Vörös Zászló, 1956. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-03 / 1. szám
4- 0-1 Vörösgáz 16 A Román Munkáspárt Szervezeti Szabályzata A kizárási határozatok meghozatalában és jóváhagyásáéban, valamint a fellebbezések megvizsgálásában a legnagyobb körültekintést és elvtársi gondosságot kell tanúsítani, nagy figyelemmel és felelősségérzettel kell kivizsgálni, hogy van-e alapjuk a párttag terhére rótt vétségeknek. 14. Kisebb vétség esetén a párttagi minőség megvonása helyett olyan nevelőjellegű büntetés alkalmazandó, amely lehetővé teszi a párttag számára, hogy megjavuljon. Ilyen esetekben a következő büntetések alkalmazhatók: dorgálás, megrovás, nyilvános megrovás, időleges eltiltás a felelős pártmunkától és állami munkától, megrovás végső figyelmeztetéssel. Az alapszervezet büntetésként legfeljebb egy évi időtartamra tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot. Az erre vonatkozó határozatot jóváhagyás végett a rajoni vagy a városi pártbizottság elé kell terjeszteni. A kiszabott idő elteltével a visszaminősített párttagot a szokásos szabályok szerint kell felvenni a pártba, mégpedig előző párttagsági idejének elismerésével. 15. A kizárt párttag a párt felső szerveihez fellebbezhet. A kizárt párttag fellebezését, valamint a pártszervezetek kizárási határozatait az illetékes pártszerveknek az iratok beérkezésétől számított legfeljebb egy hónapon belül kötelesek megvizsgálni. 16. Ha valamelyik pártszervezet súlyosan vét a párt programja, a párt szervezeti szabályzata vagy a párt politikai irányvonala ellen, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége elrendelheti az illető pártszervezet feloszlatását és tagjainak általános újrabejegyzését. 11. A tagjelöltek 17. Mindazoknak, akik be akarnak lépni a pártba, tagjelöltségi időt kell eltölteniök. A tagjelöltségi idő azért szükséges, hogy a jelölt megismerkedhessék a párt programjával, szervezeti szabályzatával és taktikájával és hogy a pártszervezetnek módjában legyen megismerni a tagjelölt személyi tulajdonságait. 18. A jelöltfelvételi szabályok azonosak a tagfelvételi szabályokkal (egyéni felvétel, ajánlások benyújtása, az alpszervezet felvételi határozata és annak jóváhagyása). 19. A jelöltségi idő az I. kategóriába tartozó személyek számára egy év, a II- kategóriába tartozó személyek számára másfél év, a III. kategóriába tartozó személyek számára pedig két év. Megjegyzés: Más pártok volt tagjainak jelöltségi ideje, társadalmi helyzetüktől függetlenül két év. Azért, hogy a jelöltségi idő ne legyen egyszerű formaság, a pártszervezetnek kötelessége szüntelenül gondoskodni a jelöltek neveléséről, politikai színvonaluk emeléséről, kötelessége bevonni őket a pártszervezet munkájába és segíteni őket, hogy felkészülhessenek a pártba való belépésre. A jelöltségi idő leteltével a pártszervezetnek a közgyűlésen meg kell vizsgálni a jelölt helyzetét. Azoknak az ipari munkásoknak, akik legalább öt éve közvetlenül a termelésben dolgoznak és akik tettekkel bizonyítják, hogy megfelelnek a párttaggal szemben támasztott követelményeknek, az alapszervezet legfeljebb hat hónappal csökkentheti jelöltségi idejüket. Ha azonban a jelölt a jelöltség ideje alatt az alapszervezet által érvényesnek elfogadott okokból nem érte el azt a színvonalat, amely egy párttagtól megkövetelhető, az alapszervezet legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja a jelöltségi időt. Olyan esetekben, amikor a jelöltségi idő alatt kitűnik, hogy a jelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, az alapszervezet kizárja a jelöltet a tagjelöltek soraiból. A párt alapszervezetének a jelöltségi idő csökkentéséről vagy meghosszabításáról, valamint a jelölt kizárásáról szóló határozata a rajoni vagy városi pártbizottság jóváhagyása után válik érvényessé. 20. A párt tagjelöltjei tanácskozási joggal vesznek részt annak az alapszervezetnek a gyűlésein, amelyhez tartoznak. 21. A párt tagjelöljei ugyanannyi tagsági díjat fizetnek, mint a párttagok, városi és tartományi szervezetek részére az értekezlet, a Román Munkáspárt részére a kongresszus. 