Vörös Zászló, 1959. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-01 / 204. szám
Gépesítettéka fagyapot termelését a gyergyószentmiklósi fűrészüzemben A fagyapot termelése régebben egész kezdetleges eszközökkel történt országunkban. Márpedig a fagyapot igen fontos kellék, amelyet elsősorban csomagolásra használnak, különösen ma, nagy mennyiségben, amikor hazánk exportja többszörösen megnövekedett. Ma népköztársaságunk 73 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat és évről évre növekszik azoknak a termékeknek a száma, amelyeket külföldre szállít. Ezek között számos olyan ipari cikk található, amelyeket tartományunk termelővállalataiban állítanak elő: csónak, hangszer, bútortermékek, népművészeti tárgyak stb. Ezeknek a szállítása gondos csomagolást igényel. A fagyapot közé csomagolt termék épen és jó minőségben jut el rendeltetési helyére. Ezt figyelembevéve az Építésügyi és Építőanyagipari Minisztérium Faipari vezérigazgatósága egy fagyapotvágó gépet vásárolt Csehszlovákiától, amelyet a gyergyószentmiklósi fűrészüzemben helyeztek üzembe. Ily módon a gyergyói UIL egységben egy új osztály, a fagyapot termelő osz-tály létesült. A termelési és technológiai folyamat azonban továbbra is nehézkes volt, túlságosan nagy fizikai erőfeszítéseket követelt a munkásoktól, akik balesetveszélynek is ki voltak téve. A munkások a nehézségek ellenére is teljesítették a termelési tervet. Ez a Vargyas Károly mester vezette munkaközösség öntudatát és lelkesedését igazolja. így dolgoztak az osztályon mindaddig, amíg Maxim Constantin cirkulás, ifjú kommunista, élmunkás, a rajoni IMSZ- bizottság tagja, nem nyújtotta be javaslatát az egység vezetőségének a termelési folyamat tökéletesítésére. A pártalapszervezet felkarolta a javaslatát, a műszaki iroda megvitatta, és rövid idő alatt kidolgozták a fagyapot-osztály korszerűsítésének tervét. Ennek alapján folyamatossá tették az osztály technológiai folyamatát. A lelkes dolgozók azonnal hozzákezdtek a terv valóraváltásához. Elsősorban is az új villanyvezeték-hálózatot szerelték be, mivel az új felszerelés villanymeghajtással működik. Ugyanakkor az anyagellátás gyorsításáért új rakodót építettek. Mindezeket a munkálatokat nagyon rövid idő alatt végezték el. A mozgatható körfűrészt módosították és úgy helyezték el, hogy meggyorsuljon a termelés. A vágó asztalát pedig úgy állították be, hogy párhuzamos vonalban legyen a rönköket szállító kocsikkal. A szállító kocsik magassága azonos a rakodó és a fűrészasztal magasságával és ilymódon megkímélik a fűrészeseket a rönkök fel- és leemelésének nehéz munkájától. A levágott rönktuskók önműködően hullanak a szállító szalagra. A gép mellett helyezték el a levágott fagyapotot préselő mechanikus gépet és ilymódon nincs szükség a fagyapot szállítására. A préselt fagyapot-bálákat is egy szállító segítségével juttatják el a raktárhelyiségbe. Mindennek a megvalósításához különösen Vainer Géza és Sajgó Sándor mesterek, a lakatosműhely lelkes munkásai járultak hozzá, akiket az RMP KV 1959 júliusi plenáris ülésének határozata, valamint felszabadulásunk 15. évfordulója, a nagy ünnep közeledte lelkesített. Az átalakítások következtében érezhetően növekedett a termelékenység az osztályon, lehetővé vált, hogy havonta 120 tonna fagyapotot állítsanak elő. Emellett természetesen jelentékenyen csökkenthetik az önköltségi árat, értékes megtakarítást érhetnek el. Íme, egy újabb, nagyszerű bizonyítéka a dolgozók