Vörös Zászló, 1958. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1958-09-02 / 205. szám

Hevenni lettek a­z " jövedelme": a sóváradi kollektív gazaságban is A Sóv­ár­ad Győzelem nevű kollek­tív gazdaság megalakulása óta sokat fejlődött. Az egykor szegényesen be­épített gazdasági udvaron új épüle­teket emeltek a szorgalmas kollek­tivisták. A fejlődést más tények is igazolják: a kollektív gazdaságnak 1955-ben 675.000 lej állóalapja volt. Szép volna ez a szám, ha ugyanak­kor nincs a gazdaságnak 271.000 lej törlesztenivalója. A fejlődést mi sem bizonyítja szemléltetőbben, mint az, hogy 1957 végéig a tartozás 152 ezer lejre csökkent s az állóalap ugyaneb­ben az időben egymillió lejre emel­kedett. Az állóalap növekedésével párhu­zamosan szépen jutott a kollektivis­táknak is. Tavaly például egy mun­kaegységre 5,10 kg szemesgabonát, 3,80 lejt és egyebeket osztottak. Azonban ha figyelmesebben vizs­gáljuk meg a számokat, kiderül, hogy a ga­zdaság pénzbevétele még korántsem elegendő. A kollektív gaz­daságnak 585 ha mezőgazdasági te­rülete van, mey után az elmúlt esz­tendőben 384.522 lejt bevételeztek. Eszerint 100 ha mezőgazdasági terü­let után csak 65.700 lej a jövedelem, majdnem fele a tartományi átlag­nak. Mi az oka ennek? Elsősorban az, hogy a sóváradi kollektivisták nem törekedtek kellő­képpen a gazdaság mellékágainak és melléküzemeinek szüntelen fejlesz­tésére. Egy időben ahelyett, hogy a vezetőség ezen törte volna a fejét, azon spekulált, hogyan lehetne né­­­­hány évi használat után vásárlási áron túladni az államtól olcsón ka­pott tehergépkocsikon. Azonban ha­marosan kiderült, hogy az ilyen úton szerzett bevétel nem becsületes és nem is számottevő. A napokban arról beszélgettünk Király Béla elvtárssal, a kollektív gazdaság elnökével, hogyan juthat­nának nagyobb jövedelemhez. Az elmúlt esztendőben a 4 hektár zöldséges után 61.000 lejt bevételez­tek. Szép eredmény s nyomban felte­hető a kérdés: miért nincs a sóváradi kollektív gazdaságnak legalább 10 ha zöldségese, amikor a zöldség értéke­sítésére igen nagy lehetőségük van hiszen csak öt kilométernyire van tő­lük Szováta fürdőtelep. Az idén pél­dául, ha a 4 hektár zöldséges helyet­tíz lett volna, a 61.000 lej helyet 152.500 lej ütötte volna a markukat Kiderült, hogy az elmúlt esztendő­ben a legtöbb jövedelem az állatte­nyésztésből származott. De mennyi­vel nagyobb volna a jövedelmük, ha­a lehetőségekhez mérten foglalkoztak volna az állattenyésztéssel. A gazda­ságinak a jelen pillanatban 80 szar­vasmarhája van, melyből tizenöt fe­­­jőstehén, 30 két éven aluli növendék­­e , marha, s a többi ökör. Ezek szerint még a a hatos számú törvényben előírt állat-­­ • létszámot sem érték el, mert lega­lább 35—40 fejőstehenük kellene, hogy e­z legyen a sóváradi kollektivistáknak. f Mi az oka a lemaradásnak? Nincs a . elég takarmányalapjuk, vagy hiányozz­a­­­nak a megfelelő gazdasági épületek? a Az elnök válaszolt a kérdésre: i — Pillanatnyilag nem elég az is­­t­­­tálló az állatoknak. Ezért határoztuk ■ el, hogy 1960-i­g felépítünk egy kisebb í - méretű istállót a nagyállatok részére. 