Vörös Zászló, 1958. április (7. évfolyam, 50-74. szám)
1958-03-01 / 50. szám
A sepsiszentgyörgyi néptanács munkálatainak eredményeiből IBI Színház, Sportpálya Uti Házak ,valahányszor Sepsiszentgyörgyi-« " Utazom, valahogy mindig az az érzésem, hogy hazamegyek. Vonzanak barátságos kis házai, rendjelt utcái, barátságos lakói, akik végtelenül ragaszkodnak városukhoz. Tények bizonyítják ezt. Sepsiszentgyörgyön jelenleg több olyan építkezés folyik, amelyre jóval nagyobb városok is büszkék lehetnének. Akadtak olyanok, akik úgy vélekedtek, hogy igen nagy fába vágták fejszéjüket a sepsiek, de ők erre csak annyit válaszoltak: megéri először is a színház. Ha elkésszül — és nemsokára elkészül — büszkesége lesz a sepsieknek. A munkálatok fő részét már elvégezték. Jelenleg víztároló ásásán dolgoznak a színház előtti parkrészen. A tűzbiztonságot szolgálja majd és a parkot is ékesíti. A második nagyméretű építkezés a stadion. Magát a futballpályát tavaly augusztus 23-án avatták fel a a kisinevi Burevesztnyik és a helyi Vörös Lobogó barátságos mérkőzésével. Már csak a futópálya rendezése van hátra. A munkálatok nagy részét maguk a sepsiszentgyörgyiek végezték — önkéntesen. Csak a tavaly közel 70.000 lej értékű munkát végeztek a város lakói. Évtizedeken át akadályozta az elég nagy múltra visszatekintő helybeli futballsport fejlődését a korszerű pálya hiánya. Ez az akadály megszűnt és a sepsiszentgyörgyiek most már a 10.000 nézőnek helyet adó stadionjukhoz méltó szereplést várnak a helyi textiles csapattól. Ha már a sportra terelődött a szó, akkor meg kell említenem a Vörös Lobogó egyik szurkolójának véleményét : — A csapat csak akkor lendül majd fel újból, ha a vezetőség véget vet gyes játékosok „primadonnáskodásának, és helyet ad végre a fiatal utánpótlásnak is. És most térjünk át egy másik kérdésre, amelyik itt is elég nagy kérdés még, a lakásépítésekre. A városi néptanács legfontosabb kérdésének tekinti és igyekszik minden lehetőséget felhasználva megoldást találni rá. Az elmúlt két év alatt a néptanács 150 családi ház építésére utalt ki telkeket. A cigarettagyár nőtlen dolgozói részére két, egyenként 80 személynek lakást biztosító tömbház épül, 50 munkáscsalád pedig állami kölcsönből épít lakóházat — főleg az új munkásnegyedben. Ennek a negyednek is megvan a maga története. Eleinte néhány úgy nevezett Ogcsa-Házból állt. Felszabadulásunk után terjeszkedni kezdett, új utcák nyíltak s ma a város legfejlődőképesebb munkásnegyede. A néptanács az új negyed utcáinak gondozására is figyelmet fordított: júlusban 4-100 négyzetméter járdát vontak itt be terméskövek. Az utakról is sok szó esik Sepsiszentgyörgyön. A lakók jobb utakat kérnek és felajánlják segítségüket is az utak rendbehozására. Javaslatukra ebben az évben aszfaltozzák a város központjából az áldomásig vezető több kilométeres út gyalogjáróját. Számos városközi vitát kockaköveznek. A Petőfi Sándor utca hosszában például máris sorakoznak az út mentén kupacokba rakott kőkockák. A város lakói a képviselőjelöltjeikkel szervezett találkozókon vállalták, hogy ebben az évben is épp úgy hozzájárulnak az utak javításához, mint a tavaly a város kedvenc szórakozási helyéhez, a Sugás borvízfürdőhöz vezető nyolckilométeres út rendbehozásánál, mikoris jóformán minden sepsiszentgyörgyi lakos segített a munkálatok elvégzésében. Marosvásárhely múltjából Küzdelem 40 évvel ezelőtt a gazdag „városatyák“ ellen A haladó hagyományok fogalmát a marxizmus alakította ki. A múlt hagyományait a letűnt tőkés-földesúri rendszer isápolta, — természetesen a maga módján. Az uralkodó osztály a számára kilátástalan jövő elöl a múltba menekült s az idealizált tehát meghamisitott múltat idézve a "régi jó idők" mákonyával igyekezett