Vörös Zászló, 1956. november (5. évfolyam, 259-284. szám)

1956-11-01 / 259. szám

PARTÉLET Egy falusi alapszervezet tevékenységéből Az Udvarhely rajonhoz tartozó Ege falu lakói szorgalmas emberek. S a falu kommunistái, akik minden­napi tevékenységükkel, példaadó magatartásukkal élen járnak a párt és a kormány határozatainak valóra váltásában, alapos szervező, meg­győző munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy a dolgozó parasz­tok megértsék és kövessék a párt politikáját. TANULNAK A KOMMUNISTÁK Az elmúlt pártoktatási évben az­­alapszervezet mellett esti tanfolyam működött. Minden csütörtök este összegyűlt 14—17 párttag és tanulni vágyó pártonkívüli dolgozó és megvitatták a II. pártkongresszus, valamint az SZKP XX. kongresz­­szusának a mezőgazdaságra vonat­kozó okmányait. Máthé Dénes, a ra­­joni pártbizottság területi instruk­tora állandóan segítette Sándor Miklós propagandistát, hogy magas színvonalú előadásokat, gyakorlat­tal összekötött vitákat tarthasson Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elő­adásokon csaknem minden alkalom­mal megjelentek az összes hallga­tók. Mégis az előadásokat legrend­szeresebben látogatták: Incze Do­mokos párttag, Incze Erzsébet párt­tagjelölt, Bedő János élenjáró dol­gozó paraszt és mások s a tanfo­lyam minden hallgatója belépett a mezőgazdasági társulásba. Az 1956—1957-es pártoktatá­si évet az alapszervezet bürója ugyan­csak felelősségérzettel, az önkéntes­ség elve alapján, a párttagok vé­leményének figyelembe vételével szervezte meg. A tanfolyam hallga­tói (17-én) az RMP történetét ta­nulmányozzák s a társulás más tag­jai részére agro- és zootechnikai előadásokat, tudományos és kulturá­lis megbeszéléseket tartanak. Az alapszervezet Irányításával az Új Élet társulás tagjai arra törekednek, hogy a téli időszakban gazdagítsák politikai, szakmai és kulturális is­mereteiket, hogy majd a tavaszi mezőgazdasági munkálatok idején nagyobb gonddal és több hozzáér­téssel végezhessék feladataikat a bőséges, termés, a nyugodtabb élet biztosításáért. A FALU ÉLÉN Jelenleg Égében a gazdálkodók többsége a mezőn dolgozik, szánt,­l vet, hogy biztosítsa a jövő évi bő­­­­séges termést. S ha a mezőn nem­­ lehet dolgozni, önkéntes munkát­­ végez, kavicsot hord, járhatóvá teszi az utakat. A szövetkezet jó működése is az alapszervezet eredményes munkáját­­ dicséri. Büróülésen elemzik a szövet­­­­kezeti boltkezelő tevékenységét és gondos ellenőrzéssel biztosítják, hogy a szövetkezetben a dolgozó parasztok szükségleteit fedező cikke­ket árusítsanak, így az alapszerve­zet politikai munkája nyomán egyre több dolgozó paraszt a szövetkezet és az Aprózár útján értékesíti ter­ményfeleslegét, főként a zöldség- és gyümölcsféléket. Az alapszervezet irányításával az agitátorok a választókörzetekben po­litikai felvilágosító, meggyőző mun­kát végeznek, hogy a falu dolgozó parasztjai idejében teljesítsék állam iránti, kötelezettségüket is. A kvóta beadásában mindig a párttagok az elsők. Azonkívül, hogy (a kukorica kivételével) gabonafélékből 100 szá­zalékban eleget tettek állam iránti kötelezettségüknek, nem hanyagolják el a tej, hús és más járandóságok beadását sem. Bár minden a falu életében be­állott változás, előre tett lépés a pártalapszervezet, a kommunisták tevékenységéhez, személyes példa­­adásához fűződik, az alapszervezet politikai munkája nem áll a felada­tok színvonalán. Szükséges, hogy a pártalapszervezet valamennyi tagja kövesse Gábos Dénes alapszervezeti titkár példáját, aki földterületének nagy részével állott be a közösbe. Kitartó nevelő politkiai felvilágosító