Vörös Zászló, 1955. július (4. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

4 Nagygyűlés Helsinkiben a béke-világtalálkozó ülésszaka alkalmából HELSINKI (Agerpres) — A béke­világtalálkozó ülésszaka alkalmából a finn békeharcosok június 27-én a hel­sinki Hesperia parkban nagygyűlést rendeztek. A város munkásnegyedében 19 órakor, a tuuika befejezése után, kezdtek gyülekezni a nagygyűlés rész­vevői. A béke-világtalálkozón részve­vő országok zászlóit és jelszavas táb­lákat vivő finn munkások tüntetést rendeztek­ a város középpontjában, majd a nagygyűlés színhelyére vo­nultak. A jelszavas táblákon ilyen feliratokat lehetett olvasni: „Köszönt­jük a béke-világtalálkozót!“, „Az atomháború ellen vagyunk!“ „A né­pek a béke támaszai!“ A nagygyűlést, amelyen több mint tízezren vettek részt, Felix Versen pro­fesszor, a Béke Világtanács tagja, a Nemzetközi Sztálin-békedíj kitüntetett­je nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy most az egyik legfőbb feladat ki­harcolni az atomfegyver eltiltását és tárgyalások útján rendezni a nem­zetközi kérdéseket. Ezután Kosambi, a Bombay-i egye­tem­ professzora szólalt fel. Az indiai nép nevében köszöntötte a finn népet, nagyra értékelte annak békeharcát és kijelentette, hogy Finnországot és In­diát egyaránt a béketörekvés hatja át. Hangoztatta, hogy a békeh­arcban minden eszközt fel kell használni. Utána Csen Szu-tun, az összkínai népi képviselők gyűlése állandó bi­zottságának alelnöke szólalt fel. A kí­nai küldöttség és hatszázmilliós kínai nép nevében üdvözölte a béke­szerető finn népet és kiemelte, hogy bár Finnország és Kína távol esnek egymástól, mégis „a békeharc közös ügy, amiért szíveink együtt dobognak“. A nagygyűlés részvevőinek viharos tapsa közepette Csen Szu-tun éltette a békés együttélés elvét, a világbékét. Vercors francia író beszédében han­goztatta: a béke ügye tőlünk, a mi akaratunktól, a jóhiszemű emberek határozott erőfeszítésétől függ. A jelenlévők meleg szeretettel fo­gadták Fagyejev szovjet írót, akinek beszédét több ízben is tapssal szakí­tották félbe. Mi, 80 ország küldöttei — mondotta Fagyejev — fordulópont idején gyűl­tünk egybe. Európában megalakuló­ban van egy újabb háborús tűzfészek —■ Nyugat-Németország. Az egész vi­lágot fenyegeti egy pusztító háború veszélye, amelyben felhasználnák az atom- és hidrogénfegyvereket. Mégis, számos békeszerető kormánynak és közöttük — büszkén említhetem meg — az én országom kormányának bé­kés kezdeményezése és a különböző nemzetiségű emberek százmilliós bé­keharcának sikere nyomán újból re­mény ébredt a népek szívében, hogy tárgyalások útján rendezni lehet a vitás nemzetközi kérdéseket. Ezek a remények most főként a négy nagyhatalom kormányfői közeli találkozójához fűződnek. Nem vagyunk hivatottak, hogy su­galmazzuk, amit ők ott megvitathat­nak és meg kell hogy vitassanak, de a különböző nemzetiségű emberek száz- és százmillióinak kölcsönös és elvitathatatlan joga, hogy kijelentsék: Nem akarjuk, hogy a háború, min­den körülmények között a legember­telenebb háború, rémei lebegjenek gyermekeink bölcsője felett. Mi azt akarjuk, azt kérjük, hogy megegyez­zenek. Száz- és százmillió szem fog rájuk szegeződni és ha akadni fog valaki, aki önző célokból meg akar­ná hiúsítani a tárgyalásokat, azt a földkerekség minden népe meg fog­ja bélyegezni. Ezuan Baltazar Castro, a chilei képviselőház volt elnöke szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a chilei nép képviselői hosszú utat tettek meg, az óceánt szelték át, hogy Helsinkibe jöhessenek. Ezt az utat a béke útjá­nak nevezte. Befejezésül A. Diallo, Szudán meg­bízottja mondott beszédet. „Béke ve­letek!