Vörös Zászló, 1954. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1954-11-02 / 257. szám
Az amerikai demokrácia a valóságban Mint ismeretes ma, november 2-án tartják az USA-ban a kongresszusi választásokat, amelyek során megválasztják az amerikai képviselőház új tagjait és a szenátus 37 tagját. A választási hadjárat alkalmával a monopóltőke propagandagépezetének valamennyi eszköze széltében-hosszában reklámirozta az amerikai választási rendszer állítólagos szabadságát, „demokratizmusát". Az amerikai burzsoá sajtó és rádió arról akarta meggyőzni a világot, hogy az USA minden állampolgára részt vehet a választásokon, mégpedig állítólag társadalmi helyzetétől s bőre színétől függetlenül. Nos, vájjon mi igaz mindebből? Ezzel kapcsolatban érdemes közelebbről megnézni, milyen valóságban az egekig magasztalt amerikai választási rendszer, vagyis azt, hogyan választanak az USA-ban. Már elöljáróban le kell szögezni újból azt a közismert tényt, hogy az amerikai népnek a választások alkalmával tulajdonképpen nincs mi között választania. Ugyanis a választásokon — a jelenlegi körülmények között — igazán „győzelmi esélyekkel csak a monopóltöke két hatalmas választási szervezete, a köztársasági és a demokrata párt indul. E két párt jelöltjein kívül úgyszólván nincs más „választható“. Ahhoz, hogy a demokrata párt és a köztársasági párton kívül más párt is indulhasson a választásokon, elképesztően nagyszámú állampolgár aláírásával petíciót kell benyújtani. Az aláírások megszerzése pedig a haladó erőket sokféle „törvényesített“ akadály elé állítja. Erre jellemző a következő példa: 1948-ban a Haladó Párt, egy kivételével valamennyi államban állíthatott jelölteket, 1952-ben pedig már mindössze csak 36 államban. De még jellemzőbb az amerikai választás „szabadságára“ az a tény, hogy a dolgozó tömegek alapvető érdekeit képviselő szervezeteket, vagy pártot, illetve annak jelöltjeit a legkegyetlenebb terrorisztikus üldözéseknek vetik alá, mint ez történik most az USA Kommunista Pártjával s annak képviselőjelöltjeivel. Amit a fentiekben elmondtunk, az csak csekély mértékben meríti ki az USA-ban uralkodó választási rendszer „szabadságát“. Aki abban a tévhitben ringatja magát, hogy a burzsoá propaganda által egekig magasztalt amerikai demokráciában mindenik állampolgár szabadon résztvehet a választásokon, az nagyon téved. Közismert például, hogy az 1952. évi elnökválasztások alkalmával azoknak, akik valójában jogosultak lettek volna szavazni... mindössze körülbelül 60 százaléka szavazhatott. Miért? Mindenekelőtt azért, mert az USA- ban mintegy ötven korlátozó rendelet van érvényben, amely gyakorlatilag óriási tömegeket foszt meg a választói jog gyakorlásától. Érdemes rámutatni egy pár korlátozó rendelkezésre, melyeknek célja, hogy a hatalmas többséggel szemben az elenyésző kisebbség kaparintsa meg és tartsa kézben a politikai hatalmat. Nem beszélve arról, hogy a nagyon magas választási korhatár miatt millió és millió fiatal férfit és nőt fosztanak meg választói jogától, a legtöbb államban az állampolgárok csak akkor szavazhatnak, ha befizetik az úgynevezett „fejadót“. Ezzel kapcsolatban még a Gallup-féle közvéleménykutató intézet is kénytelen volt beismerni, hogy a legutolsó választások alkalmával „11 déli államban 7.700.000 volt azoknak a száma, akik a fejadó és más helyi okok miatt nem szavazhattak“. Ugyanakkor valamennyi államban létezik a helybenlakási cenzus, melynél fogva törlik a választói névjegyzékből az idénymunkásokat, a munkanélkülieket, akik kénytelenek az országot évről-évre végigjárni, mert különben éhenhalnának. De ez még mind nem minden. 