Vörös Zászló, 1955. március (4. évfolyam, 49-75. szám)

1955-03-01 / 49. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ A „Metalus” szövetkezet dolgozói a terv teljesítéséért Az elmúlt napokban a „Metalu!" szövetkezet dolgozói első alkalom­mal gyűltek össze, hogy kielemezzék első havi munk­ájuk eredményeit és hiányosságait. A terem zsúfolásig megtelt szövet­kezetünk dolgozóival. A gyűlésen résztvevők nagy érdeklődéssel hallgat­ták a Béke Világtanács felhívásának ismertetését, mely harcra szólítja az egész világ békeszerető népét az im­perialista háborús gyújtogatók ellen. A hozzászólások során Palek Jó­zsef élmunkás, Kolozsvári Margit, Friss János és sokan mások szilárd elhatározásukat fejezték ki a béke megvédésének ügye iránt, és annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy elsők között írhassák alá a békeivet. Az ünnepélyes nagygyűlésen a ve­zetőségi tagokkal az élen megkezdő­dött a békeivek aláírása szövetkeze­tünkben. A gyűlés során Málos Demeter elv­társ, a szövetkezet elnöke ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozók szövetkezetünk fennállásá­nak első hónapjában valósítottak meg. A jelentés során felszínre került, hogy a szövetkezet január havi glo­bális tervét 159,52, míg az áruterme­lési tervét 145 százalékban teljesítet­te. Az elért eredmények a dolgozók öntudatos munkájának, a pártalap­­szervezet állandó politikai irányításá­nak , a vezetőség által foganatosított technikai szervezési intézkedéseknek tulajdoníthatók, így például szövet­kezetünk 17 szakágát felölelő 22 műhelyében a következő intézkedése­ket hozták a munkafeltételek megja­vítása érdekében. A lakatos műhely­be egy új esztergapadot állítottak be. A zavartalan termelés érdekében az órás­ műhelybe villanymotort szerel­tek fel, valamint az óraalkatrész­gyártó műhelybe egy új munkaasztalt készítettek. A vulkanizáló műhely ré­szére is új sablonokat készítettek, hogy megkezdhesse az írógéphenger és kugligolyók gyártását. Hogy tar­tományunk területén az orthopéd­­műszerészeti és orvosi műszerész cikkekben mutatkozó hiányokat pótol­juk, új műhelyt létesítettek. A fenti és még sok más intézkedés folyamán lehetővé vált a termelés helyes meg­szervezése, a dolgozók alkotó mun­kájának kibontakozása, a szocialista munkaverseny szellemének kialakulá­sa, melynek során olyan élegység ke­rült ki, mint a 3-as számú egység, amely 270,77 százalékban teljesítette januári tervét, s ezért büszkén vették át a szocialista versenyben élenjáró egység zászlaját. A villamossági osztály 21, 89 szá­zalékban teljesítette az év első havi ter­vét. A szocialista versenyzászló átvé­telekor Bernáth Sándor hangsúlyozta, hogy az osztály munkásai már rég vár­ták ezt az alkalmat, hogy elnyerjék az osztályok vándorzászlóját. Ezért ja­nuár hónapban az osztály dolgozói még nagyobb lendülettel dolgoztak, mint máskor, hogy tervüket idő előtt teljesíthessék, s ezzel is erősítsék a békét. Vállalták, hogy ezután még fokozottabban harcolnak a verseny­zászló további megtartásáért. Az egyéni szocialista verseny során olyan dolgozók emelkedtek ki, mint Baranyi Albert 214, Zamler Kálmán bádogos 200, Hanesz György 192 és Bálint Albert 254 százalékos tervtel­­jesítésükkel és mások, akik lelkes, odaadó munkájuk eredményeként büszkén vették át a versenyzászló­kat. A jelentés és a hozzászólások so­rán egész sor olyan hiányosság, ne­hézség került felszínre, amelyek kikü­szöböléséért mind a vezetőség, mind szövetkezetünk valamennyi dolgozója határozott harcot kell hogy folytasson, így felszínre