“ — szudáni nemzeti köszöntés­sel üdvözölte a jelenlévőket. Diallo kiemelte, hogy a Szovjetunió békepolitikája meg­felel valamennyi nép béketörekvésé­nek és hogy más államoknak is tá­mogatniuk kell ezt a politikát. A nagygyűlésen élénken kinyilvá­nult a népek közötti barátság és azon elhatározásuk, hogy minden erejükkel megvédik a béke ügyét. Heves viták a bonni Bundestagban az „önkéntes“ toborzásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban BONN (Agerpres) — A bonni Bun­destagban június 28-án folytatták a felállítandó nyugatnémet hadsereg katonai sorozásáról szóló törvényja­vaslat vitáját. Eger, a Bundestag alelnöke, felszó­lalásában a kormány által előterjesz­tett törvényjavaslat mellett foglalt ál­lást. Eger nyilatkozatát több ízben félbeszakították a képviselők tiltakozó kiáltásai. Ezután Ollenhauer, Németország Szociáldemokrata Pártjának elnöke szólalt fel. Követelte, hogy azonnal vegyék le napirendről az „önkéntesek“ sorozására vonatkozó törvényjavasla­tot. Ollenhauer „szörnyűségének mi­nősítette a törvényjavaslatot és kije­lentette, hogy a katonai törvényekkel kapcsolatos tárgyalások ellentétben állnak a béke és Németország újra­­egységesítése érdekeivel. Hangoztatta, hogy a nyugatnémet kormánynak nem szabad az új hadseregbe való sorozás kérdéséről tárgyalni olyan időpont­ban, amikor „a világot elsősorban a leszerelés kérdése foglalkoztatja“. Ollenhauer rámutatott arra, hogy az „önkéntes“­toborzásról szóló törvény­­javaslatot elutasította a Bundesrat és hogy a javaslat a kormánykoalíció, kö­rében is hatalmas ellenzékre talált. A nemzetközi feszültség enyhülésének kérdésével foglalkozva, Ollenhauer ki­jelentette, hogy ezidő szerint az egye­sülés reális jelei mutatkoznak. Adenauer­ kancellár mindenképpen indokolni próbálta a kormány állás­pontját a katonai törvényhozás kérdé­sében. Elutasították Ollenhauernek azt a javaslatát, hogy az új katonai tör­vényre vonatkozó tárgyalásokat ve­gyék le a napirendről. Adenauer beszéde határozott tiltako­zást váltott ki számos képviselő és sajtótudósító körében. Feiler képviselő, a német blokkpárt részéről kijelentette, hogy a nyugatné­met közvélemény elutasítja a kormány katonai törvényhozását Több kereszténydemokrata párti kép­viselő, közöttük Heye, volt hitlerista altengernagy, támogatta a törvényja­vaslatot. Mende képviselő, a szabad demokrata párt részéről hangsúlyozta, hogy a tárgyalások rendkívül feszült légkörben folynak le, amelyet a bun­­destagi képviselők körében fennálló súlyos ellentétek idéztek elő. A bundestagi vitákkal kapcsolatos kommentárjaikban számos nyugatné­met lap élesen bírálja a kormány kép­viselőinek nyilatkozatait, melyben kér­ték az „önkéntes“-sorozásra vonatko­zó törvényjavaslat megszavazását . A Neue Rheinzeitung egyebek kö­zött hangsúlyozza, hogy a „honvédel­mi miniszter és Adenauer kancellár állításai nem oszlatják el a felfegy­verzési tervekkel szembeni bizalmat­lanságot.