19 államban alkalmazzák az úgynevezett „képzettségi“, vagy más néven a „műveltségi“ cenzust. Ezzel a megszorító intézkedéssel, mely az angol nyelv teljes ismeretét és az alkotmány „helyes értelmezését“ tételezi fel, millió és millióegyszerű amerikait, legfőképp pedig a négereket sújtják. Ezen intézkedés segítségével a bejegyzést végző hivatalnokok a legfelháborítóbb viszszaéléseket követik el. Az illető hivatalnok például megtagadhatja a bejegyzést egy négertől, vagy haladó gondolkodású fehér embertől, még ha az illetőnek főiskolai végzettsége is van. Hogy a „műveltségre vonatkozóan a hivatalnokok milyen kérdéseket tesznek fel, jellemző a reakciós „Galliers“ című folyóirat egyik 1952-i számának közleménye, mely szerint a floridai bejegyzést végző hivatalnokok azt kérdezték a néger kérelmezőktől, hogy „hány ablaka van a Fehér Háznak“. Még számos cinikus és körmönfont megszorító intézkedést lehetne felsorolni, melyek hű képet adnak az amerikai választási rendszer „szabadságáról“, de mindenik közül a legkirívóbb a faji megkülönböztetés ténye, amely teljesen pőrére vetkőzteti az amerikai „demokráciát“. Jellemző például, hogy Kaliforniában a kínaiakat, Idaho államban az indiánokat zárják ki a választójogból, a négerekről nem is beszélve, akiket úgyszólván nem is vesznek emberszámban. A leleményes demokrata- és köztársaságpárti választási kortesek e „törvényesített“ módszereken kívül más megfélemlítő eszközöket is igénybe vesznek. Ezen „eszközök“ közül fontos szerepet játszik többek közt a Ku Klux Klan által kifejtett terror. Ez a hírhedt fasiszta szervezet a legválogatottabb terrorisztikus módszerekkel igyekszik a neki nem tetsző, s mindenekelőtt a néger szavazókat távoltartani a szavazástól. A már említett Gallup közvéleménykutató intézet beismerése szerint a déli államokban élő és a törvény szerint szavazati joggal rendelkező 5 millió néger közül alig egyötöde járulhatott a szavazó urnák elé a Ku Klux Klan terrorja miatt. E banda tagjai a választások előestéjén megfélemlítő felvonulásokat rendeznek a négerlakta negyedekben. Felakasztott bábukat hordanak körül e felírással: „Ez a néger szavazott“. Ugyanakkor névkártyákat osztogatnak szét, amelyeken ez áll: „Tisztességes néger állampolgár nem szavaz holnap“, vagy „Néger kutyák tartózkodjanak a szavazástól“. Ezzel egyidőben — ahogyan a legutóbbi választásokon is történt, — akövetkező szövegű feliratot erősítik a néger templomok kapujára: „Az első néger kutya, aki szavazni mer, halál fia“. A terror folytatódik a választások alatt és a választások után is. Dél-Karolinában a 66 éves Archie Ware néger papot, amikor kilépett a szavazófülkéből, a rendőrség szeme láttára megkéselték. „Természetesen jogod van szavazni — mondották a georgiai állambeli Isiak Nixonnak a választási tisztviselők, — de nem tanácsos, hogy élj ezzel a jogoddal“. Nixon mégis szavazott, mire még aznap éjjel otthonában felesége és gyermekei jelenlétében agyonlőtték. És a gyilkosságért senkit sem ítéltek el íme így néz ki a