Vörös Zászló, 1955. február (4. évfolyam, 25-48. szám)
1955-02-01 / 25. szám
■VÖRÖS ZÁSZLÓ 3 (Folytatás a 2. oldalról.) A végzett, tanulókat annak a vállalatnak, vagy intézménynek a besorolási bizottsága állítja be a termelésbe, amelyhez beosztották őket. Akik nem szerezték meg az iskola elvégzéséről szóló bizonyítványt, alacsonyabb bérezési osztályba kerülnek, mint a sikerre vizsgázó növendékek. 24. A szakmunkások és csoportvezetők anyagi előnyökben részesülnek, hogy érdekelve legyenek a tanoncok alapos szakmai kiképzésében. Ezeket az előnyöket a minisztériumok s a központi intézmények és szervezetek, a pénzügyminisztériummal közösen kidolgozott szabályzatokban állapítják meg. 25. A vállalatok és intézmények vezetői éppúgy felelősek a vállalatok és intézmények mellett működő iskolák egész tevékenységéért, mint bármely más, vezetésük alatt álló részlegért. Munkájukban az iskolák igazgatói támogatják őket. A minisztériumok, továbbá a központi intézmények és szervezetek közvetlen vezetése alatt álló iskolákban, valamint az oktatásügyi minisztérium szakiskoláiban az iskola igazgatója felelős az egész oktató-nevelő munkáért és az iskola egész adminisztratív-gazdasági működéséért. 26. A vállalat egész munkaközössége — a szakmunkások, mesterek, mérnökök, a vállalat vezetősége, a pártalapszervezet, az IMSZ-szervezet és a szakszervezet — tanúsítson szerető gondoskodást a tanoncok iránt. Szeretettel kell nevelni őket, hogy mesterségüket jól ismerő szakmunkásokká, hazafias érzelmű állampolgárokká, a szocialista építés ügyének odaadó harcosaivá váljanak. Műszaki iskolák 27. A műszaki iskolák a vállalatok, intézmények, központi szervezetek és minisztériumok keretében létesülnek. A műszaki iskolák hálózatát és jellegét, feladatait és tanidejét a minisztertanács külön határozatai állapítják meg.. A műszaki iskolák tanideje 1—2 év, az illető mesterség, vagy szakma követelményeinek megfelelően. 28. A műszaki iskolákba a tízosztályos középiskolák végzettjeit lehet felvenni. A műszaki iskolák szakmunkásokat képeznek a nagyobb általános műveltséget igénylő mesterségek számára, továbbá műszaki személyzetet, pl. normátorokat, térképészeket, műszaki rajzolókat, stb. 29. A műszaki iskolákban nem kell felvételi vizsgát tenni, a felvétel orvosi vizsgálat alapján történik, az előírt létszám arányában. 30. A műszaki iskolák végzett növendékei kötelesek legalább három évet azon a munkahelyen dolgozni,, ahová beosztják őket. A növendékek, az iskolába való felvételükkor, írásban kötelezik magukat erre. 31. A műszaki iskolát végzett szakmunkások, ha legalább két esztendei gyakorlati munka során alaposan elsajátítják a segédmesteri teendők ellátásához szükséges műszaki ismereteket, segédmestereknek nevezhetők ki. A műszaki iskolai végzettségű szakmunkások, segédmesteri beosztásban végzett 1—2 esztendei munka után a mesterképző műszaki iskolák látogatása nélkül is mestervizsgára jelentkezhetnek. 32. Egyes különleges gazdasági és társadalmi-kulturális ágak káderszükségletének biztosítása végett a minisztériumok, központi intézmények és szervezetek olyan iskolákat is létesíthetnek, ahová a hétosztályos iskolák végzettjei vehetők fel. Ezen iskolák jellegét aszerint határozzák meg, hogy milyen mesterség számára nevelnek kádereket, tanidejük 2—4 év, az oktatás pedig nappali tanfolyamokon történik. A művelődésügyi minisztérium különleges művészeti iskolákat létesíthet, amelyeknek növendékei két éves életkoruk betöltése után vehetők fel. Mesterképző műszaki iskolák 33. A mesterképző műszaki iskolákat a termelésben szükséges mesterek kiképzésére létesítik. Ilyen iskolákat elsősorban fejlett technikai alappal bíró nagy ipari és mezőgazdasági központokban kell létesíteni a mesterek minél gazdaságosabb körülmények között történő, alapos kiképzésére. A mesterképző műszaki iskolák növendékeinek olyan szakmai képzettségre kell szert tenniök, hogy a mérnökök legfőbb támaszaivá váljanak a termelési folyamat megszervezésében. 