Vörös Zászló, 1955. február (4. évfolyam, 25-48. szám)

1955-02-01 / 25. szám

■VÖRÖS ZÁSZLÓ 3 (Folytatás a 2. oldalról.) A végzett, tanulókat annak a vállalatnak, vagy intéz­ménynek a besorolási bizottsága állítja be a termelésbe, amely­hez beosztották őket. Akik nem szerezték meg az iskola elvég­zéséről szóló bizonyítványt, alacsonyabb bérezési osztályba ke­rülnek, mint a sikerre­ vizsgázó növendékek. 24. A szakmunkások és csoportvezetők anyagi előnyökben részesülnek, hogy érdekelve legyenek a tanoncok alapos szak­mai kiképzésében. Ezeket az előnyöket a minisztériumok s a központi intézmények és szervezetek, a pénzügyminisztériummal közösen kidolgozott szabályzatokban állapítják meg. 25. A vállalatok és intézmények vezetői éppúgy felelősek a vállalatok és intézmények mellett működő iskolák egész tevé­kenységéért, mint bármely más, vezetésük alatt álló részlegért. Munkájukban az iskolák igazgatói támogatják őket. A minisztériumok, továbbá a központi intézmények és szervezetek közvetlen vezetése alatt álló iskolákban, valamint az oktatásügyi­ minisztérium szakiskoláiban az iskola igazgatója felelős az egész oktató-nevelő munkáért és az iskola egész ad­­minisztratív-gazdasági működéséért. 26. A vállalat egész munkaközössége — a szakmunkások, mesterek, mérnökök, a vállalat vezetősége, a pártalapszervezet, az IMSZ-szervezet és a szakszervezet — tanúsítson szerető gondoskodást a tanoncok iránt. Szeretettel kell nevelni őket, hogy mesterségüket jól ismerő szakmunkásokká, hazafias érzel­mű állampolgárokká, a szocialista építés ügyének odaadó har­cosaivá váljanak. Műszaki iskolák 27. A műszaki iskolák a vállalatok, intézmények, központi szervezetek és minisztériumok keretében létesülnek. A műszaki iskolák hálózatát és jellegét, feladatait és tan­idejét a minisztertanács külön határozatai állapítják meg.. A műszaki iskolák tanideje 1—2 év, az illető mesterség, vagy szakma követelményeinek megfelelően. 28. A műszaki iskolákba a tízosztályos középiskolák vég­zettjeit lehet felvenni. A műszaki iskolák szakmunkásokat ké­peznek a nagyobb általános műveltséget igénylő mesterségek számára, továbbá műszaki személyzetet, pl. normátorokat, tér­képészeket, műszaki rajzolókat, stb. 29. A műszaki iskolákban nem kell felvételi vizsgát ten­ni, a felvétel orvosi vizsgálat alapján történik, az előírt létszám arányában. 30. A műszaki iskolák végzett növendékei kötelesek leg­alább három évet azon a munkahelyen dolgozni,, ahová beosztják őket. A növendékek, az iskolába való felvételükkor, írásban kö­telezik magukat erre. 31. A műszaki iskolát végzett szakmunkások, ha legalább két esztendei gyakorlati munka során alaposan elsajátítják a se­gédmesteri teendők ellátásához szükséges műszaki ismereteket, segédmestereknek nevezhetők ki. A műszaki iskolai végzettségű szakmunkások, segédmes­teri beosztásban végzett 1—2 esztendei munka után a mester­képző műszaki iskolák látogatása nélkül is mestervizsgára je­lentkezhetnek. 32. Egyes különleges gazdasági és társadalmi-kulturális ágak káderszü­kségletének biztosítása végett a minisztériumok, központi intézmények és szervezetek olyan iskolákat is létesít­hetnek, ahová a hétosztályos iskolák végzettjei vehetők fel. Ezen iskolák jellegét aszerint határozzák meg, hogy mi­lyen mesterség számára nevelnek kádereket, tanidejük 2—4 év, az oktatás pedig nappali tanfolyamokon történik. A művelődésügyi minisztérium különleges művészeti is­kolákat létesíthet, amelyeknek növendékei két éves életkoruk betöl­tése után vehetők fel. Mesterképző műszaki iskolák 33. A mesterképző műszaki iskolákat a termelésben szük­séges mesterek kiképzésére létesítik. Ilyen iskolákat elsősorban fejlett technikai alappal bíró nagy ipari és mezőgazdasági központokban kell létesíteni a mes­terek minél gazdaságosabb körülmények között történő, alapos kiképzésére. A mesterképző műszaki iskolák növendékeinek olyan szak­mai képzettségre kell szert tenniök, hogy a mérnökök legfőbb támaszaivá váljanak a termelési folyamat megszervezésében. 