Vörös Zászló, 1959. december (8. évfolyam, 282-308. szám)

1959-12-01 / 282. szám

A szentkatolnai állami gazdaság komplex brigádjának eredményeiből A szentkatolnai állami gaz­daságban 1958 őszétől műkö­dik komplex brigád. A gazda­ság legjobb, leghozzáértőbb gépkezelőiből alakult és élére Pete Ferencet állították, aki a legjobbak között is a legjobb. A brigád az első perctől nagy lendülettel látott hozzá a soron lévő munkálatok elvégzéséhez. Tagjai a lehető legjobb mun­kát végezték a vetésnél, a nö­vényápolásnál és végül a be­takarításnál is. A brigád egy­­gyéforrottsága, életrevalósága különösen a betakarítási mun­kálatok idején mutatkozott meg. A gazdaság vezetősége a szalmásgabonafélék betakarí­tására 10 munkanapot irányo­zott elő, de a brigád tagjai mindössze 8 nap alatt végez­ték el ezt a munkát. Egyesek, mint például Sütő István na­ponta 30.000 kiló szemesgabo­­nát gyűjtött be. A betakarítás után kiderült, hogy a komplex brigád jóval túlszárnyalta a termelési terv előirányzatait. A magas hektárhozam azon­ban még nem minden, fontos az önköltségi ár is. A komplex brigád tagjai erről sem feled­keztek meg, jobb, szervezettebb munkával a tonnánkénti ön­költségi árat is csökkentették, így többek között a tavaszi búza tonnáját 229, a rozsét 155, az őszi búzáét pedig 80 lejjel olcsóbban állították elő a tervezettnél. A megtakarítá­sok nagy összeget tesznek ki, hiszen a brigád 300 hektár te­rületen termesztett szalmásga­bonát. Az önköltségi ár csökkentésé­hez, az előirányzott hektárho­zam túlteljesítése mellett, je­lentős mértékben hozzájárult az üzem- és kenőanyaggal, vala­mint a cserealkatrészekkel való takarékos gazdálkodás is. A komplex­ brigád tagjai az idén (október 31-ig) összesen 13.977 kiló motorinát takarítottak meg. Az önköltségi ár csökkentésé­ben rendkívül nagy szerepet játszott a brigádban kibontako­zott mozgalom is, mely a trakto­rok teljesítő­képességének jobb kihasználását, a géphibák elke­rülését célozta. Pete Ferenc, a brigád vezetője, aki hallott a craiovai gépállomás két trakto­rosának vállalásáról (kétezer hantrit teljesítenek főjavítás nélkül), vállalta, hogy ő 2200 hantrit teljesít javítás nélkül. A brigádvezető 1957 óta dolgozik az univerzális traktoron s azóta 1950 normálhektárt teljesített és 16.000 lej megtakarítást ért el. Pete Ferenc közel három eszten­dő alatt még egyetlen egyszer sem javított gumidefektet, a nagy kerekekben még mindig az a leve­gő van, amelyet a traktorgyárban pumpáltak bele. A brigádvezető azt is vállalta, hogy nemcsak főjavítás, hanem gumicsere nél­kül valósítja meg a 2200 normál­­hektárt. Pete Ferenc egyik legjobb bri­gádtársa és barátja Sütő István, a­ki mindenben igyekszik követ­ni barátját. Sütő István szin­tén UTOS típusú traktoron dol­gozik, s ezzel október 31-ig már 1500 kantrnt teljesített javítás nélkül. „Csak“ 2000 normálhek­tár teljesítését vállalta főjaví­tás nélkül, de ha minden jól megy, ő sem adja alább 2200 normálhektár­nál. R. CIMPEANU A termény Hektáronkénti megnevezése átlagtermés Előirány- Megva­zat­­osítás őszi búza 2050 2190 Rozs 2050 2973 Tavaszi búza 1860 2110 Pillangósvirág’­’ zöldtakar­mány_________3200_____4164 A szentkatolnai állami gazdaság komplex brigádja. Az első sor­ban balról jobbra Héja Imre, Pete Ferenc (brigades) és Sütő István, a második sorban Szakács Lajos, Szőcs Imre és Ru­zsán Vilmos a tudományos neveléssel a taní­tási órákon. Az ifjúság tudományos világ­nézetének kialakítását szolgál­ja az órán- és iskolán kívüli te­vékenység is, például a termé­szettudományi szakkörök, gya­korlati bemutatók, a tudomány és technika legújabb vívmányai­nak ismertetése, a miszticizmus és babonák valótlanságának be­bizonyítása. A Bolyai Farkas kö­zépiskola