34. A növendékeket — az oktatásügyi minisztérium és más érdekelt minisztériumok és intézmények közös utasításainak megfelelően — elsősorban a fejlett technikai színvonalú nagyvállalatok 2-3 éves szakmai gyakorlattal és szakmai iskolai vagy ezzel egyenlő értékű végzettséggel bíró, 35 évnél nem idősebb, legszakképzettebb munkásai közül kell toborozni, mégpedig olyanok közül, akik a munkájukban tanúsított jó szervező képességükkel bebizonyították rátermettségüket arra, hogy termelési vezetőkáderek (mesterek) váljanak belőlük. A mezőgazdaság számára elsősorban az iskola székhelyének megfelelő tartományok mezőgazdasági egységeiből kell a növendékeket toborozni. A mesterképző műszaki iskolákba felvett növendékeket az oktatás egész időtartamára segédmesteri minőségben be kell osztani azokba a vállalatokba, amelyekben az iskola működik, vagy pedig azokba, amelyekben addig dolgoztak és a vállalat mestereivel együtt közvetlenül részt kell venniök a termelés megszervezésében és vezetésében. A felvétel annak a vállalatnak vagy intézménynek az ajánlása alapján történik, amelyben a növendék dolgozott, mégpedig a felvételi vizsgán elért eredmények sorrendjében és a rendelkezésre álló helyek arányában. A mesterképző műszaki iskolákba elsőbbségi joggal és felvételi vizsga nélkül vesznek fel minden szakiskolából, olyan növendékeket, akik a záróvizsgán és az oktatás egész időtartama alatt mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatásban legjobb sztályzattal végeztek. A termelési folyamat megismerése és a vezetés gyakorlati elsajátítása céljából a növendékeknek az oktatási idő felét munkában kell eltölteniök, a műhelyekben, vagy a mezőgazdaságban, a többi idő alatt pedig elméleti oktatásban részesülnek az iskolában. 35. A mezőgazdaságban a mesterképző műszaki iskolákat a minisztérium olyan központokban létesíti, amelyeknek környékén fejlett növénytermesztés, állattenyésztés, zöldség- és szőlőtermesztés, stb. folyik. A növendékei ezekben az iskolákban hallgatják a tanfolyamokat, a gyakorlati munkát pedig, a mezőgazdasági munkák idején, tanáraikkal együtt, a gép és traktorállomásokon, az állami gazdaságokban, a kollektív gazdaságokban és más mezőgazdasági egységekben kell végezniük. Az iskolák végzettjeit a következő munkakörökbe osztják be a termelésben: szántóföldi növénytermesztő mester, gépmester, állattenyésztő mester, állatápoló mester, gyümölcstermesztő mester, vincellér, zöldségtermesztő mester, erdészmester, öntöző mester, baromfitenyésztő mester, méhész mester, selyemhernyótenyésztő mester, földművelő mester és más munkakörök. 36. A mesterképző műszaki iskolák hálózatát, jellegét, szakmánkénti feladatait és tanidejét a minisztériumok határozzák meg, pontosan a szükséges mesterek arányában és a minisztertanácsi határozatokban előírt keretek között A mesterképző műszaki iskolákban a tanidő, az illető iparág, vagy szakma szerint, 2—3 év. 37. A mesterképző műszaki iskolák végzettjei, vagy a műszaki iskolák végzettjei közül kikerülő mesterek, a minisztertanács által megállapítandó feltételek alapján, főiskolákba is felvehetők. 38. A jövőben csak a mesterképző műszaki iskolák végzettjei és a jelen határozat rendelkezései szerint velük egyenlő jogúaknak tekintett személyek viselhetik a mester címet, oszthatók be mesteri munkakörbe és részesülhetnek mestereket megillető jogokban. * Átmeneti és záróintézkedések 39. A jelenlegi szakiskolákat és műszaki középiskolákat a jelen határozat rendelkezéseinek megfelelően átszervezik és újra elosztják. 40. A vállalati iskolákká vált szakiskolák növendékei, valamint a többi szakiskolák növendékei, az iskola elvégzéséig a termelésben, műhelyekben, iskolákban, kísérleti telepeken, termelő intézményeknél és termelő egységeknél folytatják gyakorlati kiképzésüket a jelen határozat előírásainak megfelelően. 