34. A növendékeket — az oktatásügyi minisztérium és más érdekelt minisztériumok és intézmények közös utasításainak megfelelően — elsősorban a fejlett technikai színvonalú nagy­vállalatok 2-3 éves szakmai gyakorlattal és szakmai iskolai vagy ezzel egyenlő értékű végzettséggel bíró, 35 évnél nem idő­sebb, legszakképzettebb munkásai közül kell toborozni, mégpedig olyanok közül, akik a munkájukban tanúsított jó szervező képes­ségükkel bebizonyították rátermettségüket arra, hogy termelési vezetőkáderek (mesterek) váljanak belőlük. A mezőgazdaság számára elsősorban az iskola székhelyé­nek megfelelő tartományok mezőgazdasági egységeiből kell a növendékeket toborozni. A mesterképző műszaki iskolákba fel­vett növendékeket az oktatás egész időtartamára segédmesteri minőségben be kell osztani azokba a vállalatokba, amelyekben az iskola működik, vagy pedig azokba, amelyekben addig dol­goztak és a vállalat mestereivel együtt közvetlenül részt kell venniök a termelés megszervezésében és vezetésében. A felvétel annak a vállalatnak vagy intézménynek az ajánlása alapján történik, amelyben a növendék dolgozott, még­pedig a felvételi vizsgán elért eredmények sorrendjében és a rendelkezésre álló helyek arányában. A mesterképző műszaki iskolákba elsőbbségi joggal és felvételi vizsga nélkül vesznek fel minden szakiskolából, olyan növendékeket, akik a záróvizsgán és az oktatás egész időtar­tama alatt mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatás­ban legjobb sztályzattal végeztek. A termelési folyamat megismerése és a vezetés gyakorlati elsajátítása céljából a növendékeknek az oktatási idő felét mun­kában kell eltölteniök, a műhelyekben, vagy a mezőgazdaságban, a többi idő alatt pedig elméleti oktatásban részesülnek az isko­lában. 35. A mezőgazdaságban a mesterképző műszaki iskolákat a minisztérium olyan központokban létesíti, amelyeknek környé­kén fejlett növénytermesztés, állattenyésztés, zöldség- és szőlő­termesztés, stb. folyik. A növendékei­ ezekben az iskolákban hallgatják a tanfolya­mokat, a gyakorlati munkát pedig, a mezőgazdasági munkák idején, tanáraikkal együtt, a gép és­ traktorállomásokon, az ál­lami gazdaságokban, a kollektív gazdaságokban és más mező­­gazdasági egységekben kell végezniük. Az iskolák végzettjeit a következő munkakörökbe osztják be a termelésben: szántóföldi növénytermesztő mester, gépmes­ter, állattenyésztő mester, állatápol­ó mester, gyümölcstermesztő mester, vincellér, zöldségtermesztő mester, erdészmester, öntöző mester, baromfitenyésztő mester, méhész mester, selyemhernyó­­tenyésztő mester, földművelő mester és más munkakörök. 36. A mesterképző műszaki iskolák hálózatát, jellegét, szakmánkénti feladatait és tanidejét a minisztériumok határozzák meg,­ pontosan a szükséges mesterek arányában és a miniszter­­tanácsi határozatokban előírt keretek között A mesterképző műszaki iskolákban a tanidő, az illető ipar­ág, vagy szakma szerint, 2—3 év. 37. A mesterképző műszaki iskolák végzettjei, vagy a mű­szaki iskolák végzettjei közül kikerülő mesterek, a miniszterta­nács által megállapítandó feltételek alapján, főiskolákba is fel­vehetők. 38. A jövőben csak a mesterképző műszaki iskolák vég­zettjei és a jelen határozat rendelkezései szerint velük egyenlő jogúaknak tekintett személyek viselhetik a mester címet, osztha­tók be mesteri munkakörbe és részesülhetnek mestereket meg­illető jogokban. * Átmeneti és záróintézkedések 39. A jelenlegi szakiskolákat és műszaki középiskolákat a jelen határozat rendelkezéseinek megfelelően átszervezik és újra elosztják. 40. A vállalati iskolákká vált szakiskolák növendékei, va­lamint a többi szakiskolák növendékei, az iskola elvégzéséig a termelésben, műhelyekben, iskolákban, kísérleti telepeken, ter­melő intézményeknél és termelő egységeknél folytatják gyakor­lati kiképzésüket a jelen határozat előírásainak megfelelően. 