került, hogy a bevezetett technikai szervezési intézkedések elle­nére még mindig vannak hibák az esztergályos műhelyben. A gyakori rövidzárlatok miatt az esztergapado­kon veszélyes dolgozni. Az autófénye­­ző-műhelyben nem kielégítő a világí­­tás, s helyenként a tetőzet olyan rossz, hogy beesik az eső, s rontja a munka minőségét. Egyes dolgozók fe­gyelmezetlenek, mint például Andrees­cu Ioan, Antal Dénes, Nemes József esztergályos és mások, akik késnek, illetve igazolatlanul kimaradnak a munkából. Egyes rendetlen, vagy helytelen magatartási­ dolgozók elle­­a Vezetőség szigorú megrovó intézke­déseket foganatosított, mint például Schwartz Géza esetében, aki durván viselkedett és kiutasított egy vevőt, aki reklamációval fordult hozzá. Hely­telen magatartásáért Schwartz Gézát két hónapig segédmunkára osztották be. Egy másik műhelyrészlegen Har­csa József műszerészt is szankcionál­ták, mert durva szavakkal illette az ellenőrző bizottság egyik tagját és akadályozta ellenőrző munkájában. Súlyos hiányosság, hogy január hó­napban nem minden vezetőségi tag elenőrizte kellően az­­osztályokat. Ezt a jövőben minden egyes vezetőségi tag tartja szem előtt a fegyelem meg­erősödése érdekében, hogy szövetke­zetünk valóban feladatai magaslatán álljon, s lényegesen hozzájáruljon a dolgozók anyagi és kulturális színvo­nla szüntelen növeléséhez a béke megszilárdítása érdekében. HERMAN ERNŐ A csernátoni néptanács javítson munkáján A Tavaszi mezőgazdasági kampány sikere a munkák idejében és jó kö­rülmények közötti elvégzésétől függ. Ennek alapja a helyes szervezés és irányítás. A csernátoni néptanács is intézkedett a munkák jobb megszerve­zésére. Már január 17-én a dolgozó parasztokkal nagygyűlést tartottak, hol ismertették a község mezőgazda­­sági helyzetét és a tavaszi mező­gazdasági kampánnyal kapcsolatos feladatokat. Ezen a gyűlésen a képviselők ver­senyre hívták egymást, meghatáro­zott versenypontok alapján, így Kon­cél György, az alsócsernátoni 16-os kerület képviselője versenyre hívta az összes alsócsernátoni, Dudás János képviselő pedig a felsőcserná­­toni képviselőket. Lelkesen kezdtek munkához, csoportokat alakítottak, nyilvántartást vezettek a körzet mun­kájáról és rendszeresen adták a je­lentéseket. A községi néptanácsnál vetőmag­­tisztító és gépjavító központokat szerveztek, a központokat jelzőtáb­lákkal látták el. A rajoni néptanács­nak rendszeresen jelentették, hogy a százalékok növekvő irányzatot mutatnak. Azonban minden előző intézkedés, munkamódszer ellenére, mégis van­nak súlyos hiányosságok. Mindez az utóbbi időben a néptanács végrehaj­tó ellenőrző munkájának hiányából kö­vetkezik. Amilyen sokat ígérő volt a kez­det, éppen olyan elítélendő a jelen helyzet A képviselők nem adnak je­lentéseket, ami nagyban nehezíti a községi jelentések helyes, a valóság­nak megfelelő összeállítását, így a községi jelentéseket nem támasztják alá a képviselők terepről behozott jelentéseivel. Lehet, hogy egy kissé éles a szó, de azt kell mondanunk, hogy a jelenlegi adatok „hasszámok”. Ugyanis a rajonnak adott jelentés alapján például a magánalakulatban 51 tonna gabonát tisztítottak meg, azonban az alsócsernátoni két vető­magtisztító központ adatai szerint csak három dolgozó paraszt végzett vetőmagtisztítást (január 15—19 és február 2-án). De hol is vannak ezek a vetőmag­tisztító és gépjavító központok elhe­lyezve? A községben összesen 5 mag­tisztító központ működik: kettő a két kollektív gazdaságban és három az egyéni dolgozó parasztok számá­ra. A csernátoni néptanács olyan