Vörös Zászló, 1959. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
A megtakarítás növelése ma a fő feladat flabícán A párt szava mindig visszhangra talált a vlahicai vasüzem dolgozóinál. Nem volt rá példa, hogy ne tettekkel válaszoltak volna egy-egy hazafias felhívásra. S ha megteremtették a feltételeket, az adott szónak minden esetben helytálltak. Nem kell messze mennünk ennek igazolására, bőven szolgáltat példát az 1959-es esztendő is. A novemberi plenáris ülés egyik fontos előirányzata a fémtermelés gyorsütemű növelése, olyan mértékben, hogy a kohászati ipar az elkövetkező években, 1958-hoz viszonyítva, 38 százalékkal növelje az acéltermelést. A vlahicai vasüzemben is megteremtődtek a termelés emelésének az előző évinél kedvezőbb feltételei, s ez arra ösztönözte a vállalat dolgozóit, hogy csatlakozzanak a novemberi plenáris ülés után kibontakozott, a fémtermelés növeléséért indított hazafias küzdelemhez. A nyersanyagellátás nem okozott nehézséget, fokozni lehetett a munka termelékenységét és az egyes részlegek termelőképességét, Így született meg az a vállalás, hogy 2 millió lej értékű terven felüli termelést valósítanak meg ebben az évben. A pártbizottság irányításával széleskörű szocialista verseny indult a tervfeladat és a vállalt 2 millió lej értékű terven felüli termelés megvalósításáért. És az eredmény? A félév bezártával 668 tonna nyersvas, 306 tonna öntvény, 5,8 tonna kovácsolt áru terven felül. Felszabadulásunk 15. évfordulójának közeledte pedig arra ösztönözte a vállalat dolgozóit, hogy az eddigi teljesítésen felül, újabb 1 millió lej értékű terven felüli termelést vállaljanak. Mindez azt bizonyítja, hogy a Vlahicai Vasüzem munkásai az ország többi dolgozóival együtt, szorosan felzárkóznak a párt köré és segítik megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a szocializmus építése, s az egész nép további jólétének megteremtése előirányoz. Természetesen nagyon fontos, hogy itt is, akárcsak más vállalatokban, megteremtsék azokat a kedvező feltételeket, amelyek a dolgozók törekvését sikerrel gyümölcsöztetik. És, ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg a helyzetet ebben a vállalatban, akkor nem egy dolgot kell szóvá tennünk. Tudott dolog, hogy ebben az évben, amint azt a novemberi plenáris ülés is kijelöli, a termelés növelése mellett a legfőbb erőfeszítések az önköltség csökkentésére, a pénzügyi terv teljesítésére, azaz a jövedelem fokozására kell irányuljanak. Fontos, hogy minden egyes vállalatban ösztönözzék az alulról jövő kezdeményezéseket, hasznosítsák a dolgozók sok éves tapasztalatából fakadó javaslatokat. A mérnökök, a technikusok és vállalatvezetők pedig minden tudásukat és szervezőképességüket állítsák a vállalat fellendítésének, jövedelmezővé, illetve jövedelmezőbbé tételének a szolgálatába. Ez az egyedüli útja annak, hogy az RMP KV július 13—14-i határozatához hasonló, felbecsülhetetlen értékű intézkedések az anyagi és kulturális élet további javulását szolgálják. De ahhoz, hogy az egyes vállalatok valóban helytálljanak ezen a fontos területen, az elmúlt éveknél jobban, ésszerűbben és az új feladatok figyelembevételével kell, hogy dolgozzanak. A pártszervezeteknek és alapszervezeteknek úgy kell irányítaniuk a dolgozókat, hogy azok felajánlásaikat, alkotó lendületüket ne csak a terv mennyiségi túlszárnyalásának, hanem a pénzügyi terv teljesítésének is a szolgálatába állítsák. A Vlahicai Vasüzem esetében a fűtőanyag fajlagos fogyasztásának csökkentése, a szállítás és egyéb köztagok takarékossági morálok kiszélesítése, egyszóval az önköltségi ár és ezen keresztül a tervszerűsített veszteség csökkentése lett volna a legfontosabb teendő. Már elöljáróban el kell mondanunk azt, hogy a Vlahicai Vasüzem munkaközössége nem tett eleget e feladatának. A vállalat munkaközössége ebben az évben is jórészt a már kitaposott utakon haladt, jobbára a terv mennyiségi túlszárnyalását tartva szem előtt. A pártbizottság, Tankó