Vörös Zászló, 1958. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1958-08-01 / 179. szám
YELIES GŐZZEL így jellemezhetjük a meggyesfalvi állami konzervgyárban folyó termelőmunkát. Aki a jelenlegi időszakban az üzembe látogat, az minden részlegen lázas tevékenységet tapasztal. Ez érthető is, hiszen most van a gyümölcs, de különösen a zöldség konzerválásának az idénye. A gyár munkásai igyekeznek is minden percet kihasználni, hogy idejében konzervvé dolgozzák fel a húsos paradicsomot, az uborkát, zöldpaszulyt stb. Így biztosítják a lakosság konzervellátását a téli időszakra. A lendületes munkát a szavaknál talán élőbben tükrözik a fényképek. Vegyük hát elő a fényképezőgépet. A konzervgyár nyersanyagtárolójából friss piros paradicsomot szállítanak a feldolgozó üzemcsarnokba. Miután alaposan megmostály, szorgos női kezek rakosgatják üvegekbe. Első képünkön: A tágas üzemcsarnokban, hosszú asztalok mellett, fehér köpenyes, főkörös munkásnők tízei dolgoznak serényen. Az ő kezőmunkájuk nyomán jut a fogyasztóközönséghez a jóízű kifogástalan minőségű zöldség- és gyümölcskonzerv. ■A második kép Tamási Irén IMSZ- tagot és mesterét ábrázolja, amint a paradicsomot üvegekbe helyezik. Ezer meg ezer üvegbe tesznek el paradicsomot, számtalan ház asztalára jut tehát az ízletes paradicsomkonzervből. Harmadik képünk a megtöltött üveg zárását ábrázolja. Incze Róza élenjáró dolgozó már elég szakavatottan kezeli a konzervüvegek befedését végző gépet. Napjában többszázszor hozza mozgásba a gépet, amely önműködően szívja ki az üvegből a levegőt, majd légmentesen fedi be az üveget. A konzerveket itt nagy vaskosarakba helyezik, amelyeket az üzemcsarnok mellett levő gőzkazánokba emelnek villanydaru segítségével. A kazánokban 100 fokos gőzben párolják a konzerveket. A zöldség-osztályhoz hasonló, lelkes munka folyik a gyár más részlegein az ecet, szörp, hűsítő ital-készítő osztályon is. A nyári meleg napokon különösen keresett termék a jóízű hűsítő ital. Ki ne ismerné a fehér, recés kisüvegekben árusított limonádét? A városban sok helyen árusítják, még az utcán is. A járókelők szívesen fogyasztják, mert jó minőségű, természetes málna, illetve citromszörpből készült Negyedik képünk a hűsítő italkészítő osztály aogozóit ábrázolja, az üvegek töltése közben. Természetesen,, nem teljes a képesriport. Nem tükrözi a gyár egész munkaközösségének termelő tevékenységét. Nem másért, csupán a helyszűke miatt maradtak ki a dobozosztály, az ecetosztály, a szörpkészítők, az anyagraktár dolgozóinak munkáját megörökítő képek, de őket is elismerés illeti, hiszen valamennyien jó minőségű munkát végeznek. A dolgozók itt is azzal a szándékkal termelnek, hogy augusztus 23-a tiszteletére kiemelkedő munkasikereket vívjanak ki. A mezőgazdaság szocialista átalakításáért Marosvásárhelyen is van lehetőség újabb közös gazdaságok létesítésére A mezőgazdaság szocialista átalakításáról tartott tájékoztató jelentést a mezőgazdasági állandó bizottság a Marosvásárhely városi néptanács legutóbbi ülésszakán. Időszerű volt a kérdés felvetése, mert akkor, amikor tartományszerte egyre többeket foglalkoztat — és eredménnyel — ez a kérdés, Marosvásárhelyen, a tartomány székhelyén, nem szorgalmazzák eléggé. Nem mondjuk, hogy teljesen elhanyagolják, mert a tények nem ezt bizonyítják. A város meggyesfalvi részében működő mezőgazdasági társulásba új tagok léptek be. Rövidesen pedig több mint 30 taggal felavatják a város második mezőgazdasági társulását a remeteszegi városnegyedben. Kinek az érdeme ez? Része van benne a városi néptanács mezőgazdasági osztályának, a mezőgazdasági állandó bizottság egyes tagjainak, mint Blaj Liviu, Csutak István és más képviselőknek is. Részes az eredményben a remeteszegi területi pártalapszervezet, melynek tagjai példamutatóin végezték a felvilágosító munkát. Néhányan, mielőtt mások meggyőzéséhez láttak