Vörös Zászló, 1954. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1954-09-01 / 204. szám
A régeni IFET dolgozói a tűzifaleszállítás meggyorsításáért Gráma Domokos, a pártalapszervezet titkára nemrég hosszasan elbeszélgetett Illyés Lajos igazgatóval és a szakszervezet elnökével. A beszélgetés célja a tűzifaleszállítás meggyorsítása volt. Az IFET munkásai nem felejtették el az 1953—54-es hoszszú, erős telet, a nagy havazásokat, amelyek a szállítást megbénították. S hogy nem felejtették el, azt azzal is bebizonyították, hogy igyekeznek megelőzni a hasonló eseteket: jóval az idei tél beállta előtt az összes tűzifát le akarják szállítani a raktárakba. Ez a beszélgetés és az ezt követő mozgósító, szervező munka eredményes lett. A pártalapszervezet irányításával a szakszervezet és az IMSZ igyekezett megmagyarázni a dolgozóknak, a döntőknek, közelítőknek, traktoristáknak és szállítóknak, hogy milyen fontos ebben az időszakban az ütemes, fokozott munka. A munkások megértették, hogy minden köbméter fa lenni az erdőben teher, feladat, amit le kell szállítani, amitől meg kell szabadulni, amit meg kell oldani, de lent, a faraktárban már örömet, egy elért győzelmet jelent. Ezt nemcsak a kitermelésnél dolgozó munkások értették meg, hanem az IFET valamennyi tisztviselője és alkalmazottja is. Az augusztus 23-át megelőző hetekben önkéntesen dolgoztak azért, hogy a tüzifaleszállítást meggyorsítsák. Még reggel négy óra sem volt, de az erdőmunkásokkal együtt a kisvasútnál már ott lehetett látni Mátis Albert káderest, Pásztor Sándor, Crișan Leon tisztviselőket és másokat. Nemsokára elindult az első vonat az üres kocsikkal az erdőbe, hogy rövid idő múlva megrakottan térjen vissza. Az idén nem hagyjuk, hogy a fővárosi üzemek munkásai ragyoskodjanak — mondotta Gráma bácsi, az „önkénteseknek“, mire azok még nagyobb lendülettel kezdtek dolgozni s egyre gyűlt a sok tűzifa a rakodó rámpákon s a nagyvasútnál.. Az önkéntes dolgozóknak a „hivatásos" erdőmunkások igyekeznek példát mutatni, hiszen sok ember várta a kéz alá való rönköt. Gliga loan, igazság szerint csak kisegítő, de úgy hordta traktorával a fát, hogy példát mutatott mindannyiuknak. A szovjet „KT 12“ traktorral nemcsak 9 vagy 10 köbméter, hanem egyszerre 15 köbméter rönköt is lehúzott a rámpákig. Az előző napokban napi előirányzatát 75 százalékkal túlteljesítette, de most még ennél is többet akart adni. Külös József pedig, a hazai gyártmányú „KD 35“ traktorral mindenáron utol akarta érni a „KT 12“-eseket és a megszokottnál jóval több rönköt vontatott le egyszerre. Külös József nemcsak ezeken a napokon dolgozott ilyen serényen. Szorgalmának állandóságát igazolja az is, hogy mindig ezer lejen felül keres. Július hónapban például 1370 lejt kapott munkájáért. Hozzá hasonlóan dolgozott Farkas János traktorista és a többiek. Azonban a fát nemcsak szállítani, hanem vágni is kell. A fadöntés ma sokkal könnyebb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Villanyfűrésszel és más könynyebb szerszámokkal dolgoznak a fadöntök. A villanyfűrészt és a többi szerszámokat is gondosan kezelni kell. Kancsek Sándor fiatal, alig 19 éves, IMSZ-tag, de munkájával példát mutat mindannyiuknak. Egyszerre két gépész helyett jól dolgozik. Szigorúan takarékoskodik az anyaggal, július hónapban több mint 3000 lej értékű olajat és más gépkenő-, valamint nyersanyagot takarított meg. A lelkes, hazafias munkában nem maradtak le a kisvasúti szállítók sem. Forwalt Joan mozdonyvezető, Hossu Vasile fűtével csúcsteljesítményt ért el az önkéntes szállítás napján. Buciu Zaharia ifjú kommunista módjára dolgozott, mint IMSZ titkárhoz Ülik, példát mutatott az IFET minden ifjú dolgozójának. Még nem tette le a mozdonyvezetői vizsgát — amire most készül — de mint lakatos, nagyon jól ért a mozdony vezetéséhez és így a szállításnál dolgozott. A lelkes munka, a sok kéz