Vörös Zászló, 1959. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
llítytyv c&fat térkés\€} előtt Dégen rajon pergamenpa**■ pírra másolt, kicsinyített térképe fekszik az asztalon. A folyókat és a patakokat kék vonal jelzi rajta, a hosszan kígyózó vasút, ország- és községi utakat feketével jelölték, de fekete vonalkák jelzik azokat a községeket és falvakat is, amelyekben teljes egészében befejeződött a mezőgazdaság szövetkezetesítése. A fehér szín azoknak a községeknek és falvaknak a színe, ahol még kisebb vagy nagyobb tere van a kisparcellás földművelésnek. Egy évvel ezelőtt még egészen más volt Régen rajon térképe. A feketével jelzett helységek úgy hatottak, mint kis szigetek a végtelen tenger közepén. Most azonban a fekete szín már uralkodó a rajon térképén, a fehérrel jelzett kisparcellás gazdálkodás tűnik szigetnek az eggyéolvadt földek végtelen tengerében. Itt van mindjárt egy kis sziget: Kisszederjes. Köröskörül fekete szín jelzi Nagyadorjánt, Marostelket, Péterlakát, Marosjárát, Marosilyét. Kozmatelke is még a fehér színt viseli, de a környező falvak, mint Tekeújfalu, Mezőharasztos, Szokol és a többiek, mind mind szövetkezeti falvak. Abafája is már csak kis fehér pont ezen a térképen, hiszen a szomszédos községekben, Beresztelkén, Vajdaszentiványon, Unokán, Nagyfülpösön már mindenki egész földterületével tagja a társulásnak. Gernyeszeget is még a fehér szín jelzi, de már rém sokáig, hiszen mindössze néhány gazda képviseli az egyéni gazdálkodást. A Gernyeszeghez tartozó Körtefáján a napokban fejeződött be a szövetkezetesítés. A tavasz óta ebben a faluban összesen 410 család szakított az egyéni gazdálkodással Hogy milyen kicsi földrész volt a körtefájai társulásé, azt abból is megítélhetjük, hogy mindössze 11 család alakította a gazdaságot, 10 hektár területet. De kinőtte magát, mert ma 420 családdal és 560 hektár földterülettel működik. A kis szigetekből így lettek nagy földrészek ! A rajon térképe tehát megváltozott, de vajon mi újság van a falvakban? Toljuk félre kissé a térképet és tegyünk egy körutat a térkép eredetijén! Lombját hullató csereerdő álcát kanyarog az út a Luc völgye felé. Itt, a Luc völgyében vert gyökeret legelőször a szövetkezeti gazdálkodás. Előbb Báloson, aztán Dedrádszéplakon, majd Dedrádon fogtak össze a román, magyar és szász ajkú földművesek s erős, nagy vagyonnal rendelkező gazdasági kát hoztak létre. Fejlesztették az állatállományt, megismerkedtek a tudományos földműveléssel s mindezek eredményeként az idén olyan nagy termést értek el, hogy a csépléssel egyidejűleg kellett, hogy végezzék az előlegosztást, mert nem volt hova tenni a sok gabonát. Hunyadi Ferenc dedrádszéplaki kollektivista előlegként 1830 kiló kenyérgabonát és 2615 lejt vitt haza, Radlan pedig kenyérgabonából 2000 kilogrammot. De nemcsak a kollektivistán, hanem a társultak is jó termést értek el. A dedrádszéplaki társulás egybeszántott földjeiről hektáronként 2200 kilogramm búzát csépeltek. Ez perdig páratlan Dedrádszéplak történetében. De jó volt a termés Bátoson is, a kollektivisták tavalyi átlagtermésüket 750 kilogrammal szárnyalták túl s a társulás tagjai elérték a 2150 kilogrammos termést, így van ez mindenütt a kanyargós, szeszélyes vizű Luc mentén. Mindegyre új teljesítmények születnek. Az emberek megtanultak nagy számokkal dolgozni. A bátosi kollektivisták az év végéig 1170-re szaporítják a juhállományt, de 1961 végéig 5000 darabból fog állni a gazdaság juhállománya! S a több esztendős múltra visszatekintő kollektív gazdaságok példáját követik a még fehérrel jelzett Monorban és Gledényben is. Monorban az idén a szövetkezetesített terület több mint 1000 hektárral növekedett. Fogynak a mezsgyék, eltűnőben van a régi típusú, feketeugaras gazdálkodási rendszer. A Kolozs tartománnyal határos Vajdán már megalakították a románokat, magyarokat és szászokat egyesítő társulást. új életet teremtenek itt, a nagy kiterjedésű szőlőhegyek lábánál is. Más