éber, hogy a három utóbbi központ­ból kettőt kulákok udvarán helye­zett el. Ugyanakkor a néptanácsnál csak névleg van vetőmagtisztító köz­pont, mivel szerintünk magtisztító gép hiányában nem lehetett megindítani. Vajon most sem lehet felszerelni azt a vetőmagtisztító központot, mikor már az alsócsernátoni kollektív gazdaság elvégezte a vetőmagtisztí­tást? Hiszen a gazdaság odaígérte a gépeket a néptanácsnak, — csak el kellene szállítani és a néptanács helyiségében felállítani. A néptanács azonban nem sokat törődik a kér­déssel, vagy talán helyesnek véli, hogy a dolgozó parasztok a kulák portáján végezzék a szükséges vető­­magtisztítást, (és gépjavítást) sőt a kulák vezesse a nyilvántartást is? Szerintünk ez nem helyes, sőt egye­nesen veszélyes. Ez azt jelentené, hogy megszüntetjük az osztályhar­­cot, megbékélünk az osztályellenség­gel. A csernátoni néptanács pedig így gondolkozik, hiszen a két kulák, Orbán Gyula és Páljános Béla ko­vácsok csak szakemberek?! A néptanácsn­ál még február hó­napban összeírták az összes javítás­ra szoruló mezőgazdasági gépeket, s felosztották a javító központok kö­zött­ Azonban lehet, hogy túlbuzgó­ságból, vagy felületességből, vagy esetleg csak formaságból például az egyik gépjavító központnak olyan kimutatást adott a néptanács, amely­ben az egyik kovács, Gyurka And­rás is szerepel. Vajon egy kovácsot, ha rendelkezik is mezőgazdasági szerszámokkal, gépekkel, miért kell egy más kovácshoz beosztani? — mindamellett, hogy a távolság kettő­jük között elég nagy. Ha már a tá­volságnál vagyunk, nem mulaszthat­juk el megemlíteni a bürokrácia egy másik formáját, mely szerint a Nagy útban lévő gépjavító központhoz a felszegből is osztottak be dolgozó parasztokat gépeik javítása végett. Ha a néptanács végrehajtó bizottsá­ga megfontoltabban végzi feladatát, biztosan nem teszi meg ezt, mivel közelebb is talált volna gépjavító központot a hat közül. Községünkben csupán két ma­gángazda vetőgépe vár javításra — mondja Beke Dénes, a néptanács titkára.­­ A valóság azonban az, hogy jelenleg is három vetőgép van szétszedve a kovácsoknál, közülük kettő a szövetkezeté. A rajoni kimu­tatás szerint még több van javítat­­lanul. íme, a jól kezdődő munka hogy megváltozhat, ha csökken az ellen­őrzés, elmarad a számonkérés, így ahányan vannak, annyiféleképen is­merik a helyzetet, s a felsőbb szer­veknek a valóságnak nem megfelelő adatokat közölnek. Az ellenőrzés hiá­nyának egyik oka az, hogy a nép­tanácsnak február 6-tól nincs elnöke, mivel a régi elnököt, Kelemen Ist­vánt más munkahelyre osztották be. A rajoni nép­tanács végrehajtó bi­zottsága a község élére nevezzen ki új elnököt, mert elnök hiányában a titkár elvtárs nem végezhet eredmé­nyes munkát. A hodosi mező­gazdasági társulás példát mutat A hodosi mezőgazdasági társulás tagjai tudják, hogy a földparcellák tagosítása, a közös erővel, gépekkel végzett munka még nem elegendő a szántás-vetés idejében, jó körülmények között való elvégzésének és a hektá­ronkénti terméshozam szüntelen eme­lésének biztosításához. A tavaszi mun­kákra feltétlenül szükséges már a tél folya­m.