valóságban a monopóltőke propagandagépezete által egekig magasztalt amerikai „demokráciában“ a fajok egyenlősége, az agyondicsért amerikai választási rendszer állítólagos szabadsága. Az amerikai választások a legféktelenebb terror, megfélemlítés, zsarolás, csalás, bérgyilkosságok, faji megkülönböztetések jegyében zajlanak le. Ilyen körülmények között vesznek részt az egyre izmosodó amerikai haladó erők a választási küzdelemben. Síkraszállnak a békéért, az igazi demokráciáért, a dolgozók jogaiért, a jelenlegi amerikai politika megváltoztatásáért. Hamis jelkép Több mint egy félévvel ezelőtt — 1954 január 20-án — a schönebergi városházán, Nyugat-Berlin városi hatóságainak székhelyén ünnepélyes szertartás zajlott le. Henry Parkman, Németország amerikai főbiztosának helyettese kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya aggodalmát fejezi ki Nyugat-Berlin 700.000 nélkülöző lakosa iránt, s ezért elhatározta, hogy 1.350.000 kilogramm „jóminőségű“ tejport és 900.000 kilogramm „kiváló“ minőségű vajat ajándékoz a lakosságnak. — Ez az ajándék — jelentette ki Parkman — konkrét bizonyítéka annak a rokonszenvnek és barátságnak, amelyet Amerika a berlini lakosság iránt táplál. Schreiber, Nyugat-Bern főpolgármestere és Kreil szenátor köszönő beszédeket, tartottak. A „Die Neue Zeitung“ című amerikai érdekeltségű német lap az ajándékot a „barátság jelképének“ nevezte. Az amerikai ajándékról szóló történet tehát ünnepélyes külsőségekkel kezdődött. A folytatás azonbanegészen más volt... ...Miután a beszédek hatásai elmúltak, a nyugatberlini hatóságok megkezdték az óceánon túlról érkezett élelmiszerek kiosztását. Az élelmiszereket szabály szerint, egészségügyi ellenőrzésnek vetették alá. Az ellenőrzés váratlan eredményekhez vezetett: a tejpor elemzése alkalmával kimutatták, hogy „legfennebb állatok etetésére alkalmas“. A vaj még silányabb minőségűnek bizonyult: az elemzés során kiderült, hogy romlott. Nyugat-Berlin szenátusának vezetőin pánik lett úrrá. Nem tudták mitévők legyenek. A lakosság között már ki is osztottak 400.000 tejpor és vajjegyet. Mit volt mit tenni, tanácsot kértek mister Boweetől, a romlott ajándékok kiosztásának amerikai megbízottjától. Javasolták, hogy a sajtóban figyelmeztessék a lakosságot a vaj „óvatos fogyasztására“. De Bowen úr távol állott az ilyen érzelmektől. Végül is elhatározták, hogy az elemzés eredményeit titokban tartják és a lakosságnak kiosztják a „csupán áttett tápláléknak alkalmas" tejport és romlott vajat. Csupán ezek a tények is elegendők ahhoz, hogy tisztában legyünk a hangzatosam „a barátság jelképének“ nevezett amerikai ajándékok valódi értékével. De a romlott vaj történetének további fejleményei egyéb, és még nagyobb meglepetést is hoztak. Amint kiderült az amerikaiak Nyugat- Berlin szenátusától az „ajándék“ fejében 1.500.000 márkát zsebeltek be. Mister Bowen ezenfelül fáradhatatlan munkásságáért 24.330 márkát kapott, hogy az ingyen kapott lakosztályról és gépkocsiról ne is beszéljünk. Magától értetődik, hogy ezeket az összegeket a város, jobban mondva Nyugat-Berlin szükséget szenvedő lakossága fizette. A „Die Neue Zeitung“ című újságnak igaza volt: az amerikai ajándék története jelkép lett, az USA kétszínű és kapzsi politikájának a jelképe. A „Newsweek“ malthusianusai és múzsáik A „Newsweek“ című