ilyen irányban sokolda­lú tevékenységet fejt ki. A baróti középiskola XI. osztályában pe­dig eredményes vitákat szervez­tek Guriev, „Az istenhitről“ és más hasonló jellegű cikkek és tanulmányok alapján. Azonban ilyen irányú mun­kánkban vannak még súlyos hi­bák és mulasztások is, amelyek felett nem szabad szemet huny­nunk, melyeknek felszámolásáért mind­en tanügyi kádernek öntu­datosan, határozottan kell har­colnia. Sajnos, még akad olyan tanerő is, aki nem szakított idealista felfogásával. Akad olyan tanügyi káderünk is, aki­nek az óráján ideológia,­ zűrzavar észlelhető. Szabó Alice gyergyói tanárnő a reformáció irodalmá­ról tanítva, teljesen idealizálva mutatta be a protestantizm­ust. Tudománytalanul tanított, ami­kor a reformáció okát a katoli­cizmus romlásában kereste. Az efféle zavaros nézetek nem já­rulnak hozzá ifjúságunk tudo­mányos neveléséhez, hanem még táplálják egyes tanulók helytelen állásfoglalását, meg­zavarják ép gondolkodásukat. Tanügyi kádereinknek még határozottabban kell törekedni­ük felkészültségük állandó tö­kéletesít­és­ére, hogy valóban ele­get tehessenek az ifjúság kom­munistái nevelése magasztos fel­­a­datának. Levito rámutatott arra, hogy Marxi tanítása azért terjedhetett e­le olyan széles körben, mert va­­llógátose tudományos, mert­ő emberi ismeretek szilárd alap­ján jött létre. „S ha önök felvetik a kérdést: miiért tudta Marx tanítása meg­hódítani a legforradalmibb osz­tály millióinak és tízmillióinak szívét? — erre csak egy feleletet kaphatunk: ez azért történt, mert Marx azoknak az ismere­teknek szilárd alapjára tám­asz­­kodott, melyeket az emberiség a kapitalizmus alatt szerzett meg, az emberi társadalom fej­lődési törvényeit tanulmányoz­va­, Marx megértette, hogy a ka­pitalizmus fejlődése elkerülhe­tetlenül a kommunizmushoz ve­zet és ami a fő, azt kizárólag a kapitalista társadalom leg­pontosabb, legapróbb részletekig kiterjedő, legmélyebbre ható tanulmányozása alapján bizo­nyította be, oly módon, hogy tö­kéletesen elsajátította mindazt, amit az előző korok tudománya nyújtott“ — mondotta Leinin Az ifjúsági szövetségek feladatai című munkájában. Csak a tudomány elsajátítá­sa teszi lehetővé, hogy a kom­munista világnézet szilárd meg­győződéssé váljon. A szocialista társadalomban a tudomány alapvető tételeit a széles töme­geknek kell elsajátítaniok, nem­eseik egyes embereknek. Ezért az iskola, mint a legátfogóbb nevelési intézmény, az összes dolgozók gyermekeinek marxis­ta ismereteket kell, hogy adjon. Ezeket az ismereteket oly mó­don kell elsajátítani, hogy ké­sőbb minden dolgozónak lehe­tősége legyen továbbfejleszteni ideológiai, szakmai ismereteit. A POLITECHNIKAI KÉPZÉS FOKOZÁSÁÉRT A burzsoá iskola egyik alap­vető jellemvo­nás­a az volt, hogy nagyon sok fölösleges ismeretet tanított, gépies módon, mago­lásra késztetve a tanulókat. A mi iskolánkban nincs helye a gépies tanulásnak, tudatosan kell elsajátítani mindent, így a tanulót éllemi fejlesztésére, logikus következ­tetések levonására. Olyan isme­retekre van szükség, amelyeket a gyakorlati életben fel tudunk használni, mert csak így válik az elméleti tudás a fejlődés esz­közévé. A szocialista ipar és mezőgaz­daság gyors ütemű fejlődése gyakorlati ismereteket is köve­tel az elméleti tudás mellett. Éppen ezért iskolánkban fontos helyet foglal el a politechnikai képzés. A politechnikai képzés célja megismertetni a tanuló-if­júságot azokkal a gyakorlati, technikai ismeretekkel, amelyek közösek a különböző termelési ágakban, iparban, gépesített mezőgazdaságban. Éppen ezért a természet­tudományokat, fizi­kát, kémiát úgy kell tanítani, hogy ezek az ismeretek közelebb hozzák a tanulókat a termelés elméleti alapjainak megértésé­hez és hozzásegítsék az alapve­tő gyakorlati készségek elsajá­tításához. A politechnikai kép­zés szoros kapcsolatban van az értelmi neveléssel, vagyis a tu­domány alapjainak elsajátítása alapvető és legfontosabb fel­tétele a sikeres, gyakorlati al­kotásnak. Tartományunkban jelenleg 34 városi iskola műhelye szolgálja a politechnikai képzést. 