irányba szalad a kocsi. Jó darabig a régeni állami gazdaság gyümölcsöse látszik. Az almafák nagy részét már megszabadították az édes tehertől, de még mindig annyi a gyümölcs, hogy nem győzik elszállítani. Kis idő múlva Beresztelke és Kisfümös szövetkezeti falvak maradnak el baloldalt. A Kolozsvár felé vezető nagyútról kis mezei út tér le. Még két kilométer és Mezőharasztoson vagyunk, öt esztendővel ezelőtt ugyanezen az úton gördült be az első traktor, egy tisztára takarított KDP-35-ös. Sohasem felejtem el azt a pillanatot. Az emberek a társulás avatóünnepségére készültek s éppen a papírmunkákat végezték. Mikor meghallották a traktor dübörgését, ott hagytak csapot-papot és szaladtak eléje. A traktort már akkor nagy gyermeksereg kísérte. Sokan akkor láttak traktort először életükben, ezek ösztönösen hátrább húzódtak, de akik ismerték, azok közel mentek, megtapogatták, úgy tettek, mint vásárban a lóval, melynek megnézik a lábát, fogát és a tomporát. Másnap a traktor munkához látott s folytatták a munkát az agitátorok és a párttagok is. Nem sokkal később megalakult a második mezőgazdasági társulás és ez év őszére befejeződött a teljes szövetkezetesítés. Az idén már egész földterületen közösen végzik a munkálatokat. De lépjünk csak át néhány szóra a szomszédos Kozmatelkére. A térképen, amint említettük, ezmég fehérrel van jelölve. Pedig, de kár, hogy itt még a kisparcellás gazdálkodás ■Hvik, mi mident lehetne megvalósítani közösen, egy akarattal. Egyébként nemrég éppen erről beszélgettek a kozmatelkiek a rajom főmérnökkel. Csenveri Antal mérnök ott az ülésteremben szemtől szemben a gazdákkal a táblán levezette, hogy a mezsgyék felszámolásával, a gépi munkával, az egységes vetőmag használatával és a vetésforgó bevezetésével a kozmatelki gazdák évente 1 millió lejjel növelhetnék bevételüket. Ez az összeg bőven elegendő volna, a falu villamosításához s még jócskán maradna pénz házépítésre, bútorvásárlásra és öltözködésre. Vajon meghallgatják a jótanácsot a kozmatelkiek? Minden bizonnyal, hiszen egymillió lej szép pénz! A Vajdaszentivány a következő állomás. A falu egy dombtetőn terül el. Közepén megkopottan, omladozva áll a grófi kastély. Valamikor, a kastély körüli rész volt a legelhanyagoltabb, itt voltak a düledező viskók, mintha ez is jelképezte volna, hogy a vastagfalu, tornyos kastély árnyékában csak a nyomor tanyázhatik. Most éppen a kastély környéke a legszebb. Négy új utca húzódik itt egymás mellett, el is nevezték ezt a részt Újtelepnek. A néptanácstól kapott adatok szerint a felszabadulás óta Vajdaszentiványon összesen 350 új ház épült. Kissé meglepődtünk, amikor megtudtuk, hogy a 350 ház mellett még több mint 100-at építhettek volna a vajdaszentiványiak abból az összegből, amely a kisparcellás földművelés miatt kárba veszett. A szakembrek másfél hónappal ezelőtt kiszámolták, hogy a vajdaszentiványi földművesek az eltelt kilenc esztendő alatt pontosan 3 millió 384 ezer 630 lejt veszítettek az egyéni gazdálkodás miatt. Ebből pedig 138, egyenként 25 ezer lejes házat lehetett volna építeni. Hiszik-e ezt a vajdaszentiványi földművesek? Hiszik, mert amint a tények is mutatják, másfél hónap leforgása alatt mindenki egész földterületével belépett a társulásokba. A legidősebb, a Vörös Partizán 213, az Előre 217 és az Egyesülés pedig 95 családot számlál. Az idén a Vörös Partizáában, ahol közösen művelték a földet 2.700 kilogrammos búzatermést értek el, a legmagasabb hektárhozam ez az egész rajon területén. Jövőben is jó termést akarnak elérni, búzájuk már szépen zöldell és bokrosodik. Vajdaszentiványon senki sem mondta, de a szorgos munka arról tanúskodik, hgoy a gazdák be akarják hozni a több mint 3 millió lej veszteséget, amelyet a kisparcellás gazdálkodással veszítettek az elmúlt kilenc esztendő alatt. Tovább folytahatnánk újunkat, felkereshetnék a többi fekete vonalkákkal jelzett falvakat is, mehetnénk Felfaluba, Lövérre, Alsó- és Felsőidecsre, de