41. A jelenlegi műszaki középiskolák IV. osztályának nö­vendékei a jelen határozat életbelépése előtt érvényes rendszer szerint folytatják és fejezik be tanulmányaikat. Ezeket, valamint a múlt években végzett műszaki közép­iskolai növendékeket, csak akkor lehet segédmesterekké kine­vezni, ha a termelésben szerzett, legalább kétévi tényleges gya­korlat után alaposan elsajátították a segédmestertől megkövetel ismereteket. Ebbe a funkcióba való kinevezésük után, egy-két évig folytatják a termelés megszervezésének és vezetésének gyakor­lati elsajátítását, utána pedig jelentkezhetnek mestervizsgára. 42. A jelenlegi műszaki középiskolák I. osztályos tanulóit, a rendelkezésre álló helyek keretében és tanulmányi eredményeik sorrendjében lehet felvenni a tanonc-szakiskolák I. osztályába; a II. osztályos tanulók a szakiskolák II. osztályát és az I. ta­­noncévet, a III. osztályos tanulók a szakiskolák III. osztályát és a II. tanoncévet végzik el. Ezek a tanulók a szakiskola elvégzése után képesítő okle­velet kapnak, tanoncéveik befejeztével pedig gyakorlati vizsgát tesznek, hogy elnyerjék szakmunkás­­bizonyítványukat. 43. A mezőgazdaság káderszükségleteinek biztosítása ér­dekében a jelenlegi mezőgazdasági műszaki középiskolák IV. osztályos tanulóit 1955 március elsejével egy évre szakmunkás­ként, vagy csoportvezetőként beosztják a termelésbe, utána pe­dig kinevezhetik őket segédmestereknek. Miután egy évig dolgoztak ebben a beosztásban mester­­vizsgára jelentkezhetnek. A III. osztályos tanulókat 1955 április elsején szintén be­osztják a termelésbe gyakorlatra. 1955 november elseje után csoportvezetőkké lehet őket kinevezni. Ebben a minőségben dol­goznak 1956 november elsejéig. Azok, akik alaposan elsajátították a gyakorlati ismerete­ket, ettől az időponttól kezdve segédmesterekké léptethetők elő, s egyúttal közvetlenül felvehetők a mesterképző iskola II. osztá­lyába. A II. osztályos tanulók 1955 május elsején, a termelésbe kerülnek, ahol 1955 november elsejéig gyakorlati munkát végez­nek. Ezután egy évig az új szakiskola III. osztályán folytathat­ják elméleti és gyakorlati tanulmányaikat. Az iskola elvégzése után (1956 november elsején) szak­munkásként, vagy csoportvezetőként beosztják őket a terme­lésbe. Miután egy évig dolgoztak ebben a funkcióban, segédmes­terré nevezhetők ki és jelentkezhetnek az 1959 március elsejéig tartó mesterképző iskola I. osztályába. A jelenlegi mezőgazdasági műszaki középiskola I. osztá­lyos tanulói 1955 május elsejéig folytatják tanulmányaikat a jelenlegi iskolákban, utána gyakorlatra küldik őket. Az új tanév kezdetén, 1955 őszén, felveszik őket a mező­gazdasági szakiskola II. osztályába. Az iskola elvégzése után beosztják őket a termelésbe, ahol ugyanolyan feltételek mellett dogoznak és jelentkezhetnek a mesterképző iskolába, mint a II. osztályos tanulók. 44. A termelővállalatok jelenlegi mestereire, akiknek ma­gasfokú műszaki képzettségük, valamint a termelés vezetésében hosszas gyakorlatuk van és a jelen határozatban a mesterek számára előírt képesítéssel egyenlő értékű tanulmányokat vé­geztek, a 37.—38. szakasz előírásai érvényesek. 45. Azokra a mesterekre, akiknek nincsenek a jelen hatá­rozatban a mesterek számára előírt képesítéssel egyenlő értékű tanulmányaik, de legalább 10 éves gyakorlatuk és tapasztalatuk van a termelés vezetésében, a jelen határozat időpontjától kezdve szintén érvényesek a 38. szakasz rendelkezései. 46. Azt, hogy kik tartoznak a 44. és 45. szakasz rendel­kezései alá, az illető szakminisztérium küldötteiből, a vállalat igazgatójából és főmérnökéből, az üzemi bizottság elnökéből és az illető vállalat pártszervezetének titkárából alakított bizottság állapítja meg. 47. Azok, akik jelenleg mesteri funkciót töltenek be, de nincs megfelelő felkészültségük és gyakorlati kiképzésük, meg­tarthatók ebben a beosztásban, ha esti tanfolyamon, vagy láto­gatási kötelezettség nélküli tanfolyamon kiegészítik képzettsé­güket és legkésőbb 2-3 éven belül jelentkeznek a mesterképző iskolának a jelen határozatban megjelölt feltételek között meg­tartandó képesítő vizsgáján. A vállalati vezetőségek szervezzenek erre a célra esti tan­folyamokat és nyújtsanak támogatást a szükséges ismeretek elsajátításához. Miután letették a vizsgát és elnyerték a mesteri okleve­let, az illető mestereknek joguk van a 37. és 38. szakaszban előírt előnyökhöz. 