megtéveszteni az elégedetlen tömegeket. A népi demokrácia hitelesen tárja fel a történelmi, irodalmi és tudományos hagyományokat s önmagához vezető lépcsőfoknak tekinti mindazt ami az emberiség haladása ■ szempontjából valaha is értékes volt. Dolgozó népünk megismerve a haladó hagyományokat, erőt merít a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért folyó küzdelemhez. Marosvásárhelynek is megvannak a maga haladó hagyományai, így például ebben a városban erősítették meg 1568-ban a tordai országgyűlésnek a vallásszabadság elvét — Európában először — ki- ,mondó határozatát. Marosvásárhelyen 1832- ben alakult meg az úgynevezett „úri kaszinó", amelynek megalakuláskor 30 tagja volt ,s azokból 13 volt gróf, rá báró, s a többi megannyi magas állású dzsentri. Később polgári elemeket értelmiségieket, kereskedőket, iparosokat is befogadtak ebbe az előkelő társaságba. Ámde ezek a a polgári elemek sehogy sem érezték jól magukat ebben a számukra idegen környezetben Már egy évvel az alakulás után bejelentette a kaszinóból való kilépést Lázár János, akkori polgármester. — 1869-ben pedig megalakult az „Egyenlőségi Kör", abban tömörültek a haladó szellemű polgári elemek s azokhoz csatlakoztak a Kaszinóból rendre kilépő polgárok is. Ennek a körnek a vezetője Lázár Ádám volt, a város országgyűlési képviselője, akinek indítványára az Egyenlőségi Kör 1870- ben feliratot intézett a képviselőházhoz a virilizmus eltörlése érdekében. Mi volt az a mai nemzedék előtt már ismeretlen fogalom az úgynevezett viritizmus? Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a tőkés-földesúri időkben a megyei és a városi törvényhatósági bizottság irányította a megye és a város összes ügyeit Ezek a bizottságok a törvény szerint úgy alakultak meg, hogy tagjaik felét ugyanazok a polgárok választották, akiknek az országgyűlési képviselők megválasztásához volt szavazati joguk, a másik felét viszont hivatalból jelölték ki a gazdagok, vagyis a legtöbb adót fizetők soraiból, vagyoni sorrendben. Ez az intézmény szemléltetően bizonyítja, hogy milyen hatalmuk volt abban az időben a tőkéseknek és a földesuraknak. A vagyonuknál fogva automatikusan kijelölt egyének voltak a ,,virilisták". A városi törvény, hatósági bizottsági tagokat általában „városatyáknak" nevezték, de nem hangsúlyozták ennek az atyaságnak a lényegét, nevezetesen azt, hogy ezek az atyák kétféle értelemben voltak a városi lakosság atyái: édes atyái voltak a tőkéseknek és a földesuraknak, és mostoha atyái a dolgozó népnek. Marosvásárhelyen 1918 július 30-án a törvényhatósági bizottság egyik tagja. Turnowsky Sándor ügyvéd azt az indítványt tette, hogy a bizottság foglaljon állást a viritizmus intézménye ellen s intézzen feliratot a képviselőhözhöz, hogy az utasítsa a kormányt egy olyan törvényjavaslat benyújtására, melynek értelmében a törvényhatósági bizottság összes tagjai választás útján kerüljenek be a bizottságokba, vagyis szüntessék meg a vagyon alapján való kirendelés ósdi intézményét. „Amikor életbe léptették a virilizmus intézményét — így szól az indítvány indokolása — azzal érvelt az akkori kormány hogy a vagyonilag független tagokkal a józan szabadság és politikai érettség legtermészetesebb is legértékesebb képviselői kerülnek a bizottságokba. Tarthatatlan volt az ilyen érvelés a háború előtt is, mert a vagyon egyáltalán nem jelentett nagyobb politikai érettséget és még kevésbé másabb erkölcsi felfogást. De a háború ötödik évében egyenesen képtelenség volt a vagyonnak a nagyfokú tisztességgel való öszszefüggéséről beszélni A háború alatt saját szemünkkel láttuk a nagy vagyonok keletkezését s ezért bátran mondhatjuk, hogy a vagyon és köztisztesség közötti összefüggés abban áll, hogy a legtöbb