“ India népe nagy örömmel fogadta a szovjet-indiai közös nyilatkozatot DELHI (Agerpres.) — Az ÚJ KI­NA jelenti: dr. Szajfuddin Kitschlew, az összindiai békebizottság elnöke kijelentette, hogy India népe öröm­mel és büszkeséggel fogadta a szov­jet-indiai közös nyilatkozatot, amely újból kinyilvánítja a két állam szi­lárd békepolitikáját és kölcsönös ba­rátságát. A két miniszterelnök kifejezte a népek békeakaratát és nagymérték­ben hozzájárult a béke ügyének meg­szilárdításához — hangoztatta az is­mert indiai békeharcos, majd így folytatta: A Nehru—Csu En-láj múlt évi közös nyilatkozatában hirdetett békés együttélés irányelvei, amelyet kinyil­vánítottak ebben a közös nyilatko­zatban, a világbéke megerősítésének ügyét szolgálják. Nem kétséges — mondotta befeje­zésül dr. Kitschlew, — hogy ezeknek az irányelveknek a népek általi tá­mogatása a négy nagyhatalom veze­tőinek közeli értekezletén is éreztetni fogja hatását. Az USA újabb „segélyekkel" akarja magához * láncolni Spanyolországot és Tajvant WASHINGTON (Agerpres.) — Az amerikai képviselőház külügyi bizott­sága azt ajánlotta, hogy a Franco- Spanyolországnak nyújtott „segélyt" huszonnyolc millió dollárról emeljék ötven millió dollárra, hogy „könnyít­senek Spanyolország védelmi erőfe­szítésein, főként pedig, hogy katonai támaszpontokat építsenek ebben a nagy stratégiai fontosságú térség­ben”. Az United Press hírügynökség közlése szerint az amerikai kormány újabb tervet dolgozott ki, amelynek célja „Formozát a nyugati védelmi láncolat hatalmas gyűrűjévé változ­tatni”, vagyis állandósítani az ame­rikai csangkajsekista uralmat Tajvan kínai területén! A terv szerint az Egyesült Államok évente legalább háromszázmillió dol­lárt szándékszik fordítani Tajvan szi­geti katonai támaszpontok egész so­rának építésére és­ 23 csangkajsekista hadosztályt akar állandó hadikészült­ségben tartani. Ugyancsak tervbe vet­ték, hogy fokozzák a kuomintangis­­ták légi- és tengerészeti erőinek ame­rikai hadianyagokkal való felszerelé­sét. Nyomatott a Marosvásárhelyi Sokszorositóipari Vállalat körforgógépén. — Telefon: 2643 — Taxa postalé plátitá in numerar conf. apr. Dir. Gen. P.T.T. Nr. 2033—1955. Szerkesztőség és kiadóhivatal Marosvásárhely, Dózsa György 9. — Telefon: 2032, 2080. Kiadóhivatal: 2001, in­tern.—20. VÖRÖS ZÁSZLÓ Rövid hírek PÁRIZS (Agerpres.) — A TASZSZ jelenti: A Francia Kommunista Párt megyei szervezete Vimille városban (Pas de­ Calais megye) nagygyűlést rendezett, amelyen Jaques Dudes, a Francia Kommunista Párt KV titká­ra a munkások akcióegységének meg­szilárdítására hívta fel a kommunis­tákat és a szocialistákat. „Harcol­,.. nunk kell a kenyérért és a világi ok­tatás megvédéséért, harcolnunk kell egy újabb háború kirobbantása és Nyugat-Németország remilitarizálása ellen. Véget kell vetni az algíri ter­rorhadjáratnak. Egyesülnünk kell a munkásosztály és a szocializmus jobb jövőjéért vívott harcban” — mondotta beszédében Jaques Duclos. - e -WASHINGTON (Agerpres.) — Az atom „megszállottjai” igen kismére­­tűnek tartják az Amerikai Egyesült Államokban nemrégiben megtartott „atomvédelmi gyakorlatokat”, ame­lyeknek az volt a rendeltetésük, hogy fokozzák a háborús hisztériát. Victor Wickersham, a képviselőház tagja, azt javasolta, hogy a kormány rekordméretű „gyakorlatokat” szer­vezzen és távolítsa el a főváros egész lakosságát, noha —, amint fel­szólalásában rámutatott — tisztában van azzal, hogy ez számos halálos áldozatot fog követelni. — • — PEKING (Agerpres.) — Az Új Kína hírügynökség közli: A csangkaj­sekista banditák az év első felében, a kínai partok mentén 31 halászhajót elsüllyesztettek, további 45 halászha­jót zsákmányoltak, 270 halászt fog­lyul ejtettek és 220 halászt megöltek vagy megsebesítettek. A foglyul ej­tett halászokat a csangkajsekisták a legborzalmasabb kínzásoknak vetik alá. A csangkajsekisták az év első fe­lében 10 kereskedelmi és halászhajót megrongáltak. 