1 . Ezenkívül a Bekecs alatt még ebben­­ az évben szeretnék befejezni egy 500 e - juhot befogadó szajván építését­­ . — S a takarmányal­ap? ! . — Ezzel nincsenek és a jövőben­­ , sem lesznek különösebb nehézségeink. Azonban az előző évektől eltérően, 1 ■ nagyobb gondot kell, hogy fordít­­í ,­sunk a silótakarmányozásra, mert a 1 , jelen pillanatban csak egy 10 vago­­t­­­nos silónk van. 1960-ig legalább ötöt­­ kell építenünk, 60 vagon silótakar-­i - mány tárolására, mert ezt kívánja 1 . az állatállomány további fejlődése.­­ - A pénzbevétel fokozására van még 1 . lehetőség, melyet a Küküllő vize ki- 1 - nál a sóvár­adiaknak: ki kell fejlesz-­­ teniök a lúd- és kacsatenyészetet, s­­ Hiányosság, hogy a jelen pillanatban­­ csak 150 baromfia van a gazdaság­­i­­­nak. Nem egy kollektív gazdaságban 3 nagy jövedelmet biztosítanak a mel­­­­léküzemek. A sóvár­a­diban azonban­­ majdnem ráfizetéssel dolgoznak. Nem. ,­ rég bevezették ide is a magasfeszült­­­ségű áramot, megvan tehát a lehető­­­ség arra, hogy korszerűsítsék, jöve­­n­delmezőbbé tegyék a melléküzemeket . A gazdaságban valahányszor csak szó esik ezekről a dolgokról, a veze­­­­tőség és a tagok mindig a munkaerő, a hiányra hivatkoznak. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés: hogyan állanak a gépesítéssel? ! Kiderült, hogy tavaly például és az azelőtti esztendőkben nem hasz­­nálták ki kellőképpen a GTA gépeit is és traktorait. Az idén már nagyobb­­ mértékben vették igénybe azokat, s mégis munkaerőhiányra hivatkoznak,­­, pedig ebben az időben nem növeke­­­­­dett a földterület.­­­ — Ennek az az oka — válaszolta az az elnök, hogy az idén kilenc kollek­­ti­­ivista épített házat. Mindamellett,­­, hogy az építők alig dolgoztak a gaz-­­­­daságban, másokat is elvontak a mun­­­­­kától. A kilenc ház építésével körül­­­­­belül 2000 munkanapot veszítettünk is el, ami lényeges a mi gaz­da­ságunk­­­ik­ban. Pedig megoldhattuk volna úgy a a­ dolgot, hogy se a gazdaság, se az r- építők ne érezzenek hiányt, ez A jövedelem fokozásának van még egy másik, közvetett lehetősége is: az­­ terméseredmények fokozása a pótja-­v­­adalmazás bevezetésével. — Az idén még nem, de a jövő esztendőben feltétlenül bevezetjük a 32 pótjavadalmazást — mondotta az el­nök — mert kétségtelenül hozzájárul az egyéni felelősségérzet növeléséhez, s nagyobb terméseredmények elérésé­hez, mert a kollektivisták érdekeltek- Te­lekké válnak a termelés fokozásában. 6. Még azt szeretném elmondani — f­­olytatta, hogy évről évre növeltük a V- lénzosztalékot. 1954-ben például csak ki 50.000 lejt osztottunk a tagoknak, s­­­zzel szemben tavaly 105.000 lejt s az i­­­én valamivel többet. A napokban negyven százalékos előlegként 2,50­­2 lejt és 2 kg búzát osztottunk. S azt se felejtsem elmondani, hogy 1950 óta a 17 hektár gyümölcsösbe­rc­is szőlősbe körülbelül 100.000 lejt a­ fektettünk be, ami ezután fog meg­­­, térülni... .. Nyugodtan leírhatja, hogy 1959-ben­­ már növelni fogjuk a zöldséges terü­­n­letet, továbbfejlesztjük az állatállo­­to­mányt, korszerűsítjük a melléküzeme­­n­ket s a nagyobb méretű gépesítés ré-­­­vén növelni fogjuk a terméshozamot.