Vörös Zászló, 1956. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1956-03-01 / 51. szám
A H. p.rfi Kongresszus határozatainak valóraváltásáért Az RMP Nagyar Autonóm Tartományi Bizottságának plenáris ülése az aktívával in. A pártélet megerősítése — a pártpolitika valóra váltásának fontos feltétele! A tartományi pártbizottság plenáris ülésének munkálataiban fontos helyet foglalt el a pártélet egyes kérdéseinek mély elemzése. A pártbizottság plenáris ülésén ismételten bebizonyosodott, hogy a párt ereje a néppel való megbonthatatlan kapcsolataiban rejlik, a nép ereje pedig a párt körüli szoros tömörülésében. A vita során erőteljesen megmutatkozott, hogy a pártszervezetek lelkesen harcolnak a pártpolitika megvalósításáért. Az aktívaülésen résztvevők megfogadták, hogy a jövőben is szilárdan harcolnak a szocializmus építése feladatainak valóra váltásáért. A tagfelvétel kérdései A tartományi pártbizottság beszámolója alaposan elemezte a tartományi pártbizottságnak, a rajoni pártbizottságoknak és az alapszervezeteknek az új párttagok és párttagjelöltek felvételében kifejtett tevékenységét. A KV 1950 júniusi plenáris ülésének az új tagok felvételéről szóló határozata értelmében tartományunkban is rátértek a pártszervezetek az új tagok felvételére, tiszteletben tartva az egyéni felvétel elvét, azt, hogy a munkásosztály élenjáró tagjaival erősítsék a pártot. A pártnevelte élmunktásokkal megerősödött a pártszervezetek tevékenysége. Az eredmények azonban nem kielégítőé. Egyes vállalatokban a pártszervezetek nem fejtenek ki rendszeres politikai és szervező munkát a munkásoknak a pártba való bevonása érdekében. Ezt hangsúlyozta felszólalásában Kiss Albert, Marosvásárhelyárosi pártbizottságának első titkára, aki ismertette, hogy bár értek el eredményeket ezen a téren, ezek nem kielégítőé. Nem tudták elérni azt, hogy minden párttag felelősséget érezzen a párt társadalmi összetételének megjavításáért. Bár az alapszervezetek nagy része feladatként tűzte a párttagok elé, hogy foglalkozzanak egykét pártonkívüli dolgozó nevelésével, az egyes alapszervezetekben, mint az Encsel Mór üzem alapszervezetében, a kellő ellenőrzés hiányában, papíron maradt. A városi pártbizottság sem adott kellő segítséget az alapszervezeteknek ezen a téren. A párt társadalmi összetételének megjavításáért folyó munkában a pártszervezeteknek teljesíteniük kell a második pártkongresszus irányelveit, melyek hangsúlyozzák, hogy a pártban biztosítanunk kell a munkáselemek túlsúlyát, azon ipari munkások közül, akik közvetlenül a gépnél dolgoznak. Erősítsük a belső pártdemokráciát Elemezve a kongresszus által kitűzött feladatokat a belső pártdemokrácia megerősítése kérdésében, a beszámoló foglalkozott a pártszervek gyűléseinek és plenáris üléseinek előkészítésével és rendszeres megtartásával. A tartományi pártbizottság és a rajoni pártbizottságok az utóbbi időben rendszeresen megtartják üléseiket, kollektívák segítségével terepen tanulmányozzák a kérdéseket, ami hozzásegíti a rajoni és városi pártbizottságokat ahhoz, hogy alaposan, mélyen elemezzék a megvitatásra kerülő anyagokat. Ezt a módszert alkalmazzák a marosvásárhelyi városi pártbizottsága, a Régen-rajoni pártbizottsága és mások. Az alapszervezetek nagy részében a közgyűlések a tagok tevékeny részvételével zajlanak le, így például a régens IFET alapszervezete rendszeresen megtartja gyűléseit, a napirendi pontokat idejében a tagok tudomására hozza. Egyre több kommunista kapcsolódik be a vitába. Nem ez a helyzet főleg egyes falusi alapszervezetekben, ahol a közgyűlések