Vörös Zászló, 1956. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-03 / 1. szám

4- 0-1 Vörös­gá­z 16 A Román Munkáspárt Szervezeti Szabályzata A kizárási határozatok meghozatalában és jóváhagyásá­éban, valamint a fellebbezések megvizsgálásában a legna­gyobb körültekintést és elvtársi gondosságot kell tanúsítani, nagy figyelemmel és felelősségérzettel kell kivizsgálni, hogy van-e alapjuk a párttag terhére rótt vétségeknek. 14. Kisebb vétség esetén a párttagi minőség megvonása helyett olyan nevelőjellegű büntetés alkalmazandó, amely lehetővé teszi a párttag számára, hogy megjavuljon. Ilyen esetekben a következő büntetések alkalmazhatók: dorgálás, megrovás, nyilvános megrovás, időleges eltiltás a felelős pártmunkától és állami munkától, megrovás végső figyelmeztetéssel. Az alapszervezet büntetésként legfeljebb egy évi időtar­tamra tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot. Az erre vo­natkozó határozatot jóváhagyás végett a rajoni vagy a városi pártbizottság elé kell terjeszteni. A kiszabott idő eltel­tével a visszaminősített párttagot a szokásos szabályok szerint kell felvenni a pártba, mégpedig előző párttagsági idejének elis­merésével. 15. A kizárt párttag a párt felső szerveihez fellebbezhet. A kizárt párttag fellebezését, valamint a pártszervezetek kizá­rási határozatait az illetékes pártszerveknek az iratok beérke­zésétől számított legfeljebb egy hónapon belül kö­telesek megvizsgálni. 16. Ha valamelyik pártszervezet súlyosan vét a párt programja, a párt szervezeti szabályzata vagy a párt politi­kai irányvonala ellen, a Román Munkáspárt Központi Veze­tősége elrendelheti az illető pártszervezet feloszlatását és tag­jainak általános újrabejegyzését. 11. A tagjelöltek 17. Mindazoknak, akik be akarnak lépni a pártba, tagjelölt­­ségi időt kell eltölteniök. A tagjelöltségi idő azért szükséges, hogy a jelölt megismerkedhessék a párt programjával, szer­vezeti szabályzatával és taktikájával és hogy a pártszervezet­nek módjában legyen megismerni a tagjelölt személyi tulaj­donságait. 18. A jelöltfelvételi szabályok azonosak a tagfelvételi szabályokkal (egyéni felvétel, ajánlások benyújtása, az alp­­szervezet felvételi határozata és annak jóváhagyása). 19. A jelöltségi idő az I. kategóriába tartozó személyek számára egy év, a II- kategóriába tartozó személyek számára másfél év, a III. kategóriába tartozó személyek számára pedig két év. Megjegyzés: Más pártok volt tagjainak jelöltségi­­ ideje, társadalmi helyzetüktől függetlenül két év. Azért, hogy a jelöltségi idő ne legyen egyszerű formaság, a­ pártszervezetnek kötelessége szüntelenül gondoskodni a je­löltek neveléséről, politikai színvonaluk emeléséről, köteles­sége bevonni őket a pártszervezet munkájába és segíteni őket, hogy felkészülhessenek a pártba való belépésre. A jelöltségi idő leteltével a pártszervezetnek a közgyűlé­sen meg kell vizsgálni a jelölt helyzetét. Azoknak az ipari munkásoknak, akik legalább öt éve köz­vetlenül a termelésben dolgoznak és akik tettekkel bizonyít­ják, hogy megfelelnek a párttaggal szemben támasztott kö­vetelményeknek, az alapszervezet legfeljebb hat hónappal csök­kentheti jelöltségi idejüket. Ha azonban a jelölt a jelöltség ideje alatt az alapszer­vezet által érvényesnek elfogadott okokból nem érte el azt a színvonalat, amely egy párttagtól megkövetelhető, az alap­szervezet legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja a jelöltségi időt. Olyan esetekben, amikor a jelöltségi idő alatt kitűnik, hogy a jelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, az alapszervezet kizárja a jelöltet a tagjelöltek soraiból. A párt alapszervezetének a jelöltségi idő csökkenté­séről vagy meghosszabításáról, valamint a jelölt kizárásáról szóló határozata a rajoni vagy városi pártbizottság jóvá­hagyása után válik érvényessé. 20. A párt tagjelöltjei tanácskozási joggal vesznek részt annak az alapszervezetnek a gyűlésein, amelyhez tartoznak. 21. A párt tagjelöljei ugyanannyi tagsági díjat fizetnek, min­t a párttagok, városi és tartományi szervezetek részére az értekezlet, a Ro­mán Munkáspárt részére a kongresszus. 