Vörös Zászló, 1959. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1959-01-03 / 1. szám

A­MB­U­V­E MN­A az 1959. évi állami költségvetés jóváhagyásáról 1. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1959. évi állami költség­vetést 51.833,9 millió lej bevételi és 51.033,0 millió lej kiadási összeggel. A bevételek tehát, 800,0 millió lejjel túlhaladják a ki-2. SZAKASZ. — Az állami és szövetkezeti gazdasági vál­lalatoktól és szervezetektől befolyó állami költségvetési bevéte­leket 1959 évre összesen 47.212,5 millió lejben állapítjuk meg. 3. SZAKASZ. — A lakosság adóiból és illetékeiből befolyó állami költségvetési bevételeket 1959. évre 4.620,5 millió lejben állapítjuk meg. 4. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1959. évi állami költség­vetésnek a népgazdaság pénzellátására szolgáló kiadásait 28.898,1 millió lej összegben, amelyből 18.858,4 millió lej a fő­­beruházások finanszírozására szolgál. Az állami gazdasági vállalatok és szervezetek saját alap­jaiból 1959-ben a népgazdaság pénzellátására fordítandó össze­geket —, a költségvetésből kiutalt összegeken kívül — 9.993,7 millió lejben állapítjuk meg. 5. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1959. évi állami költség­­vetésből a szociális-kulturális akciók pénzellátására szolgáló kiadásokat 11.928,4 millió lej összegben. Ebből: a) az állami társadalombiztosítási költ­ségvetésben előirányzott akciók pénz­ellátására 2.748,0 millió lejt b) oktatási célokra 3.042,6 „ „ c) tudományos és kulturális célokra 957,1 „ ,, d) egészségügyi, testnevelési és sport­célokra 2.773,4 „ „ e) népjóléti célokra 867,3 „ „ f) i­t állami gyermekpótlék és az állami családi segély kifizetésére 1.540,0 „ „ 6. .SZAKASZ. — Jóváhagyjuk a közigazgatási apparátus, a bírósági szervek és az ügyészség fenntartására szolgáló 1959. évi állami költségvetési kiadásokat 1.475,2 millió lej értékben. 7. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1959. évi állami költség­­vetés államvédelmi célokra szolgáló kiadásait 3.650,0 millió lej összegben. 8. SZAKASZ. — A költségvetési tartalékalapot 3.306,0 millió lejben állapítjuk meg. Ebből: — 3.206,0 millió lejt az országos költségvetés keretében a Minisztertanács rendelkezésére és — 100,0 millió lejt a tartományi néptanácsok és a Bu­karest városi néptanács költségvetéseinek keretében, az illető néptanácsok végrehajtó bizottságainak rendelkezésére, a Mi­nisztertanács által jóváhagyott elosztásnak megfelelően. 9. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az országos költségvetést 43.002,6 millió lej bevételi és 42.202,6 millió lej kiadási összeg­ben. A bevételek tehát 800,0 millió lejjel túlhaladják a kia­dásokat. 10. SZAKASZ. — Az országos költségvetés bevételeinek és kiadásainak teljes összegén belül jóváhagyjuk az állami társadalombiztosítási költségvetés bevételeit 3.003,0 millió lej és kiadásait 2.748,0 millió lej összegben. 11. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk a tartományi néptaná­csok és a Bukarest városi néptanács költségvetéseit, valamint az állami adókból és bevételekből őket megillető hányadokat és az átmeneti egyenlegeket, a következő összegekben: A lasi tartományi néptanács 1959 évi költségvetésének­ kiegyensúlyozására az országos költségvetésbő­l 5­4.924.900 lejt összegű hozzájárulást utalunk ki. 12. SZAKASZ. — Az állam­i adókból és bevételekből 1959-­­ re a következő hányadokat állapítjuk meg tartományi népta­­­­nácsok és a Bukarest városi néptanács költségvetései javára:­­ Az állami adók és bevételek hányada­­ százalékban 13. SZAKASZ. — A minisztériumoknak, központi intéz­ményeknek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak meg kell tenniük minden intézkedést, hogy a hatáskörükbe tartozó minden egyes vállalat és gazdasági szerveit — a jövedelme­zőség növelése és az állami költségvetési bevételek kellő időben és teljes egészében való befizetésének biztosítása érdekében — a megállapított volumenben és választékban teljesítse terme­lési tervét, valamint a munka termelékenységének növelésére és az önköltség csökkentésére vonatkozó feladatait. A minisztériumok, központi intézmények vezetői, a nép­­tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint az összes gazdasági és költségvetési egységek vezetői kötelesek szigorúan betartani a kötségvetési eszközök ésszerű és gazdaságos felhasználására vonatkozó törvényes rendelkezéseket. 14. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1957. évi állami költ­ségvetés végrehajtására vonatkozó mérlegszámlát 45.202 mil­lió lej bevételi és 43.854 millió lej kiadási összeggel. A bevételek tehát 1.348 millió lejjel túlhaladják a kiadásokat. BEVÉTELEK 11­­ . — ezer lejekben — , -Tartomány ~ -s • . co-5 SS, miS’Ss 3 m c ›u · .2 -g •aj ^ -cs ~u ,as összesen Kiadások ^ o e ” X ^ Ö cö’ *> G >>£ iO 'S ^ o 0)0 'T? lo3 o « © N C . ^ few jg T3 ‘0> C 0 0 W rt > c s £4 1. Bákó 465.917 290.569 465.917 5.000 2. Nagybányr 372.442 222.434 372.442 4.000 3. Bukarest 517.427 271.915 517.427 7.000 4. Kolozsvár 581.716 321.081 581.716 7.000 5. Konstanca 455.047 255.751 455.047 5.000 6. Craiova 549.271 355.561 549.271 7,000 7. Galac 488.395 254.175 488.395 S.0Ó0 8. Huny ad 303.890 160.227 303.890 4.000 9. lasi 506.432 268.578 506.432 6.000 10. Nagyvárad 386.981 206.773 386.981 5.000 11. Pitesti 429.665 290.828 42191665 6.000 , 12. Ploesti 568.123 246.806 560.123 7.000­­ , 13. Sztálin 548.161 226.687 548.161 5.000 14. Suceava 392.059 227.931 392­ 059 5.000 15. Temesvár 623.533 211.951 623.533 7.000 16. Magyar Autonóm Tartomány 425.860 220.590 425.860 5.000 17. Bukarest város 1.223.490 535.251 1.223.493 9.000 összesen... 8.830.415 4.567.108 8.830.415 100.000 ~ •A I 'O C3 3 XO 'SS J.S W r" ’S ‘C3 2 5 < O ^ ' xj.1 i—i CÖ r. ^4 c/3 > Öß O oo . O 'QD C3 EZ <D *0> ,Q o ’c rQ 50 O -cSä la ■ <£ i vo 2 © 5 w‘cö <1 ^ rr; w *0 *0 «=5 w £2 o c Tartomány S jg­­g 53 ‚­­ ** * £ JS fc « 1. Bákó 100 90 10j) 70 2. Nagybánya 90 95 90 3. Bukarest 55 50 60 45 4. Kolozsvár 70 70 75 40 5. Constance 75 90 85­­75 6. Craiova 100 100 70 45 7. Galac 75 80 60 45 8. Hunyad 50 60 80 45 9. lasi 100 180 100 100 10. Nagyvárad 65 50 95 50 11. Pitesti 100 100 90 60 12. Ploesti 15 50 80 40 13. Sztálin 30 45 70 ,65 14. Suceava 90 100 90 ,75 15. Temesvár 19 36 -70 ,4 p 16. Magyar Autonóm Tartomány 55 85 55 60 17. Bukarest város 36 60 100 100 Rendkívül fontos, hogy bizto­sítsuk a pártonkívüli aktíva helyes társadalmi összetételét. Az üzemekben a pártaktíva tagjait elsősorban a legelőreha­­ladottabb munkásokból választ­ják ki, akik nagy szakmai ta­pasztalatokkal rendelkeznek, szüntelenül harcolnak a terme­lés és termelékenység növelé­séért s végrehajtják a pártszer­vezettől kapott feladatokat. A kollektív és társas gazdaságok­ban a pártonkívüli aktíva tag­jait a legjobb kollektivisták és társult tagok közül választják ki, akik harcolnak ezeknek a gazdasági egységeknek a meg­erősítéséért és bővítéséért. Fal­vakon a pártonkívüli aktívának a legfejlettebb dolgozó földmű­veseket kell felölelnie, akik el­sajátították pártunknak a me­zőgazdaság szocialista átalakí­tására vonatkozó politikáját és harcainak megvalósításáért, va­lamint azokat a mérnököket, technikusokat, tanárokat és ta­nítókat, orvosokat stb., akik odaadóan dolgoznak a szocializ­mus építéséért. A pártonkívüli aktíva tag­jait nemcsak a felelős beosztás­ban dolgozók közül választjuk ki. A legfőbb követelmény a pártonkívüli aktíva tagjainak kiválasztásakor az, hogy az il­lető következetes politikai, tár­sadalmi tevékenységet fejtsen ki s tetteivel bizonyítsa be párt iránti hűségét, legyen egészséges társadalmi eredete, megfelelő politikai múltja s mint becsületes embert ismer­jék. A városi és rajoni pártbizott­ságok