160 matrózt és utast megöltek, megsebesítettek vagy erő­szakkal Tajvanba hurcoltak. KÖZLEMÉNY A marxista-leninista esti párt­egyetem értesíti a II. éves hallgató­kat, hogy a gazdaság­politika tan­tárgyból vizsgát és az Esztétika I. év anyagából összefoglaló szeminá­riumot tart július 4-én délután 17 órakor. Július 1-én, pénteken dél­után 18 órakor a Városi Pártkabi­netben kollektív konzultációt tar­tunk. SZÉLJEGYZETEK Kudarcra ítélt mesterkedések M. Hihán­ov Az amerikai kongresszus képvi­selőházának külügyi bizottsága ha­tározatot fogadott el, amelyben azt kéri az amerikai kormánytól, hogy javasolja az Egyesült Nemzetek Szervezetének „bélyegezze meg” a Szovjetuniót és ennek kapcsolatait a népi demokratikus országokkal. Az amerikai képviselőház külü­gyi bizottsága új határozatának kezdeményezői tisztában vannak azzal, hogy kudarcra van ítélve minden olyan kísérletük, amely a Szovjetunió és a népi demokráciák belügyeibe való beavatkozásra irá­nyul. Úgy gondolják azonban, hogy minden eszközt fel lehet használni a nemzetközi légkör megmérgezé­­sére. Ha pedig az Egyesült Nemze­tek Szervezetét be lehetne vonni egy ilyen akcióba, a legnagyobb mértékben meg lennének elégedve mindazok, akiknek nincs iényére a nemzetközi feszültség enyhülése, mely a szovjet kormány erőfeszíté­sei eredményeképpen állott be. A fent említett határozatra vonat­kozó jelentések érdeklődésre tart­hatnak számot, mert rámutatnak, hogy milyen nagy a távolság az amerikai agresszív körök mesterke­dései és ezen mesterkedések megva­lósításának lehetősége között. A külügyi bizottság négy tagja nem volt hajlandó támogatni a többség határozatát és jelentést tett közzé, amelyben idézi Dulles amerikai kül­ügyminiszter és helyettese, Morton, leveleit. Egyre kevesebb lehetőség van a Szovjetunióval szembeni ellenséges akcióra. A határozat ellen állást­­foglaló külügyi bizottsági tagok je­lentése és az általuk idézett levelek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy ezzel tisztában van­nak az amerikai külügyminisztéri­um és a képviselőház külügyi bi­zottságának tagjai is. Ezek ugyan­akkor kénytelenek azt is elismerni, hogy ilyen körülmények között a javasolt határozatra minden kétsé­get kizáróan kudarc vár. Morton, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterhelyettese ugyancsak olyan következtetésekre jut, amelyek joggal nyugtalanítják a nemzetközi feszültség fokozásá­nak amerikai híveit. Morton tisztán kinyilvánítja azt a véleményét, hogy az Amerikai Egyesült Államok el­szigeteltségnek teszi ki magát, ha a képviselőház külügyi bizottságá­nak javaslatát az Egyesült Nemze­tek Szervezete elé terjeszti. Morton ugyanakkor érdekes elis­meréseket kénytelen tenni a kelet­európai országok úgynevezett „prob­lémájával” kapcsolatban, amely tu­lajdonképpen nem is létezik és, amely körül oly nagy zajt csapnak az amerikai körök. Morton nyilat­kozatának az a lényege, hogy a népi demokratikus országokkal kapcsolatos amerikai koholmányok semmit sem érnek a világ közvéle­ménye előtt, miután Albánia, Bul­gária, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Magyarország né­pei büszkék arra, hogy országaik „független államok, hogy kommun­ista kormányaikat szabad választá­sok alapján a nép jelöli ki és hogy szövetségük a Szovjetunióval a füg­getlenség kölcsönös tiszteletben tar­­tásán alapuló baráti szövetség”. Morton elismeri, hogy mindez ma­guknak a keleteurópai országok né­peinek a nézete. Igen értékes ez a beismerés, amely azt igazolja, hogy akkor, amikor egyes amerikai politikusok — mint