lelkesedésének, alkotó kezdeményezésének. PASCU GRIGORE mérnök Gernyeszeg ma Ha végig megyünk Gernyeszegen, biztos, hogy szembeötlenek az országút mentén épülő házak, gazdasági épületek. Ha megkérdezzük a gernyeszegieket, hogy régebb is így építkeztek-e, azt felelik: Hát volt nekünk miből? A föld, a munkánk gyümölcse másé volt. Élni is nehezen éltünk, hogyan gondolhattunk volna házépítésre? Csak 1944 augusztus 23-a után nyílt lehetőségük a maguk portájának rendezésére. A község 519 családja közül 381 kapott földet, összesen 195 hektárt és 109 házhelyet. A népi hatalom éveiben 169 ház, 114 istálló, 62 nyári konyha és más helyiségek épültek s az építkezési költségek meghaladják a 6.508.000 lejt. A község 2 társas gazdaságába 403 család lépett be, 345 hektár földterülettel. A község 627 szövetkezeti tagja általános áruházat épített, ahol a szövetkezeti részjegyalap 62.700 lej. A község villamosítása hozzájárul a művelődési élet fellendüléséhez is. A mozigéppel felszerelt kultúrotthont és az 5.800 kötetes könyvtárt rendszeresen látogatják, az olvasók száma ez évben meghaladja a 870-et. A művelődni vágyó dolgozókat 12 tanügyi káder, könyvtáros és a falu értelmiségei segítik. A községben 110 rádióantennát lehet számolni, 1944-ben csak 3 rádiókészülék volt a faluban. A megbetegedések és a halálozások arányszáma 35 százalékkal csökkent a múlthoz viszonyítva. Ehhez hozzájárult a korszerűen felszerelt egészségügyi központ és szülőotthon, ahol 4 főből álló orvosi személyzet gyógyítja a betegeket. A felsorolt eredmények csak részben tükrözik Gernyeszegnek a 15 éves gazdasági és kulturális fejlődését. FINNA GÉZA Minél több könyvet az ligák kezébe! A „Szeresd a könyveit" verseny megjavításáért Tegnap, augusztus 31-én a ban közel 60.000 IMSZ-tag van. Tartományi IMSZ-bizottság addig a verseny jelvényét csak székházában a „Szeresd a könyv alig valamivel több mint 10.000 vet“ irodalom-olvasási verseny fiatal szerezte meg, új tartományi bizottsága tartott értekezletet. SÜRGŐS FELADATOK Az egyik tanár, a másik könyvtáros, a harmadik újságíró, IMSZ-aktivista és más foglalkozásbeliek, arról beszélgettek, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel járulhatnának hozzá az irodalom-olvasási verseny színvonalának megjavításához. Azon törték a fejüket, hogyan juttathatnának egyre több könyvet a gyárban és a földeken dolgozó ifjúmunkások kezébe s ezáltal hogyan segíthe- tik őket kulturális színvonaluk emelésében. Mert lényegében erről van szó, amikor a „Szeresd a könyvet“ verseny színvonalának megjavításáról beszélünk. Az új versenybizottság — Király Károly elnök közvetlen irányításával — elemezte az eddigi ilyen irányú munkát s rámutatott az előforduló hiányosságokra, hibákra. NÖVELNI KELL A VERSENYBE BEKAPCSOLÓDOTT IFJAK SZÁMÁT A „Szeresd a könyvet“ irodalom-olvasási verseny országos irányító és szervező bizottsága, figyelembe véve azt a tényt, hogy sok könyvtár — különösen faluhelyen — ■ nem rendelkezik az összes előírt könyvekkel, új könyvek beiktatásával nagyobb lehetőséget teremtett a versenybe való bekapcsolódásra. Ez év első negyedéig országos viszonylatban több mint 650.000 ifjú iratkozott be az irodalomolvasási versenybe és 150.000-nél is több városi és falusi fiatal viselte büszkén a verseny jelvényét. Azóta mind a beiratkozottak, mind a jelvényviselők száma szaporodott. Tartományunkban márciusban 23.465 beiratkozott és 7.476 jelvényviselő volt. Július végére pedig több mint háromezerrel