26. A közgyűlés, az értekezlet, a kongresszus bürót, bi­zottságot, illetve vezetőséget választ, amely a szervezet végre­hajtó szerve és vezeti egész munkáját. A párt vezetőszervei egész tevékenységüket a kollektív munka lemini elve, a pártvezetés legfőbb elve alapján fejtik ki. 27. A párt vezetőszerveinek megválasztása titkos szavazás­sal történik. Tilos a pártszerveket lista szerinti szavazással vá­lasztani. A jelölteket a közgyűlés, az értekezlet, a kon­gresz­­szus részvevői javasolják. A jelölések megvitatása és a szava­zás egyénileg történik. A párttagok korlátlan joga, hogy je­lölteket javasoljanak, állást foglaljanak bármely jelölt mellett vagy ellen és bírálják a jelöltet. 28. A párt rajoni és városi bizottságai kötelesek szabályos időközökben pártaktiva-gyűlést összehívni a párt és a kormány legfontosabb határozatainak, a párttevékenység főbb kérdései­nek megvitatására. A pártaktiva-gyűlésnek úgy kell lefolynia, hogy biztosítsa a kérdések érdemleges megvitatását, ösztönöz­ze az éles bírálatot és az aktíva széleskörű kezdeményező­készségét, s a párt- és kormányhatározatok gyakorlati alkal­mazására, a pártszervezet előtt álló kérdések megoldására moz­gósítsa az aktívát. 29. A párt politikáját illető kérdések szabad és konkrét meg­vitatásában való részvétel a belső pártdemokráciából folyó csorbíthatatlan joga a párt minden tagjának. Vita szervezhető egyes pártszervezetekben vagy az egész pártra kiterjedően. Csupán a belső pártdemokrácia alapján bontakozhatik ki a bí­rálat és az önbírálat és szilárdulhat meg a pártfegyelem — az öntudatos és nem gépies fegyelem. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége — ha szüksé­gét látja — az egész pártra kiterjedő széleskörű vitát szervez­het a párt politikájának legfontosabb kérdéseiről. A párt poli­tikájára vonatkozó kérdéseknek az egész országra kiterjedő széleskörű megvitatását úgy kell megszervezni, hogy az ne vezethessen arra, hogy egy jelentéktelen kisebbség megpróbál­ja akaratát a párt többségére rákényszeríteni; sem arra, hogy a párt egységét megbontó frakciós csoportosulásokat próbáljanak szervezni, sem pedig pártszakító kísérletekre, amelyek megin­gathatnák a népi demokratikus rendszer erejét és szilárdságát. Csak ilyen körülmények között kerülhető el, hogy a párt és a munkásosztály ellenségei a maguk céljára használják fel a pártdemokráciát, csak így szolgálhatja a pártdemokrácia a párt erősödésének ügyét, és vezeti a párt különféle intézményeit és a társadalmi jelentő­ségű vállalatokat; kinevezi a Központi Vezetőség közvetlen ve­zetése és ellenőrzése alatt működő központi sajtószervek szer­kesztőségeit és megerősíti tisztségükben a tartományi sajtószer­vek főszerkesztőit, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit s kezeli a párt pénzalapjait. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége az államhatalom központi szerveinek és a társadalmi szervezeteknek a tevékeny­ségét az e szervekben működő pártcsoportok útján irányítja. 38. A Központi Vezetőségnek a vezetés és a politikai mun­ka megerősítése céljából joga van politikai osztályokat létesí­teni a szoci­aista építés különösen fontos munkaterületein és oda a Központi Vezetőség pártszervezőit kinevezni. A Központi Vezetőség pártszervezői annak a szervezetnek a felettes pártbi­zottsága alá tartoznak, amelyhez ki vannak nevezve, ugyanakkor pedig közvetlen felelősséggel tartoznak a párt Központi Vezetősé­gének. Amilyen mértékben a politikai osztályok megoldják felada­taikat, a Központi Vezetőség megszüntetheti vagy átalakíthatja őket a terület és munkahely elvén felépülő rendes párszervekké. A politikai osztályok a Központi Vezetőség által jóváhagyott szabályzat szerint működnek. 39. A Központi Vezetőség rendszeresen tájékoztatja tevé­kenységéről a pártszervezeteket. 