alacsony színvonalúak, hiányzik a bírálat és önbírálat, nem vonnak be minden párttagot a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folyó munkába stb. A fegyelem a pártszellem első jele. A fegyelem minden párttagra kötelező, alapvető szervezeti elv, mely nélkül megvalósíthatatlan a párt akarat- és akcióegysége. A pártfegyelem minden kommunistától megköveteli, hogy habozás nélkül alkalmazza a párt irányvonalát és határozatait. Egyes pártszervezetek — mint például a Csik-rajoni pártbizottság — bár elméletileg ismerik és hangoztatják a pártfegyelem jelentőségét, mégsem harcolnak kitartóan a párt- és államfegyelem megerősítéséért és azért, hogy minden párttagot áthasson a pártfegyelem szelleme. Amint a vita során kitűnt, éppen ennek tulajdonítható a gyenge eredmény a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a párt társadalmi összetételének megjavításában, a munkatermelékenység állandó emelésében. A pártszervezeteknek kitartóan harcolniuk kell a pártfegyelem megerősítéséért. Arra kell törekedniük, hogy minden párttagot konkrét feladatokkal bízzanak meg és ellenőrizzék annak végrehajtását. A pártszervezeteknek bátran kell használniuk a bírálat és önbírálat fegyverét, mely a hibák és fogyatékosságok felszámolásának leghathatósabb eszköze. Sem a tartományi pártbizottságnál, sem a rajoni pártbizottságoknál nem kielégítő a bírálat és önbírálat használata, ami negatív módon hat a határozatok megvalósítására. A kollektív munka elvének megszegése, a bírálat és az alulról jövő bírálat mellőzése a párt vonalának súlyos megszegéséhez vezetett Maroshéviz-rajonban, ahol a rajoni pártbizottság bürójában hiányzott a bírálat és önbírálat használata, megszegték a kollektív vezetés elvét, szektális módszerrel dolgoztak, élen a volt első titkárral. A tartományi pártbizottság gyengesége, hogy nem intézkedett idejében a Maroshéviz-rajoni pártbizottságban uralkodó állapotok megszüntetésére, ami hozzájárult a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén mutatkozó gyenge eredményekhez. Javítsák meg a tömegszervezetek párt általi vezetését Mind a beszámoló, mind a hozzászólások rámutattak arra is, hogy a pártszervezetek jelentős eredményeket értek el a tömegszervezetek párt általi vezetésében, főleg az IMSZ és néptanácsok vezetésében. Nagyobb gonddal foglalkoznak az ifjak mozgósításával, több figyelmet fordítanak arra, hogy bevonják őket a termelésbe és a különböző akciókba. A pártszervezetek foglalkoztak a falusi néptanácsok megerősítésével, a képviselők bevonásával az állandó bizottságokba, a honpolgári bizottságok munkájának megjavításával. Azonban ezen a téren még súlyos hiányosságok tapasztalhatók. A rajoni pártbizottságok nem segítik kellő mértékben a szakszervezeti szervek munkáját és ez kihat az alapszervezetek ez irányú munkájára is. A szakszervezeti szervek az üzemekben felületesen ismerik a konkrét gazdasági feladatokat. Formálisan szervezik meg a szocialista versenyeket és termelési értekezleteket. Nem foglalkoznak kellőképpen a szocialista munkafegyelem megerősítésével. Egyes alapszervezetek nem biztosítják az IMSZ párt általi vezetését, az ifjak politikai nevelését, nem segítik őket feladataik megoldásában. Például a meggyesfalvi téglagyár alapszervezete nem használja fel az ifjak alkotó lendületét, nem neveli, nem mozgósítja őket a feladatok megoldására. Ez a helyzet sok falusi alapszervezetben is. Egyes pártszervezetek átvették a néptanácsok munkáját, ahelyett, hogy irányítanák és megfelelő munkamódszerrel segítenék tevékenységüket. Ez főleg Sepsiszentgyürgy- és