összefogása nyomán olyan szállítási eredményt értek el, amilyenre hosszú idő óta nem volt példa. Az önként vállalt munkának nemcsak az lett az eredménye, hogy igen nagy mértékben megjavították a tűzifaleszállítás helyzetét, hanem ezáltal 20 ezer lej megtakarítást értek el. A több mint 800 űrméter tűzifa, amelyet önkéntes munkával szállítottak le, máris kiosztásra kerül a „Combustibili faraktáraiban. Azért, hogy a július hónapban elért 107 százalékos tűzifakitermelési és leszállítási tervet augusztus hónapban túlszárnyalják, szükséges, hogy a pártalapszervezet irányításával és a szakszervezet bevonásával szervezzenek hasonló akciókat, mivel az első példák azt bizonyítják, hogy komoly eredményük van. Az erdőkitermelésnél dolgozó munkásoknak nemcsak közvetlen termelési feladatuk, hanem egyben hazafias kötelességük küzdeni, hogy idejében teljesítsék, sőt túlszárnyalják ez évi tűzifakitermelési és leszállítási előirányzatukat. Oldják meg a tüzelőanyag kérdését Az elmúlt fogcsikorgató nehéz tél minden egyes embert megtanított arra, hogy a tüzelőanyagot idejében szerezze be, hogy nyugodtan várhassa a telet. A dolgozók Kézdivásárhelyrajonban is igyekeznek házuk táját ellátni a szükséges tüzelővel, mert bizony elég élesen és hidegen süvít a Nemere, ez a hideg szél. Kézdimartonfalván sem a néptanács, sem a kollektív gazdaság vezetősége nem tette meg a szükséges intézkedéseket, hogy a dolgozó parasztok tűzifához jussanak. A kollektivisták, dolgozó parasztok kénytelenek kerülő úton fát szerezni, ami nem is helyes és nem is kielégítő. Kérdezzük a kézdimartonfalvi néptanácsot és a kollektív gazdaság vezetőtanácsát, hogy Petőfalva minden esztendőben hogyan tudja ellátni a dolgozókat tűzifával úgy, hogy soha sincs panasza, ugyanakkor Martonfalván és Hatolykán minden esztendőben fennáll ez a hiányosság? Érdeklődni, tapasztalatot cserélni nagyon egyszerű, mert Petőfalva Martonfalvától csupán négy kilométerre van! Jó volna, ha a rajoni néptanács is intézkedne, hogy a hiányosságokat minél hamarább kiküszöböljék. FAZAKAS MIHÁLY levelező A csikszentimrei pionírok nyári tevékenységéről A csikszentimrei pionírok ezen a nyáron is becsületesen bekapcsolódtak a közösségi munkálatokba. A községet körzetekre osztották, minden körzetben választottak egy csoportfelelőst, aki kollektívát alakított magának. Ez a kollektíva gondoskodott abban a körzetben az időszerű jelszavak, plakátok, stb. kiragasztásáról és megőrzéséről, így felfrissült a községben a szemléltető agitáció. Kitűnt ebben a munkában Sándor Zsófia, Vitális Ilona, Demes Éva, Jakab László és sok más pionír. Igen jelentős segítséget adtak a pionírok a kalászgyűjtésben is. Az ezen a téren elért eredmények azon-ban nem kielégítőek. Említésre méltók az erdei gyümölcsök szedésében elért eredményeik, amellyel a szövetkezetet segítették. Az erdei gyümölcsszedést nagyon ügyesen szervezték meg. A községet kerületekre osztották. Minden kerületben gyümölcsszedő brigád alakult, élen a brigádvezetővel, aki gondoskodott a gyümölcsszedési akció megszervezéséről. A szervezési munkában kitűnt Bodó Árpád és Kristó Irén pionír. A jól megszervezett munka eredménye, hogy a pionírok 3794 kilogramm erdei gyümölcsöt (áfonyát és málnát) adtak át a szövetkezetnek. Gál Teréz pionír például egymaga 360, Sipos Margit pedig 377 kg. erdei gyümölcsöt gyűjtött. Azok a pionírok, akik gyümölcsöt adtak át a szövetkezetnek, az átadott gyümölcs árán kívül jutalomban részesülnek (füzet, ceruza, tolltartó, bicska, stb.). Igen számottevő segítséget jelentett a pionírok fenti munkájában az IMSZ-szervezet támogatása. UDVARI ISTVÁN levelező VÖRÖS ZÁSZLÓ A tiépviselő választói fözött Nagy munka elvégzése előtt állanak Csikdánfalva dolgozói, a nyári betaka- rítási munkálatok befejezése előtt! Egész dolgozó népünk kenyeréért folyik a harc. Mostanában ritkán találni napközben a