Vörös Zászló, 1959. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
A szántóföldekről jelentik PÁVÁN a napokban befejeződik a búza és rozs aratása. A munka menetét igen előnyösen befolyásolta az, hogy a kollektivisták igénybe vették a Gép- és Traktorállomás arató és kötöző gépeit. Igen jól dolgozott minden csoport, de különösen a Sütő Géza csoportja. Ugyancsak a gépállomás gépeivel végzik a tarlóhántást is. (LENGYEL KÁROLY, a kollektív gazdaság elnöke). TAMÁSFALVÁN is aratnak a kollektivisták. Szergoj kezet, vágják a gabonát, de sokkal eredményesebb lenne a munka, ha a vezetőség intézkedne a brigádok, csoportok és egyének közötti szocialista verseny megszervezéséről. (GÓLYA MIKLÓS kollektivista). GÖRGÉNYSZENTIMRÉN a társultak közül kitűnik szorgalmával az avatásban Kiss Sándor, özv. Moldovan Maria, Cota Vasile és Kiss Ferenc. De a többiek is nagy igyekezettel dolgoznak. Megérkezett a régeni gépállomástól egy nagyteljesítményű cséplőgép s a napokban megkezdik a cséplést is. A szérüket elkészítették, az önkéntes tűzoltók is felkészültek, hogy bármelyik pillanatban elháríthassák az esetleges tüzet. (KISS PÉTER társult tag). MÁLNÁSON az aratással párhuzamosan tarlót is hántanak a kollektivisták. 2 hektáron másodnövényt is vetettek. A szénát betakarították. Ebben a munkában dicséretet érdemel Botos Sándor, Szabó Ernő, Sándor László és Kölcze Béla fogatos, valamint 5 társuk. (LEMHÉNYI DEZSŐ kollektivista). A SZÁRHEGYI kollektív gazdaságban az aratási munkákban igen tevékenyek az asszonyok. Az aratással egyidőben készül a takarmány is. 203 hektárról szárítják a szénát. Jó munkát végeznek Kovács Antal, Tódor Mihály, Geréb Mihály, hogy mielőbb védett helyre tárolják az állatoknak a télire valót. (KOVÁCS ANTALNé kollektivista). KARÁCSONFALVÁN a kollektív gazdaság vezetőtanácsa alaposan megszervezte a betakarítási munkákat, hogy szemveszteség nélkül zsákba kerüljön a gabona. A brigádvezeték irányításával szocialista verseny indult a brigádok és csoportok között. 1 hét alatt több mint 120 hektárról aratták le a gabonát. A 2. számú brigád jár az élen. A cséplést is ugyanilyen szervezetten és eredményesen végzik. (FOGARASI ALBERT kollektivista). MEZŐMADARASON is sokkal nagyobb az idén a gabonafélék hektárhozama, mint az ezelőtti esztendőkben. Ez a jobb, tudományosabb módszerekkel végzett munka eredménye. Hiba azonban, hogy most ezt elhanyagolják s azokon a területeken, ahonnan a gabona lekerült, még nem kezdték meg a tarlóhántást. Az illetékeseknek fel kell figyelniök erre. (NEMES SÁNDOR dolgozó földműves). Világ proletárjai, egyes ebjetéti XHI. évfolyam 179. (2389.) szám, 1959. augusztus 1. szombat. ÁRA 20 BÁNI Bözöd községben a jellegzetes falusi nyáresti kép fogadott. A község hosszú főutcáján csak elvétve lehetett látni egy-egy öreget vagy gyereket. Aratás idején már kora reggel mindenki a mezőre megy, s csak késő este jön haza. A gabona nem várhat, a perzselő nap érleli, s ha túlérett, gyorsan kipereg a drága szem. Járókelő után nézelődtünk, hogy megkérdezzük: ilyenkor estefelé hol találjuk meg a néptanácsi elnököt. A székház előtt barnára sült arcú fiatalember pakolta fel viharkabátját a kerékpár csomagtartójára. — Ilyen időben nem igen van rá szükség — mondotta nekünk mosolyogva, s hunyorogva nézett a lemenő napba. Az ég alján lévő hatalmas napkorong éppen lebukni készült, de a levegő, melyet