­­ Hiszen a konstan­cai értekezlet nálunk­­ is érezteti hatását, úgy akarjuk, hogy­­ 1960-ig a 100 ha mezőgazdasági te­­je­rület után legalább 100 ezer lejre emelkedjék a jövedelem ... Ehhez sok sikert kívánunk a só­váradi kollektivistáknak. Felavatták Régen rajon 70. szocialista egységét Szocialista mezőgazdaságunk újabb hajtással gyarapodott. Vasárnap, au­­gusztus 31-én Hétbükk faluban tár­sas gazdaság alakult. A hétbükki dolgozó földművesek, látva a kányák falvaiban és községei­ben végbemenő nagyméretű átalaku­lást, ők sem akartak lemaradni. Kin­cses, Szentmihály, Nádas stb. helysé­gek példáját követve, különösen a konstancai értekezlet után, erős el­határozással fogtak hozzá falujukban a társas gazdaság alakításához. Gli­­ga Alexandra, Butnaru Zaharie, Co­­tixla Vasile, Bercea Alexandra és más dolgozó földművesek kérvényei mel­lé mindegyre újabb kérvények kerül­tek. Érdemük, hogy a nyári betaka­rítást, a felvilágosító munkát a csép­­lés idején is lendülettel végezték, szer­vezték a társas gazdaságot, így gyütt őssze­ augusztus 31-ig 23 dol­gozó földműves kérvénye, amikorra már elérkezettnek látták a társas gazdaság felavatását is. A rajon 70-ik szocialista egységét, a dolgozók 24 hektár földet és 11 juhot hoztak. Elhatározták, hogy­­ , közös alap növeléséért családonkén 50 lejt és egy juhot adnak össze. Szorgalmas emberek lakják Hét , bükköt. A második világháborúig­­ egyetlen gazdának sem volt szőlője . Most pedig éppen az ellenkezőjét ta­­­pasztaljuk: nincs olyan gazda, aki­­­nek ne lenne szőlője. A faluban ha­­­gyományos a gyümölcs- és hagyma­­­termesztés, ami egyben a hétbükkfel legfőbb pénzforrását is képezi. Éppen ezért ezen termelési ágak mellett a­ ■ állattenyésztéssel is intenzíven akar­­­nak foglalkozni, közösen dolgozni , megvetni egy erős gazdaság alapját mely majd példaképül szolgál a töb­bi, még egyénileg gazdálkodó föld­­­művesnek, hogy rövid idő alatt n­e csak 23, hanem az egész falu tagja­i legyen a társas gazdaságnak. Siménfalva kultúrélete A Fehér-Nyikó menti Siménfalva, Kiskadács és Nagykadács falvakban a kultúrotthon munkaterve alapján a tanügyi káderek különös gondot for­dítottak a mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatos egy­fel­vo­­násos színdarabok előadására, így előadásra kerültek: Ami megér egy almát, Az Araticsupor stb. A helyi IMSZ alapszervezet segítségével si­került az ifjakat bevonni a kulturá­lis munkába. Az országos kultúrver­­seny rajoni szakaszán a kultúrotthon színjátszó csoportja II. helyezést nyert; a hétosztályos iskola színját­szó csoportja a pionírok és iskolások rajoni versenyén I., a tartományi ver­senyen pedig II. díjat kapott. Az is­kola énekkara a rajoni versenyen II. helyezést nyert. Ezenkívül rendszere­sen működött egy 60 tagú vegyes énekkar, egy 16 tagú tánccsoport és egy 10 tagú művészi agitációs cso­port. A kulturális tevékenység színvona­lát emelte az új kultúrotthon. A köz­ségi pártbizottság, a néptanács irányító és szervező munkája nyomán 3 hónap alatt a rajon egyik legszebb kultúrotthona épült fel. A lakosság több, mint 200 önkéntes mukanappal és 35.000 lejjel járult hozzá az épít­kezéshez. A tartományi tanügyi és művelődési osztálytól közel 100.000 lej segélyt kaptunk. A szervezett nevelő és kulturális munkának megvan a gyakorlati ered­ménye. Siménfalva, Kiskadács és Nagykadács dolgozói megértették a párt szavát és az új élet útjára, a mezőgazdaság szocialista útjára lép­tek. Az alapszervezet, a néptanács, meggyőző munkájának, melyet a ra­joni pártbizottság irányított, tehát megvan az eredménye. INCZE GÉZA ------------------------------------------* A piacról jelentik !