40. A Központi Revíziós Bizottság felülvizsgálja: a) azt, hogy gyorsan és helyesen intézik-e az ügyeket a párt központi szerveiben és zökkenő nélkül működik-e a Köz­ponti Vezetőség apparátusa( b) a párt Központi Vezetőségének pénzügyi gazdálkodását és vállalatait. A Központi Revíziós Bizottság tagjai nem lehetnek tagjai a párt Központi Vezetőségének is. A tartományi, városi és rajoni revíziós bizottságoknak tar­tományi, városi és rajoni viszonylatban ugyanolyan hatáskörük és jogaik vannak, mint a Ko­mi­ti Revíziós Bizottságnak köz­ponti vizonylatban. III. A párt felépítése a belső pártdemokrácia 22. A párt szervezeti felépítésének vezérelve a demokra­tikus centralizmus. Ez az jelenti, hogy: a) a párt összes vezető szerveit — a legalsótól a legfel­sőig — választják ; b) a pártszervek kötelesek tevékenységükről rendszeres időközökben beszámolni a pártszer­vezeteknek ; c) a pártfegyelem, amely a párt politikai, akarat- és akcióegysége biztosításának egyik alapfeltétele, egyaránt kö­telező az összes pártszervezetek és az összes párttagok szá­mára; a kisebbség feltétel nélkül aláveti magát a többségnek és köteles a határozatokat fenntartás nélkül gyakorlatilag alkalmazni; d) a felsőbb pártszervek határozatai feltétlenül kötelezők a párt alsóbb szerveire. 23. A párt területi és munkahely szerinti elv alapján épül fel. A rajoni pártszervezet felettes szervezete a rajon összes pártszervezeteinek. Az a pártszervezet, amely magá­ban foglalja valamely tevékenységi ág összes párttagjait, fe­lettes szervezete mindazoknak a pártszervezeteknek, ame­lyek az adott tevékenységi ág párttagjainak csak egy részét foglalják magukban. 24. Minden pártszervezet önállóan oldja meg a helyi kér­déseket, határozatai azonban nem lehetnek ellentétben a párt határozataival. 25. Minden pártszervezetnek megvan a maga felettes ve­­zetőszerve: az alapszervezetek részére a közgyűlés, a rajoni. IV. A párt legfelsőbb szervei 30. A Román Munkáspárt legfelső szerve a pártkongresz­­szus. A rendes pártkongresszust­ a Központi Vezetőség hívja össze, négyévenként legalább egyszer. A rendkívüli kongresz­­szusokat a párt Központi Vezetősége vagy saját kezdeménye­zésére vagy a legutolsó pártkongresszuson képviselt párttag­ság legalább egyharmadának kívánságára hívja össze. A párt­­kongresszus összehívását és napirendjét legkésőbb másfél hó­nappal a kongresszus időpontja előtt kell közzétenni. A rend­kívüli kongresszusokat két hónap leforgása alatt hívják össze. A kongresszus csak akkor határozatképes, ha az utolsó rendes kongresszuson képviselt párttagságnak legalább a fele képviselve van. A pártkongresszus képviseleti arányát és a küldöttek meg­választásának módját a Központi Vezetőség állapítja meg. 31. Ha a párt Központi Vezetősége a 30. szakaszban meg­állapított időn belül nem hívja össze a rendkívüli kongresz­­szust, az összehívást­­kérő szervezeteknek joguk van szervező bizottságot alakítani, amely a rendkívüli kongresszus összehí­vása tekintetében a Központi Vezetőség jogait gyakorolja. 32. A kongresszus hatásköre a következő: a) meghallgatja és jóváhagyja a párt Központi Vezetősé­ge, a Központi Revíziós Bizottság és a többi központi pártszerv és intézmény beszámolóját; b) elfogadja, felülvizsgálja és módosítja a párt program­ját­ és szervezeti szabályzatát; • c) meghatározza a párt taktikai irányvonalát a napi politi­ka alapvető kérdéseiben; d) megválasztja a párt Központi Vezetőségét és a Központi Revíziós Bizottságot, a kongresszus által megállapított taglét­számmal. 33. Ha a Román Munkáspárt Központi Vezetőségében meg­üresedik egy hely, azt a póttagok közül töltik be, mégpedig ab­ban a sorrendben, ahogyan a kongresszus megválasztotta őket. 34. A párt Központi Vezetősége négyhónaponként legalább egyszer plenáris ülést tart. A Központi Vezetőség póttagjai ta­nácskozási joggal vesznek részt a Központi Vezetőség plenáris ülésein. 35. A párt Központi Vezetősége a Központi Vezetőség mun­kájának a plenáris ülések közötti irányítására politikai bürót, a folyó munka vezetésére, főként a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválasztására pe­dig titkárságot szervez. 