volna, maguk is megírták a felvételi kérvényüket. A Közös Munka kisipari termelőszövetkezet agitátorai, a szövetkezet IMSZ-alapszervezete is sokat tett az ügy érdekében. A tények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításában, az eredmények eléréséért kemény, kitartó, türelmes munkára van szükség. Nem győzzük ezt eleget hangsúlyozni. Sokan nem látnak tisztán, csak fokozatosan értik meg, hogy a mezőgazdaság szocialista egységei nagyobb jövedelmet biztosítanak, mint a magángazdálkodás. Ha azt akarják, hogy állandóan növekvő jövedelemhez jussanak, közös gazdaságba kell tömörülniök. De ennek felismerésében segíteni kell a földműveseket. Ezért nagyon sokat kell tennie minden szervnek, minden olyan egyénnek, aki megértette azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása törvényszerű követelménye a szocializmus építésének. A mezőgazdasági állandó bizottságnak, mely elsősorban hivatott e kérdés szorgalmazására, minél hathatósabb tevékenységet kell kifejtenie. Ehhez az szükséges, hogy munkáját jól szervezze meg. Az állandó bizottságban minden képviselőnek jól meghatározott feladata kell hogy legyen. Természetesen ez csak akkor lesz így, amikor Minor Dániel, Turcu Maria, Salamon Alexandru, Szabó László, Crisan Simon állandó bizottsági tagok is több érdeklődést tanúsítanak az állandó bizottság hatáskörébe tartozó kérdések megoldása iránt. A választók joggal várják el a képviselőiktől, hogy példát mutassanak. Ezt várják Frâncean Alexandru, Szántó Sándor Seres Mihály, Niculici Ioantól is akik a mezőgazdasági állandó bizottságnak is tagjai, ők a mezőgazdaság szocialista átalakításában nem fejthetnek ki értékesebb tevékenységet mindaddig, amíg maguk is nem lépnek be a társulásba. Gondolkoznak kell efelett a képviselőknek és sürgősen intézkedni, bekapcsolódni a szervező munkába, mert így követeli az ő és választóik érdeke egyaránt. Az ülésszak után felkerestük Csutak Istvánt, a mezőgazdasági állandó bizottság elnökét. Megérdeklődtük, mi a véleménye, hogyan tudna tevékenyebben belekapcsolódni az állandó bizottság a mezőgazdaság szocialista átalakításába s e cél eléréséért még mit lehetne tenni a városban. Nagyjában az ő véleménye is egyezett a fent kifejtettekkel, de volt néhány olyan javaslata is, amelyet érdemes megfontolnia a városi néptanács végrehajtó bizottságának. Amint Csutak elvtárs mondta,, javaslata nem új. Ő azt ajánlja, hogy a végrehajtó bizottság egy-egy tagja a város valamelyik meghatározott részében foglalkozzék a mezőgazdaság szocialista átalakításával. Ilyen értelmű beosztás már volt. Csupán az kellene, hogy ezekben a városnegyedekben nagyobb segítséget kapva a pártszervektől,, a végrehajtó bizottság tagjai rendszeresen bekapcsolódjanak a politikai szervező munkába. Ebbe a munkába az illető városrészben lévő üzemek, intézmények kommunistái mellett, kapcsoljanak be minden arra megfelelő dolgozót. Ez a javaslat figyelemre méltó. A Kövesdombon például hatásos politikai munkát végezhetnének a vasúti dolgozók, a meggyesfalvi városrészben a téglagyár, a konzervgyár dolgozói és így tovább. Csutak elvtárs kifejtette a pártnak azt az értékes tanítását, mely szerint a mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatos feladatokat a helyi erők felhasználásával kell megoldani. Ez Marosvásárhelyre is vonatkozik. A községekben és falvakban a tanítók, tanárok nagy részét bevonják ebbe a munkába s legtöbbjük becsülettel teljesíti feladatát. Miért nem lehet ezt megtenni Marosvásárhelyen is. Vajon gondolkoztak-e ezen a Marosvásárhely városi néptanács tanügyi osztályának illetékesei? Marosvásárhely jelentős könnyűiparral, közművelődési intézményekkel rendelkező város. Száz meg száz olyan ember él itt, aki szakmai ismeretei, általános műveltsége alapján, hathatósan hozzá tudna járulni a mezőgazdaság szocialista átalakításához. A helyi erők felhasználásában