás következtében gyengébb a ter­més, s ezért különösen nagy gondot kell fordítani a szemveszteség elkerü­lésére. Ezt pedig csak úgy lehet el­érni, ha viaszérésben végzik az ara­tást. A kollektiv gazdaság tagjai ezt az igen fontos agrotechnikai szabályt be is tartották. A cséplés mielőbbi befejezését a munka alapos megszervezésével igye­keztek biztosítani. A szérűre érkez rakott szekerekről a kévéket egyene­sen a cséplőgép osztagára adogatták s igy megtakarították azt az időt, s munkát, amelyet az osztagok rakása és a cséplőgép többszöri továbbszál­lítása igényelt volna. A már régeb­ben vásárolt elevátor is nagyban megkönnyítette és meggyorsította a munkát. Helyettesített négy-öt szalma­hordó munkaerőt. A szalma és a pely­va szérűn való kazalba rakása ugyan­csak fogatokat szabadított fel, kikü­szöbölte a szalma szekérre való fel-, és lerakását. A kicsépelt gabona rak­­tárbahordását az arra elhaladó kévé­kért menő szekerekkel oldották­­meg. A cséplés idejében való befejező­hez nagyban hozzájárult Simon Albs­ gépkezelő, a nyárádszeredai GTA traktoristája, aki kifogástalanul gon­dozta a cséplőgépet és a traktort. Üzemzavar miatt nem késett a cséplés. A nyárádszentannai kollektív gazda­ság még jobb eredményt ért volna el, ha az alapszervezet agitátorai nemcsak egyirányú felvilágosító mun­kát végeznek, hanem a szemveszte­­ség nélküli aratás jelentősége mellett, a tarlóhántás fontosságát is megma­gyarázzák a tagoknak. Az alapszer­vezet hibája elsősorban az is, hogy a gazdaságban egyáltalán nincs szo­cialista verseny. Elhanyagolta ezt a kérdést a vezetőtanács is. Ennek az egyirányú munkának aztán az lett a következménye, hogy a cséplés szép eredménye mellett a tarlóhántásn­.­­ csak 25 százalékát végezték el Ezt is a traktorállomás szántotta fel A gazdaság a saját igaerejével mind­össze 10 hektáron végzett tarlóhán­tást. Most már eltelt a tarlóhántás ideje, a vetőszántás van soron. Az el­hullt gyommagvak nem keltek ki, s így az őszi szántás nem pusztíthatja el azokat, s így káros lehet a jövő évi termésre. A kollektív gazdaság alapszervezete és a vezetőtanács mindent meg kell te­gyen, hogy az őszi munkákat idejében elvégezve, hozzájáruljon a jövő­ évi bő termés biztosításához. LÁSZLÓ JENŐ I cséplést idejében befejezte, de a tarlóhántást elhanyagolt­­­ a nyárádszentannai kollektív gazdaság Hogyan készült fel az erdőszentgyörgyi AGEVACOOP a gabonafelvásárlásra Az Erdőszentgyörgyi Szövetkezeti Szövetség keretében az AGEVACOOP vezetősége, szem előtt tartva a kenyér­­gabona felvásárlási terve teljesítésé­nek fontosságát, július hónapban a rajon­­székhelyen egy bizottságot szervezett, amelybe bevonta a szövet­kezetek rajoni szövetségéhez tartozó osztályok igazgatóit, az összes osztály­vezetőket és statisztikusokat. Ez a bi­zottság állandó jelleggel ellenőrzi a terepen a kenyérgabona felvásárlási tervének teljesítését, ugyanakkor a technikusok felelnek egyes szövetke­zeti központokért, ahol irányítják­ és ellenőrzik a szövetkezetek felvásár­lási tevékenységét. A szövetkezeti szövetség vezetőtanácsának tagjai is — munkaterv alapján — konkrét fel­adatul kapták a gabonafelvásárlás támogatását és ellenőrzését a szövet­kezeteknél. A rajoni szövetkezetek szövetsége által felkészített küldöttek kint a szö­vetkezeti központokban szintén bi­zottságot szerveztek, amelybe bevon­ták a szövetkezet összes felvásárlóit s a szövetkezetek küldötteit. A jó szervezés nyomán komoly eredményeket értek el a szövetkeze­tek. A rajon területén a legtöbb he­lyen megszervezték a szérűkön a fel­vásárló bódékat, ahol olyan árukat árusítanak, amelyekre a falusi dol­gozóknak szükségük van. A szövetke­zetek a rajon területén lévő 45 szérűn felállított bódékban 15.580 lej értékű ipari árut adtak el eddig. Jó ered­ményt ért el például Bözöd község­ben, az egyes számú szérán Vajda Juliánna bódékezelő, aki két nap alatt 290 kilogramm búzát, 165 kg. tenge­rit és 4 darab tyúkot vásárolt fel. Ki­­béd községben a cséplés megkezdése óta a mezőgazdasági társulás tagjai közül nagyon sokan értékesítettek búzát a szövetkezeti bódéban. Pécsi Sámuel társult tag, 60, Borbély András szintén társulási tag 45 kg. búzát adott el a szövetkezetnek. A példát látva a mezőgazdasági társulás többi tagja is értékesíti terményeit. Ugyan­csak jó eredményt ért el a búza fel­vásárlásában Nagy Anna, Hármas­­község boltkezelője, aki jó munkájáért már több mint 6 hónapja élmunkás­a megérdemelte azt a kitüntetést, hogy a szövetkezeti küldöttek a tartományi szövetkezeti szövetség vezetőtanácsába választották. Ez a megtiszteltetés újabb lendületet adott tevékenységé­nek, amit a gabonafelvásárlásban el­ért eredménye is bizonyít. Négy nap alatt 580 kg. búzát, 185 kg. tengerit és 89 darab tojást vásárolt fel, ugyan­akkor igen eredményes felvilágosító munkát végez a falusi dolgozók kö­zött, hogy terményfeleslegeiket a szö­vetkezetben értékesítsék. Erdőszentgyörgy-rajon szövetkezeti egységei közül a gabonafelvásárlás­ban és általában az értékesítési terv teljesítésében jó eredményt ért el még a nyárádmagyarosi szövetkezet, amely az augusztusi gabonafelvásárlási ter­vet 140 és Havad község szövetkeze­te, amely augusztusi értékesítési ter­vét 124 százalékban teljesítette. Nem mondható azonban ugyanez el az etédi szövetkezetről, amely nem teljesíti feladatait. Ennek nagyrészt oka, hogy a szövetkezet nem veszi komolyan feladatait. Szép Sándor, a szövetkezet elnöke, nem foglalkozik kielégítően az értékesítési terv telje­sítésének kérdésével. Nem ad gyakor­lati segítséget a felvásárló alelnök­­nek. Általában elhanyagolják a fel­vásárlás munkájának ellenőrzését a terepen, s így nem adnak segítséget a felvásárlóknak sem. Az etédi és a hozzá hasonló kullogó szövetkezetek vezetőségeinek feladata alaposan kielemezve tevékenységüket, megkeresni a hibák okait, s sürgős in­­tézkedéseket tenni felszámolásukra, hogy a gabonafelvásárlási tervet min­den szövetkezeti egység maradékta­lanul teljesítse. SZÉKELY LAJOS a tartományi Szövetkezeti Szövetség technikusa

Next