­ A piaci felhozatal az elmúlt év­­ hasonló időszakához viszonyítva 55 é­s 60 százalékkal emelkedett s a jó­ minőség is javult. A kollek­tív és állami gazdaságok rendszere­­e­sebben jelentkeznek termékeikkel.­­ Az illyefalvi kollektív gazdaság­­ csak egyetlen napon 100 kiló dinnyét, 60 kiló édespaprikát, 540 kiló paradi­ ,­csomot és 40 kiló vinettát szállított­­ a piacra. A Dózsa György községi a kollektivisták 430 kiló paradicsomot, 1­­160 kiló vinettát, 60 kiló paradicsom-­­ paprikát és 90 kiló édespaprikát hoz­tak eladásra. Karácsonfalva egyetlen­­ napon 500 kiló uborkát szállított piac­ra. A marosvásárhelyi állami gazda­ság 509 kiló baromfit hozott a piac­ra, 14,50 lejes kilónkénti árban. Lu­das rajonból (Kolozsvár tartomány) i­ igen gyakran látogatja piacunkat az­­­orásiai kollektív gazdaság. Eddig­­ több mint 13.000 kiló görögdinnyével­­ és különféle zöldségekkel gazdagítot­­­­ta a felhozatalt. Ezenkívül a peteai­­ és a mezőkapusi gazdaságok dinnyét,­­ káposztát, paradicsomot, vinettát és , hagymát szállítanak. A bőséges felhozatal eredménye, hogy ma már a dinnye kilója 1 lej,­­ a paradicsomé 1,20—1,50, a paprikáé­­ 1,50—1,80-ig, a vinettát pedig 2 lej-­­ ben árusítják. A felhozatal állandóan fokozódik, ami az árak csökkenésé- 1 miter TTa-TAT Efi'gitái' nőinek a gyík­or! A gyerg­­oszentmiklósi fűrészüzem­ben és ládagyárban magasra ívelt a grafikon. A rönktértől a kész ládáig, a munkafolyamat során az emberek keze munkája nyomán olyan eredmé­nyek születtek, amelyek méltók voltak az augusztusi nagy ünnephez. A kitűntek soraiban régi ismerősök vannak, sokat emlegetett nevek: To­­fán Gergelyné osztályozó, Nagy An­tal rönkötő, Gáli György cirkulás és mások. Munkahősök. A gyár, a gyer­­gyószentmiklósi munkásság büszke­ségei. A minőség őre Ötvenhárom éves, vidám asszony Tofán Gergelyné, a ládagyár kitűnt osztályozója. Munkaérdemrend tulaj­donosa, 1916 óta fűrészgyári munkás Volt rönkölő, moszthordó, cirkulás, büd­ős és végül osztályozó. Minden időben és mindenhol megállta a he­lyét. Kezében gyorsan forog a desz­ka, s pillanat alatt dönt annak sor­sa felett. Az osztályozó dönti el, hogy mi legyen a deszkából. A rossz beso­rolás anyagi kárt okoz a gyárnak s azonkívül a selejt ágyát veti meg. Tofánnénak a kisujjában van az osz­­tályozói tudomány, sohasem téved — mondja Tóber József ládamester. Ta­lán néni is részese az elért eredmé­nyeknek. Kommunista és mint minden kommunista összes cselekedeteiben híven követi a párt tanításait. Az el­nyomatás éveiben a KISZ tagjaként harcolt az urak rendszere ellen, röp­cédulákat hordott szét, a párt jelsza­vait írta a deszkákra és amikor a sztrájktörők ellepték a telepet, ököl­lel és kővel támadt rájuk társaival. A kenyörtelen napok, az igazságta­lan bérlevonások, a napfénytelen, szűk lakások végérvényesen eltűntek. A pártvezette munkásosztály következe­tes harca tüntette el ezeket. Talán ném­ hálás mindezért és háláját min­dennapi munkájával fejezi ki. Azzal, hogy hozzájárul a tervelőirányzatok teljesítéséhez, a vállalt feladatok túl­­szárnyalásához. A gyár ifjúmunkásai, a fiatal cir­kulások, büd­ősök, osztályozók, Gábor Mária, Kari Anna, Karácsony Jolán és társai felnéznek Tolán nénire, kö­vetik példáját. Olyanok akarnak lenni,­­ mint ő. Olyanok is lesznek. Rájuk is vigyáz a párt. Mindig az élen Gyakran tréfálkoznak Nagy Antival. Azt mondják, hogy amikor megszüle­tett, hamarabb