1955- ben 6 kísérleti műhellyel kezd­tük meg a politechnikai elemek bevezetését. Azonban az iskolai műhelyekben végzett gyakorlati munka nem biztosítja teljes egészében i­ tanulók politechni­kai oktatását. Éppen ezért egy­re nagyobb hangsúlyt kell he­lyeznünk az üzemekben, gyá­rakban, állami­ és kollektív gazdaságokban végzett tényleges gyakorlati munkára, ahol a ta­nulók a m­aga valóságában lát­ják és szemlélhetik, hogyan megy végbe hazánkban a ter­melés, a szocializmus gyakorlati építése és tanulhatnak a dolgo­zók munka iránti magatartásá­ból, nagyszerű hazafias törekvé- SgipeL A^vil^—19^8­^scala, mint az 1958—1959-es tanévben nyári gyakorlati munkát szer­veztünk a tanulók részére, mi­ben — különösen 1959-ben — az üzemek értékes segítséget adtak tartományszerte. Azon­ban a jövőben még nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk arra, hogy a tanulók e gyakorlati munkaidő alatt valóban a ter­melés főbb mozzanataival, a nagyüzemi szocialista termelés­sel ismerkedjenek meg. Ezen a téren voltak bizonyos hiányos­ságok, különösképpen az állami gazdaságok részéről, melyek nem biztosították, hogy a tanu­lók a nagyüzemi szocialista me­zőgazdálkodásra készüljenek fel, hanem inkább egyszerű napszá­mos munkára használták fel őket. A jövőben arra kell töre­kednünk, hogy a politechnikai képzést közelebb hozzuk a ter­melés gyakorlatához, városon az üzemekben végzett gyakorlati munkával, falun viszont a me­zőgazdaság szocialista egységei­ben szervezett kiképzéssel. Az értelmi és politechnikai képzés helyes összekapcsolása a szocia­lista iskola alapvető követelmé­nye. A KOMMUNISTA ERKÖLCS, KIALAKÍTÁSA, FONTOS FELADAT Mivel nevelésünk célja a szo­cialista, majd a kommunista társadalom építőinek kialakítá­sa, ezt a magasztos célt csak olyan szellemi és fizikai dolgo­zókkal valósíthatjuk meg, akik teljes mértékben átérzik felada­tuk nagyságát, akik egész éle­tüket ennek az ügynek szente­lik. Kommunista jellemű embert csak úgy tudunk kialakítani, ha a kommunista erkölcs szellemé­ben neveljük. Lenin megállapít­ja a kommunista erkölcs lénye­gét, amikor azt, mondja, hogy „Mi tagadunk minden olyan er­kölcsöt, amelyet embereken ki­­iegn­ácsív­ó osztályokon fogalomból vezetnek le. Mi azt mondjuk, hogy ez csalás, szem­fényvesztés, s a munkások és parasztok elhódítása a földes­urak és kapitalisták érdekében. Mi kijelentjük, hogy a mi er­kölcsünk a proletár osztályharc érdekeinek van teljesen alávet­ve. Mi erkölcsünket a proleta­riátus osztályharcának érdekei­ből vezetjük le. Mi azt mond­juk: erkölcsös az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló társada­lom elpusztítását és az összes dolgozók egyesülését a kommu­nisták új társadalmát megte­remtő proletariátus körül“. Az ember nem születik kész erkölcsi meggyőződéssel, sem meghatározott jellemvonások­kal, mindezt az élet és a neve­lés folyamatában szerzi meg. A kommunista erkölcs tartalma nagyon bonyolult és sokoldalú. Az ifjúságnak a kommunista er­kölcs szellemében való nevelése azt jelenti, hogy kifejlesszük szocialista hazánk, hős munkás­­osztályunk és pártunk iránti szeretetet, a proletár nemzetkö­ziség magasztos eszméjéhez va­ló ragaszkodást, közösségi szel­lemet, tudatos fegyelmet. A tu­datos fegyelemre való nevelés nemcsak a tanuló negatív meg­nyilvánulásai ellen való harc, hanem az új típusú ember egyik személyi tulajdonságának kiala­kítása: a tudatos fegyelem az új típusú ember világnézetének al­kotó eleme. Az ifjúságnak a kommunista erkölcs szellemében való nevelése azt jelenti, hogy az igazságosság, becsületesség és őszinteség szellemében nevel­jük, hogy józanul tudjon ítélni saját tetteiről, kritikai magatar­tást tanúsítson saját cselekede­teivel szemben, teljes odaadás­sal szolgálja a szocialista tár­sadalom, a párt, az állam, a nép ügyét. (Folytatása lapunk, következő — _­ JJ—■■ 1 ------. 