Erdőszentgyörgy-rajonban mutatkozott meg. A pártszervezetek erélyesen küzdjenek a szakszervezeti munkában mutatkozó bürokratikus munkamódszerek ellen. Nagyobb gonddal és szeretettel foglalkozzanak az ifjúsággal. Küszöböljék ki a munkás, paraszt és tanulóifjúság politikai és erkölcsi nevelésében mutatkozó tűrhetetlen hibákat. Helyes irányban hasznosítsák az ifjak tettvágyát és lelkesedését. Emeljük a feladatok magaslatára a pártpropagandát A plenáris ülésen megvitatták a kongresszus által kijelölt, az ideológiai munka megjavítására vonatkozó feladatokat. Tartományunkban a pártszervezetek állandó feladatuknak tekintették a párttagok és tagjelöltek politikai és ideológiai nevelését, az ideológiai munka tartalmi színvonalának emelését. A pártoktatásban részvevők száma állandóan növekedik. Míg az előző években a párttagoknak csak 50 százaléka kapcsolódott be a pártoktatásba, addig az 1955—1956-os pártoktatási évben a párttagok 80, a tagjelöltek 91 százaléka vesz részt a különböző pártoktatási formákban. Ugyanakkor a pártoktatás biztosítja a pártaktíva nevelését is. Az állami oktatásban a párt, állami és gazdasági szervek részéről 807 káder vesz részt. A tartományi pártbizottság foglalkozott a propaganda munka tartalmának megjavításával. Javult a propagandisták felkészítésének minősége, pl. Marosvásárhely város, Sepsiszentgyörgy-, Kézdivásárhely-rajonokban. Eredmény mutatkozik az elmélet és gyakorlat összekapcsolásában is. Azonban a propaganda sok esetben elmarad az élettől. Még mindig fennáll a dogmatizmus, a marxi-lenini tanítás magolásszerű, nem alkotó módon való elsajátítása. Több propagandista nem tisztáz vagy zavarosan ismertet egyes tételeket. Például a munkás-paraszt szövetség kérdését a népi forradalom első szakaszában, a hazánkban lévő társadalmi osztályokat és még más kérdéseket. Nem kielégítő a propaganda támadó és átütő ereje a burzsoá ideológiával szemben, főleg a nacionalista-soviniszta felfogásokat illetően. Nem foglalkozik kielégítően az átmeneti időszakban az osztályharc különböző megnyilvánulásaival. Például az udvarhelyi pártkabinet „Az osztályok és osztályban:’’ című előadásában nem beszél az osztályharc gazdasági alapjáról, az osztályharc éleződésének okairól és megnyilvánulási formáiról A pártszervezetek feladata erőteljesen harcolni a pártpropaganda tartalmi megjavításáért, hogy az a második pártkongresszus okmányai szellemében eredményesen szolgálja a gazdasági élet konkrét feladatainak megoldását. A plenáris ülés munkálatai során foglalkozott a pártszervezeteknek a tudományos munka, irodalom, művészet és tömegkultúra terén kifejtett tevékenységével is. Hajdú Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője felszólalásában rámutatott arra, hogy az írók tevékenységüket a pártpolitika valóra váltásának szolgálatába állították. A közös cél érdekében folytatott harcban mind jobban kifejezésre jut a romár,a magyar írók és művészek közötti barátság. Majd rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek mind az irodalom, mind a művészet terén fennállanak, így például egyes művekben még megmutatkozik a szubjektivista, naturalista hajlam. Egyes írók, művészek nem ismerik eléggé a valóságot. Műveik nem tükrözik a munkásosztály vezető szerepét, mert nem ismerik a munkások életét. Nem foglalkoznak az osztályharc kérdéseivel sem. A hibák oka főleg az, hogy az írók és művészek nagy része nem tanulmányozza elég elmélyülten a marxizmust, leninizmust. A tartományi pártbizottság nem ellenőrizte rendszeresen ideológiai-politikai képzésüket Befejezésül