41. A jelenlegi műszaki középiskolák IV. osztályának növendékei a jelen határozat életbelépése előtt érvényes rendszer szerint folytatják és fejezik be tanulmányaikat. Ezeket, valamint a múlt években végzett műszaki középiskolai növendékeket, csak akkor lehet segédmesterekké kinevezni, ha a termelésben szerzett, legalább kétévi tényleges gyakorlat után alaposan elsajátították a segédmestertől megkövetel ismereteket. Ebbe a funkcióba való kinevezésük után, egy-két évig folytatják a termelés megszervezésének és vezetésének gyakorlati elsajátítását, utána pedig jelentkezhetnek mestervizsgára. 42. A jelenlegi műszaki középiskolák I. osztályos tanulóit, a rendelkezésre álló helyek keretében és tanulmányi eredményeik sorrendjében lehet felvenni a tanonc-szakiskolák I. osztályába; a II. osztályos tanulók a szakiskolák II. osztályát és az I. tanoncévet, a III. osztályos tanulók a szakiskolák III. osztályát és a II. tanoncévet végzik el. Ezek a tanulók a szakiskola elvégzése után képesítő oklevelet kapnak, tanoncéveik befejeztével pedig gyakorlati vizsgát tesznek, hogy elnyerjék szakmunkásbizonyítványukat. 43. A mezőgazdaság káderszükségleteinek biztosítása érdekében a jelenlegi mezőgazdasági műszaki középiskolák IV. osztályos tanulóit 1955 március elsejével egy évre szakmunkásként, vagy csoportvezetőként beosztják a termelésbe, utána pedig kinevezhetik őket segédmestereknek. Miután egy évig dolgoztak ebben a beosztásban mestervizsgára jelentkezhetnek. A III. osztályos tanulókat 1955 április elsején szintén beosztják a termelésbe gyakorlatra. 1955 november elseje után csoportvezetőkké lehet őket kinevezni. Ebben a minőségben dolgoznak 1956 november elsejéig. Azok, akik alaposan elsajátították a gyakorlati ismereteket, ettől az időponttól kezdve segédmesterekké léptethetők elő, s egyúttal közvetlenül felvehetők a mesterképző iskola II. osztályába. A II. osztályos tanulók 1955 május elsején, a termelésbe kerülnek, ahol 1955 november elsejéig gyakorlati munkát végeznek. Ezután egy évig az új szakiskola III. osztályán folytathatják elméleti és gyakorlati tanulmányaikat. Az iskola elvégzése után (1956 november elsején) szakmunkásként, vagy csoportvezetőként beosztják őket a termelésbe. Miután egy évig dolgoztak ebben a funkcióban, segédmesterré nevezhetők ki és jelentkezhetnek az 1959 március elsejéig tartó mesterképző iskola I. osztályába. A jelenlegi mezőgazdasági műszaki középiskola I. osztályos tanulói 1955 május elsejéig folytatják tanulmányaikat a jelenlegi iskolákban, utána gyakorlatra küldik őket. Az új tanév kezdetén, 1955 őszén, felveszik őket a mezőgazdasági szakiskola II. osztályába. Az iskola elvégzése után beosztják őket a termelésbe, ahol ugyanolyan feltételek mellett dogoznak és jelentkezhetnek a mesterképző iskolába, mint a II. osztályos tanulók. 44. A termelővállalatok jelenlegi mestereire, akiknek magasfokú műszaki képzettségük, valamint a termelés vezetésében hosszas gyakorlatuk van és a jelen határozatban a mesterek számára előírt képesítéssel egyenlő értékű tanulmányokat végeztek, a 37.—38. szakasz előírásai érvényesek. 45. Azokra a mesterekre, akiknek nincsenek a jelen határozatban a mesterek számára előírt képesítéssel egyenlő értékű tanulmányaik, de legalább 10 éves gyakorlatuk és tapasztalatuk van a termelés vezetésében, a jelen határozat időpontjától kezdve szintén érvényesek a 38. szakasz rendelkezései. 46. Azt, hogy kik tartoznak a 44. és 45. szakasz rendelkezései alá, az illető szakminisztérium küldötteiből, a vállalat igazgatójából és főmérnökéből, az üzemi bizottság elnökéből és az illető vállalat pártszervezetének titkárából alakított bizottság állapítja meg. 47. Azok, akik jelenleg mesteri funkciót töltenek be, de nincs megfelelő felkészültségük és gyakorlati kiképzésük, megtarthatók ebben a beosztásban, ha esti tanfolyamon, vagy látogatási kötelezettség nélküli tanfolyamon kiegészítik képzettségüket és legkésőbb 2-3 éven belül jelentkeznek a mesterképző iskolának a jelen határozatban megjelölt feltételek között megtartandó képesítő vizsgáján. A vállalati vezetőségek szervezzenek erre a célra esti tanfolyamokat és nyújtsanak támogatást a szükséges ismeretek elsajátításához. Miután letették a vizsgát és elnyerték a mesteri oklevelet, az illető mestereknek joguk van a 37. és 38. szakaszban előírt előnyökhöz. 