Vörös Zászló, 1955. szeptember (4. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
Régi város — új emberek régen elég régi város. Sok min „Nem is érezném jól magam munka főterén álló érdemtáblára és kifüg'' dlent átvészeltek öreg házat. Ha nélkül” — mondja. S nem nehéz megvesztették, mert hoszú ideje élmunkás, a falak beszélni tudnának sokat megérteni, hogy honnan ered munkaszó- és augusztus 23 tiszteletére 26 százai élhetnének a város hajdani s jelen-retete. Onnan, hogy most már igazán sokkal szárnyalta túl normáját, régi lakóinak életéről. Számos keserű értelmet nyert számára az élet, a A régi, nyomorgó emberek helyett történet elevenedhetne meg, melyek munka. ilyen Koós Mihályok lakják ma Rénik mindig az egyszerű munkás em- » Már nem létezik a régi Heidel Leogen városát, s munkájuk nyomán fejberek voltak szenvedő alanyai, akik 'Vipáld sem, aki munkaadóin kivül fődik s megifjodik a régi város is, pedig szorgos kezűk munkájával hoz- mindig még házigazdái kénye-kedve- » főtérnek nevezett piszkos térség ták létre az élet minden javát, de nek is ki volt téve. A mai Heidel Leo »» helyén — mely a kutyák tanyája másoknak, így volt ez 11 esztendővel poldnak saját háza van, amelyet álla volt — ma rendezett, parkosított főtér ezelőtt. De azóta nagyot fordult a vimi kölcsönből épített s feleségével s áll. A városban és a város környékén lóg. S milyen hatalmas, embertátasa három gyermekével boldogan és a pedig új ipari egységek jöttek létre, kitó ereje van ennek a fordulatnak, munkabérükből biztosított jövedelem- Az egyszerű fűrészüzem helyén hatal- Hiába keresnéd ma már azokat, akikből. Mindez Heidel Leopoldot is lel- más faipari kombinát áll, melyben a a mindennapi robottól elcsigázva, sok kés munkára készteti. Tudja, hogy új hegedűtől a csónakig, az egyszerű lászor már egyebet sem kívántak az életéért mivel tartozik, s épp ezért hától a vitorlázó gépig, a legkülönélettől csak épp, hogy élhessenek, évek óta élmunkás, s felszabadulásunk felébb termékeket állítják elő. De ott máskor pedig forrt bennük a vér a ünnepét is 81 százalékos normától van a nemrég felépült vagon-és mozinyomor s a társadalom igazságtalan szárnyalással köszöntötte, donyjavító üzem, a helyiipari vállasága miatt. Ma már nincsenek itt Csáll Ilonának is nyomor és tudatlan számos műhelye, az évről-évre ilyen emberek. Valamennyien megta-lanság volt az osztályrésze. Még növekvő Solidaritatea szövetkezet, látták az igaz élet útjai, álmodni sem mert arról, hogy valaha mely kész cipőüzemmé nőtte ki mától van a hajdani Koós Mihály, szakképzett gyári munkás lesz belőle, gát. Mindezek emelik a város jelent S ma? Nemcsak, hogy szakmunkás, de főségét, sebesen bizonyítják, hogy ráadásul egy különlegesen nagy tű rövid idő alatt is, amilyen nagy holdást igénylő mesterséget sajátított el, sokat tud létrehozni az ember , ha még pedig annyira, hogy ő is az élen szabadjárók közé került. Arcképét a város OROJAN SÁNDOR H* ** Szmolka szabó mester egykori segédje, akinek egyik hónapról a másikra több mint felére csökkent a fizetése, mert akkorjában sok volt a munkanélküli szabó és a mester nem félt, hogy munkás nélkül marad. Nem számított akkor Szmolkának, hogy az árak emelkedőben vannak. Nem érdekelte az sem, hogy a hosszú esztendők óta nála dolgozó Koós Mihálynak a fizetése még a legszükségesebbekre sem futja. Neki csak az volt a fontos, hogy még többet keressen munkája bőrén. Ennek a Koós Mihálynak azóta már csak a neve maradt a régi. Őt magát mintha kicserélték volna. 