ott is csak azt látjánk, amit Dedrádszéplakon Bátoson és Vajdaszentiványon: a feltörekvő újat, mert Régen vajonban nemcsak a térkép, hanem az élet is megváltozott. LAJOS ANTAL A belső erőtartalékok hasznosítása növelte a jövedelmet Az RMP KV 1959 július 131— 14-i plenáris ülésének határozata irányt szabott az üzemi alapszervezeteknek, szakszervezeteknek és vezetőknek, hogy miként dolgozzanak a belső erőtartalékok feltárása és felhasználása érdekében, ami biztosítja a vállalatok jövedelmezőségének fokozását. Az ILEFOR helyiipari vállalat marosvásárhelyi részlegén is e határozat szellemében láttak munkához. Az alapszervezet irányításával az üzem vezetősége bizottságokat szervezett, amelyek a belső erőtartalékok feltárásával és hasznosításával foglalkoznak. Az üzem területén 15 ilyen bizottság működik, melyekbe a legjobb munkásokat, technikusokat és mérnököket vonták be. Feladatuk, hogy osztályonként foglalkozzanak a belső erőtartalékok feltárásával és hasznosításával. A bizottságok javaslatai alapján intézkedési tervet készítettek, amely magában foglalta az összes műszaki és szervezési intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a vállalat jövedelmezőségének fokozásához. Az intézkedési terv magában foglalt egy tapasztalatcserét a Simó Géza bútorgyárral és a régeni IFET- tel, amelyet meg is tartottak. Ez hozzájárult a munka átszervezéséhez és meghozta az eredményt. A régi, egyéni munkával szemben bevezették a csoporttermelést, amelynek eredményeképpen a Szabó Albert vezette panel részleg október 1-ig 13.532 lej megtakarítást ért el, a Csiszár László vezette kárpitosrészleg 12.760 lej megtakarítást. E megtakarítások a nyersanyag és munkabéralap gazdaságos felhasználásával váltak lehetővé. Hasonló példákkal még találkozunk a vállalatban. Az intézkedési terv alapján átszervezték a szocialista munkaversenyt, mely magában foglalja a dolgozók több mint 93 százalékát s érezhetően hozzájárul a termelékenység fokozásához. Az intézkedési tervben szerepelt két új bútortípus bevezetése is, valamint iskolapadok és berendezések gyártása. A tervben vállalt feladatoknak eleget téve, az egyik típusú bútorból november 7 tiszteletére 30 garnitúrát a vásárlók rendelkezésére is bocsátanak, míg a második típus ez év december elején kerül forgalomba. A plenáris ülés után az újítómogalmat széles körben szervezték meg. A szervező munkának meg is van az eredménye, mert a jelen időszakig 28 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, amelyekből a technikai kabinet és az iljító kollektíva tizenegyet el is fogadott és megkezdte a termelésbe való bevezetését. Mindezekben nagy segítséget adott Sztrajka Károly mester, többszörös újító. A dolgozók részéről még számtalan kisebb javaslat jött, amelyek mind az anyaggal való takarékos gazdálkodást szolgálták és hozzájárultak a megtakarításhoz, így sikerült október 1-ig 74.350 lej terven felüli jövedelmet megvalósítani. A vállalat vezetősége igyekezett a dolgozók javaslatait megvizsgálni és gyakorlatilag megvalósítani. Az alapszervezet a politikai nevelőmunkával, a párttagok pedig egyéni példamutatással igyekeztek ösztönözni a dolgozókat, hogy járuljanak hozzá a belső erőtartalékok feltárásához és hasznosításához. Az alapszervezet 4 politikai kört szervezett a dolgozók nevelésére. Az agitátorokat is felkészítette, ismertette velük a soron lévő gazdasági és politikai feladatokat, hogy megfelelő agitációs munkát fejthessenek ki. Azonban a fent említett eredmények mellett még sok a tennivaló. Ha értek is el eredményeket ezen a téren, még mindig nem kielégítő a munkafegyelem. Sok még az időfecsérlés. Az alapszervezetnek nagyobb gondot kell fordítania a dolgozók olyan irányú nevelésére, hogy a termelésben eltöltött 480 percet tökéletesen kihasználják, hiszen ez hozzásegíti őket, hogy még szebb eredményeket érjenek el. Az alapszervezetnek jobban kell ellenőriznie a faliújságszerkesztő bizottság tevékenységét, hogy ne úgy