Vörös Zászló, 1958. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1958-11-01 / 257. szám

MEGÉRETT A VETÉS Homoród ka­rácsonf­a­lva szövetkezetesített falu ® Hatalmas arányt* alulról kibontakozó tömegmozgalom a faluban ̇ A falu valamennyi családja összföldterülettel lépett be a társulásba » Több mint ezer hektáros szocialista gazdaság alakult ,futótűzként terjedt el a hír . Kedden Karácsonfalván: a rajoni pártszervezet és a nép­tanács vezetői ellátogatnak a faluba­, elbeszélgetnek a dolgozó földművesek ügyes-bajos dol­gairól, az időszerű gazdasági munkákról és arról, hogyan ér­hetnek el gazdag termést a dol­gozók, biztosíthatnak maguknak jobb életet. Estére annyian gyűltek össze az iskola nagyter­mében, amennyien évek óta nem. Ahogy mondani szokás, ott volt az egész falu, a család­fők képviseletében. Meghitt, baráti volt a hangu­lat. Kőmives Jánost, a rajoni pártszervezet első titkárát kö­rülvették a dolgozók és bizalom­mal hozakodtak elő ügyeikkel. Sokan Horváth Géza főmérnö­köt, a rajoni néptanács végre­hajtó bizottságának alelnökét fogták körül. Egy csoport Ber­talan Sándor elvtárssal, a nép­tanács titkárával tárgyalgatott a falu gazdasági kérdéseiről. Másoknak a rajoni jogtanácsos­sal, az erdészeti hivatal vezető­jével, egyeseknek a kereskedel­mi osztály helyettes vezetőjével volt megbeszélnivalójuk. Majd­nem két óráig tartott a közvet­len, baráti beszélgetés a párt, a néptanács vezetői és a dolgozók között, örültek is a karácsonfalviak ennek a találkozásnak, amit Fü­zi Mózes egyszerű szavakkal így fejezett ki: „ üdvözöljük vezetőinket és szívből köszönjük, hogy eljöttek a körünkbe. A régi világban nem ", „ereszkedtek le“ hozzánk az­­ elöljárók. Be nem is tartottuk vezetőinknek őket. Ma más a­­ helyzet, a dolgozó emberek so­­­­raiból kerültek ki a párt és az­­ állami szervek vezetői, becsül- l­jük őket, követjük szavukat. Látva, hogy számos fontos kérdés vetődött fel a beszélge­tés során, a párt és a néptanács vezetői szervezetté tették a ta­lálkozót és a helyszínen tartot­ták meg a rajoni néptanács vég­rehajtó bizottságának rendkí­vüli ülését, amelyet Bertalan Sándor, a rajoni végrehajtó bi­zottság titkára vezetett. Az egybegyűlt több száz dolgo­zó örömmel és megelégedéssel fogadta ezt. Ismét meggyőződ­hetett arról, hogy a néptanács a dolgozók legszélesebb tömeg­­szervezete, legfőbb törekvése a nép életszínvonalának emelése, az, hogy a közügyeket a dolgozó tömegek bevonásával, véleménye meghallgatásával oldja meg, percek alatt alakult ki hát az értékes vita, megbeszé­lés. Szinte valamennyiüket érde­kelte a jelenlegi nemzetközi helyzet. A végrehajtó bizottság részéről Beák András, a rajoni néptanács szervező osztályának főnöke tartott átfogó beszámo­lót a világpolitikai események­ről. Ezután a „napi“ kérdésekre került sor. A faellátás problé­mája is felmerült, amelynek megoldásáról Bartha Bénes, az erdészeti hivatal vezetője intéz­kedik. de a legtöbbet afelől ér­deklődtek az egybegyűlt földmű­vesek, hogyan lehet nagyobb ho­zamot elérni a földeken, az ál­lati termékekből, hogyan élhet­nének jobban a karácsonfalviak. Mindezekre a kérdésekre Hor­váth Géza főmérnök adott szak­terű és meggyőző választ. Kő­és két órán át vázolta a Kará­­sonfalva