48. A szakiskolák, műszaki iskolák és mesterképző mű­szaki iskolák jövedelmeit és költségeit, valamint az iskolák nö­vendékeinek jogait minisztertanácsi határozatok állapítják meg 49. A minisztériumok és a többi központi intézetek foko­zatosan tegyék meg a kellő szervezési intézkedéseket, hogy a jelen határozat rendelkezéseit az 1954 —1955. iskolaév végéig teljes egészében alkalmazni lehessen. Eddig az időpontig a tanulókat, a jelen határozat intéz­kedéseinek megfelelően, be kell osztani az új iskolákba, vagy a termelésbe. 50. A minisztériumok és a többi központi szervezetek, kötelesek 1955 mácius 31-ig szervezeti és működési szabályzato­kért kidolgozni a hozzájuk tartozó iskolák számára és kötelesek ezeket a szabályzatokat jóváhagyás végett a minisztertanács elé terjeszteni. 51. A jelen határozat alapján létesített tanonc-szakisko­lák, műszaki iskolák és mesterképző műszaki iskolák a Román Népköztársaság címerével ellátott saját bélyegzővel rendelkez­nek. A minisztériumok, valamint azoknak a vállalatoknak, in­tézményeknek és szervezeteknek a vezetőségei, amelyek a je­­len határozat alapján tanonc-szakiskolákat, műszaki iskolákat és mesterképző műszaki iskolákat tartoznak létesíteni, tanulja­nak az észlelt hiányosságokból és fordítsanak fokozott figyel­met a hatáskörükbe tartozó iskolákban tanuló ifjak kiképzésére és nevelésére. A minisztériumok, a vállalatok és intézmények az oktatás színvonalának emelésével, az oktatás és a termelés közvetlen egybekapcsolásával és a fegyelem megerősítésével megfelelő szakkádereket biztosíthatnak a vezetésük alatt álló egységek számára, ez pedig alapfeltétele az előttük álló feladatok sikeres teljesítésének. A vállalatok, minisztériumok, intézmények és szervezetek pártszervezetei fordítsanak nagy figyelmet a tanárok felelős­ségérzetének fokozására, valamint arra, hogy a tanárok nagyobb igényeket támasszanak oktatási módszereik és a tanulók tanu­lási­­módját illetőleg, biztosítsák a tanügyi káderek állandósá­gát, tekintélyük növekedését a tanulók előtt, mert csak így biz­tosítható a tanulók politikai-állampolgári nevelése, s ezzel együtt az, hogy jó szakmunkásokká, hozzáértő mesterekké, a haza de­rék állampolgáraivá váljanak. A tartományi és rajoni pártbizottságok adjanak megfe­lelő irányítást a tartományi, rajoni, intézményi és vállalati párt- és állami szervezeteknek, és ellenőrizzék állandóan, hogy telje­sítsék a jelen határozatbóól eredő feladataikat. A pártszervezetek és ifjúsági szervezetek, valamint a szakszervezetek gondoskodjanak állandóan az ifjak hazafias ne­veléséről, fejlesszék szeretetüket a termelő munka és üzemeik iránt, érdeklődésüket az alapos szakmai tudás iránt, fegyelme­zettségüket az üzem belső szabályzatának betartása tekinteté­­ben, fejlesszék ki bennük a tisztelet és szeretet érzését tanáraik és mindazon munkások, mesterek és mérnökök iránt, akik segít­ségükre vannak, hogy elsajátítsák mesterségüket. Legyen gondjuk az ifjak magaviseletére a munkaidő alatt, munkavédelmükre és egészségük megvédésére, megfelelő életkö­rülményeikre és szabadidejük minél hasznosabb felhasználására. A párt- és ifjúsági szerveknek és szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek kötelességük, hogy állandóan foglalkozza­nak az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet fejlesztéséhez szükséges jövő káderek kiképzésével és nevelésével és hozzáse­gítsék őket, hogy gazdag ismeretekre tegyenek szert, amelyeket azután a mindennapi életben a Román Népköztársaság szocialista építésének szolgálatába­ állíthassanak. a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének első titkára GH. APOSTOL GH. GHEORGHIU- DEJ a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az RMP Központi Vezetőségének és az RNK Minisztertanácsának is mitősü­l a tanonc-szakiskolák, műszaki iskolák és mesterképző műszaki iskolák megszervezéséről

Next