Péter igazgató, Dala Mihály főmérnök és általában a műszaki kollektíva tevékenysége nem irányult a legfontosabb célkitűzés felé. A vállalat vezetősége a gyors és operatív intézkedések helyett inkább „rágódott“ a dolgokon, s mert veszteségesnek könyvelte el a vállalatot, nem is sokat tett az ellenkezőjéért. A pártbizottság nem indított a takarékosságért széleskörű mozgalmat. S ha figyelembe vesszük a mennyiségi feladat terén született kiváló eredményeket, még inkább sajnálhatjuk, hogy a verseny középpontjában nem a vállalat szempontjából is a legfontosabb dolgot, a takarékosságot tűzték. Biztosak vagyunk abban, hogy a pártbizottság irányításával a vlahicai vasasok is helytálltak volna. De elemezzük csak a számok tükrében a vállalat félévi helyzetét. A főbb mutatószámok közötti összhang a következőképpen alakul: össztermelési terv 111,96 % Átlagkereset 103,40 % Az önköltségi árelőirányzat 2,8 százalék volt, ezzel szemben csupán 2,2 százalékban teljesítették. A tervfeladat száz százalékos teljesítéséhez viszonyítva, az előirányzott veszteség pedig 42 százalékos túllépést mutatott. Ezenkívül a 8 bukaresti üzem felhívására 500.000 lej megtakarítást vállalt az üzem munkaközössége, amelynek a félévre eső részét ugyancsak nem teljesítette. Ha részleteiben vizsgáljuk a dolgokat, úgy a kohóknál lett volna a legnagyobb tennivaló. Ezzel a vállalat vezetősége is tisztában volt és van, mégsem foganatosított gyakorlati intézkedéseket. Nem kétséges, hogy olyan intézkedéseket kellett volna foganatosítani, amelyekhez a felsőbb szervek engedélyére és segítségére lett volna szükség, mint például a lövétei vaskő helyettesítése, a vasüzem és az IFET-ek közti szénprobléma stb. Hogy nem jött létre érdemleges és végleges megoldás ezekben a fontos kérdésekben, mindenek előtt annak tudható be, hogy a vezetőség bizonyos vonatkozásban engedte magát sodortatni a más vállalatok okozta nehézségektől, ahelyett, hogy a talpán állva, következetesen harcolt volna megoldásukért, ha kell a felső pártszervek segítségével is. A Vlahicai Vasüzem munkaközössége már a negyedév lezártakor értékes segítséget kapott a tartományi pártbizottság gazdasági bizottságától és azt sok mindenben hasznosítani is tudta, így a negyedév végén mutatkozó magas önköltségi ár-túllépésből sokat behozott. A pártszervezetek által nyújtott legutóbbi segítséget még hasznosabban kell gyümölcsöztetnie. Mindenek előtt a vállalat pénzügyi tervének teljesítésére kell helyezniük a főhangsúlyt. Az alulról jövő javaslatok figyelembe vételével olyan intézkedési tervet kell készíteniük, amely elősegíti a lemaradás behozását. A pártbizottságnak és alapszervezeteknek úgy kell irányítaniuk a dolgozókat, hogy azok a legfőbb cél — a takarékosság — irányába tegyék vállalásaikat. Újításaikkal, ésszerűsítéseikkel és egész munkájukkal arra törekedjenek, hogy a harmadik évnegyedet megtakarítással zárják. Ezzel köszönthetik leginkább felszabadulásunk 15. évfordulóját és ezzel fejezhetik ki köszönetüket a fizetések emelőről szóló legutóbbi párthatározatért is. A vállalat vezetőségének és műszaki értelmiségének pedig az a feladata, hogy jó szervezéssel, hasznos intézkedésekkel, új műszaki megoldásokkal segítse a dolgozók eme törekvését. További lépéseket kell tenni az IFET-ek közti ideiglenes megállapodás véglegesítéséért, az öntöde termékeinek idejekorán való eladásáért stb. A dolgozók ama ígérete, hogy augusztus 23 tiszteletére újabb egy millió lej értékű áruval növelik a terven felüli termelést, bizonyítja, hogy van kire támaszkodni ebben a vállalatban. Ott, ahol oly mérhetetlenül sokat javultak az életfeltételek, az utóbbi tizenöt év alatt, mint a Vlahicai Vasüzemben, a dolgozók örömest járulnak hozzá az élet még szebbé tételéhez. Hiszen a korszerű üzemet, az utcasor házait, a most épülő lakásokat, szép, tiszta étkezdét stb. is mind dolgozóink áldozatkész munkája hozta létre. Az életszínvonal további növeléséért azonban nemcsak többet kell