26. A közgyűlés, az értekezlet, a kongresszus bürót, bizottságot, illetve vezetőséget választ, amely a szervezet végrehajtó szerve és vezeti egész munkáját. A párt vezetőszervei egész tevékenységüket a kollektív munka lemini elve, a pártvezetés legfőbb elve alapján fejtik ki. 27. A párt vezetőszerveinek megválasztása titkos szavazással történik. Tilos a pártszerveket lista szerinti szavazással választani. A jelölteket a közgyűlés, az értekezlet, a kongreszszus részvevői javasolják. A jelölések megvitatása és a szavazás egyénileg történik. A párttagok korlátlan joga, hogy jelölteket javasoljanak, állást foglaljanak bármely jelölt mellett vagy ellen és bírálják a jelöltet. 28. A párt rajoni és városi bizottságai kötelesek szabályos időközökben pártaktiva-gyűlést összehívni a párt és a kormány legfontosabb határozatainak, a párttevékenység főbb kérdéseinek megvitatására. A pártaktiva-gyűlésnek úgy kell lefolynia, hogy biztosítsa a kérdések érdemleges megvitatását, ösztönözze az éles bírálatot és az aktíva széleskörű kezdeményezőkészségét, s a párt- és kormányhatározatok gyakorlati alkalmazására, a pártszervezet előtt álló kérdések megoldására mozgósítsa az aktívát. 29. A párt politikáját illető kérdések szabad és konkrét megvitatásában való részvétel a belső pártdemokráciából folyó csorbíthatatlan joga a párt minden tagjának. Vita szervezhető egyes pártszervezetekben vagy az egész pártra kiterjedően. Csupán a belső pártdemokrácia alapján bontakozhatik ki a bírálat és az önbírálat és szilárdulhat meg a pártfegyelem — az öntudatos és nem gépies fegyelem. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége — ha szükségét látja — az egész pártra kiterjedő széleskörű vitát szervezhet a párt politikájának legfontosabb kérdéseiről. A párt politikájára vonatkozó kérdéseknek az egész országra kiterjedő széleskörű megvitatását úgy kell megszervezni, hogy az ne vezethessen arra, hogy egy jelentéktelen kisebbség megpróbálja akaratát a párt többségére rákényszeríteni; sem arra, hogy a párt egységét megbontó frakciós csoportosulásokat próbáljanak szervezni, sem pedig pártszakító kísérletekre, amelyek megingathatnák a népi demokratikus rendszer erejét és szilárdságát. Csak ilyen körülmények között kerülhető el, hogy a párt és a munkásosztály ellenségei a maguk céljára használják fel a pártdemokráciát, csak így szolgálhatja a pártdemokrácia a párt erősödésének ügyét, és vezeti a párt különféle intézményeit és a társadalmi jelentőségű vállalatokat; kinevezi a Központi Vezetőség közvetlen vezetése és ellenőrzése alatt működő központi sajtószervek szerkesztőségeit és megerősíti tisztségükben a tartományi sajtószervek főszerkesztőit, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit s kezeli a párt pénzalapjait. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége az államhatalom központi szerveinek és a társadalmi szervezeteknek a tevékenységét az e szervekben működő pártcsoportok útján irányítja. 38. A Központi Vezetőségnek a vezetés és a politikai munka megerősítése céljából joga van politikai osztályokat létesíteni a szociaista építés különösen fontos munkaterületein és oda a Központi Vezetőség pártszervezőit kinevezni. A Központi Vezetőség pártszervezői annak a szervezetnek a felettes pártbizottsága alá tartoznak, amelyhez ki vannak nevezve, ugyanakkor pedig közvetlen felelősséggel tartoznak a párt Központi Vezetőségének. Amilyen mértékben a politikai osztályok megoldják feladataikat, a Központi Vezetőség megszüntetheti vagy átalakíthatja őket a terület és munkahely elvén felépülő rendes párszervekké. A politikai osztályok a Központi Vezetőség által jóváhagyott szabályzat szerint működnek. 39. A Központi Vezetőség rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a pártszervezeteket. 