hangsúlyozta, hogy az írók eltökélt szándéka úgy dolgozni a jövőben, hogy műveikben életet adjanak a kongresszus határozatainak. A tartományi pártbizottság plenáris ülése nagymértékben hozzájárult a pártszervezetek munkájában lévő hiányosságok feltárásához s rámutatott azok kiküszöbölési módjára. Ugyan-akkor kijelölte azokat a konkrét feladatokat, amelyeknek teljesítése hozzá fog járulni a kongresszus határozatainak sikeres megvalósításához. Ezt a célt szolgálja az aktívaülésen ismertetett intézkedési terv is. A tartományi pártbizottság plenáris ülésén Mogyorós Sándor elvtárs, az RMP KV politbürójának tagja is részt vett. Felszólalását lapunk következő számában közöljük. Vorts Vide Az őszi vetések télvégi Azért, hogy a részlegesen vagy teljesen kipusztult őszi vetések tavaszi újravetését elkerülhessük az alábbi tanácsok szerint ápoljuk őszi vetéseinket. Hirtelen hóolvadás, erős hőmérséklet-ingadozás esetén jégkéreg képződik a vetéseken. A jégkéreg veszélyes, mert elzárja a levegőt a növénytől. Ilyenkor helyes, ha a jégpáncélra állatokat hajtunk vagy hengerrel törjük fel. Az olvadásból származó tócsákat, állóvizeket előzetesen megásott árkokon vezessük le. Lejtőn a lefolyó árkokat cik-cakkos alakúra ássuk, mert ezzel csökkentjük az áramló víz sodrását, következésképpen a talaj lemosását. A kora tavaszi hőingadozás — a nappali felmelegedés és az éjszakai erősebb lehűlés — következtében a vetés gyakran felfagy, főleg a friss, meg nem ülepedett szántásba vetett gabona. A felfagyott növények a bokrosodás tájékán elszakadnak, nagy részük elpusztul. Ha észrevesszük, hogy vetésünk felfagyott, tavasszal hengereljük meg. A henger visszanyomja a növényeket a földbe s így a bokrosodási csomóból új gyökerek és kora tavaszi ápolása törnek elő, a vetés feléled. A felfagyott vetéseket nem szabad boronálni, ezeket kötelező hengerelni! Nagyon fontos tavaszi ápolás: munka az őszi vetések boronálása Mihelyt a föld annyira megszikkad, hogy már nem ragad a borona fogaihoz, megkezdhetjük a boronálást A boronát a vetési sorokra mindig átlósan járassuk (a sorok irányában járatott korona több kárt tesz, mint hasznot). A legyengült vetések orvossága a trágya. A műtrágyát (szuperfoszfátot, ammóniumszulfátot vagy kálisót) kézzel, vagy ha van, műtrágyaszóró géppel szórjuk szét a vetésen. A műtrágyákból átlagosan száz-kétszáz kilót használunk hektáronként. Műtrágya hiányában alkalmazhatjuk a természetes trágyákat is: trágyalevet, baromfitrágyát, melegágyi földet vagy hamut. Valamennyi közül a trágyalé a legjobb, melyet 4—5- szörösen vízzel hígítva (100 ézetrágyaléhez 400—500 liter vizet számítunk) locsolunk a vetésre. Egy hektáron 3000 liter trágyalé már érezteti hatását, de jobb, ha többet, hektáronként 4—5000 litert locsolnl a legyengült vetésekre. 3 Unitás Régenben, az állomásról a város központja felé vezető úton egy szép, új épület vonja magára a figyelmet. Az épületet deszkarakások tömege veszi körül, ami mindjárt sejteti az emberrel, hogy ott valami faipari egység van. Igen, ezzel a szép, új műhellyel a régeni Ciocanul szövetkezet dolgozói büszkélkedhetnek. De bátran eldicsekedhetnek mindenkinek az itt dolgozó emberekkel is, s nem utolsó sorban Keresztesi Sándorral. Középtermetű ember Keresztesi Sándor, olyan, amilyennel naponta többször találkozunk az üzemekben, a mozikban, a borbélynál és az utcán. Annál jelentékenyebb a munkája. Ezt az embert rendkívül érdeklik a gépek, különösen a faiparban használatos szerszámgépek, ő senkinek egy árva szóval sem mondja kérdezés nélkül, hogy ez így van, de