például Dulles, — felvetik „a keleteurópai országok kérdését " és azt a kívánságukat fejezik ki, hogy ezt megvitassák a négyhata­lom kormányfőinek közeli értekezle­tén, tisztában vannak azzal, hogy ez a „kérdés” nem létezik és nem is gondolják komolyan, hogy lehe­tetlen javaslatuk a nemzetközi ér­tekezleten vita tárgyát képezze. E politikusok egyetlen célkitűzése az, hogy megnehezítsék a bizalom ki­alakulását a nemzetközi kapcsola­tokban és hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülését. Az ilyen kísérletek távol állnak a népek érdekeitől és ezért ugyanaz a dicstelen sors vár rájuk is, mint az amerikai képviselőház külügyi bizottságának provokációs mester­kedéseire. Versenyek a VIT tiszteletére A marosvásárhelyi és a régeni Progresul sportközösségek keretében élénk tevékenység folyik a VIT méltó köszöntésére. A különböző sportverse­nyekbe több mint 900 sportoló vett már eddig részt. A VIT tiszteletére­ beindított ver­senyek különböző sportágakat ölel­nek fel, mint: a labdarúgás, céllö­vészet, röplabda, asztalitenisz, sakk, teke, stb. A marosvásárhelyi Prog­resul sportközösség rendezésében az egyes körök között 11 labdarúgó mér­kőzést bonyolítottak le. Kiemelkedőbb mérkőzések: Poligrafia — Építészeti Tröszt 5:2, Mezőgazdasági iskola — Poligrafia 3:1, URCC — ADAS 7:3. Az ILEFOR, Internationala, és a Tartományi Építkezési Tröszt sport­körei labdarúgó mérkőzéseket ren­deztek a sportkörök keretén belül is. A VIT tiszteletére rendezett atlé­tikai versenyen a Progresul sport­­közösségből 110 versenyző vett részt. Ugyancsak a VIT tiszteletére az el­múlt napokban az URCC sportköre . Június 29-én Moszkvában meg­kezdődött a Szovjetunió — USA vá­logatott sakkozóinak találkozója. Az USA csapatát többek között Reshev­­szki nagymester, Izrael Horovitz, Hermann Steiner nemzetközi meste­rek alkotják. A Szovjetunió váloga­tottjában helyet foglalnak Mihail Botvinik világbajnok, Szmiszlov, Bronstein, Gheller, Keres, Petrosian, Taimanov és Kotov nagymesterek. A két csapat utoljára 1954-ben New­ Yorkban találkozott, amikor a Szov­jetunió válogatottja 20—12 arányban győzött, meglátogatta az udvarhelyi URCC sportkörét és több sportágban ba­ráti mérkőzéseket rendeztek. A lab­darúgásban az udvarhelyiek 4:1 arányban győztek, a sakkban viszont a marosvásárhelyiek bizonyultak jobbaknak és 11:3 arányban szerez­ték meg a győzelmet. Az asztalite­niszben megosztoztak a pontokon. A férfiaknál az udvarhelyiek, a nőknél pedig a marosvásárhelyiek győztek. A tekében az udvarhelyi csapat 65 fával győzött. A marosvásárhelyi Progresul és Recolta sportközösségek 6 tagú tu­rista csapata kirándulást rendezett a Gyilkos-tóhoz és megmászta a Csillag csúcsot, ahol az elmúlt évben felállított csillag mellé a VIT-et mél­tató feliratot tartalmazó fémdobozt helyezett el. A régens Progresul sport­közösség a VIT tiszteletére 7 labda­rúgó mérkőzést, 3 atlétikai versenyt céllövészeti versenyt és röplabda tor­nát rendezett. A VIT tiszteletére a régeni Progresul 24 sorotolója sze­rezte meg az MVK jelvényt . A franciaországi 1'Equipe cí­mű lap statisztikát készített a labda­rúgó világbajnokság után lejátszott mérkőzésekről. A TEquipe táblázata szerint ebben az időszakban a leg­szebb eredményt a Magyar Népköz­­társaság válogatottja érte el, sor­rendbe következnek a Szovjetunió, Franciaország, Írország csapatai. • A Pronosport 26. versenyének szelvényéről törölték a V. mérkőzést, mivel a Flamura rosie és Spartak (Bulgária) mérkőzést szombaton ját­­szák le. Röviden

Next