40. A Központi Revíziós Bizottság felülvizsgálja: a) azt, hogy gyorsan és helyesen intézik-e az ügyeket a párt központi szerveiben és zökkenő nélkül működik-e a Központi Vezetőség apparátusa( b) a párt Központi Vezetőségének pénzügyi gazdálkodását és vállalatait. A Központi Revíziós Bizottság tagjai nem lehetnek tagjai a párt Központi Vezetőségének is. A tartományi, városi és rajoni revíziós bizottságoknak tartományi, városi és rajoni viszonylatban ugyanolyan hatáskörük és jogaik vannak, mint a Komiti Revíziós Bizottságnak központi vizonylatban. III. A párt felépítése a belső pártdemokrácia 22. A párt szervezeti felépítésének vezérelve a demokratikus centralizmus. Ez az jelenti, hogy: a) a párt összes vezető szerveit — a legalsótól a legfelsőig — választják ; b) a pártszervek kötelesek tevékenységükről rendszeres időközökben beszámolni a pártszervezeteknek ; c) a pártfegyelem, amely a párt politikai, akarat- és akcióegysége biztosításának egyik alapfeltétele, egyaránt kötelező az összes pártszervezetek és az összes párttagok számára; a kisebbség feltétel nélkül aláveti magát a többségnek és köteles a határozatokat fenntartás nélkül gyakorlatilag alkalmazni; d) a felsőbb pártszervek határozatai feltétlenül kötelezők a párt alsóbb szerveire. 23. A párt területi és munkahely szerinti elv alapján épül fel. A rajoni pártszervezet felettes szervezete a rajon összes pártszervezeteinek. Az a pártszervezet, amely magában foglalja valamely tevékenységi ág összes párttagjait, felettes szervezete mindazoknak a pártszervezeteknek, amelyek az adott tevékenységi ág párttagjainak csak egy részét foglalják magukban. 24. Minden pártszervezet önállóan oldja meg a helyi kérdéseket, határozatai azonban nem lehetnek ellentétben a párt határozataival. 25. Minden pártszervezetnek megvan a maga felettes vezetőszerve: az alapszervezetek részére a közgyűlés, a rajoni. IV. A párt legfelsőbb szervei 30. A Román Munkáspárt legfelső szerve a pártkongreszszus. A rendes pártkongresszust a Központi Vezetőség hívja össze, négyévenként legalább egyszer. A rendkívüli kongreszszusokat a párt Központi Vezetősége vagy saját kezdeményezésére vagy a legutolsó pártkongresszuson képviselt párttagság legalább egyharmadának kívánságára hívja össze. A pártkongresszus összehívását és napirendjét legkésőbb másfél hónappal a kongresszus időpontja előtt kell közzétenni. A rendkívüli kongresszusokat két hónap leforgása alatt hívják össze. A kongresszus csak akkor határozatképes, ha az utolsó rendes kongresszuson képviselt párttagságnak legalább a fele képviselve van. A pártkongresszus képviseleti arányát és a küldöttek megválasztásának módját a Központi Vezetőség állapítja meg. 31. Ha a párt Központi Vezetősége a 30. szakaszban megállapított időn belül nem hívja össze a rendkívüli kongreszszust, az összehívástkérő szervezeteknek joguk van szervező bizottságot alakítani, amely a rendkívüli kongresszus összehívása tekintetében a Központi Vezetőség jogait gyakorolja. 32. A kongresszus hatásköre a következő: a) meghallgatja és jóváhagyja a párt Központi Vezetősége, a Központi Revíziós Bizottság és a többi központi pártszerv és intézmény beszámolóját; b) elfogadja, felülvizsgálja és módosítja a párt programját és szervezeti szabályzatát; • c) meghatározza a párt taktikai irányvonalát a napi politika alapvető kérdéseiben; d) megválasztja a párt Központi Vezetőségét és a Központi Revíziós Bizottságot, a kongresszus által megállapított taglétszámmal. 33. Ha a Román Munkáspárt Központi Vezetőségében megüresedik egy hely, azt a póttagok közül töltik be, mégpedig abban a sorrendben, ahogyan a kongresszus megválasztotta őket. 34. A párt Központi Vezetősége négyhónaponként legalább egyszer plenáris ülést tart. A Központi Vezetőség póttagjai tanácskozási joggal vesznek részt a Központi Vezetőség plenáris ülésein. 35. A párt Központi Vezetősége a Központi Vezetőség munkájának a plenáris ülések közötti irányítására politikai bürót, a folyó munka vezetésére, főként a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválasztására pedig titkárságot szervez. 