mutasson a faliújság, mint jelenlegi A faliújságtáblák szépek ugyan, de még szebbek és hatásosabbak lennének, ha nem lennének üresek, mint most. A vállalat vezetőségének továbbra is, akárcsak eddig, hasznosítania kell a dolgozók javaslatait, az alapszervezetnek pedig minden eszközzel ösztönöznie a dolgozókat a belső erőtartalékok további feltárására. Ez fontos biztosítéka annak, hogy a vállalat minél nagyobb terven felüli jövedelmet tudjon megvalósítani. FAJRCZÁDY LAJOS Foglalkozzunk nagyobb felelősségérzettel Szovátán a mezőgazdaság szocialista átalakításával Szováta városhoz három társas gazdaság tartozik. Közülük legnagyobb a szovátai November 7 társas gazdaság, több mint 300 tagjával. A szakadáti December 30 társas gazdaság 28, az ilyésmezői új Élet pedig 24 tagot számlál. A November 7 társas gazdaság pontosan négy évvel ezelőtt alakult, míg a másik kettő idestova két éve. Bár a három társas gazdaságban a családok száma több mint 400 (beleszámítva azon kéréseket is, melyeket a közgyűlés még nem tárgyalt meg), Szovátán a mezőgazdaság szocialista szektorához a földnek alig egyhamada tartozik. Több mint 300 család 1000 hektár körüli birtokkal még a magángazdálkodás útját járja. LASSAN SZAPORODNAK A KÉRÉSEK Szováta mezőgazdaságának szocialista átszervezését vizsgálva, egyáltalán nem mondható el az, hogy a városi pártbizottság, a néptanács végrehajtó bizottsága kellő irányító és szervező munkát fejt ki, hogy az agitátorok kielégítő agitációs munkát végeznek e tekintetben. Június 7-től október 21-ig csak 34 gazda kérte felvételét a társas gazdaságba. Mindez csak Szovátán, mert a szervezési munka egyelőre még sem Szakadátra, semi Ilyésmezőre nem terjedt ki. Önkéntelenül is feltevődik a kérdés: miért? Nincsenek talán meg a feltételek ahhoz, hogy a város és mindkét falujában valamennyi dolgozó földműves teljes földterületével társas gazdaságba tömörülve, élvezze a közös munka előnyeit? De igen, csak ehhez hathatósabb politikai felvilágosító munkára, a helyi erők fokozottabb mozgósítására van szükség. Az új tagok megnyerése mellett az agitációs munka legfőképpen, a teljes földterület behozására kell, hogy irányuljon. Ugyanis alig van olyan társasag, aki teljes földterületével lépett a gazdaságba. A fenti 34 kérésből összesített terület is csak 31 hektárt tesz ki, mert köztük alig van néhány gazda, mint Páll Péter, Fülöp I. Márton, aki földterületének legalább 60—70 százalékával lépett be a társas gazdaságba. Ugyanakkor elmaradt a fenti kéréseknek a közgyűlésen való megtárgyalása, amire az őszi vetés előtt feltétlen sor kellett volna, hogy kerüljön. HIÁNYZIK A KÖZÖS MUNKA Alig néhány hektár az a terület, amelyet Pataky Béla, Lukács György, ifjú László János, Fülöp Miklós és még egy páran a November 7 társas gazdaságból a főbb mezőgazdasági munkák során közösen dolgoznak meg. A többi, vagyis több mint 300 hektárt még mindig egyénileg művelik meg, úgy, ahogy a belépési nyilatkozatok kitöltése előtt. Maga szántja, veti be minden gazda apró földdarabkáját, így a közös vetés céljára a vetőmagot sem gyűjtötték össze. Pedig Szovátán is többet terem a föld, ha közösen dolgozzák meg és hát még, ha a gépeket is használnák? A társas gazdaságnak az a búzája, amelyet közösen vetettek, műveitek meg, hektáronként 1151 kg-ot adott. Ezzel szemben az egyéniek hektáronként csak 882 kg-os átlagtermést értek el. Annak, hogy Szovátán a társas gazdaságok nem dolgoznak közösen, egyik legfőbb oka, hogy a néptanács még mindig nem rendezte a földcsere kapcsán felmerült kérdéseket. Nemcsak néhány hektárról és az új kérésekben szereplő földterületekről van pedig szó, hanem, ha jól összeszámoljuk, több mint 200 hektárról. Tehát a fokozottabb agitációs munka mellett technikai feladatok elvégzésére is szükség van ahhoz, hogy Szovátán növekedjék a mezőgazdaság szocialista szektora s ne csak formálisan, hanem azért, hogy a közös gazdálkodás elve a gyakorlatban is megvalósuljon. k. Milászló.