termelni, hanem olcsóbban is. Ezt kell szem előtt tartania a Vlahicai Vasüzem munkaközösségének. És ha az igazgatóság, a műszaki kollektíva és a dolgozók a párt irányításával széleskörű mozgalmat indítanak ezért, az 1959-es évzárás meghozza a várt eredményt: azt, hogy a vállalat ne lépje túl az előirányzott veszteséget és teljesítse a 8 bukaresti vállalat felhívására tett 500.000 lej értékű megtakarítást is. VERESS MARGIT Áruterv 106,76 „ Munkatermelékenység 109,30 „ Béralap-felhasználás 105,90 „ Hétfőn megkezdődik a teljes forgalom a Sztálin téren Milyen járművek közlekedhetnek a lőtéren A gyalogjárók figyelmébe Augusztus 23. hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére Marosvásárhelyen befejeződött a Sztálin tér újjáépítése, így hétfőn átadhatják teljesen a forgalomnak. A Sztálin-téri úttestek, járdák újjáépítésével nemcsak szebb lett városunk, hanem a forgalom is szervezettebb és biztonságosabb lesz. A városi néptanács végrehajtó bizottsága a város közötti forgalom zavarmentes lebonyolítása, a további városszépítés érdekében határozatot hozott, amely minden állampolgárra nézve kötelező. A határozatot városszerte kifüggesztették s így idejében tájékozódhat bárki annak tartalmáról. A határozat betartására mindenkinek őrködnie kell. A végrehajtó bizottság felhívással fordul a város lakosságához, hogy a képviselőkkel, utcabizottsági tagokkal együtt, őrködjenek az utcák, terek, parkok tisztaságára és a város zavarmentes forgalmára. Városunk parkjait ezer meg ezer virág díszíti. Több utcát és parkot rendeztek, aszfaltoztak, vagy kiköveztek az utóbbi években. E városszépítési munkálatokhoz hozzájárultak az állampolgárok is önkéntes munkájukkal. A város lakói, amikor az utcák, épületek tisztaságára ügyelnek, saját munkájuk gyümölcsére vigyáznak. Saját egészségük követeli meg, hogy a nyári tapszakban meg inkábó fokozzák az épületek tisztántartását, szépítését. Ugyancsak az állampolgárok érdeke vezérelte a néptanács végrehajtó bizottságát a városi forgalom szabályozására is. A végrehajtó bizottság 150/1959-es számú rendelete többek között megtiltja az állatvontatású járművek, tehergépkocsik, motorkerékpárok és kerékpárok forgalmát a Sztálin-téren. Kivételt képeznek azok a járművek, amelyekre a néptanács illetékes szervei külön engedélyt adtak. Az említett rendelet megjelenése előtt kiadott engedélyek hatályukat veszítik. Ugyanakkor a gyalogjáróknak egyik járdáról a másikra csak a fehér márványkockákkal és sárga jelzőtáblákkal kijelölt helyen lehet átmenni. Az említett rendelet a város más utcáiban lebonyolítandó forgalmat is szabályozza. Egyben pedig rámutat azokra a következményekre, amelyeket a rendelet be nem tartása maga után von. A város dolgozóinak érdekeit védő rendeletet éppen a város lakóitól elhangzott megjegyzések, javaslatok alapján készítették el, így tehát jogosan elvárja a városi néptanács végrehajtó bizottsága, hogy mind a gépkocsivezetők, motorkerékpár, kerékpár és igavontatású járművek tulajdonosai, valamint a gyalogjárók tartsák tiszteletben a rendelet előírásait. Siló azunk minél több. Az állatok termelékenysége, a nagyobb számú állatállomány tartásának egyik alapfeltétele minél nagyobb mennyiségű és jó minőségű silótakarmány biztosítása. A silótakarmány, olcsósága mellett, egyike azon takarmányoknak, melyek a téli időszakban is tápanyagösszetételben megközelítik a nyári takarmányozás feltételeit. A siló - takarmány fokozza az állatok étvágyát, biztosítja a jó emésztést, változatossá teszi a takarmányozást, jelentős mennyiségű vitamint és ásványi sókat juttat az állatok szervezetébe. Ugyanakkor a silózással gyengébb minőségű takarmányokból jobban emészthető takarmányokat készíthetünk. Kézdivásárhely vajon kollektív gazdaságai a tartományi pártbizottság felhívásának, miszerint számos állatonként 10 tonna silótakarmányt kell biztosítani, s ennek 20 százalékát július 31-ig, igyekeztek eleget tenni, így a dálnoki kollektív gazdaság jelen