36. A párt Központi Vezetősége a Központi Vezetőség mellett Központi Ellenőrző Bizottságot szervez. A Központi Ellenőrző Bizottság hatásköre a következő: a) őrködik a párt sorainak egysége és tisztasága felett, ellenőrzi a pártfegyelem betartását és,felelősségre vonja azokat a párttagokat és tagjelölteket, akik megszegik a párt programját, szervezeti szabályzatát vagy a párt politikai vonalát, a pártvagy az állami fegyelmet, akik elfojtják a bírálatot és akik vétenek a párterkölcs ellen (félrevezetik a pártot, nem becsületesek vagy nem őszinték a párthoz, békülékenyek az osztályellenséggel szemben; rágalmazók, bürokraták, magánéletükben laza erkölcsűek stb.); b) megvizsgálja a tartományi pártbizottságoknak a pártból való kizárásokra és más pártbüntetésekre vonatkozó határozatai ellen beadott fellebbezéseket. 37. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége a kongreszszusok közti időszakban vezeti a párt egész munkáját, képviseli a pártot más pártok, szervezetek és intézmények előtt, szervezi k. A párt tartományi szervezetei 41. A tartományi pártszervezet felsőbb szerve a tartományi pártértekezlet. A rendes tartományi értekezletet a tartományi bizottság kétévenként hívja össze. A tartományi pártszervezet rendkívüli értekezletét összehívhatja a tartományi bizottság és a párt Központi Vezetősége. Az értekezlet összehívható az illető tartományi pártszervezet kötelékébe tartozó összes tagok egyhar írtatónak kívánságára is. A tartományi értekezlet összehívását és napirendjét legalább 20 nappal az értekezlet megtartása előtt nyilvánosságra kell hozni. A rendkívüli értekezleteket egy hónap leforgása alatt kell összehívni. A tartományi értekezleten való képviseleti arányt a tartományi bizottság állapítja meg. 42. A tartományi pártértekezlet hatásköre a következő: a) meghallgatja és jóváhagyja a tartományi bizottság, a revíziós bizottság és a párt más tartományi szerveinek és intézményének a beszámolóit; b) megvitatja a pártmunka kérdéseit, a néptanácsok tevékenységének kérdéseit és a tartományban folyó gazdasági és szakszervezei tevékenység kérdéseit; c) megválasztja a tartományi bizottságot, a tartomány revíziós bizottságot és a Román Munkáspárt kongresszusán résztvevő küldötteket. 43. A tartományi bizottság plenáris ülését háromhavonként legalább egyszer össze kell hívni. 44. A tartományi bizottság megszervezi végrehajtó szervét — a bürót —, amelynek a titkárokkal együtt legfeljebb 11 tagja lehet. A tartományi bizottság büró tagjait a párt Központi Vezetősége erősíti meg tisztségükben. A tartományi bizottság titkára csak az lehet, aki legalább öt éve tagja a pártnak. A tartományi bizottság bürója köteles beszámolni tevékenységéről a párt tartományi bizottságának plenáris ülésén. A tartományi bizottság megszervezi titkárságát a napirenden lévő kérdések megvizsgálására és a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. A titkárság jelentést terjeszt elő a tartományi bizottság bürójának a hozott határozatokról. A párt tartományi bizottságainak egész tevékenységét a Román Munkáspárt vezető szerveinek határozatai vezérlik. 45. A párt tartományi bizottsága a tartományi bizottság mellett pártkollégiumot szervez. Ennek hatásköre tartományi viszonylatban ugyanaz, mint a Román Munkáspárt Központi Vezetőség mellett működő Központi Ellenőrző Bizottságé központi viszonylatban. A tartományi bizottság mellett működő pártkollégium határozatai csak a párt tartományi bizottságának jóváhagyása után válnak érvényessé. A pártkollégium elnökét a párt Központi Vezetősége erősíti meg tisztségében. 46. A tartományi bizottság hatásköre a következő: Biztosítja a pártutasítások feltétlen végrehajtását, s vezeti az értekezletek közti időszakban az egész pártmunkát a tartományban; biztosítja a bírálat és az önbírálat kibontakozása és azt, hogy a hibákkal szembeni engesztelhetetlenség szellemében neveljék a kommunistákat; vezeti a marxizmus-leitinzmus tanulmányozását a párttagok és tagjelöltek körében, megszervezi a dolgozók kommunista nevelését; szervezi és vezeti a pártintézményeket és társadalmi jelentőségű vállalatokat a tartományban, kinevezi, irányítja és ellenőrzi a tartományi párlap szerkesztőségét, elosztja szervezetén belül a párt erőit és anyagi eszközeit, kezeli a tartományi pártszervezet pénzalapjait. A tartományi bizottság irányítja az államhatalom tartományi szerveinek és a tartományi tömegszervezeteknek a tevékenységét, az e szervekben működő pártcsoportok útján.