62 esztendő suhant el fölötte, sötét haja is megőszült már, s mégis ma sokkal fiatalabbnak érzi magát, mint ezelőtt 10—15 esztendővel. Ma örülni tud az életnek. Akkor még azt hitte, hogy nyomorúságban s talán élien, rongyosan éli meg öreg napjait, de amióta a régeni Vulturul szövetkezet tagja, mintha nem is akarna gondolni az öregségre. Nyugdíjazták, ennek ellenére még most is felveszi a versenyt a szövetkezet fiatalabb dolgozóival. „Dolgozom, mert csak ezzel róhatom le hálámat mai életemért” — mondja Koós Mihály. De, nemcsak a napi 8 órai munka folyamán találjuk a szövetkezet dolgozói között, hanem a társadalmi tevékenységben is mindig az elsők között van, s a szövetkezet dalkarának is egyik leglelkesebb tagja, mert szükségesnek érzi, hogy így is kifejezésre juttassa háláját mindazért, amit a felszabadulás után kapott. ["De, hol van a régi Réti Emil, a kitaszított félárva asztalos inas, akinek a fiatalságból csak a keserűség, a verés jutott. Ez is már csak volt. Réti Emil ma a Republica helyiipari vállalat köztiszteletben álló asztalos mestere, s van egy hároméves kisfia, aki soha sem fogja megismerni azt a sorsot, amely apjának jutott osztályrészül. Ezt akarja Réti Emil is, s ezért dolgozik nagy odaadással BORISZ LASZKIN: Anton Ivanovics Szkvorcov egyenesen a nyaralójába vitette magát, ahogy visszatért az üdülésről. A főkönyvelő leveléből már értesült arról, hogy a vállalat új igazgatója egy-két napon belül elfoglalja hivatalát. (Ideiglenesen Szkvorcov látta el az igazgató ügykörét). Másnap reggel sötétkék Pobeda állt meg Szkvorcov nyaralója előtt. — Mi az ördög hozta ezt ilyen korán ide?! — morgott magában mérgesen Szkvorcov, pizsamája fölé felkapta a felöltőjét és kiment az utcára. A gépkocsi ajtaja kinyílt és Szkvorcov meglepetten látta, hogy a volán mellett egy ismeretlen gépkocsivezető ül. „Ez csak az új igazgató sofőrje lehet” — gondolta magában Szkvorcov és megkérdezte: — A vállalattól jöttél? — Igen. Csak várjál itt. A reggeli öltözködés alig tartott egy óra hosszat. Szkvorcov barnán, frissen borotválva jelent meg a terlaszón, és leült reggelijéhez. Odahívta a jóképű, fiatal gépkocsivezetőt. — Mi a neved, barátocskám? — Sztyepán Mihajlovics. — No, Sztyepa fiam, nem hivatalosan, csak úgy barátilagfelkérlek egy kis testgyakorlásra. Fogd azt a kapát ott és kapáld meg a krumplit. Nem sok az egész. Ha készen vagy, eszel valamit és indulunk. — Megtehetem, — szólt vidáman a gépkocsivezető és megfogta a kapa nyelét. Szkvorcov felesége is kijött teázni a terraszra. — Kérd meg Antosa — szólt férjéhez —, hozzon egy kis vizet a kútról. — Sztyopa! — Tessék! — Látod itt ezt a két vedret? Ott hátul van a kút. Egyszóval érted, miről van szó? Tehát rajta... A gépkocsivezető fogta a két vedret és elment vízért. „Használható fiatalember” — gondolta magába