nyúlt a harcsafürész, mint az anyatej felé. Mestere a füré­­szelésnek. Több mint 20 éve jár a kezében a harcsafürész, vágása olyan egyenes, hogy nagyítóval sem kapni rajta görbületet. Nagy Anti a gyár legjobb rönkölője. Ezelőtt két évvel villanyfűrészt hoz­tak a gyárba. Bizalmatlanul nézegették a rönkölők. Harcsafűrészhez szokott kezük nehezen nyúlt a gép felé. De nem úgy Nagy Anti. Igaz, hogy eleinte küszködött vele, de végül is az ember győzött a gép felett. Hetven köbméter anyagot rönköl le gépével. Szűkszavú ember, de kevés szóból is sokat lehet érteni. Az augusztusi munkavállalások alkalmával négy szót mondott: „Én tíz százalékot vállalok“. Tíz százalékot terven felül. A tíz szá­zalék nagyra nőtt. Huszonöt százalék­­ra. Ennyit termel társával. A társa Koncsag Pista. Tanulhat az idős fűrészestől. Szorgalmat, szak­­képzettséget, haza és párt iránti sze­­retetet. De nincs semmi baj, Koncsag Pista is szorgalmas és értelmes em-Ivót. A legjobb brigádvezető Négy tagból áll az egész brigád: két cirkulásból, egy büd­ösből és egy osztályozóból. A hulladékanyag fel­­használásával cseréprámát, „fajansz­­ládát“ készítenek. A brigád 50 szá­zalékkal telj­esíti túl előirnyzatát. Au­gusztus 23 tiszteletére 2000 garnitúra cseréprámát vállalt. A szakértők is megcsodálják ennek a brigádnak a teljesítményét. Jó munkamegszervezés az alapja a csúcseredménynek. Nem is lehet ez másképp: a brigádvezető, Gáli György, a gyár alapszervezeté­nek titkára, László Gyula, Jánosi Mik­lós is kommunisták, az osztályozó, Karácsony Jolán az IMSZ neveltje. Gáli György gyerekkora óta fű­részüzemben dolgozik. Sok-sok desz­ka fordult meg kezében, amíg idáig jutott, jó szakemberré vált. Tudását maradéktalanul a több és jobb terme­­lés szolgálatába állítja és munkatár­sait is erre serkenti. A gyergyószentmiklósi fűrész, és ládagyárban sok hasonló munkás dol­gozik. Kommunisták, a párt neveltjei, akik szüntelenül értékesebb munkasi­kerek elérésére törekednek. ____________ TÖLGYES JAKAB Élen­áró szállítási vállalat A marosvásárhelyi Tartományi Autó­szállítási Vállalat (IRTA) ez évben hó­napról hónapra teljesítette vagy túlszár­nyalta termelési tervét s országos vi­szonylatban is az első autószállítás vállalatok közé tartozik. Az első fél évi és a júliusi tervteljesítés adatai a következők: A tonna-km tervet 10,0 százalékkal túlszárnyaltak, 870,078 tonna-km-t teljesítettek terven felül Az utas-km tervet 3,58 százalékka haladták túl (893,918 utas-km túltelje­sítés), a szállítási tervet 6,16 száza­lékkal. A szép eredmények elsősorban a autóvezetőknek köszönhetők. Cif b­ar az egyik legrégibb autóbuszsofőr, a utóbbi hét hónapban 81 százalékka szárnyalta túl utasszállítási tervét, ám 128.000 lej terven felüli jövedelme jelentett. Cif elvtárs 214.000 utas km-t teljesített­­terven felül. Cozmá J­an, Molnár Ferenc I. és Vultur Va­sile gépkocsivezetők ugyanezen idő alatt több mint 50 százalékkal halad­ták túl utas-km tervüket s öszesen 145.000 lej terven felüli jövedelembe juttatták a vállalatot. Albert Béla, Or­bán András, Csender János és Ste­lpan tehergépkocsivezetők több min 90 százalékkal haladták­ túl tonna­ kb tervüket A vállalat vezetősége a technika kabinet és az alkalmazottak javaslatai­nak figyelem­bevételével műszaki-szerve­zési intézkedési tervet dolgozott ki, mely­nek