faluban embert — mind kint dolgoznak a mezőn, így történt augusztus 15-én is, amikor már a reggeli órákban nem lehetett senkit látni az utcákon — csak a néptanács épülete körül volt némi sürgés-forgás, ahol a mezőgazdasági munkákat irányító bizottság kiértékelte a heti munka eredményeit és konkrét intézkedéseket tett a következő hétre. Mások a szérükre való behordást tárgyalták meg. Ekkor érkezett meg Imre Borbála tartományi képviselő, hogy beszámoljon választói előtt a tartományi néptanács eredményeiről és hiányosságairól. A gyűlés idejét estére határozták el. A hír hamar elterjedt a községben. A képviselők, a nőbizottsági tagok és az agitátorok, megmagyarázva a gyűlés célját, mozgósították a községi választási kerületek dolgozó parasztjait. Közeledett az este. Az utca már kezdett benépesedni. Ünneplőbe öltözött asszonyok, férfiak, idősek, fiatalok igyekeztek a „Petőfi Sándor“ kultúrotthon felé. Rövid félóra alatt mintegy kétszáz választópolgár gyűlt össze, hogy a dolgozó nép képviselőjének beszámolóját meghallgassa. Imre elvtársnő ismertette a tartományi néptanács megválasztása óta elért eredményeit — ipari, mezőgazdasági, kulturális és egészségügyi téren. Ugyanakkor rámutatott a hiányosságokra is, amelyeket a tartományi néptanács ki kell küszöböljön. Rámutatott a községben elért eredményekre is, amelyeket a dolgozó parasztok hozzájárulásával valósítottak meg. A választók a legnagyobb figyelemmel halgatták meg a beszámolót. A burzsoá földesuri rendszerben a képviselők a földesurak, a kizsákmányolók érdekeit képviselték, uraik és saját pénzestárcájuk megtöméséért, de semmiesetre sem a nép érdekéért harcoltak. Eszükbe sem jutott tevékenységükről a nép előtt beszámolni. Népi demokratikus rendszerünk képviselői — akiket a nép választott —, beszámolnak a nép előtt tevékenységükről. Választóikkal közösen megtárgyalják a néptanács előtt álló feladatokat. ők a népért, a nép érdekeiért harcolnak, a népet képviselik. Beszélt a képviselő a dolgozó parasztok feladatairól is: a betakarítás, a cséplés idejében való elvégzéséről, valamint az állammal szembeni kötelességének teljesítéséről. A dánfalvi választók nemcsak végighallgatták a beszámolót, hanem gondolkoztak is rajta, hogy mit tettek, mivel járultak hozzá az elért eredményekhez. Ez tűnt ki a választók hozzászólásaiból. Ábrahám István választópolgár, hozzászólásában kérte, hogy a cséplőgépeket figyelmesen ellenőrizzék, hogy tiszta búzát csépeljenek, mivel ő tiszta gabonával akar hozzájárulni a munkásosztály ellátásához. Gáli József hozzászólásában elmondotta, hogy ő részese akar lenni az ország építésének, vállalja, hogy utcájában megszervezi az útszakasz és a hidak javítását. Ezt egyúttal az egész gyűlésnek is javasolta, a gyűlés a javaslatot elfogadta. Ezzel megjavíthatják a hordás és a cséplés jó körülmények között történő lefolyását. Zsók Péter választópolgár megmutatta a tarlóhántás múlt évi elhanyagolásának következményeit; sok gyomnövény nőtt a vetési területen. Korán tanult. Vállalta, hogy utcájában a kaláka rendszerrel történő cséplési munkálatokat úgy szervezi meg, hogy a cséplőgép teljesítőképességét a legjobban kihasználják. Még sok más ezekhez hasonló hozzászólás és vállalás történt. A község választópolgárai kérték, hogy a tartományi képviselő máskor is látogasson el hozzájuk. KERESZTES FERENC tartományi instruktor HELYREIGAZÍTÁS „A II. pártkongresszus irányelvei a mezőgazdaság fejlesztésére a következő 2—3 évben“ című tervezetben, amely az 1954 augusztus 31-i, 203. (820.) lapszámban jelent meg, a „Dolgozó parasztság anyagi érdekeltté tétele a mezőgazdasági termelés növelésében“ című XII. fejezet 1. pontja a következőképpen olvasandó: 1. 