amerikai folyóirat egyik legutóbbi számában, „A népesség túlzott szaporodása, túlsok sztár“ címmel hangzatos cikk jelent meg. A cikk szerzője nem titkolja, kitől származnak az elvek, amelyeket hirdet. Az első oldalon Marthusnak, a „túlnépesedés“ kannibál elmélete kitalálójának arcképe látható. Az arckép alatt ez a megjegyzés: „Számos szakember véleménye szerint Malthus jóslata nem bizonyult tévesnek, csupán túl korainak“. A cikk szerzője a népesség szaporodásának állítólagos fenyegető következményeiről fecseg és az olvasókat különféle számításokkal ijesztegeti. Főleg azt a tényt hangsúlyozza, hogy a világon minden 24 órában „70.000 üres száj születik“. Azt állítja, hogy a tudomány és a technika fejlődése nem tudja biztosítani a földgömb növekvő lakosságának ellátását. „Minden újszülött visítása közelebb hozza a válságot“, — panaszkodik a szerző és sietve hozzáteszi, hogy csökkenteni kell a népességet, „amíg nem késő“. Véleménye szerint a születések ellenőrzése nem elég hatékony. De a magzatelhajtás törvényesítése sem oldja meg a kérdést, itt az amerikai megszállás alatt álló Japánra hivatkozik, ahol a magzatelhajtás törvényesítése ellenére is a laikusság száma 1950 óta állandóan növekszik. Mit kell tenni tehát? A „Newsweek“ cikkének szerzője habozás nélkül a háború receptjét ajánlja. A szerző tisztázza, hogy olyan háborúról van szó, amelyben tömegpusztító fegyvereket használnak. Szerinte azok számára, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, a népesség szaporodása „még fenyegetőbb jelenség, miint a hidrogénbomba. A „Newsweek“ megemlíti, hogy annak idején Malthus az emberiség „megmentését" a pestis és kolera járványokban, az éhínségben és a háborúban látta. Malthus mai óceánontúli követői a háborúra és a hidrogénborrihára számítanak. Nincs helye annak, hogy vitába szálljunk az ilyen kannibál ,elméletekkel“, amelyek a tudományosságnak még a szikráját is nélkülözik. A „Newsweek“ e cikkének megjelenését, amely ezt a bestiális „elméletet“ reklámozza, kétségkívül a Wallstreet monopolistái sürgették, akik az atomfegyver gyártásából mesés profitokat vágnak zsebre. A NAP ESEMÉNYEIHEZ VÖRÖS ZÁSZLÓ Testnevelés és sport Locomotiva (Marosvásrhely)—Dinamo (Bukarest) 1:0 (1:0) A „Dinamó“ együttese kezdi a játékot. Nicusor rossz leadását Kajlik szerzi meg, aki keresztlabdával szökteti Szászt. A „Dinamó“ egyik hátvédje szabálytalankodik. A büntetőrúgást Bartha végzi el. Constantinescu felugrik a labdára, de kiejti kezéből az éles lövést, kavarodás támad a kapu előtt, majd Mihály a hálóba lövi a labdát. 1:0 a „Lokomotiva“ javára. Az 1. percben rúgott gól felvillanyozza együttesünk tagjait s heves táma-’dásokat vezetnek az ellenfél kapuja ellen. Az 5. percben Józsi szépen szökteti Mihályt, de a szélső lekésik a labdáról. A következő percben Vakarcs II. mintegy 20 méteres hatalmas lövését csak nehezen tudja szögletre menteni a „Dinamó“ kapusa. Szögletrúgás után feljön a „Dinamó“, de csatárai sokat tartják a labdát, s így a „Lokomotiva“ védőjátékosoknak lehetőségük van a beavatkozásra. Fedezeteink, Bartha és hajlik, nagyszerű labdákkal indítják támadásba csatár-’ sorunkat. A 16. percben Józsi tőr karpára, de közelről fölé lő. A kirúgás után a vendégcsapat lendül támadás’ ba, de a védelmünk Vakarcs I-el és Crisannal az élen nagyszerűen menti