­n, az agrotechnikai szabályok előírásai szerint felkészülni. Az alapszervezet javaslatára, a tár­sulás vezetősége már az elmúlt esz­tendőben úgy készítette el munkater­vét, hogy idő- és munkamegtakarítás szempontjából az őszi vetőmagvakkal együtt a tavaszi vetőmagvak biztosí­tását, tisztítását is elvégezték. Az őszi mezei munkák befejezése után pedig a tavaszi szántáshoz-vetésh­ez szükséges szerszámokat felülvizsgálták és számbavették azokat, amelyek ja­vításra szorulnak. A vezetőség gon­doskodott arról is, hogy a megállapí­tott sorrendben a községi javítómű­­­ ily valamennyit rendbehozza, így, január közepén a mezőgazdasági tár­sulás tavaszi munkákhoz szüks­ége gépei, szerszámai rendbehozva, leola­jozva, fedett helyen, munkára készen ásdottak. A szükséges tavaszi vetőmag­vak próbacsk­áztatása most van fo­lyamatban. E szép eredmény magyarázata nem más, mint az, hogy alapos tervet ké­szítettek, s ennek idejében való meg­valósítására a kommunisták nemcsak szavakkal, hanem mint például Török Dénes, Máté Gy. András tagok és Tö­rök Károly, a mezőgazdasági társulás elnöke, személyes példamutatásukkal is ösztönözték a tavaszi munkálatok előkészítésének minél előbbi befeje­zését. Mindemellett, a vezetőség tag­jai a társulás tagjaihoz házról-házra­­ eljárva, rendszeresen, pontosan el­lenőrizték a gépek, szerszámok javí­tását, a vetőmagvak biztosítását, tisz­títását, próbacsk­áztatását. A hodosi mezőgazdasági társulás nem­csak a tavaszi szántás-vetésre való idő­beni kellő felkészüléssel, hanem az agro­technikai szabályok minél szélsebb­­körű alkalmazásával is igyekszik biz­tosítani a hektáronkénti terméshoza­m szüntelen emelkedését. A 8 hektár őszi búzából három hektárt kérészt sorosan, géppel vetettek el. Az 5,50 hektár te­rületből a tavasz folyamán 3 hektá­ron négyzetesen fogják végezni a ku­­koricavetést. A­­tavaszi mezei munkák­ idejére a feladatokat felosztották a tagokra. ... de a községi néptanács nem követi a jó példát A hodosi néptanács kimutatása sze­rint a község dolgozó parasztjai feb­ruár 8-ig a javításra szoruló 237 eké­ből 180-at, a 245 koronából 195-öt, a 6 búzavetőgépből ötöt, a 13 kukorica­­v­etőgépből 10-et, 5 triert, 3 szelektort, a két szélrostából egyet és a 32 löka­­pából 20-at javítottak meg. A vető­magvak biztosítása 80 százalék. Eze­ket az adatokat találjuk a kimutatás­ban, de amint később kiderült, a nép­tanács végrehajtó bizottságának tag­jai, Kiss János alelnök, Kelemen Ró­za titkár és Rei­­ Dezső községi ag­­rotechnikus, gazdasági felelős, nem tudják biztosan, hogy a valóságban is így áll a helyzet. A magtisztítás és a próbacsk­áztatás eredményét a nép­tanács nem ismeri. Hogyan szervezte meg a hodosi néptaná­cs a tavaszi szántás-vetés elő­készítését, milyen tervet készített er­­re vonatkozóan? Kiss János alelnök keresett-kutatott a doszárokban a terv után, de nem találta. Kereste a tit­kárnő, s egyszercsak megtalálta, de nem azt, hanem a néptanács első ne­gyedévi munkatervét. Mi nem ezt kértük. Tovább kutattak, de most már a néptanács alkalmazottai valameny­­nyien. Egyikük vagy 20 perc múlva diadalmasan jelentette, hogy megta­lálta. Ez a beszolgáltatási terv volt. A nyomozás tovább tartott, de ered­m­é­nytelenül. Miért nem találták meg végül is a tavaszi munkák előkészíté­sének tervét? Ha őszinték, már az elején megmondhatták volna, hogy azért nem találták meg, mert annak­idején nem készítették el. Az önbírá­­latot azonban nem tudták mentegető­zés nélkül hagyni. Tehát a hodosi néptanács a tavaszi előkészületekkel kapcsolatosan február 20-ig a következő szervező, irányító és ellenőrző munkát végezte. Kihirdet­te,­hogy a hiányzó vetőmagvakat mindenki szerezze be, a nem megfe­lelő magvakat cseré­je ki, ahol tudja. Ha van javításra szoruló szerszáma, vigye a kovácshoz és ha össze­ nem tisztította meg a tavaszi vetőmagva­kat, ezt a munkát sürgősen végezte el. E munkákat Rend Dezső agrotech­­nikus állítása szerint, február 8-án el­lenőrizték. De hogy