határában elterülő­öld ésszerű megművelésének ehetőségeit. Alapos és konkrét támításokkal igazolta, hogy ■sak a tagosított területen vetésforgóval, gépek és trakto­­ok segítségével, a tudományos igrotechnika alkalmazásával, t­ágy­ázás­sal, talajjavítással ér­netnek el magas hektárhozamot a karácsonfalvi hepe­hupás földeken. Számítások, rajzok, rögtönzött grafikonok kerültek az iskola ábrájára. Az emberek feszülten ügyelték a mérnök tudományos érveléseit, értelmes magyaráza­tait. Mikor befejezte, Füzi András állt fel helyéről: — „Amit Horváth főmérnök, elvtárs mondott, az okos dolog. Mi eddig csak gürcöltünk kit parcelláinkon. Ez így nem jó változtatnunk kell végre. Immár tíz éve hallunk a közös gazdaság előnyeiről. Én megértettem hogy közösen, gépekkel és trak­torokkal jobban megművelhet­jük a földet, jobban élhetünk A faluban van már egy társas gazdaság, de mivel nem minden­ki tagja, s nem összföldterület­tel, nem ért el megfelelő ered­ményeket. Javasolom, álljunk be valamennyien összföldterü­­lettel és akkor nagyszerű gazda­ságot alkotunk. Még be sem fejezte a monda­tot, a teremben felzúgott , „helyes“, „úgy van.M­iután egymás után emel­kedtek szólásra Bodor Sándor, Ioszif András, Kovác József Huszár, Tóth Bénes, Né­meth János, Benedek József , sok más dolgozó földműves. —­ Alakítsuk meg az egységet az egész falut átfogó közös gaz uusuyui, ne yaaauutoujuutt­uei­­felé, mert akkor egyik felada­tunknak se tudunk eleget tenni mondotta Varga. — Nincs mire várnunk, mert csak magunknak teszünk jót, ha minél hamarabb elkezdjük az új gazdálkodást — toldotta meg Kovács — kife­jezve mindannyiuk gondolatát. Húszan-harmincan, meg sem számolhattuk, annyian szóltak hozzá és fejezték ki véleményü­ket. Az egybegyűlt néhány száz ember hosszú ideig hányta-ve­­tette a dolgot, testvér, sógor, ro­­­­kon cserélte ki véleményét. Hir­­, télen kis „parlamentté” alakult­­ át a­ gyűlés, amely sorsdöntő kérdésben hoz határozatot. A rajoni néptanács végrehajtó bi­­■ zottsága megértően várt, enged­te, hogy fontolgassák a kérdést , és önként, saját maguk hatá­rozzanak a karácsonfalviak. ’ Amikor közös nevezőre jutot­­­­tak, kialakult a közvélemény, ’ Orbán Zsigmond emelkedett szó­lásra. , — Döntötttünk. Az egész or­­­szág átalakul, minden faluban megalakult vagy alakul a szo­cialista mezőgazdaság. Mi is is­­­­merjük a párt politikáját s meggyőződésünk, hogy jót akar nekünk. Legyen hát Karácson­­falva is szövetkezete­sített falu,‘ c — Sokan javasolták, hogy minden család összterületével lépjen be a társulásba. — Min­denkinek ez az akarata? — s Bertalan elvtársnak, a gyűlés " vezetőjének szavára a magasba­n emelkedtek a kemén­y föld­mun­kában edzett kezek. K­arácsonfalván is meg­érett az évtizedes magve­­s­­és. A dolgozó földművesek fel­­­­ismerték, hogy a pártmutatta 3 lenini lit az egyetlen, mely az emberek felemelkedése felé ve­­zet. "- CSERNOVITS SAMU Pártalapszervezeti választások az Encsel Mór üzemben A napokban zajlott le az Encsel­­Mór üzem pártalapszervezetének vá­lasztási közgyűlése, melyen egy év munkájának eredményeit mérlegelték. A párttagok és tagjelöltek magasfokú­­fegyelméről tanúskodott a 93 százalé­kos megjelenés a választási közgyű­lésen. Az alapszervezet