nőtt a beiratkozottak és kétezerrel a jelvényviselők száma. Ezek a számok egyáltalán nem kielégítőek, mert amíg tartományunk-Itt az ősz és nemsokára a tél, amikor különösen a falusi ifjaknak egyre több idejük jut arra, hogy egy-egy könyvet vegyenek a kezükbe, olvassanak. Tehát az az idő következik, amely kedvező a verseny szélesítésének és színvonala emelésének. Éppen ezért számba kell vennünk a feladatokat. Mint a tartományi versenybizottság értekezletén kitűnt, elsőrendű feladat, hogy a kötelező könyvek jegyzékét kibővítsék olyan művek beiktatásával, amelyek könnyebben megtalálhatók, így a könyvhiány részben megoldódik. Szükséges azis, hogy elsősorban a rajoni IMSZ-bizottságok, a rajoni könyvtárak s nem utolsó sorban a községi IMSZ-bizottságok és könyvtárak fölújítsák kapcsolataikat s közös erőfeszítéseket tegyenek a verseny lendületének javítására. A verseny népszerűsítése terén is hibák voltak. Ezért sokkal nagyobb gondot kell fordítani az ifjakkal való közvetlen beszélgetésekre, a plakátok és táblák elkészítésére, különböző irodalmi estek és könyvismertetések szervezésére stb. Fontos az is, hogy a jelvényeket ünnepélyes IMSZ-gyűlések keretében adják át leendő viselőjüknek, mert ezzel is népszerűsítjük a mozgalmat. A záróbeszélgetéseket nem kell „elkeresztelni“ vizsgáknak, mert ez — különösen a falusi — ifjúságot elriasztja a versenyben való részvételtől. A tartományi versenybizottság előadást készít, melyet a közeljövőben minden rajoni IMSZ- bizottság és rajoni könyvtár megkap. Az előadás célja ismertetni a legfontosabb feladatokat és a legjobban bevált módszereket, azokat, amelyek valóban hozzájárultak ahhoz, hogy ifjaink egyre több könyvet vegyenek a kezükbe és olvassanak el. L. R. így fejlődik Kibéd Kibéd is azon községek közé tartozik, amelyek az utóbbi években nagy fejlődésnek indultak. A nagyarányú középítkezések és az önkéntes munkával eszközölt megvalósítások egyre rendezettebbé teszik a községet. A villamosítási munkálatok is ■megkezdődtek. Az állampolgárok rövid idő alatt kifizették az erre a célra felajánlott összeget és a munkálatokban is részt vettek. Ma már a község fő- és mellékutcáin ég a villany. Közel 150 család bevezette otthonába a villanyt. Az év hátralevő részében még mintegy 100 család lakásában gyűl ki a villany. Szaporodnak a rádiótulajdonosok is, a községben közel 100 rádiókészülék van. Szombaton Marosvásárhelyre érkeztek: dr. Nicola Licata, Giacomo Calandrone olasz, valamint Ali Jalil Alavardi és Hamid, Kazim Shakim iraki békeharcosok. A vendégeket a tartományi békebizottságnál dr. Horváth Endre, a Magyar Autonóm Tartomány Békeharc Bizottságának elnöke fogadta. Átvette az olaszországi béketanács elismerő oklevelét, amelyet a Magyar Autonóm Tartomány Békeharc Bizottságának küldött, a békemozgalomban kifejtett eredményes munkájáért. A vendégek meglátogatták Marosvásárhely kulturális intézményeit Szombaton számos dolgozó költözött új, egészséges lakásba. Köztük Kibédi Kálmán, az Encsel Mór textilipari gépalkatrészeket gyártó vállalat újítója is. Képünk az új otthonban készült Vasárnap délelőtt nyújtották át a Tartományi Élelmiszer Vállalatnak azt az elismerő oklevelet, amellyel az országos viszonylatban is jó munkáját jutalmazták Marosvásárhelyen a Tisztek Házában vasárnap délelőtt nyílt meg „A tudomány és technika a szocializmus építésének szolgálatában a Román Népköztársaságban“ című kiállítás. Képünkön: a kiállítás látogatóinak egy csoportja