36. A párt Központi Vezetősége a Központi Vezetőség mel­lett Központi Ellenőrző Bizottságot szervez. A Központi Ellen­őrző Bizottság hatásköre a következő: a) őrködik a párt sorainak egysége és tisztasága felett, el­lenőrzi a pártfegyelem betartását és,felelősségre vonja azokat­ a párttagokat és tagjelölteket, akik megszegik a párt programját, szervezeti szabályzatát vagy a párt politikai vonalát, a párt­vagy az állami fegyelmet, akik elfojtják a bírálatot és akik vé­tenek a párterkölcs ellen (félrevezetik a pártot, nem becsületesek vagy nem őszinték a párthoz, békülékenyek az osztályellenség­gel szemben; rágalmazók, bürokraták, magánéletükben laza er­­kölcsűek stb.); b) megvizsgálja a tartományi pártbizottságoknak a pártból való kizárásokra és más pártbüntetésekre vonatkozó határoza­tai ellen beadott fellebbezéseket. 37. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége a kongresz­­szusok közti időszakban vezeti a párt egész munkáját, képviseli a pártot más pártok, szervezetek és intézmények előtt, szervezi­ k. A párt tartományi szervezetei 41. A tartományi pártszervezet felsőbb szerve a tartományi pártértekezlet. A rendes tartományi értekezletet a tartományi bi­zottság kétévenként hívja össze. A tartományi pártszervezet rend­kívüli értekezletét összehívhatja a tartományi bizottság és­ a párt Központi Vezetősége. Az értekezlet összehívható az illető tar­tományi pártszervezet kötelékébe tartozó összes tagok egyhar írtatónak kívánságára is. A tartományi értekezlet összehívását és napirendjét leg­alább 20 nappal az értekezlet megtartása előtt nyilvánosságra kell hozni. A rendkívüli értekezleteket egy hónap leforgása alatt kell összehívni. A tartományi értekezleten való képviseleti arányt a tarto­mányi bizottság állapítja meg. 42. A tartományi pártértekezlet hatásköre a következő: a) meghallgatja és jóváhagyja a tartományi bizottság, a revíziós bizottság és a párt más tartományi szerveinek és in­tézmény­én­ek a beszámolóit;­ b) megvitatja a pártmunka kérdéseit, a néptanácsok tevé­kenységének kérdéseit és a tartományban folyó gazdasági és szakszerveze­i tevékenység kérdéseit; c) megválasztja a tartományi bizottságot, a tartomány­ revíziós bizottságot és a Román Munkáspárt kongresszusán résztvevő küldötteket. 43. A tartományi bizottság plenáris ülését háromhavonként legalább egyszer össze kell hívni. 44. A tartományi bizottság megszervezi végrehajtó szer­vét — a bürót —, amelynek a titkárokkal együtt legfeljebb 11 tagja lehet. A tartományi bizottság büró tagjait a párt Központi Vezetősége erősíti meg tisztségükben. A tartományi bizottság tit­kára csak az lehet, aki legalább öt éve tagja a pártnak. A tartományi bizottság bürója köteles beszámolni tevékeny­ségéről a párt tartományi bizottságának plenáris ülésén. A tartományi bizottság megszervezi titkárságát a napi­renden lévő kérdések megvizsgálására és a határozatok végre­hajtásának ellenőrzésére. A titkárság jelentést terjeszt elő a tar­tományi bizottság bürójának a hozott határozatokról. A párt tartományi bizottságainak egész tevékenységét a Román Munkáspárt vezető szerveinek határozatai vezérlik. 45. A párt tartományi bizottsága a tartományi bizottság mellett pártkollégiumot szervez. Ennek hatásköre tartományi viszonylatban ugyanaz, mint a Román Munkáspárt Központi Vezetőség mellett működő Központi Ellenőrző Bizottságé köz­ponti viszonylatban. A tartományi bizottság mellett működő párt­kollégium határozatai csak a párt tartományi bizottságának jó­váhagyása után válnak érvényessé. A pártkollégium elnökét a párt Központi Vezetősége erősíti meg tisztségében. 46. A tartományi bizottság hatásköre a következő: Biztosítja a pártutasítások feltétlen végrehajtását, s vezeti az értekezletek közti időszakban az egész pártmunkát a tarto­mányban; biztosítja a bírálat és az önbírálat kibontakozása és azt, hogy a hibákkal szembeni engesztelhetetlenség szelle­mében neveljék a kommunistákat; vezeti a marxizmus-leitinz­mus tanulmányozását a párttagok és tagjelöltek körében, meg­szervezi a dolgozók kommunista nevelését; szervezi és vezeti a párt­intézményeket és társadalmi jelentőségű vállalatokat a tarto­mányban, kinevezi, irányítja és ellenőrzi a tartományi pár­­lap szerkesztőségét, elosztja szervezetén belül a párt erőit és anyagi eszközeit, kezeli a tartományi pártszervezet pénzalapjait. A tartományi bizottság irányítja az államhatalom tarto­mányi szerveinek és a tartományi tömegszervezeteknek a te­vékenységét, az e szervekben működő pártcsoportok útján.

Next