feladata mindenekelőtt segíteni az a­lap­szer­vezetek bá­róját a pártonkívüli aktíva megszervezésében. A júniusi plenáris ülés határozatának megfelelően a pártonkívüli ak­tíva tagjainak kiválasztása az alapszervezetek bárójának, vagy a községi pártbizottság (ahol nincs a­lap­szer­vezet) név szerin­ti jóváhagyásával történik. A kis taglétszámú alapszervezetek­ben, ahol nincs báró, helyes, ha a pártonkívüli aktívát az alapszervezet közgyűlése hagy­ja jóvá. Ez azt jelenti, hogy minden alapszervezet bárójának meg kell vizsgálnia minden dolgozó helyzetét, kezdve a tö­megszervezetek pártonkívüli ve­zetőitől, az összes többi párton­kívüli dolgozókig. Ennek a ta­nulmányozásnak az alapján az alapszervezet bürója elkészíti azoknak a dolgozóknak a névso­rát, akik mindennapi tevékenysé­gükkel a gyakorlatban bizonyí­tották be: megérdemlik, hogy a pártonkívüli aktíva tagjai le­gyenek. A pártonkívüli aktíva szervezése azonban nem admi­nisztratív munka. Az aktívába való bevonás előtt külön-külön el kell beszélgetni minden em­berrel. Csak azok lehetnek a pártonkívüli aktíva tagjai, akik egyetértenek azzal, hogy tevé­kenységüket a pártalapszerve­­zet irányításával végezzék s végrehajtják annak határoza­tait. Helyesen jártak el pl. a marosvásárhelyi Simó Géza bú­torgyárban, ahol külön-külön elbeszélgettek a társadalmi és gazdasági munkában kitűnt dolgozókkal. Igyekeztek megis­merni politikai múltjukat, meg­magyarázták nekik, milyen fel­adataik vannak a pártonkí­­­vüli aktíva tagjainak s csak azután vonták be őket az aktí­vába, így a pártonkívüli aktíva tag­jai felelősséget éreznek a vál­lalt feladatuk teljesítése iránt s ugyanakkor az alapszerveze­tek bürójának megfelelő nyil­vántartása van a pártonkívüli aktíva tagjairól, ismeri azok jó és rossz tulajdonságait s ezál­tal lehetősége van alaposabban megszervezni politikai nevelé­süket. A pártonkívüli aktíva nem egy­szer s mindenkorra meghatá­­­rozott összetételű embercso­port. Az élet rendkívül gazdag. Egymás után emelkednek ki a tömegekből a rátermett embe­rek, a jó szervezők, akikre az alap­szer­vezetek mindig támasz­kodhatnak munkájukban. A pártonkívüli aktíva nyilvántar­tásának fel kell tüntetnie azo­kat az elemeket, akik minden bizonnyal a pártszervezetek megbízható segítőivé válnak. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy egyes ide­gen elemek igyekeznek befura­kodni az aktívába annak érde­kében, hogy bejuthassanak a pártba. Ez csak azért fordulhat elő, mert vannak olyan alap­­szervezeti bürök is, amelyek nagyon könnyelműen kezelik ezt a kérdést, nem tartják tisz­teletben az egyéni jóváhagyás elvét. Minden alap­szervezetnek tud­nia kell azt, hogy a pártonkí­­vüli aktíva tagjai csak olyan dolgozók lehetnek, akik múlt­beli és jelenlegi tevékenységük­kel példát mutatnak, tekintély­nek örvendenek, befolyásolni tudják a tömegeket s mozgósí­tani a pártszervezetek által kez­deményezett akciókra. A párt­szervezeteknek feladata rend-­­szeresen felülvizsgálni a pár­­tonkívüli aktíva tagjaink név­sorát. Bővítsék azt az időköz­ben kitűnt tehetséges elemek­kel s ha arra szükség van, tö­röljék a nyilvántartásból azo­kat, akik nem méltóak erre a megtiszteltetésre. A pártszervezetek többféle éppen foglalkoztathatják p p­ártonkívüli aktívát. Az egyik atásos eszköz, hogy meghív­ás a pártonkívüli aktíva né­­ány tagját a nyílt alapszerve­zeti ülésekre, így ők is hozzá­járulhatnak a pártszervezetek által megvitatott problémák megoldásához, s ugyanakkor növekszik politikai öntudatuk. A nyílt a­lap­szer­vezeti ülések kifejezik a pártnak a tömegek szerepére vonatkozó álláspont­ját, a pártnak a tömegek iránti bizalmat s ugyanakkor azt is, h­ogy a párt mennyire számít a pártonkívüliek hozzájárulására a különböző feladatok megoldá­sában. A pártonkívüli aktíva tagjai­nak meghívása a nyílt alap­szer­vezeti­ gyűlésre a vitára bo­csátott