munkát kell kifejteni a társult tagok soraiban, hogy megismerjék a párt ez év július 16—17-i határozatát, s Valamennyien egész földterületükkel lépjenek az új élet útjára. "Csak így lehet biztosítani a bőséges termést, megteremteni a tagok közös alapját, csak így lehet haladni a szövetke­zeti gazdálkodás magasabb formája felé. A rajoni pártbizottság segítségé­vel az égyi alapszervezetnek minden lehetősége megvan arra, hogy ezt a feladatát is maradéktalanul telje­sítse. MÁTÉ MÓZES Válaszolunk olvasóink kérdéseire Elnökségválasztás az alapszervezeti közgyűléseken Egyik olvasónk a következő kér­déssel fordult szerkesztőségünkhöz: „Alapszervezeti gyűléseinket a büró vezeti. Megkérdeztem alapszer­vezetünk titkárát, hogy miért van ez így, mire a következő választ kaptam: nálunk nem választható el­nökség, mivel tagságunk mindössze tizennégy párttagból és tagjelöltből áll. Hozzátette még, hogy nálunk csak akkor választunk majd elnök­séget a közgyűlés vezetésére, ha a büró ezt szükségesnek véli. Arra a kérdésemre, hogy ezzel a gyakorlattal nem sértjük-e meg a kommunisták jogait és a belső párt­demokráciát, a titkár azt felelte, hogy­­ tudja, mi a teendő, s ha válasza nem elégít ki, forduljak a városi vagy a tartományi pártbizott­sághoz. Szeretném tudni, hogy igaza van-e alapszervezeti titkárunknak.“ * . . A belső pártdemokrácia megköve­teli az elnökség választását az alapszervezeti közgyűléseken. Ez a pártnak a szervezeti felépítését meg­határozó lenini szervezeti alapel­vekből s a pártélet szabályaiból fa­kad, amelyek egyaránt kötelezőek minden kommunistára és minden pártszervre és szervezetre nézve. Bármilyen kicsi is legyen egy alapszervezet, semmi sem akadályoz­hatja a belső pártdemokrácia vala­mennyi alapelvének tiszteletben tar­tását. A bürót­­és a titkárt azért választják, hogy két közgyűlés kö­zött vezesse az alapszervezeti mun­kát. A bür­ó nem felsőbb szerve, hanem alárendeltje az alapszervezeti közgyűlésnek. A párt szervezeti sza­bályzata kötelezi az alapszervezet büróját, hogy rendszeresen beszámol­jon tevékenységéről a közgyűlésnek. A bü­rónak vagy a titkárnak semmi­lyen esetben nincs joga utasításokat adni az alapszervezet közgyűlésé­nek, nem helyezheti annak fölébe magát s nem töltheti be annak fel­adatát. Az alapszervezeti közgyűlés szuverén, csak az hozhat érvényes határozatokat; egyedül az alapszer­vezeti közgyűlés dönthet afölött, hogy ki vezesse munkáját. A közgyűlés beválaszthatja az el­nökségbe a büró egyes tagjait vagy — tetszés szerint — egyetlen büró­­tagot sem választ be Minden alap­szervezetben elegendő olyan párttag van, aki le tudja vezetni a közgyű­lést. Éppen ezért rendkívül káros és sérti a belső demokráciát az olyan alapszervezeti kürök eljárása, ame­lyek előkészítik az elnökségbe be­­választandók névsorát s előre kije­lölik a javaslattevők személyét is, arra hivatkozva, hogy csak így biz­tosíthatják a közgyűlés zavartalan lefolyását. Az, hogy az alapszervezeti köz­gyűlést elnökség vezeti, semmivel sem csökkenti sem a büró, sem az alapszervezeti titkár szerepét, sőt ép­pen az a feladat hogy a büró, az alapszervezet végrehajtó szerve, tel­jesítse hivatását, de ne lépje túl hatáskörét. Ebből következik, hogy az alap­szervezeti titkárnak nincs igaza, amikor amellett kardoskodik, hogy a kislétszámú alapszervezetek közgyű­lését nem vezetheti elnökség. Az alapszervezeti kürök, s elsősor­ban a titkárok hallgassák meg kellő figyelemmel a tagok és tagjelöltek véleményét, bíráló megjegyzéseit, ta­núsítsanak mindenkor elvtársi ma­gatartást irányukban, fokozzák a párttagok gondját a