Szkvorcov. A sofőr elhozta a vizet, zsebkendőjével megtörölte homlokát és megállt a terrasz előtt. — Gyere, ülj le! — invitálta Szkvorcov. — Köszönöm, már reggeliztem. — Hörpints le egy pohárkával, az igazgatóság egészségére. — Köszönöm, nem iszom. — Derék fiú vagy! A gépkocsivezető ne igyék — mondta Szkvorcov és ivott. — Történhetik valami az úton, és akkor hozzádlép a rendőr és azt mondja: Lehelj csak rám! — Bizony ez könnyen megeshetik. — Én azonban csak ittas vagyok, én ihatom — szólt Szkvorcov, felhajtott még egy pohárral, harapott néhány falatot és felállt! — Most pedig pattanjunk lóra! Erősen tűzött a nap, mikor kiértek az országútra. A sofőr feszült figyelemmel ült a volán mellett, le sem vette a szemét az útról. Szkvorcov elővett egy doboz Abházia cigarettát. A dobozt kép díszítette, amely tengert ábrázolt, háttérben pálmafákkal. — Fogd, délről hoztam magammal! — Köszönöm — mondta a vezető és zsebrevágta a dobozt. — Mifajta ember az új igazgató? Szigorú? — Nehéz erre válaszolni. — Új seprő jól seper! — jegyezte meg Szkvorcov. — Hallgass csak ide, Sztyopa, fékezz le! Megállunk egy kicsit. — Az irodában bizonyára már együtt vannak az emberek az értekezletre .— Nem tesz semmit! Minél többet várakoznak, annál nagyobb az igazgatóság tekintélye. — Ne mondja! — Pedig így van, ahogy mondom! Állj csak meg! A sofőr megállította a kocsit, Szkvorcov kiszállt. Az országút mentén fiatal erdőcske leveleit festette aranysárgára az ősz. — Hát nem olyan ez a táj, mint egy festmény?! — kiáltott Szkvorcov. — Bánja a manó az értekezletet amikor itt olyan gyönyörű A gépkocsivezető karórájára pillantott: — Talán indulhatnánk. — Gyerünk! Mielőtt az irodához értek volna, Szkvorcov megint odaszólt neki: — Állj meg! Kiszállok. Egy kicsit kiszellőztetem a fejemet. Hátha rám szól az új igazgató, hogy „lehelj csak rám!” Szkvorcov körülbelül egy óra múlva állított be az irodába. Üdvözölte a titkárnőt és megkérdezte: — Szobájában van az új főnök? — Mindjárt jönnie kell. Reggel elment valahova. Szkvorcov belépett az igazgatói szobába. Leült az egyik kényelmes karosszékbe és rágyújtott. Kisvártatva a gépkocsivezető jött be. — Te vagy az barátocskám? üdvözölte Szkvorcov. — A főnökhöz jöttél? — Nem. Én itt dolgozom, ebben a szobában. Bocsásson meg, Szkvorcov elvtárs, én csak kedvtelésből vezetek. Reggel is elhatároztam, kocsikázom egy kicsit. Azért mentem magához olyan korán, mert minél előbb szerettem volna megismerni. Maga meg nyomban elküldött krumplit kapálni... Szkvorcov zsebkendővel törölgette verejtékező homlokát — Bocsásson meg Sztyepán... Sztyepán Mihajlovics... — nyögte, s olyan volt a hangja, mint a repedt fazéknak. — Hogy van megelégedve a gépkocsinkkal? — Remek kis kocsi Úgy veszi a nyolcvan kilométert, hogy meg sem érzi az ember. — Elnézését kérem — mondta Szkvorcov —, de ma valahogy... — Ellenkezőleg én kérek bocsánatot! Engedje meg, hogy viszaadjam a cigarettáit, hiszen én nem is dohányzom. Szkvorcov átvette a feléje nyújtott dobozt. A dobozon tengert ábrázoló kép volt, a háttérben pálmafákkal. A tenger nyugtalanul háborgott és közelgő vihart jelzett A& Ufitycuzfycrffr VÖRÖS ZÁSZLÓ Szövetkezeti