szellő sem rezzentett meg, olyan átfűtött volt, mint délidőben. Mivel a kistérségen a fiatalemberen kívül csak a kislibák voltak, hozzáléptünk és beszélgetni kezdtünk vele. — A rajoni IMSZ bizottság aktivistája vagyok, — mutatkozott be az ifjú és mint aki jól ismeri a község életét, karórájára nézve, megjegyezte: — Fülöp György elvtárs, a néptanács elnöke nemsokára itt lesz. Ilyenkortájt mindig be szokott jönni a székházba. Aztán elmondotta, hogy a bözödi fiatalok egyre inkább bekapcsolódnak a községi néptanács által irányított és szervezett hazafias akciókba, községszépítési munkálatokba. A köörénk gyűlt bámészkodó kisgyerekek egyszercsak sűrűn kezdtek pislongani a főút felé, ahol egy alacsonytermetű, középkorú férfi közeledett. — Jön Fülöp bácsi, — bökte ki az egyik szalmakalapos legényke, de olyan félénken, mint aki tudja, hogy a nagyok beszélgetésébe nem szabad beleszólniuk. Megismerkedtünk az élénkmozgású elnökkel, aki betessékelt a hús irodába. Asztalán könyvek sorakoztak: Politikai gazdaságtan, Marxizmus-leninizmus és más gazdasági, politikai könyvek. Mivel a községfejlesztésről, az eddigi megvalósításokról érdeklődtünk, az elnök elsőnek a főút melletti, gyönyörű új iskoláról kezdett beszélni. Mint olyan ember, aki a múltban itt ebben a községben járt iskolába, visszaemlékszik az akkori viszonyokra. — Az 1921—22—23-as esztendőkben Bözödön mindössze csak két tantermes iskola volt és összesen két tanító foglalkozott a gyermekek nevelésével. Az akkori törvények szerint ugyan büntetést kellett fizetnie annak a szülőnek, aki nem küldte gyermekét iskolába, de sokan inkább megfizették azt a kevés összeget, mert a gyerekeket ruházni télen nem igen tudták. S az is igaz, hogy sokkal kifizetődőbb volt, ha kispásztornak adták a gyermeket, mivel így nem kellett élelmezni, — emlékezett vissza a régmúlt időkre Fülöp György. Ilyen volt a szegény, földnélküli szülök gyermekeinek sorsa nemcsak Bözödön, de az egész országban. Pedig minden szülő szívesebben látta volna gyermekeit az iskolapadokban, mint még késő ősszel is mezítláb a hideg harmaton, amint a legelésző állatok után szaladgál. Mert tudta, hogy iskolázatlan gyermekére csak a kikerülheteten sors vár: a szolgaság. Ez volt a sorsa Fülöp Györgynek Fiatal éveit szolgaként töltötte el, keserves munkával szerezte meg az éhbért. Ma? Ma pedig a község gazdasági vezetője, a néptanács elnöke. S azért beszél olyan lelkesedéssel az új, állami és önkéntes hozzájárulásból épített 8 tantermes iskoláról, mert tudja, hogy az ő gyermekei nem lesznek szolgák, s az a szép épület a község gyermekeinek második otthona. A község dolgozó földművesei, a szülők több mint 6.800 önkéntes munkaórát dolgoztak az iskola építésénél, azért, hogy minél hamarabb beköltözhessenek a kis lakók. Gegő Antal községi tanítóval az élen ott dolgozott Köntös Vértes, Árkosi Mózes, Jakab Elek, Szakács Dénes, Mózes Dénes és mások. Mindazok, akiket a múlt kiszorított az iskolapadokból, s akik ma az állam biztosította jó körülmények kihasználásával, gyermekeikből tanult, művelt embereket akarnak nevelni. Fülöp György magyarázói alapján tudtuk meg, hogy míg 1945-ben mindössze 4 tanerő dolgozott a községben, addig ma több mint 10 tanító foglalkozik a gyerekek nevelésével, örömmel újságolta el azt is, hogy az elmúlt 15 esztendő alatt a községből több mint 50 gyerek ment elméleti középiskolába, és