belső pártde­mokrácia elveinek maradéktalan al­kalmazásába, ösztönözzék őket, hogy őrködjenek ez elvek sértetlensége felett. A tartományi, rajoni és városi pártbizottságok sem lehetnek közöm­bösek e kérdés iránt. Nekik kell biztosítaniuk, hogy a pártélet lenini normáit mindenütt tiszteletben tart­sák s fel kell világosítaniuk az alapszervezeti bürókat és valamennyi kommunistát e szabályok következe­tes alkalmazásának fontosságáról. VÖRÖS ZÁSZLÓ 3 Egyszerű, de hasznos számítás Monorban is ismerik azt e mesét, hogy volt egyszer egy apa, aki ha­lálos ágyán azt mondta fiainak: va­lahol kincseket ástam el, de nem mondom meg, hol, keressétek. Apjuk halála után a fiúk hozzáláttak a kincskeresés­hez, feltúrtak minden talpalatnyi földet, keresték a kincset, de nem találták. S aztán, hogy ne vesszen kárba a munka, magot ve­tettek bele. A termés gazdag volt, s ősszel, amikor betakarították, a kincskereső fiúk rájöttek arra, hogy a legnagyobb kincs a megművelt föld. Monorban is létezik olyan kincs, amelyre még nem bukkantak rá a dolgozó parasztok. Pedig a monoriak szeretik a földet. A kárbavesző kincs nagy részét a fekete ugar ké­pezi. Körülbelül 300 hektár marad megműveletlen minden esztendőben. S emellett megműveletlen marad még a szántóterület körülbelül egy tizede a sok mesgye miatt. Sokan kérdezhetik, hogy ugyan bira mekkora helyet rabolhat el egy mezsgye? Egy mezsgye nem sok, de sok kicsi sokra megy. Vegyünk csak ceruzát és papírt. A község szántó­­területe összesen 900 hektár, de ez 2700 parcellából áll. Ezek szerint minden hektáron három mezsgyét találunk. Ha ezeknek a mezsgyéknek a területét összeadjuk, azt látjuk, hogy a mezsgyék a 100 hektárt is meghaladják. Ha ezt a területet be­vetnék és legalább 1300 kilogrammos hektáronkénti búzatermést érnének el, a monoriak 130 tonna búzával ter­melhetnének többet, mint jelenleg. A mezsgyéket el lehet tüntetni, fel lehet szántani. Ebből látható, hogy Monorban is sok előnyt biztosítana a mezőgazdasági termelőszövetkezet, melynek szervezése már megkezdő­­dött. De folytassuk csak a számítást még akkor is, ha nem vagyunk va­lami nagy matematikusok. Monor határában, az Ilii hegyen, a Braniisten és máshol, mintegy 90 hektár a terméketlen terület, mely alkalmas volna gyümölcsös létesíté­sére, míg a Malaiuluion, a Godava­­nán és máshol 55 hektár olyan terü­letet találunk, amely szőlőtelepítésre volna alkalmas. Ez a 145 hektár, bár most még terméketlen, nagy kincset rejt ma­gában. Csak a kincskereső fiúk mód­ján hozzá kell látni a megművelésé­hez. Nagyszerű, jövedelmező gyü­mölcsöst lehet ide varázsolni. Számí­tások szerint a 90 hektár gyümölcs­fával való betelepítése nem kerülne többe, mondjuk 150.000 lejnél. De a gyümölcsös már a termőre fordulás első évében, szűkösen számítva is, legalább 180.000 lej jövedelmet biz­tosítana. Ez a jövedelem pedig év­ről évre növekedne. A jelenlegi ter­méketlen terület másik részén, az 55 hektáron szőlőt lehetne telepíteni. Ez az 55 hektár a beültetés utáni ötödik évben legalább 400 000 tej jövedel­met hozna. Lehet, hogy erre többen azt mond­ják: mindez szép, de honnan ennyi pénz. Ez nem okozhat gondot. Ha a monoriak is egyesítik vagyonukat, tudásukat, munkaerejüket és termelő­­szövetkezetbe tömörülnek, az állam messzemenő anyagi és erkölcsi tá­mogatást nyújt. Érdemes volna meg­ragadni ezt­ a lehetőséget. ..