áruházak Csík-rajonban Csik-rajon szövetkezetet a kereske- büszkeség tölti el, amikor erre a tördelmi hálózat bővítése terén dicséret- képre tekint. Ott van például a szentre méltó utat tettek meg. Az eredmésimont mintaáruház, amely a megnyingek titka az, hogy a rajoni szövet-táj első napján több mint 47.000 fejkezeti szövetség vezetősége és a szó- értékű árut hozott forgalomba. Ebben vetkezeti aktivisták alaposan tanulmá- az áruházban mindent meg lehet tanvozták az új mintaáruházak létesítő- látni: élelmiszert, vas- és kémiai sere kínálkozó lehetőségeket, cikkeket, textilárut, csereárut, cipőket. Az eredmények elsősorban Tőke Ja- készruhákat, papír-, könyv- és játéknős gazdasági szervező jó munkáját árul. A dolgozó parasztok örömmel dicsérik, aki soha nem tévesztette vásárolnak a szépen berendezett, korszem elől felelősségteljes feladatát, szerű áruházban. Mindig hathatósan foglalkozott a 1955 első félévében az előző év haszövetkezeti tagsággal, szoros kapcsosonló időszakához viszonyítva 53 szálatot tartott a vásárló közönséggel, szalékkal emelkedett az áruforgalom. A véleményüket, kezdeményezéseiket szizsögödi mintaáruház például 68.000 vesen felkarolta. Példa erre Szentmi- lejt forgalmaz havonta, míg az azirály, ahol a tagság kezdeménye előtti időszakban alig 29.000 lejt tüdzésére mintaüzletté alakítottak át egyak megvalósítani. Ez a tény iszjközponti üzletet teljesen önkéntes lúgosan igazolja, hogy a korszerű símunkával tett kereskedelmi hálózat felbecsülhet A tömegekkel való jó kapcsolat biztetlen mértékben hozzájárul nemcsak tos alapot nyújtott Tőke elvtársnak a jobb áruellátáshoz, hanem az áruarra, hogy versenyre hívja a tartó- forgási sebesség ütemesebbé tételéhez mány többi gazdasági szervezőjét. Js. Nagy lelkesedéssel küzdött, hogy ki- Az, hogy Csík-rajonban egyre navivja az elsőséget. Jó terepkapcsolatot gyobb méreteket ölt a szövetkezeti teremtett és állandóan gondoskodott hálózat bővítése nem véletlen dolog, az építkezési anyagok beszerzéséről. papp Árpád rajoni elnök Ferenczi Ez tette lehetővé, hogy az első félév Mózes kereskedelmi igazgató és Tőke folyamán 5 mintaáruházat, 5 falusi János gazdasági szervező állandóan boltot, 2 mintaüzletet és 14 kirakatot napirenden tartják a hálózat kibővítésétesítsenek. Az eredmény bár gének ügyét. Ezenkívül igen értékes számbelileg kicsinek tűnik nagy és hasznos segítséget nyújt Pakuts munka, sok fáradozás gyümölcse, 7 . . , , . . , . 1-1- -i Zsigmond tartományi gazdasági szertartomanyunk területen egyeduli pel- ,. s , , 6,., , , . , ... ..... . . ■ ..... ,, vezo, aki idejeben gondoskodik az dakent all a többi rajonok előtt (leg- ...... . .., ,, , . ... , , ■ ,.... , . építkezési anyagon kiutalasara, terepfekeppen Udvarhely-rajon előtt, ahol ' , , , ,. r. H , , , , 3 . j - . . , • szemlék alkalmával gyakorlati segit-Manya István kereskedelmi igazgató . , . , . . , , , , s, , , 3 Li,, * TKi seget es szaktanácsokat ad a berendelebecsu! a hálózat bővítését). Tőke . „ ... . , . , , . ... .. i • • .. . „ - , zes mintaszerű es az áruházak építése vtárs térképén minden uj áruházat , , . . ., ,, K .... ,K,,_ , . c , helyének megvátszásában, és