a legveszélyesebb támadásokat is. A 22. percben hajlik átadását Vakarcs II. a hálóba lövi, de a játékvezető nem adja meg a gólt. Feljön a „Dinamó“, Nicusor—Ene adogatás utáán az utóbbi tör kapura, aki elől azonban Crisan biztosan tisztáz. Az I. félidő utolsó perceiben a „Lokomotiva“ támad, Katona, majd Bartha lövése száll a kapu mellé. Szabadrúgást érünk el. A beívelt labdára a „Dinamó“ kapusa rosszul ugrik fel, leesik, kiejti kezéből a labdát, amit csatáraink a hálóba továbbítanak. Szabályos gól volt, amit a játékvezető azonban ezúttal sem adott meg. A „Lokomotiva“ együttes támadásával ért véget az I. félidő. A II. félidőben a hazai csapat vezeti az első támadást. Józsi szépen szökteti Vakarcs II.-t, aki az ötös vonalról készül a lövésre, de Birtasu, a „Dinamó“ kapuvédője nagyszerű lábravetődéssel bravúrosan ment. A kiváló teljesítményt hosszasan megtapsolja a közönség. Kirúgás után a „Dinamó“ támad. Pontosan adogatnak a csatárok , az 50. percben Bartha nagy lövését Lukács biztosan védi. Továbbra is a vendégcsapat támad, de a védelmünk nagyszerűen zár. Igen változatos és látványos lesz a játék. Az 58. percben a „Dinamó“, majd a 60. és 61. percben a „Lokomotiva“ ér el szögletet, de mindkét csapat védelme jól hárít. A 65. percben Nicusor elől csak nehezen tud tisztázni Crisán. A következő 23 percben újabb szögletrúgásokat látni a „Dinamó“, majd a „Lokomotiva“ kapujára, de az eredmény nem változik. A II. félidő közepén nagyon feljön a vendégcsapat. A „Lokomotiva“ játékosainak nagy része védelembe tömörül s így sikerül a legveszélyesebb helyzeteket is tisztázni. Védelmünk minden egyes tagja, beleértve kapuvédőnkat is, nagyszerű lelkesedésről, küzdőképességről tesz bizonyságot A közönség bizttatja csapatát. Csatáraink próbálkoznak támadásokat indítani, de nem sok eredménnyel. A 80. percben Szökő hosszú átadását Bartha szerzi meg, magasan ívelt labdáját azonban Lukács bravúrosan hárítja. A „Dinamó“ csatárai lelkesen küzdenek, de a vedelmünk önfeláldozóim menti a veszé’lyes helyzeteket. A „Dinamó“ támadó-sóval ért véget a mérkőzés. MEGSZÜLETETT A VÁRT GYŐZELEM Csapatunk vasárnapi győzelmével nagy örömet szerzett városunk és társ röményünk tíz és tízezer dolgozójának. Az együttes tagjai bebizonyították küzdőképességüket. A 90 perc alatti szívvel-lélekkel, sok esetben önfeláldozóan harcoltak a győzelem kie vívásáért. Minden egyes játékos igyekezett tudásának legjavát adni. Ezen, a mérkőzésen, amikor csapatunk az Ír ország egyik legjobb együttesével játszott, megmutatta igazi erejét. Az összjáték, a számos helycsere s a labdakezelésük jóval felülmúlta az eddigi mérkőzéseken látottakat. Különösen dicséretet érdemel védelmünk, amely a mérkőzés utolsó percéig nagyszerűen látta el feladatát. Kajlik, Crisán, Vakarcs I., Lukács, Bartha az együttes és egyben a mezőny legjobbjai voltak. A csatáraink, de különösen Vakarcs II. nagy segítséget nyújtottak a védelemnek. Ez a győzelem a játékosokat újabb sikerek kivívására kell ösztönözze Legutóbbi szereplésük biztató, hogy a hátralévő küzdelmekben lelkes és odaadó játékkal újabb örömet szereznek tartományunk labdarúgókedvelő közönségének. Avintus (Régen)—Locomotiva (Arad) 3:0 (1:0) A „Lokomotiva“ kezdi a játékot, de már az első percben a régeni csatárok szerzik meg a labdát. Éles fut el a balszélen, de az alapvonalon túlra viszi a labdát. A kirúgás után a „Lokomotiva“ csatárai szerzik meg a labdát. Szépen adogatnak, s mintegy 18 méterről a balösszekötő próbálkozik, de Székely biztosan véd. . A 6. percben Vészi átadását szépen veszi át Barabás, kicselezi a „Lokomotiva“ hátvédjét és élesszögből a hálóba vágja a labdát. 