pillanatig 601 tonna pillangósvirágú takarmányt silózott be. Hasonló szép eredményeket ért el a papolci és felsőcsernátoni kollektív gazdaság is. A felsorolt egységek példáját kell kövesse a torjai, márkosfalvi, martonfalvi, batolykai kollektív gazdaság is. Jelenleg silózhatók mindazon takarmányok és egyéb növények, melyeket elemi kár ért, vagy az esőzések miatt nem lehetett megszántani, így silózhatjuk a rétek füvét, a lóherét és más vetett takarmányokat is. De a silózással értékesíthetjük a zöldséghulladékokat, burgonyaszárat stb. A száj- és körömfájás zárlata miatt a télire tartalékolt takarmányok egy részét fel kellett etetni az állatokkal. Ezeket a takarmányokat azonban pótolni kell, hogy télen ne okozzon gondot az állatok takarmányozása. Ennek érdekében másodvetést kell végezni. Javasoljuk a kollektív és társas gazdaságoknak, valamint az egyéni dolgozóknak, hogy a korán lekerülő takarmánynövények, korai burgonya és kalászosok után vessenek kukoricát, bükkönyt, kölest stb. Kövessék a papolci, márkosfalvi, pávai, petőfalvi, torjai kollektív gazdaságok példáját, ahol 10—30 hektárig vállalták a tarlóba vetést. A tamásifalvi kollektív gazdaság 4 hektárba már el is végezte a csalamádé vetését. Az idő sürget, meg kell kezdeni a silózást is. Ennek előtte pedig javítsunk ki minden silót, s gyors ütemben kezdjünk újak építéséhez. Mindezzel nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is hozzájárulunk a bőségesebb takarmányalap biztosításához. GALL JÁNOS MOLNÁR JÓZSEF levelezők A Keresztülttető-dülő három gazdáig Felcsikon járunk, a dánfalv határban. A gabonatáblák már sárgák, rövidesen aratják. Ilyenkor, betakarítás előtt a legszebb a határ. Az ember ekkor látja igazán munkája gyümölcsét, teltszemü kalászokat, azt a gazdag termést, amivel az idei esztendő megajándékozta a csak dolgozó földműveseket. Az Oltón túl, Szentmihály irányába, az ún. Keresztúttető-dűlő felé tartunk. Ugyanis itt van a dánfalvi kollektív gazdaság egyik legtávolabb eső földje amely közvetlen határos a társas gazdaság és több egyén gazda földjével. Vagyis itt, ezen a dűlőrészen találkozik három gazdálkodási forma, ami igen jellemzően igazolja egyik felsőbbrendűségét a másikká szemben. Kétséget kizáróan a dűlő talaj- és éghajlati feltétele ugyanazok, mégis a terméskedésok a megművelésben, az a módszer adedignizásában mutatkozó különbség miatt, eltérőek. Legszebb a gabona a kollektív gazdaság földjén, pedig még csak az ősszel tagosították ezt a területet a kollektív gazdaság birtokához. Azonban a szorgalmas kollektivisták a haladott agrotechnika alkalmazásával eltüntették már a magángazdálkodás nyomait. Még az őszön búzát vetettek ebbe a földbe, méghozzá Csanád 117-es fajtát, amit az uzora állami gazdaság magszaporító telepéről kaptak. Mivel a tavaszon nem a legszebbnek mutatkozott a vetés, a gazdaság vezetősége úgy döntött, hogy fejtrágyázást végez rajta, így került sor a nitrogén- és foszfor műtrágya kiszórására. Lett is olyan búza, hogy a környéken porját ritkítja, így a lábán felbecsülve megadja hektáronként a 2400 kg-ot. Bár a Vörös Traktor társulás keresztúttetői birtokán tavaszáta van, azonban maölött éslembe véve is — nem olyan szép, mint a kollektív gazdaság vetése. Ezen a táblán ugyan felszántották a mezsgyéket, azonban a talajtáperő-gazdálkodás nem történik meg a megkívánt mértékben. Ez meglátszik a várható termésen is, ami hektáronként 1600—1800 kg-ra becsülhető. Azonban még nagyobb az eltérés a magángazdák várható terméseredményével szemben. Az őszibúza, rozs, a kollektív gazdaság búzájának — ahogy szokták mondani — még az unokája sem lehet. Nem, mert a gépi művelés, a haladott agrotechnika (műtrágya, fajvetőmag stb.) jelentékeny terméskülönbséget eredményez. Tehát itt Bánfalván a Keresztúttetődülőben is beszédesen bizonyosodott be, hogy a magángazdálkodásnál jobb a tármi gazdaság, ennél perig fejlettebb, jobb gazdálkodási lehetőségeket átállasít a kollektív gazdálkodó.