vegye át a kezdeményezést a városi néptanács végrehajtó bizottsága. Tartományszerte új kollektív és társas gazdaságok alakulnak. Azt szeretnék, ha Marosvásárhelyen is újabb egységek létesítéséről számolhatnánk be. hogyan harcolnak a galócási építőmunkások az önköltség csökkentéséért Talán helyesebb lett volna azt írni, hogyan harcoltak. Mégis, mivel a nagy kombinát építése még nem fejeződött be teljesen, akkor sem hibázunk, ha jelen időt használunk. Annál is inkább, mivel így felel meg a valóságnak. Az itt dolgozóknak ma is törekvése — a már elért sikerek ellenére — az önköltségi ár csökkentése. Az építők előtt nagy feladat áll: augusztus 23-ra legalább részben át kell adniuk a kombinátot, és szeptemberben egészében. Tévednénk azonban, ha azt gondolnánk, hogy e cél eléréséért nagy a sietés, kapkodás a telepen, minden a feje tetejére állt. Ellenkezőleg. Teljes a rend, a munka, fegyelem, kifogástalan az emberről, gépről, anyagról való gondoskodás. Mindenkit leköt a maga munkája, de közben az egyes munkaszakaszok megkönnyítésének, ésszerűsítésének, az anyag-, idő- és munkaerőtakarékosság lehetőségeit is fontolgatják. És nem hiába. Olyan eredményhez vezettek ezek a gondolatok, amelyekre joggal lehetnek büszkék mind a dolgozók, mind a telep vezetői. Ilyen volt például a mesterek, technikusok és mérnökök kezdeményezte mozgóállvány építése, melyet Neamțu, híres ácsbrigádja alkalmazott. Alkotásuk nemcsak munkaerőmegtakarításhoz vezetett, mert szükségtelenné vált az állványok össze-, illetve szétszerelése, hanem jelentős mennyiségű építőanyag megtakarításhoz is. Más kezdeményezés az előregyártott vasbetonlemezeknek egy, a főcsigarendszerre szerelt szerkezet segítségével való felemelése. Azelőtt ez a művelet napokat vett igénybe. Amióta azonban az Almasan Mihai készítette szerkezetet üzembe helyezték, ez az idő két napra csökkent. Hogy mennyit takarítottak meg ezzel az építők? Nem kevesebb, mint 30 ezer lejt. Szép összeg, mely hozzájárult a dolgozók élet- és kultúrszínvonalának emeléséhez, újabb városrendészeti beruházásokhoz, lakás- és más közhasznú építkezésekhez. Az előregyártott elemektől visszamaradó hulladékok értékesítése és felhasználása, a tégla gondos kezelése és raktározása, — ami a selejt érezhető csökkenéséhez és 30.000 tégla megtakarításához vezetett — a veszteség csökkentésével megtakarított 20.000 kg cement mind hozzájárult az építkezés önköltségének csökkentéséhez s a nagyértékű megtakarításhoz. A nemrég készített mérleg szerint a telepen dolgozó munkások, technikusok és mérnökök ez év első felében 1 millió lej értékű terven felüli munkát végeztek. Ezt a nagy jelentőségű eredményt a munka jó megszervezésével, az alapszervezet, a párttagok naponként végzett tevékenységével érték el, akik hozzáértéssel irányították a párton kívüli dolgozókat, a fiatalokat. Az idősebb dolgozók mellett, mint Zsigmond Mihály hegesztő, Platon Teodor kőműves, Kovács Lajos lakatos és mások, kinevelődött egy szakképesített fiatalokból álló gárda, amelynek teljesítménye rég átlépte a telep kereteit. Így például Plesa Áron párttagjelölt, egy vasbetonozó csoport vezetője, az IMSZ tag Budai Ferenc kőműves, Pascaliu Elena mechanikus, Tudor Constantin villanyszerelő, Lado Nicolae, Goia Ioan mechanikusok és mások tartoznak e fiatalok közé. A párt- és IMSZ alapszervezet irányításával gazdag tevékenység szolgálja a tagok és általában a fiatalok nevelését. A telep klubjában hetenként megtartják „a fiatalok csütörtökjét“, mikor is előadásokat, ismertetéseket tartanak különböző kérdésekről, művekről. Helyesen tették, hogy a délutánok műsorába beiktatták a táncot is. A szocialista verseny a telep többségét felöleli. Csupán a fiataloknak 85—90 százaléka kapcsolódott be. Az új élet e jelentős épületét emelve, a galócási építőtelep dolgozói nap mint nap értékes sikereket érnek el. ((dsörös lászló)