ezt bizonyítja mindennapi élete, munkája. Állandóan fúr-farag, délutánját rááldozza, s egyszercsak bejelenti a szövetkezet vezetőségének: készítettem egy szerszámgépet. A szövetkezetben sokan nem is nevezik másképpen, csak „ezermester”nek. Ráillik ez a név, márcsak azért is, mert sokszor ezerféleképpen is megpróbálja valósággá változtatni egy-egy ötletes elgondolását. Hogy hányszor kezdett hozzá valamilyen gép elkészítéséhez, ezt talán még ő maga sem tudja pontosan, de hogy elgondolása, fáradtságos munkája hányszor volt eredményes és hasznos, azt bizonyítja az a tény is, hogy a szövetkezet asztalosműhelyének 11 szerszámgépje közül 8-at ő készített fából. • Kevéssel ezelőtt történt, hogy egy délután Keresztesi Sándor nem ment haza, benn maradt a műhelyben. Valami agyonfogdosott és agyongyűrögetett papírost nézegetett, amelyen egy körfűrész vázlatos rajza volt látható. Egész délután a deszkák között kutatott, kiválogatott vagy 2—3 darabot, azokat félrerakta, s azután újból a rajzot kezdte tanulmányozni. Acélszürke szemében élénkség, kíváncsiság ült, mozdulatai azonban némi izgatottságot árultak el. Lassan beesteledett. A műhelyben már nem lehetett jól látni, Keresztesi Sándor is hazakészülődött. Talán azért, hogy otthon majd tovább keresse a megszületett gondolat gyakorlati megvalósításának módozatait, lehetőségeit. Másnap, ebédszünetben aztán kitudódott, hogy Keresztesi Sándor valami új gép készítésén mesterkedik. — Tordátfalvi elvtárs, segítene-e egy kicsit nekem egy új körfűrész elkészítésében? — kérdezte a mellette dolgozó Tordátfalvi Mihálytól. — Miben töri a fejét? — Új gépet készít? — Mi nem segíthetünk? — rohanták meg kérdésekkel a többi munkatársai is, s nemsokára már az egész műhely arról beszélt, hogy a régen hiányzó körfűrész is elkészül, mert az „ezermester” már foglalkozik a gép előállításának kérdésével. A munkaidő befejezése után mindketten ottmaradtak, s mire besötétedett, már a gép lapja készen volt. Mértek, rajzoltak, anyagot válogattak, fűrészeltek, gyalultak, s amikor kiléptek a műhely ajtaján, úgy érezték, hogy valami hasznos, valami nem mindennapi dolgot műveltek. Egy hét leforgása alatt elkészítették az összes szükséges alkatrészeket. Sok szabad délután feláldozása árán eljutottak a kombinált körfűrész összeállításáig. Minden munkát alapos számítások szerint végeztek, mégis valami szorongásféle vett rajtuk erőt, amikor az utolsó szerelési, összeállítási, munkálat után be kellett kapcsolni a villanymotort Keresztesi Sándor a sebesen forgó fűrész alá tartotta a deszkát. A fűrész fogai élesen sívítva belemartak a fehér, gyantaillatot árasztó fába. Az első művelet sikerült. Keresztesi Sándor pillanatok alatt átállította a gépet egy másik művelet elvégzésére, majd egy harmadikra, negyedikre, ötödikre és végül a hatodikra. Igen, az új kombinált körfűrész hat munkaművelet elvégzésére alkalmas. — Nagyszerű gép — állapította meg az egyik munkás. — Ezután nem kell várni a szalagfűrésznél vagy más gépnél, amíg ránk kerül a sor, ezen a gépen mindent el lehet végezni — toldotta meg a másik. Keresztesi Sándor csak hallgatta. Jól estek neki ezek a szavak. Gyorsan kiszámították, hogy egy-egy műveletnél 15—20 százalékkal növelhetik a munka termelékenységét Az új gép jelentős hasznot hoz a szövetkezetnek. A sok feláldozott délutáni szabadidő tehát nem veszett kárba. A szövetkezet vezetőségének most már az a feladata, hogy megteremtse a lehetőséget arra, hogy Keresztesi Sándor „ezermester" ebben az esztendőben még több hasonló munkát végezhessen. L. V Szerszámgép — fából