terv nélkül mi­képpen, és a hónap eleje óta miért nem, azt már nem tudta világosan el­mondani. Azt javasoljuk a hodosi néptanács­nak, kövesse "a mezőgazdasági társu­lás példáját. Használja ki a mezei munkák megkezdéséig még hátralévő néhány napot, vegye számba a ta­vaszi előkészületek helyzetét és a hátralévő tennivalókra készítsen rész­letes tervet. Mozgósítsa, irányítsa és ellenőrizze rendszeresen a gépek, szerszámok javítását és a vetőmag­vak előkészítését, így a dolgozó pa­­rasztoknak a tavaszi munkák meg­kezdése után nem kell javítással, magtisztítással tölteniük az idejüket, s ezáltal késleltetni a vetést. LÁSZLÓ JENŐ 3 Saját hibáinkból tanulva A kézdivásárhelyi „Sportvnd” kis­ipari termelőszövetkezet nemrég tar­totta meg beszámoló gyűlését, ahol a múlt évi munkát elemezte. A szö­vetkezet évi tervét 104 százalékban teljesítette. Ez főleg az RMP 1953 augusztusi plenáris ülésén hozott ha­tározatnak volt az eredménye s an­nak, hogy a vezetőség jobban ki­használta a helyi lehetőségeket. Az eredményt az is bizonyítja, hogy a szétosztásra kerülő haszon az 1953 évihez viszonyítva háromszoros. A gyűlés vitája megmutatta a hiá­nyosságokat is, rámutatott, hogy még nagyon sok kérdésben nem tet­tünk eleget feladatainknak. A vezető­tanács nem fordított kellő gondot az újonnan átképzett munkásokra, nem szervezte meg az elméleti oktatást. A vizsgáztató bizottság nem volt elég igényes a vizsgázókkal szem­ben, így az átképzett munkásoknak csak a papíron van meg a szakké­pesítésük, a gyakorlatban azonban gyenge munkát végeznek egyesek. A kultúrmunkában is van kívánni való. Annak ellenére, hogy létezik egy hatvan tagból álló dalárda, amely a tartományi versenyen első díjat nyert, nem lehetünk megelé­gedve a kulturális tevékenységgel. Nincs állandó színjátszó csoport. Eb­ben hibás Váradi Béla művészeti felelős, aki a kezdő színjátszókkal nem szeret foglalkozni, nem igyek­szik tanítani őket. Az agitációs bri­gád szintén nem tudott állandó, ösz­­szeforrott csoporttá fejlődni. A szö­vetkezetnek van klubhelyisége, de nem használják ki, nincs benne szer­vezett nevelő munka, nincsenek szó­rakoztató játékok. Van 20 sakk-asz­tal, de nincsenek hozzá figurák, van asztali tenisz, de nincs labda. A klub feldíszítésére megkaptuk a tar­tományi kultúrbizottságtól az ösz­­szeget, de a helyi könyvelőség ezt nem bocsátotta a kultúrkollektíva rendelkezésére. Reinitz Dezső fő­könyvelő a klubhelyiséget a szövet­kezettől idegen testnek képzeli, s ha­bár ő is szereti a szépet, (hisz az összes irodahelyiségeket új bútorral szerelték fel) a klubhelyiség kitört ablakai, hiányzó ajtókaincsei, leve­gőben lógó villanyvezetékei nem ér­deklik. Ugyanígy gondolkozik Dudás Imre elvtárs, a szövetkezet sportfelelőse is. Nem szervezi meg sem az asz­tali­teniszt, sem a sakkversenyeket. A kultúrmunkában létező hibákért felelős az egész vezetőtanács, első­sorban Fonyad László kultúrtalá­­esős, aki nem igyekezett ezeket a hibákat kellő időben felszínre hoz­ni. Felelős a Tartományi kultúrosz­­tály is, mert nem ellenőrizte, h­ogy a kiutalt összeget mire használták fel? Hibák vannak a politikai nevelés terén is. Nem működnek jól az agi­tátorok, ritkán készítik fel őket, s az időszerű kérdéseket nincs aki meg­magyarázza. A gyenge politikai mun­­ka megnyilvánul egyesek fegyelme­zetlenségében, tájékozatlanságában, vagy kispolgári magatartásában. A pártalapszervezetnek mindent el kell követnie, hogy a hibákat kikü­szöbölje, s szövetkezetünkben továb­bi eredményeket érjünk el. FONYAD LÁSZLÓ levelező

Next