1955-től kezdve meg kell javítani a tej- és a gyapjúbegyűjtési rendszert; csökkenteni kell a gazdaságok kategóriáinak számát, úgy, hogy minél több állattenyésztés ír, ösztönözzük a dolgozó parasztokat. A nyárádszentannai kollektív gazdaság tagjai tudják, hogy felszabadulásunk tizedik évfordulóját csak egyre több és szebb munkaeredménynyel ünnepelhetik méltóképpen. Ezért vállalták, hogy még augusztus 23-a előtt befejezik az árpa, búza és zab cséplését. Azóta nem hagyta nyugton az a gondolat, vájjon be tudják-e tartani szavukat. A vállalás foglalkoztatta augusztus 17-én is a szérűn dolgozó tagokat. Hogyne, amikor a nagy ünnepig csak néhány nap volt, a földeken még kalangyasorok állottak és ráadásul esős idő ígérkezett. A munka üteme egyre jobban gyorsult. A kévehordó fogatosok: Bereczki József, Veres Lajos, ifjú Kiss Dénes és a többi, összesen 10 fogatos, egymással versenyezve, mind rövidebb idő alatt tért vissza megrakott szekérrel a szérűre. Imre Vencel, Molnár Dénes, Novák Lázár és Veres János kazallakók, idősebb emberek, de ezen a napon bármelyik fiatalon is túltettek munkájukban. Teljes erejével dolgozott a többi kollektivista is a szérűn. Egyszercsak váratlan dolog történt. Még sütött a nap, 7 óra felé lehetett az idő, s a cséplőgép mégis leállt. De nem üzemzavar miatt szakadt félbe a munka, hanem azért, mert a nyárádszentannai kollektív gazdaság augusztus 23 tiszteletére teljesen befejezte a szalmásgabona cséplését. Ez a szép eredmény elsősorban a terménybetakarítással kapcsolatos szervező munkának köszönhető. Mivel idejében kijavították a marokrakó-aratógépet, a kaszákat, valamint a többi szükséges szerszámot, és kellőképpen mozgósították a tagokat. A 130 munkaerő a 60 hektáron termett búzát, 15 hektáron a zabot és 8 hektáron az árpát július 30-ra, 13 nap alatt learatta. A tagok valamennyien fáradtságot nem ismerve dolgoztak, mert az alapszervezet agitátorai megmagyarázták nekik, hogy a rendkívüli időjárás következtében gyengébb a termés, s ezért különösen nagy gondot kell fordítani a szemveszteség elkerülésére. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha viaszérésben végzik az aratást. A kollektiv gazdaság tagjai ezt az igen fontos agrotechnikai szabályt be is tartották. A cséplés mielőbbi befejezését a munka alapos megszervezésével igyekeztek biztosítani. A szérűre érkez rakott szekerekről a kévéket egyenesen a cséplőgép osztagára adogatták s igy megtakarították azt az időt, s munkát, amelyet az osztagok rakása és a cséplőgép többszöri továbbszállítása igényelt volna. A már régebben vásárolt elevátor is nagyban megkönnyítette és meggyorsította a munkát. Helyettesített négy-öt szalmahordó munkaerőt. A szalma és a pelyva szérűn való kazalba rakása ugyancsak fogatokat szabadított fel, kiküszöbölte a szalma szekérre való fel-, és lerakását. A kicsépelt gabona raktárbahordását az arra elhaladó kévékért menő szekerekkel oldottákmeg. A cséplés idejében való befejezőhez nagyban hozzájárult Simon Albs gépkezelő, a nyárádszeredai GTA traktoristája, aki kifogástalanul gondozta a cséplőgépet és a traktort. Üzemzavar miatt nem késett a cséplés. A nyárádszentannai kollektív gazdaság még jobb eredményt ért volna el, ha az alapszervezet agitátorai nemcsak egyirányú felvilágosító munkát végeznek, hanem a szemveszteség nélküli aratás jelentősége mellett, a tarlóhántás fontosságát is megmagyarázzák a tagoknak. Az alapszervezet hibája elsősorban az is, hogy a gazdaságban egyáltalán nincs szocialista verseny. Elhanyagolta ezt a kérdést a vezetőtanács is. Ennek az egyirányú munkának aztán az lett a következménye, hogy a cséplés szép eredménye mellett a tarlóhántásn. csak 25 százalékát végezték el Ezt is a traktorállomás szántotta fel A gazdaság a saját igaerejével mindössze 10 hektáron végzett tarlóhántást. Most már eltelt a tarlóhántás ideje, a vetőszántás van soron. Az elhullt gyommagvak nem keltek ki, s így az őszi szántás nem pusztíthatja el azokat, s így káros lehet a jövő évi termésre. A kollektív gazdaság alapszervezete és a