különböző szakmai iskolákba, hogy többen elvégezték a főiskolát, köztük Dáré Mátyás is, aki ma mint orvos őrködik a nép egészsége felett. Sok, sok mindent írhatnánk még a község fejlődéséről, de mindazok közül, melyeket Fülöp György elnök elmondott, ennyi is a nagyarányú fejlődést bizonyítja. L. R. A képen a bözödi új, 8 tantermes iskola látható. Az Encsel Mór textilgép alkatű székét gyártó üzem népi demokratikus rendszerünk egyik jelentős vívmánya. A képen a hatalmas, korszerű gépcsarnok látható. MAI SZÁMUNKBÓL: — PÁRTÉLET: A bírálat nyomán (2. oldal). — A megtakarítás növelése ma fő feladat Vlahicán (3. oldal).— Képes hiradó (6. oldal). A Csíkszeredai bányaipari vállalat eredményeiből Rövidesen megünnepeljük felszabadulásunk 15. évfordulóját. Ennek a nagy jelentőségű napnak a tiszteletére vállalatunk dolgozói körében élénk szocialista munkaverseny bontakozott ki. Említést érdemel az első félévi tervünk eredménye. Félévi tervünket 104 százalékban teljesítettük, amely értékben több százezer lej túlteljesítést jelent, az önköltségi ár csökkentésében 3,31 százalékot értünk el. A félévi előirányzott nyereséget 110.000 lejjel teljesítettük túl. A fenti eredmények eléréséhez elsősorban a politikai nevelőmunka járult hozzá, továbbá a kisgépesítés bevezetése, a bányák légfúróval való ellátása, melynek következtében nagymennyi sérű robbanóanyagot takarítottunk meg. Nem érdektelen azonban a munka jó megszervezéséről, a gépeknél a holtidő kiküszöböléséről és a munkatermelékenység emeléséről sem beszélni. Az első félévben 27 újítási javaslatunk volt, melyből 14-et alkalmazunk. Ezen a téren is jelentős haladás mutatkozik, mert a múlt évben összesen 19 javaslat érkezett a bizottsághoz. Az előszámítás szerint 41.233 lej megtakarítást értünk el az első félévben. FILLGUT JENŐ bányász Újabb vállalások A sepsiszentgyörgyi Dózsa György textilművek alapszervezetei most ismertetik a dolgozókkal az RMP KV július 13— 14-i plenáris ülésének határozatait. Az alapszervezetek tagjainak lelkesedése újabb vállalásokban ölt testet. Az eddig megtartott alatt szervezeti közgyűléseken a kommunisták jelentős terven felüli megtakarítást vállaltak. A VI. számú alapszervezet tagjai például több mint 116.000 lej értékű megtakarítást vállaltak év végéig terven felül.A vállalt összeg egyes szövőnők részéről, mint Demeter Elvira, Lukács Anna és Kelemen Éva, meghaladja személyenként az 1500 lejt. ★ Gyergyó rajon iparvállalatának dolgozói az év első hónapjaiban több mint 5 millió lej terven felüli megtakarításra tettek vállalást. A felajánlott összegből július 20-ig 3 millió lejt már meg is valósítottak. A nagy évforduló tiszteletére vállalásukat újabb egy millió 180.000 lejjel toldották meg. Július 20-ig ebből mintegy 900.000 lejt teljesítettek is. A Sepsiszentgyörgy rajoai közszolgáltatási vállalat dolgozói, miután áttanulmányozták pártunk július 13—14-i plenáris ülésének határozatát, termelési értekezleten megvitatták és tervet dolgoztak ki a takarékossági mozgalom szélesebb körben való kibontakoztatására. A belső erőforrások minél teljesebb feltárásáért, valamennyi munkaterületen brigádokat szerveztek. Ezek tanulmányozzák a belső erőforrásokat és azok feltárási lehetőségeit. A gyűlésen számos dolgozó tett munkavállalást. Az eddigi munkavállalások alapján év végére 100.000 lej értékű terven felüli jövedelmet szándékoznak megvalósítani. ★