munkájáról szóló beszámolót élénk vita követte, amely­nek során alaposan elemezték az alap­szervezet munkáját, a kommunisták tevékenységét, példamutatását a terv teljesítéséért folytatott harcban. Mind a jelentésből, mind a hozzászólások­ból kitűnt, hogy az alapszervezet szép eredményeket ért el a termelékeny­ségért és a selejt csökkentésére irányu­ló munkájában. Bátran alkalmazva a bírálat és önbírálat fegyverét, több hiányosságot is feltártak a hozzászó­lók, így Reghian János, Pétermann Márton és Branics Lajos keményen bírálták a vezetőséget a precíziós ön­tödében még fennálló hibákért, s a technikai osztály felületes munkájáért, melynek megjavításáért egyetlen lé­pést sem tett az alapszervezet. Véle­ményünk, hogy ha az alapszervezet összehívja az illető munkahelyek kommunistáit és megvitatja velük a helyzetet, felszámolódtak volna a hi­bák mind az öntödében, ahol az ön­tött alkatrészek nem felelnek meg a szép kiviteli formákkal szemben tá­masztott igényeknek, mind a rajzo­lóknál, akik hibás méretekkel ellátott rajzokat bocsátanak a termelés ren­delkezésére. Az alapszervezet politikai irányító szerepe sem érvényesült teljes mérték­ben, mert a tömegszervezeteket csak szórványosan, vagy egyáltalán nem vonta be a politikai nevelőmunkába. Ezt igazolja Imre Albert hozzászólá­sa, aki a vezetőség hibájának tekinti, hogy az IMSZ nagyon gyenge tevé­­kenységet fejtett ki az ifjúság kom­munista neveléséért. Felületesen fog­lalkozott az AVSAP munkájával is. Az alapszervezet munkája nem volt elég sokoldalú, elég átfogó. Helyesen járt el az alapszervezet, hogy első- és legfontosabb feladatnak a termelési kérdéseket tekintette, de helytelen volt, hogy elhanyagolta a kommunista nevelést. A választási közgyűlésen az Encsel Mór üzem minden kommunistája meg­győződhetett, hogy nem megy min­den olyan jól, ahogyan azt eddig gondolták, hogy a termelés terén is­ vannak még megoldatlan kérdések és nagy feladatok várnak a tagságra a kommunista nevelés, az öntudatos munkaközösség kialakítása tekinteté­ben. A közgyűlés helyesen tájékozódott, amikor a legjobb kommunistákat vá­lasztotta az új vezetőségbe, akik mind a termelésben, mind a politikai munkában élenjárók, s rátermettek ar­ra, hogy az összeforrott kommunista közösséget a párt irányelveinek meg­felelően vezessék. V. J. Megfogadták a konstancai értekezlet tanácsait a konstancai értekezlet­őin. Gheorghiu-Dej elvtárs jelentése alapján, mélyrehatóan foglalko­zott a közös gazdaságok álló­alapjának kérdésével is, hiszen ez mind a kollektív gazdasá­gokban, mind a mezőgazdasági társulásokban a gazdasági fel­lendülés, a jólét növekedésének alapja. Közös vagyon, befekte­tés nélkül elképzelhetetlen a virágzó, jövedelmező állatte­nyésztés, a gyümölcsészet, a konyhakertészet stb. Marosvásárhely vajon kollek­tív gazdaságainak nagy részé­ben tudták ezt eddig is, éppen ezért, a mintaalapszabályzat előírásainak tiszteletben tartásá­­val állandóan igyekeztek növel­ni az állóalapot. Az igyekező nem volt hiábavaló, a vajon 21 kollektív gazdaságának álló alapja év végére eléri, sőt min­den bizonnyal meg is haladj­­a 18 millió lejt, azaz minden gazdaságra átlag 655.172 lej jut. Az állóalap növekedése előre láthatólag ebben az esztendőben