1:0 az „Avintul“ javára. Kezdés után a „Lokomotiva“ hevesen támad. Szép az összjáték a csatárok között. A 9., majd a 12. percben van alkalma kitűnni Székelynek. Az aradiak továbbra is támadnak. A csatárok igyekeznek minden helyzetből kapura lőni, de Székely helyén van. A 30. percben a jobbösszekötő a 16-os sarkáról hatalmas lövést zúdít a bal felső sarokba, de Székely nagyszerűen véd. Feljön a régeni csapat s a 32. percben Bartha jó lövését csak nehezen menti szögletre az ellenfél kapu- védője. A felszabadítás után újból az aradiak lendülnek támadásba. A jobbszélső kicselezi Katonát s már egyedül áll a kapussal szemben, de az 5 méterről küldött éles lövést Székely bravúrosan védi. A közönség megtapsolja teljesítményét. Az első félidő a régeni együttes támadásával ér véget. A II. félidő a „Lokomotiva“ támadásával kezdődik, majd a védők felszabadító rúgását Éles szerzi meg. A balszélső elfut, de beadása ezúttal nem sikerül. A régensek cserét határoznak, Oprea jön be a jobbösszekötő helyére. Az 57. percben Catena, két ellenfélt is kicselezve 18 méterről fölé lő. A következő percben újból Székely tisztáz. Hosszas mezőnyjáték folyik a pályán, majd a 65. percben Oprea keresztlabdával szökteti Barabást, aki kapásból a bal felső sarok mellé zúdít lövést. Közvetlen a kirúgás után az aradi középcsatár közelről küldött lövését Székely robinsonáddal védi. A 67. percben Oprea két ellenfél védőjátékost kicselezve közelről a hálóba lő. 2:0 az „Aventul“ javára. Rögtön a kezdés után Catano szerzi meg a labdát s mintegy 18 méterről gyenge lövést küld a kapura, de a labda a kapus lábáról a jobb alsó sarokba perdül. 3:0 a régeni együttes javára. A gól után továbbra is a régensek táámadnak, de a „Lokomotiva“ védelme talpon van. Az aradiak támadásával ér véget a mérkőzés. Röviden elemezve az „Aventu” együttes munkáját, meg kell mondanunk, hogy minden egyes játékos lelkesedéssel, odaadással küzdött a két értékes pont megszerzéséért. Székely, Bartha, Faragó nagyszerű küzdőképességről tettek tanúságot. Ezzel a győzelemmel az „Aventul“ együttes-’ nek minden lehetősége megvan az A. osztályba való jutásra. EREDMÉNYEK AZ A. OSZTÁLYBAN: Mélaiul, Vajdahunyad—Lokomotiva Gr. A„ Bukarest ?, Flacara, Ploesti— Siiina, Temesvár 1:1. Lokomotiva, Temesvár—Dinamó, Sztálinváros 2:0. Flamura Rosie, Arad—Minerul, Petrozsény 2:2. Stiinta, Kolozsvár—Metálu 1. Aranyosgyéres 0:0. Hadsereg Központi Háza—Progresul, Nagyvárad 1:0. EREDMÉNYEK A B. OSZTÁLYBAN: Minerul, Lupeni—Dinamo VI., Bukarest 0:0. Progresul, Szatmár—Metalul, Nagybánya 2:1. Métáiul, Cimpina—Flacara, Moreni 5:0. Dinamo, Birlad—Lokomotiva, Constanta 0:1. Lokomotiva, Pascani—Métáiul, Ploesti 2:1. Constructorul, Arad—Flacara, Medgyes 2:1. Nyomatott a marosvásárhelyi Sokszorositóipari Vállalat körforgógépén. — Telefon: 643. — Taxa postale platitä in numerar conf. apr. Dir. Gen. PTT Nr. 2033—1945. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Marosvásárhely, Dózsa György 9. — Telefon: 32, 50, 695. 696.