végrehajtása nagymértékben elő­segítette a jó eredmények elérését biztosítja hogy a vállalat évi terve is teljesítse, sőt túlszárnyalja. Ki­tű­nően bevált az az intézkedés, hog minden hónap elejére előkészítik munkahelyeket (a garázst és a mű­helyt) s így biztosítják, hogy vala­mennyi kocsivezető teljesen kihasz­­­nálhassa a napi 480 perc munkaidőt. Sikerült megvalósítani, hogy ember­■ re és napra felosszák a havi tervet, s így minden gépkocsivezető idejében,­­ még mielőtt útnak indulna, megismeri­­ napi feladatát. Ennek köszönhetően a­­ Galaji tartományba gabonaszállításra­­ kirendelt 46 tehergépkocsi határidő­­ előtt teljesítette feladatát: 21 nap alatt , 1010 tonna gabonát szállított be a­­ raktárakba. 1958 első negyedében 56 száza­lékra teljesítették a forgalomban lévő­­ gépkocsik tervét, júliusban azonban , már 68 százalékra ugrott ennek a­­ mutatószámnak a teljesítése, annak­­ eredményeképpen, hogy gépkocsin­­­­ként bevezették a pontos alkatrész-­­ nyilvántartást. Mindaddig ugyanis sok­­ kiesést okozott, hogy bizonyos alkat­­­­részek nem mindig állottak rendelke­­­zésre. A vezetőség a nyilvántartás­­ alapján szerződést kötött a hiányzó­­ alkatrészek szállítására különböző­­ nagyváradi, szatmári és bukaresti ) vállalatokkal, amelyek el is készítet­­­ték és le is szállították a szükséges­­ darabokat. Jelenleg minden alkatrész­­ megtalálható a raktárban s szükség­­ esetén azonnal felszerelhető, úgyhogy a gépkocsik késedelem nélkül rendbe-­ hozhatók és útnak indíthatók. Az öntudatos dolgozók erőfeszíté­­­seinek köszönhetően még nagyobb­­ mértékben is túlhaladhatnák a terveit , ha a marosvásárhelyi 2. számú ja­­­­vítóműhely jobb munkát végezne. A­­ 2195/25633 számú Csepel kocsi a ja­­­a­vításból kikerülve, mindössze 2200­­ km-t futott s ismét visszakerült a 3 műhelybe, mert egyik fontos alkatré­­­sze a felületes, gondatlan munka­­ miatt eltörött. Ugyanez történt a 2224/25810, 2231/25620, 31866 számú és más kocsikkal: javítás után alig futottak 2000 km-t, máris újabb ja­vításra volt szükség. Noha a vállalat túlteljesítette ter­melési tervét, az önköltségi tervet nem sikerült valóra váltani főképpen azért, m­ert egyes gépkocsivezetők lelkiismeretlenül végzik munkájukat s­­ nem gondozzák megfelelően kocsiju­­kat. Még súlyosabb, hogy egyes ve­zetők italosan ülnek a kormánykerék mellé, ilyen állapotban felborítják a kocsit és súlyos károkat okoznak a vállalatnak. Farkas Sándor gépkocsi­vezető a szolgálat ideje alatt megivott egy félliter pálinkát, ilyen állapotban indult útnak s kocsiját rakományával együtt a Marosba fordította. Ezzel 4436 lej kárt okozott a vállalatnak. Sipos Béla sofőr 3 deci pálinka és három pohár sör elfogyasztása után ült a kormányhoz. A kocsit ő is felbo­rította. Cimpeanu Grigore sofőr ittas állapotban átadta a kormánykereket kísérőjének. A kísérő felborította a kocsit, a szeszesitalból álló rakomány széttört és megsemmisült. A kár 5487 lej-Egyes kocsivezetők fekete utakat végeznek. A Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda rajonba kiküldött Olteanu Petre kiküldetése alatt kilenc fekete fuvart végzett magánosok részére. A gépkocsivezetőknek is harcolniuk kell a közvagyon megvédéséért. Ez elsősorban azt jelenti, hogy épségben, jó karban kell tartaniuk kocsijukat. HALMASAN 10SL: (amtol&idéés

Next