lesz a legnagyobb, ugyanis a gazdaságok nagy többségében, jövedelmezőség fokozásával na­gyobb összeget fordíthatnak, il­letve csatolhatnak a közös va­gyonhoz, így többek között marosszentannai kollektivistái jövedelme már október eleje elérte a 320 ezer lejt. Hasonlóan szép eredményt mutattak fel gazdaság jövedelmezőségéne növelésében a marosszentgyörgy­i kollektivisták is. Eddigi pénz­­­bevételük meghaladta a 220 ezer lejt, vagyis jelen pillanatban­­ minden 100 hektár mezőgazda-­­­sági területre több mint 200­ ezer lej jut. A konstancai értekezlet azon­ban azt javasolta a kollektív­­ gazdaságoknak, hogy ne csak a­ pénzjövedelemből, hanem a ter­­j­e­mészetbeni jövedelemből is nek­i véljék az állóalapot. Ezt a hasz­­­­­­nos és mindenütt alkalmazható­ tanácsot a rajon több kollektiv gazdaságában megfogadták és­­ így a búzatermés bizonyos szá­­­­zalékát az állóalap növelésére­­ fordították. Az ernyei kollekti­visták e célra 3000, a várhe­­­gyiek 4500, az illencfalviak 2441 , a nyárádszeredaiak pedig 2000 9 kilogramm búzát fordítottak. H Ha összesítjük az eredménye­­­ket, azt látjuk, hogy a rajon­g a kollektív gazdaságában össze­­­­sen 18.747 kilogramm búzát­­ fordítottak az állóalap növelé­sére. Nem sok, mindössze két­­ szűken számított vagon kenyér a gabona, de a szándék dicséretes, a a példa követésre méltó. Ez az­­ állóalap növelésére fordított két­­ vagon kenyérgabona azt jelen­­­ti, hogy a vajon kollektív gaz­­­daságai nem idegenkednek a a jó, hasznos javaslatoktól, s­­­hogy látják, gyorsabb ütemben is kell növelni az állóalapot ah­­­­hoz, hogy az elkövetkező évek­­­­ben több pénz és egyéb jusson­ak a munkaegységekre, mint az ifi eddigi években. a Sepsiszentgyörgy A Sepsiszentgyörgy rajoni népta­nács pártalapszervezete a napokban tartotta választási közgyűlését. A be­számolót vita követte, amely a bírá­lat és önbírálat szellemében zajlott le. A 16 hozzászóló méltatta az alapszer­vezet által kifejtett jó munkát s rá­mutatott egyes hibákra, amelyeket hanyagságból követtek el. Hiba volt, hogy az alapszervezet nem adta meg a szükséges segítséget az IMSZ szer­vezetnek és nem vonta felelősségre annak vezetőségét a közgyűlések, va­lamint a politikai nevelés elhanyago­lása miatt. Az utóbbi időben a kultu­rális nevelés is gyengült. Megválasztották az alapszervezet új vezetőségét és a küldötteket, akik képviselni fogják az alapszervezetet a rajoni konferencián. ( ÁMOS SÁNDOR levelező rajoni néptanácsná) A termelés élenjárói György István párttag, csoportfelelős, a Minszki Lajos vállalat satuszerelő­­osztályának dolgozója november 7. tiszteletére tett vállalását 45 százalékkal szárnyalta túl. Az utolsó két hónapban selejtmentes, jó minőségű munkát végzett. A diplomával többszörösen kitüntetett élmunkás vállalásán felül két újítást is adott be, amely jelentős munkaidő- és 8000 lej megtakarítást eredményez. Rusu­llar­e IMSZ tag, az Encsel Mór gép- és cserealkatrész-gyár kiváló szakmunkása fáradhatatlan szorgalmával, példás magatartásával kivívta munkatársai elismerését. A november 7. köszöntésére fellendült szocialista ver­senyben is élenjár. Tervfeladatát 145 százalékra teljesítette. A gyors munka­­ütem ellenére kifogástalan minőségi munkát végez.

Next