kérdések jellegétől függ. Ha például az alapszervezeti gyűlésen párthatározatokat, vagy más olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyek az egész üzemet, falut érdeklik, meghívhatják a gyűlésre a pártonkívüli aktíva összes tagjait Amikor azonban nem általános kérdéseket vi­tatnak meg, csak azokat a pár­­tonkívülii aktíva-tagokat hívják meg a gyűlésre, akiknek mun­kája szoros kapcsolatban van a vitatott kérdéssel s akik hozzá­járulhatnak azok megoldásá­hoz. A tapasztalat azt igazolja, hogy gyáltalán nem rossz az, hogy a a nyílt n­ap­szer­vezeti gyű­­éseken a pártonkívüli aktíva kínél több tagj­a kész rész. Is­mereteik igen na­gnosak a párt­­tervezet simára. A pártonkívüli aktiva tagjai­tól kérhetnek a gyűléseken j­avaslatokat tehetnek, stb., sie­­ncs szavazati joguk, nyert igen joggal csak a párttagok rendelkeznek, bo­jtos a­z, hogy­­a nyilt alapo­t­vezeti gyűlésre meghívottak t­et­ej­ében megis­merjék a gyűlés napirendjét, s megteremtsék a feltételeket, hogy a pártonkívüli aktíva tag­jai kifejezhessék véleményüket, javaslatokat tehessenek. Ha a pártonkívüliek látják, hogy­ ja­vaslataikat figyelembe veszik, s hogy intézkednek az általuk feltárt hiányosságok kiküszöbö­lésére, növekszik érdeklődésük, felelősségük a különböző kérdé­sek megoldása iránt. Nagyon sok pártszervezet idő­közönként megvitatja a pár­tonkívüli aktívak tagjaival a kü­lönböző termelési, töm­egkultu­­rális kérdéseket stb. s határo­zathozatalkor szem előtt tart­ják véleményüket, javaslatai­kat. A sepsiszentgyörgyi Dózsa György textilgyám­ján megho­­nosodott az a módszer, hogy az alapszervezet­ tagjai, a büróta­gok rendszeresen elbeszélget­nek az aktíva tagjaival, kiké­rik véleménye­iket a különböző fontos feladatokkal kapcsolat­­ban. (Folytatás a következő lapszámban). M mUszUfe Két vöröskeresztes egészségügyi állomás életéből AZ AKOSFALVI KOLLEKTÍV GAZDASÁGBAN az elmúlt év első napjában nagygyűrtőgép megválasztották a vö­röskeresz­­tes tagozat vezetőségét, mely­­ eredményesen tevékenykedett a kollektivisták egészségének megvédéséért. Az év folyamán­­nem fordultak elő súlyosabb megbetegedések,­nem léptek fel járványok. Eh­hez , lényegesen hozzájárult a Budai András körorvosi hivatala által szer­vezett állandó felvvárosolt munka és egészségügyi tanfo­lyamon ,kívül a vöröskeresztes tagozat jó működése is. A gazdaságban megszervez­ték a vöröskeresztes’­­ egészség­­ügyi ^ítomást, melynek vezető­je Vargha Árpád, tagjai: Kftr­­­­kas Lujza, Puskás Illára, Csaló I Ida és Puskás Sára, .^kik jó* ! elsajátítva az egészségügyi’ is- i méreteket, rm­indenkor készek az első Segélynyújtásra. Május óta 72 esetben adtak azonnali segítséget, így több mint­­1150 munkaórát takarítottak meg a termelésnek. A NYÁRÁDSZEREDAI GÉP­­ES TRAKTORÁLLOMÁSON mű­­ködő egészségügyi állomás is a fentiekhez hasonló eredmé­nyeket ért el munkájában. Minden mezet ,brigád rendel­kezik az első segélynyújtáshoz szükséges kellékekkel, s tiz év folyamán 172 esetben hárítot­t v 14/ ailk­vli j* ló­tak el elsősegély nyáj VissA ko­molyabb­­bajokat, sok munka­órát takarítva meg ezzel. JANI GYÖRGY, a voroskereszt tartományi szervező felelőse M mskäfen kexdá«sjk ül társa :£a£»i*j *‘lk‘aer/.ő bri^itdok Ta^pnnáity szerte megtörtént a társadalmi esle­ brigá­dok' újjászervezése. ’ Mintegy 330 brigádtag ellenőrzi az üz­letekben a kiszolgálást, a ren­det, ügyel arra, hogy az eláru­sítók ne kövessenek el szabály­talanságokat. Az áts­zervezés után meg­kezdték a brigádok kiképzését is, hogy­ hiánytalanul eleget tudjanak tenni a dolgozóktól kapott m megbizatásuknak. Ilyen kiképző ülés volt a szakszerve­zetek marosvásárhelyi székhá­zában december 24-én, míg 26- án azokkal az asszonyokkal tartottak értekezletét, akik se­­­­gíteni fogják az önkéntes tár­­­­sadalmi ellenőrző brigád tag­jait munkájukban. A brigádok a munkához is láttak.

Next