üzletet feltüntet. Saját szavaival élve ez az ő „iránytűje". Nem kis BORSA PÉTER 3 Gyorsítsuk a betakarítás ütemét Marosvásárhely-rajonban A nép nyelve azt tartja, hogy sok csapadék mennyisége pedig csak 0,30 törpe között nem nehéz óriásnak len- 2 mm között váltakozik. Ezek szerint ni. Világos, hogy Gyergyó-, Csík-, tehát az esős idővel való takarózás- Kézdivásárhely- vagy más rajonoknak semmi alapja sincs, mellett a betakarítási kampányban A lassú cséplés oka az hogy egyes Marosvásárhely-rajon az első kell helyeken gyenge, s más helyeken felhagy legyen. Ez távolról sem jelenti jesen hiányzik a célszerű szervező és azt, hogy például a cséplés terén irányító munka Nyárádton ahelyett, nem értek el bizonyos eredményeket, hogy konkrét munkaterv alapján, cso- Azonban ez az eredmény viszonylat portokban szervezték volna meg a gol, hiszen a rajon területén alig 40 cséplést, mindenik gazdának különszázalékban végezték el a cséplést, külön csépel a gép. Nem gondoskod- Marosvásárhely-rajonban lassú alak az éjszakai cséplés megszervezőcséplés üteme. Ennek elsősorban az sérült az eredendő munkaerőről az oka, hogy a rajoni néptanács és a nem. E miatt Nyárádtőn a cséplőgép még egyszer sem teljesítette napi községi néptanácsok nem gondoskodó ütemtervét sőt, voltak olyan esetek is csak arról, hogy idejében hozzákezdje- amikor napi 29 tonna helyett csak nek a gabona behordásához, osztagba 4—5 ezer kilogrammot csépelt, rakásához. Több példa alapján igazol- Azért, hogy Nyárádton lassú a cséphatjuk, hogy aszlagból eső után lés üleme- 3 néptanács végrehajtó bi. . . zottságán kivül, hibás a marosvásárnyomban csepelni lehetett, így végez helgy gépálsordas vezetősége is, mely töri el a cséplést a koronkal, szent- ugyancsak nem veszi figyelembe a annai, paniti és más kollektív gazdahelyi lehetőségeket. Ságokban. A hordással kapcsolatban Tehát nem az időjárás miatt késlebárki azt válaszolhatja, hogy „Elmúlt kednek a csépléssel. És hasonló szeresének nem kell köpönyeg”. A gyakor veretlenséggel találkozunk még máslati példák azonban azt igazolják, hol is, hogy egyes néptanácsok még mindig A cséplés ütemének meggyorsításaaz elmúlt esős idővel takaróznak, hoz szükséges, hogy a néptanácsok Például Nyárádtón, Sárdon, Szentiász- kiküszöböljék a szervezési hibákat, jón és máshol az esős idővel magva- hogy az alapszervezetek jobb politikai rázzák a cséplésben észlelhető toma- és agitációs munkát fejtsenek ki, és vadást, pedig az utóbbi két hétben, hogy minden faluban, minden községpontosabban augusztus 13—26-ig ben, minden kollektív gazdaságban mindössze két napig esett az eső, a meghonosítsák az éjszakai cséplést. Régen rajon a tartományunkban a rajonok között a lök behordták-e már gabonájukat, második helyen áll a betakarítási példát mutatnak-e a munkában a munkálatokban. Itt az aratást augusz nem átallotta kijelenteni, hogy „Rézus 26-ig 90, a hordást 64, míg a rémszépen, a képviselők példát mucséplést 23 százalékban végezték el, tatnak”. Azonban két héttel később A következő két példa jól rávilágít kiderült, hogy még az elnök sem arra hogy néhány, valóban elfogadva- hordta be gabonáját s az ő példáját jó ok mellett