1---------------- --­ Kicsidfalu népe is előbbre lépett Amint a neve mutatja, az Udvarhely rajoni Kicsid­­­falu, kicsi település. De népi demokratikus rendszerünk évei alatt e falu népének életében is nagy változások történtek. A múlt évben megalakult az egész falu népét magában fog­laló NAPSUGÁR elnevezésű mezőgazdasági társulás. Kezdték azzal, hogy felsza­badulás után a falu dolgozó földművesei, mint maguk gaz­dái néztek körül és meghány­ták vetették, mit kell tenniök ezután. 1947-ben a tehéntartó földművesek közös összefogás­sal, önkéntes munkával tejfel­­dolgozó központot létesítettek. Régi, talán húsznál is több éves álmuk volt egy kultúrott­hon Szász Béla képviselő kez­deményezésére gyűjteni kezd­ték a hozzávaló anyagot s az önkéntes felajánlásokból, ön­kéntes munkával meg is kezd­ték az építkezést. Az 1954 évi november 7-ét a kultúra új otthonában ünnepelték. A kö­vetkező években aztán ellátták állandó színpaddal s egy ki­sebb termét átadták a szövet­kezetnek, mert addig az sem volt a faluban. Az igények anyagi és kultu­rális növekedése szükségessé tette aztán a szövetkezetnek átadott terem felszabadítását új szövetkezeti bolthelyiség építését. Jelenleg éppen azon fáradoznak, hogy egy régi, használhatatlan helyiséget ön­kéntes hozzájárulásból és ön­kéntes munkával újjá vará­zsoljanak, ahova a szövetkezeti üzletet és raktárát helyezik. Olyan lelkesen kapcsolódott be az építési munkába a falu minden lakója, hogy remélhe­tőleg rövid idő alatt befejezik. A­z elmúlt esztendőben eb­­­­ ben a faluban is beért a széleskörű politikai felvilágo­sító és szervező munka gyü­mölcse s októberben felavatták a társultak közösségét. Most már merészebb tervek szület­tek, vízvezetéket építnek! S a gazdaság megalakulását köve­tő hónapban megépítették a vízgyűjtő medencét. Ez év ta­vaszán hozzákezdtek a vízve­zető csövek lerakásához szük­séges árkok ásásához. Május­ban aztán megjött a faluba a tiszta, üdítő forrásvíz. Ez utóbbi vívmány megvalósításá­­ban serkentőleg hatott Kará­csony István, Vargha Ferenc, Szász Béla és Bözödi Ferenc példája, akik önkéntesen fel­ajánlott hozzájárulásukat még 500—500 lejjel toldották meg. De értékes munkát fejtettek ki a csövek lerakásánál, szerelé­sénél Bözödi Miklós, Vargha Dénes, Karácsony Sándor, Vargha Mózes és sokan mások. Családonként mintegy 20—22 önkéntes munkanappal járul­tak hozzá a kicsidfalusiak a 35 ezer lejes költséggel épült víz­vezetékhez. Társas gazdaságuk megala­­kulásával még jobban megerősödött az összefogás Ki­­csidfaluban. Alig egy éve egye­sítették földjeiket, de belátták, hogy csak annak közös meg­munkálásával érhetik el a ki­tűzött célt, a tudományos mó­don való gazdálkodást s ezál­tal a nagyobb termésered­ményt. A társulás vezetőségé­nek helyes irányító, szervező munkája következtében ered­ményesen végezték el ebben az évben az őszi munkát. 105 ha szántóterületüknek egy harma­dát jó előkészítés után őszi búzával vezették be. Most vég­zik az őszi szántás alá kerülő földek trágyázását. A gazdasági munkák mellett nem feledkeznek meg művelő­dési igényeik kielégítéséről sem. Mondhatni, hogy a falu felnőtt lakóinak 95 százaléka bekapcsolódott az általános műveltségi körök és műkedve­lő­ művészi csoportok munká­jába SAKK S. JÓZSEF levelező

Next