­­ Folyik a színjátszók körzeti versenye . Október­­26-án újabb h£rom rajon­­ban szervezték meg a kultúrottho­­nok színjátszó csoportjainak körze­tenkénti versenyét. Kézdivásárhely és Csík rajonban ezen a napon be is fejeződött a verseny. Régen rajonban pedig 4 körzet mérte össze színját­szóinak tehetségét. Az elkövetkező vasárnap Görgényszentimre és Ma­­roshéviz rajonok színjátszói mutat­koznak be a körzeti versenyeken. Érdekességek a világ minden tájáról Az akarat legyőzte a paralízist A kerékpársport kedvelői számára nem jelent különösebb eseményt, ha valaki három és fél hónap alatt meg­kerüli Franciaországot Ez nem nagy teljesítmény, hiszen a híres francia­­országi körverseny során jóval rövi­­debb idő alatt teszik meg ezt az utat. Ennek ellenére a francia szár­mazású Konrad Dubet, aki a fenti idő alatt járta körül kerékpáron ősei­nek hazáját, mindenütt lelkesedéssel és a nagy tettet végrehajtót meg­illető csodával fogadták. Dube ke­rékpárjára elhelyezett feliratok, szá­mok azonban megmagyarázzák en­nek a csodálatnak a forrását. Konrad Dube kétéves korában gyermekparalízist kapott. Jobboldala teljesen megbénult. Édesanyja ha­tárt nem ismerő önfeláldozással ápolta és mindent elkövetett, hogy a megbénult testrészt újból életre keltse. Ennek eredményeként 10 éves korában Dube járni kezdett, 16 éves korában pedig beszélni. Ezek a sike­rek további erőfeszítésekre ösztönöz­ték mind az anyát, mind a fiút. 19 éves korában teste visszanyerte ru­ganyosságát és ekkor kerékpározni kezdett. Most, 26 éves korában már körülkerékpá­rozta Franciaországot és európai, majd amerikai körútra akar indulni. Amint kijelentette, ezek a körút­jai nem csupán sportteljesítmények. Azt akarom — jelentette ki a kana­dai ifjú —, hogy az én példám a világ legkülönbözőbb részein élő sorstársaimnak bátorságot és re­ményt adjon betegségük leküzdésére. Ez az oka annak hogy bár nem ér el kiemelkedő sportteljesítményt, mégis mindenütt lelkesedéssel, meg­becsüléssel fogadják. Napkályhák Ilyenről sem sokat hallottak olva­sóink, pedig ez is létezik. A nap­­,­kályha nem más, mint egy nagy, ho­­­­morú alumínium tükör, amely össz­­­­pontosítja a napsugarakat és így a­­ gyújtóponton meleg "t Ezen a kály­hán lehet sütni, főzni vasalót mele­gíteni stb. Az előállítási ára is na­gyon olcsó és nincs gond a fűtő­anyag-beszerzésre. A nap­kályhákat a Szovj­­unióban, Indiában az Egyesült Államokban, Japánban, Li­­bánban és több más országban hasz­nálják. Szokatlan méretű óra Karóráról, zsebóráról, falióráról, toronyóráról már hallottunk, de osz­lopóráról ez idáig nem. Pedig ilyen is van. Svájc egyik városkájában, Langendorfban készítették el. Tartó­oszlopa 50 méter magas. Az óra az oszlop tetején van elhelyezve. Szám­lapja, amelyen a szám­ikat neoncső világítja meg, nyolc és fél méter át­mérőjű. Rövidesen megnyílik az új gyógy­szertár Marosvásárhely lakói már régóta tudják, hogy a főtéren új gyószertár megnyitására készülnek. Sajnos, a közbejött akadályok miatt erre ha­marabb nem kerülhetett sor. Azért, hogy a mulasztást pótolják, s a leg­rövidebb időn belül végre megnyíl­jék városunk gyógyszertára, az ille­tékes szervek mindent elkövetnek, hogy rövidesen, legkésőbb november közepéig befejezzék az összes mun­kálatokat. A belső kőműves és asztalos mun­kálatokat már teljesen elvégezték. A sötétbarna, politúros szekrények, falburkolatok, pultok, minden vevő tetszését elnyerik majd. Az új gyógy­szertár készítésénél elsősorban arra törekedtek, hogy mind a nagyközön­ség, mind a gyógyszerészek részére minél jobb feltételeket biztosítsanak, így például a receptek gyors elkészí­tésére, azok felülvizsgálására külön helyiségeket építettek, ahol kedvező munkafeltételek mellett dolgozhat­nak. Gondoskodtak arról is, hogy az éjjeli szolgálatos gyógyszerész­nek szépen berendezett szoba álljon