48. A szakiskolák, műszaki iskolák és mesterképző műszaki iskolák jövedelmeit és költségeit, valamint az iskolák növendékeinek jogait minisztertanácsi határozatok állapítják meg 49. A minisztériumok és a többi központi intézetek fokozatosan tegyék meg a kellő szervezési intézkedéseket, hogy a jelen határozat rendelkezéseit az 1954 —1955. iskolaév végéig teljes egészében alkalmazni lehessen. Eddig az időpontig a tanulókat, a jelen határozat intézkedéseinek megfelelően, be kell osztani az új iskolákba, vagy a termelésbe. 50. A minisztériumok és a többi központi szervezetek, kötelesek 1955 mácius 31-ig szervezeti és működési szabályzatokért kidolgozni a hozzájuk tartozó iskolák számára és kötelesek ezeket a szabályzatokat jóváhagyás végett a minisztertanács elé terjeszteni. 51. A jelen határozat alapján létesített tanonc-szakiskolák, műszaki iskolák és mesterképző műszaki iskolák a Román Népköztársaság címerével ellátott saját bélyegzővel rendelkeznek. A minisztériumok, valamint azoknak a vállalatoknak, intézményeknek és szervezeteknek a vezetőségei, amelyek a jelen határozat alapján tanonc-szakiskolákat, műszaki iskolákat és mesterképző műszaki iskolákat tartoznak létesíteni, tanuljanak az észlelt hiányosságokból és fordítsanak fokozott figyelmet a hatáskörükbe tartozó iskolákban tanuló ifjak kiképzésére és nevelésére. A minisztériumok, a vállalatok és intézmények az oktatás színvonalának emelésével, az oktatás és a termelés közvetlen egybekapcsolásával és a fegyelem megerősítésével megfelelő szakkádereket biztosíthatnak a vezetésük alatt álló egységek számára, ez pedig alapfeltétele az előttük álló feladatok sikeres teljesítésének. A vállalatok, minisztériumok, intézmények és szervezetek pártszervezetei fordítsanak nagy figyelmet a tanárok felelősségérzetének fokozására, valamint arra, hogy a tanárok nagyobb igényeket támasszanak oktatási módszereik és a tanulók tanulásimódját illetőleg, biztosítsák a tanügyi káderek állandóságát, tekintélyük növekedését a tanulók előtt, mert csak így biztosítható a tanulók politikai-állampolgári nevelése, s ezzel együtt az, hogy jó szakmunkásokká, hozzáértő mesterekké, a haza derék állampolgáraivá váljanak. A tartományi és rajoni pártbizottságok adjanak megfelelő irányítást a tartományi, rajoni, intézményi és vállalati párt- és állami szervezeteknek, és ellenőrizzék állandóan, hogy teljesítsék a jelen határozatbóól eredő feladataikat. A pártszervezetek és ifjúsági szervezetek, valamint a szakszervezetek gondoskodjanak állandóan az ifjak hazafias neveléséről, fejlesszék szeretetüket a termelő munka és üzemeik iránt, érdeklődésüket az alapos szakmai tudás iránt, fegyelmezettségüket az üzem belső szabályzatának betartása tekintetében, fejlesszék ki bennük a tisztelet és szeretet érzését tanáraik és mindazon munkások, mesterek és mérnökök iránt, akik segítségükre vannak, hogy elsajátítsák mesterségüket. Legyen gondjuk az ifjak magaviseletére a munkaidő alatt, munkavédelmükre és egészségük megvédésére, megfelelő életkörülményeikre és szabadidejük minél hasznosabb felhasználására. A párt- és ifjúsági szerveknek és szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek kötelességük, hogy állandóan foglalkozzanak az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet fejlesztéséhez szükséges jövő káderek kiképzésével és nevelésével és hozzásegítsék őket, hogy gazdag ismeretekre tegyenek szert, amelyeket azután a mindennapi életben a Román Népköztársaság szocialista építésének szolgálatába állíthassanak. a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének első titkára GH. APOSTOL GH. GHEORGHIU- DEJ a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az RMP Központi Vezetőségének és az RNK Minisztertanácsának is mitősül a tanonc-szakiskolák, műszaki iskolák és mesterképző műszaki iskolák megszervezéséről