vezetőtanács mindent meg kell tegyen, hogy az őszi munkákat idejében elvégezve, hozzájáruljon a jövő évi bő termés biztosításához. LÁSZLÓ JENŐ I cséplést idejében befejezte, de a tarlóhántást elhanyagolt a nyárádszentannai kollektív gazdaság Hogyan készült fel az erdőszentgyörgyi AGEVACOOP a gabonafelvásárlásra Az Erdőszentgyörgyi Szövetkezeti Szövetség keretében az AGEVACOOP vezetősége, szem előtt tartva a kenyérgabona felvásárlási terve teljesítésének fontosságát, július hónapban a rajonszékhelyen egy bizottságot szervezett, amelybe bevonta a szövetkezetek rajoni szövetségéhez tartozó osztályok igazgatóit, az összes osztályvezetőket és statisztikusokat. Ez a bizottság állandó jelleggel ellenőrzi a terepen a kenyérgabona felvásárlási tervének teljesítését, ugyanakkor a technikusok felelnek egyes szövetkezeti központokért, ahol irányítják és ellenőrzik a szövetkezetek felvásárlási tevékenységét. A szövetkezeti szövetség vezetőtanácsának tagjai is — munkaterv alapján — konkrét feladatul kapták a gabonafelvásárlás támogatását és ellenőrzését a szövetkezeteknél. A rajoni szövetkezetek szövetsége által felkészített küldöttek kint a szövetkezeti központokban szintén bizottságot szerveztek, amelybe bevonták a szövetkezet összes felvásárlóit s a szövetkezetek küldötteit. A jó szervezés nyomán komoly eredményeket értek el a szövetkezetek. A rajon területén a legtöbb helyen megszervezték a szérűkön a felvásárló bódékat, ahol olyan árukat árusítanak, amelyekre a falusi dolgozóknak szükségük van. A szövetkezetek a rajon területén lévő 45 szérűn felállított bódékban 15.580 lej értékű ipari árut adtak el eddig. Jó eredményt ért el például Bözöd községben, az egyes számú szérán Vajda Juliánna bódékezelő, aki két nap alatt 290 kilogramm búzát, 165 kg. tengerit és 4 darab tyúkot vásárolt fel. Kibéd községben a cséplés megkezdése óta a mezőgazdasági társulás tagjai közül nagyon sokan értékesítettek búzát a szövetkezeti bódéban. Pécsi Sámuel társult tag, 60, Borbély András szintén társulási tag 45 kg. búzát adott el a szövetkezetnek. A példát látva a mezőgazdasági társulás többi tagja is értékesíti terményeit. Ugyancsak jó eredményt ért el a búza felvásárlásában Nagy Anna, Hármasközség boltkezelője, aki jó munkájáért már több mint 6 hónapja élmunkása megérdemelte azt a kitüntetést, hogy a szövetkezeti küldöttek a tartományi szövetkezeti szövetség vezetőtanácsába választották. Ez a megtiszteltetés újabb lendületet adott tevékenységének, amit a gabonafelvásárlásban elért eredménye is bizonyít. Négy nap alatt 580 kg. búzát, 185 kg. tengerit és 89 darab tojást vásárolt fel, ugyanakkor igen eredményes felvilágosító munkát végez a falusi dolgozók között, hogy terményfeleslegeiket a szövetkezetben értékesítsék. Erdőszentgyörgy-rajon szövetkezeti egységei közül a gabonafelvásárlásban és általában az értékesítési terv teljesítésében jó eredményt ért el még a nyárádmagyarosi szövetkezet, amely az augusztusi gabonafelvásárlási tervet 140 és Havad község szövetkezete, amely augusztusi értékesítési tervét 124 százalékban teljesítette. Nem mondható azonban ugyanez el az etédi szövetkezetről, amely nem teljesíti feladatait. Ennek nagyrészt oka, hogy a szövetkezet nem veszi komolyan feladatait. Szép Sándor, a szövetkezet elnöke, nem foglalkozik kielégítően az értékesítési terv teljesítésének kérdésével. Nem ad gyakorlati segítséget a felvásárló alelnöknek. Általában elhanyagolják a felvásárlás munkájának ellenőrzését a terepen, s így nem adnak segítséget a felvásárlóknak sem. Az etédi és a hozzá hasonló kullogó szövetkezetek vezetőségeinek feladata alaposan kielemezve tevékenységüket, megkeresni a hibák okait, s sürgős intézkedéseket tenni felszámolásukra, hogy a gabonafelvásárlási tervet minden szövetkezeti egység maradéktalanul teljesítse. SZÉKELY LAJOS a tartományi Szövetkezeti Szövetség technikusa