rendelkezésére. Az injekciók előállí­tására is külön termet rendeztek be Érdekessége lesz az új gyógyszer­­tárnak a már elkészített recepteket jelző villamos tábla. Ha a belső teremben dolgozó gyógyszerész elkészített egy recep­tet, lenyom egy kapcsolót, mire az előcsarnokban elhelyezett villamos táblán kigyűl az azonos számú vil­lanykörte. Ezt az ott várakozó vá­sárló, a gyógyszerész is jól láthat­ja. Nincs szükség tehát a felesleges kérdezősködésre s járkálásra. Ha a recept száma kigyúl a táblán, azt jelenti, kész az orvosság, átvehető. Az új gyógyszertárban jelenleg végzik a nagymennyiségű gyógyszer­félék rendezését. Ahogy ezzel, s a még hátralévő kisebb szerelési mun­kálatokkal elkészülnek, azonnal át­adják a nagyközönségnek. Eredmények a felvásárlásban Ez a mennyiség beszédes bizonyí­téka annak, hogy sok olyan termelője van Zabolának, Petőfalvának, Ta­­másfalvának és Szőrösének, aki ter­­ményfölöslegét a szövetkezetben érté­kesítette. A petőfalvi kollektív gazdaság 14 vagon, a pávai 4 vagon burgonyát adott át a szövetkezetnek. A szörcsei magángazdák 22 vagon burgonyát értékesítettek a szövetke­zetben. A felvásárlási terv nemcsak burgo­nyából mutat ilyen szép eredményt 2125 kg szemes gabona, 350 kg bab, 5620 kg sárgarépa, 50 kg szárnyas és még sok más terményt vásárolt fel a szövetkezet. Pete Jánosné (65 kg), Arros Gergely (57 kg) Hadnagy Im­­réné (47 kg) szemesgabonát értéke­sítettek s ezzel is hozzájárultak a városi dolgozók még jobb ellátásá­hoz. Nem feledkezhetünk meg Faragó Árpádról, a zabolai szövetkezet alel­nökiről és Benedek Gyuláról (Szőr­öse) sem, akiknek nagy részük van az eredményes felvásárlásban. DEÁK TERÉZ levelező „Érintsd a bálnát“ klub Angli­ában működik a világ egyik legkülönösebb klubja Ennek bárki tagja lehet, hogyha teljesítette a tag­felvételi kötelezettséget, vagyis kéz­zel érintette egy élő bálna orrát. Ma­gát a klubot is így hívják: Pat the whale (érintsd a bálnát). Kétségtelenül olvasóink feltehetik a kérdést: hát ennek a klubnak tag­jai is vannak, mert köztudomású, hogy a bálna nem a legszelídebb ál­lat. Kinek van bátorsága megérinteni egy élő bálna orrát? És hogyan? És 1­ 2 mégis tehetséges. Igaz, nem min­dig és nem akárhol. Az Antarkti­­szon, Roos sziget mellett van egy szoros, ahol a fagy hirtelen beállta­kor néhány bálna megreked. Ezek a bálnák lélegzéskor kidugják orrukat a jégtömbök hasadékain. Ilyenkor nagyon szelídek, íme ilyen feltéte­lek mellett egyes gentlemanok, akik­nek nincsen más dolguk, jogot sze­rezhetnek a klub tagságára. Ahol 2014-et írnak Ha nem is hivatalosan, de sok országban még most is más időszá­mítást használnak, mint nálunk, így például Indiában, ahol hivatalosan a mi időszámításunkat használják, te­hát 1956-ot írnak, a mohamedán né­pek stb. más időszámítást is hasz­nálnak. A legismertebb az úgyneve­zett Szamvat-éra, amely egy régebbi királynak, Szamvatnak a trónralépé­­sétől számítja az időt. Egyes biro­dalmi kiadások megjelenésének ide­jét ezzel az időszámítással jelölik. A Szamvat-éra időszámításunk előtt 58 évvel kezdődik, tehát ők 2014-et írnak. A kevésbé használatos Saka-érát időszámításunk után 78-tól számít­ják. Érdekes a brahmani éra, amely már több mint százmillió évet tart nyilván. Mivel a nagy számokkal ne­héz dolgozni, az 1955 millió 881 ez­redik év után, úgy határoztak, hogy a mi időszámításunk utolsó két számjegyét használják, tehát 56-ot írnak. A csaknem 2 milliárd év amely az 56-ot megelőzi, a jelenlegi világkorszak kezdetétől számít. A brahmanizmus szerint ugyanis a vi­­lágkorszakok folytonosan váltj­ál egymást.

Next