gazdag csak azért gazdag, mert nem volt eléggé becsületes s a legtöbb szegény azért maradt szegény, mert nagyon is becsületes. A benyújtott indítvány heves vitát váltott ki. Jakab Rudolf táblabiró romboló hatásúnak bélyegezte a javaslatot. Ha eltörölnék a virilizmust, a vármegyékben megszűnne a történelmi osztályok uralma, a ez annál veszedelmesebb lenne, mert akkor igen sok vármegyében a nemzetiségi tagok jutnának túlsúlyba. A mai nemzedék előtt bizonyára meghökkentő az ilyen érvelés, amely leplezetlenül hirdeti a tőkés földesúri rendszer vezető elemeinek konok ragaszkodását osztályuralmuk fenntartásához s a nemzetiségeket elnyomó politikájukhoz A törvényhatósági bizottsági tagok többsége azonban mégis tudatára ébredt annak, hogy a virilizmus intézményét mégsem lehet változatlanul fenntartani s elfogadta Fekete Andor ügyvédnek azt a közvetítő indítványát, hogy követeljék e virilizmus felszámolását, éspedig abban a formában, hogy az összes bizottsági tagok választás útján kerüljenek a városatyai székbe, a tagok felét az összes választójoggal rendelező polgárok soraiból jelöljék, a másik felét pedig a legtöbb adót fizetőkből, de ugyancsak választás útján juttassák be a törvényhatósági bizottsági tagok soraiba. Az akkori politikai viszonyok között még ez a kompromisszumos állásfoglalás is haladó szelleműnek mondható, mert elvetette azt az elvet, hogy valaki automatikusan, csupán vagyona révén kerülhessen be a törvényhatósági bizottságba s a választási elvet kötelezőleg alkalmazza azokkal szemben is, akik a legtöbb adót fizetők sorába tartoznak Kétségtelen, hogy a gazdag „városatyákkal" szembeni állásfoglalás Marosvásárhely haladó hagyományai közé számítható. MAROS TAMÁS | Túlteljesítették vállalásaikat A Marosi-Textil kisipari termelőszövetkezet dolgozói a néptanácsi képviselőválasztások tiszteletére igyekeztek minél kimagaslóbb termelési eredményeiket elérni és nemcsak megvalósítani, hanem túl is haladni az ez alkalomra tett vállalásaikat. Erőfeszítéseiket siker koronázta. Határidő előtt, vagyis február 27-ig termelési tervüket 2 százalékkal túlhaladták, a munka termelékenységét pedig 2 százalékkal növelték. Eredetileg 66.000 lej értékű anyagmegtakarítást vállaltak, amit már a fenti időpontig 2000 lej értékű anyag megtakarításával túlszárnyaltak. A kisipari termelőszövetkezetek egyik központi feladata a lakosság kiszolgálása. A Marosi-Textil dolgozói ezt a feladatukat is igyekeznek teljesíteni és szélesíteni közszolgáltatási hálózatukat. Ezt a célt szolgálja a Görgényben nemrég felállított gyűjtőközpont a festőde részére, ahol összegyűjtik a falusiak festeni való anyagait és két héten belül készen visszaszállítják. Ugyancsak erőfeszítéseket tettek a közszükségleti cikkek termelésének fokozására és új termékek előállítására. Utóbb 2000 darab gyermek inget készítettek terven felül, mely a helyi piacokon kerül eladásra Újfajta ruhaanyag, a Diana nevű kockás anyag előállítását kezdték meg, valamint ágyterítők szövését Mindezeket az eredményeket a szocialista verseny fellendítésével érték el. Jelenleg a dolgozók 90 százaléka van szocialista versenyben. Az osztályok közül külön dicséretet érdemel a készruha osztály, melynek dolgozói nagymértékben segítették a szövetkezetet e megvalósítások elérésében. A szövetkezet dolgozói tovább fokozzák tevékenységüket, hogy a választások napját, március 2-át még kimagaslóbb eredményekkel köszönthessék. SzÜHÍdtHili A maroshévízi ILEFOR új üzemrészlege A Csíkszeredai November 7 helyiipari vállalat egyik részlege. A marosvásárhelyi Nemzetköziség kekszgyártó részlege. A marosvásárhelyi ILEFOR bútorüzem egyik fényező csoportja munkák közben. A régeni Köztársaság helyiipari vállalat eszterga-műhelyében.