a cséplés lassú üteme- követte Lassel Mária ,viselő és a nők a szervezetlenség, a hanyagság több,ek s Így természetes, hogy a dőlaz akagozó parasztok is. A községben meg . . ... . . . . . , mindig van aratatlan gabona, a csép-Tekeujfaluban a dolgozó parasztok kezdtek , s rábdásul a rajon termeten elsők között kezdték meg az aratást, azonban a cséplést az utolsók között. Mi ennek az oka? A néptanács végrehajtó bizottsága és különösen Biris Traian elnök azt a véleményt vallja, hogy nem is maradtak el a munkával, meg aztán a dolgozó parasztok nem akarnak kitérni a megszokott kerékvágásból, . ......... . . , ban szerveznek és irányítanak a csepnem akarnak gyorsabban, szervezett gépek a szervezetlenség miatt fél teljesítőképességgel dolgoznak. Hasonló a helyzet Szentandráson is. Itt a néptanács végrehajtó bizottságának elnöke. Fárcásan Traian önkényesen a cséplőgépet a község egyik végéből a másikba szállíttatja, ahelyett, hogy konkrét terv alapján, csoportoklesz. A cséplőgépet egyetlen nap legkevesebb 4—5-ször költöztetik s mint ebben dolgozni. (De jó volna, ha minden szervezés nélkül mindenütt , ....... . ,. , . . . , ,. , ,, , den költöztetéssel egy óra vesz karba, szervezetten menne a munka!) Azon-u . . , ?1 . , . , , , , . , Ha a rajom partszervezetnek es a ban hadd jegyezzük meg, hogy nem . , . . , . E rajom neptanacs végrehajtó bizottsaannyira a dolgozo parasztok, hanem anak része van azokbal az eredmé. inkább maga az elnök elvtárs s a „vekben amelyeket elértek, akkor ré. többi képviselő nem akar kitérni * , . , .. , . , . sze van abban is, hogy a rajon terulet „megszokó kerékvágásból . Bins • , • , . t , „ u*n a cse ntesi munkákban hibák van-Traian két héttel ezelőtt a felsőbb nek Eddig aránylag Régen-rajonban szervek kérdésére —, hogy a képvisel volt a legjobb a rajoni néptanács és a rajoni pártszervezet által végzett ellenőrző, irányító munka. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek javítani valók. Ha jobb az ellenőrzés és irányítás, kétség kívül elmaradnaka fent említett és egyébb hibák, tehát meggyorsul a cséplés üteme. A községi néptanácsoknak is meg kell javítaniuk ellenőrző munkájukat. A néptanács végrehajtó bizottságának egy-egy tagja állandóan legyen ott, ahol tanácsára, szervezőképességére, a legnagyobb szükség van, így nagyon sok holtidőt, szervezetlenséget és hanyagságot elkerül. Jól halad a beszolgáltatás Dózsa György községben Dózsa György község néptanácsi képviselői a leghatásosabb agitációs módszerrel, a személyes példamutatással mozgósítanak a kvóták idejében történő beadására. Valamennyi képviselő — Tanászi Lajos és Gáspár Lilla kivételével — beszolgáltatta a háromnegyed évre előírt hús-, tej-és takarmánykvótáját. Napi munkatervét pontosan teljesítve, odaadóan dolgozik Szilágyi Mihály begyűjtő is. Munkájainak megvan az eredménye. A háromnegyedévre előírt húskvótát 107, a takarmányét 92 és a tejét 84 százalékban szolgáltatták be a község dolgozó parasztjai. A dolgozó parasztok 40 százaléka, mint például Nagy János és Bucur Miha, a Dózsa György községhez tartozó teremeújfalusi dolgozók, egész évi kvótájukat mindenfajta terménybe beszolgáltatták. tK