Vörös Zászló, 1960. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1960-01-03 / 1. szám

Etédi győzelem Szeptember vég© felé az etédi kollektív gazdaságban jártam. Major Mózes bácsival, a gazda­ság elnökével megnéztük a gaz­dasági telepet, az épülőfélben lévő istállót, a több mint ötven, akkoriban vásárolt szarvasmar­hát. Az elnök és a kollektivistára büszkék voltak a szénáméi látha­tó eredményekre. Amikor betértünk az irodába és a könyvelési adatokat vallat­ták, hamarosan kiderült, hogy rohamosan fejlődött a gazdaság, összjövedelme esztendőről esz­tendőre növekedett. 1957-ben például csak 353.807 lej volt az összbevétel, de 1959-ben megkö­zelítette az egymillió lejt. Az eredménnyel még­sem vol­tam elégedett. Egy 530 hektáros kollektív gazdaságnak sokkal nagyobb jövedelme kellene hogy legyen — mondottam az elnök­nek. A bírálatot kissé rosszné­­ven vette, de később ő is és az ottlévő kollektivisták is, igazat adtak. Sőt, számolni kezdték, hogy miképp lehetne növelni a jövedelmet. Valamennyiük véle­ménye megegyezett abban, hogy a különféle növények vetésterü­letét a közeljövőben ésszerűbben kell felosztani, mégpedig az ipari növények javára. Mert az ipari növények hajtották ebben az év­ben is a legnagyobb hasznot, mintegy 260—300 ezer lejt. A cu­korrépa termése ebben az évben itt elérte s néhol meghaladta a 3 vagonos hektárhozamot, s eb­ből azt a következtetést vonták le, hogy 1960-ban lényegesen nö­velik a „fehér arany“ vetésterü­letét. Szó esett a gabonatermesztés­ről is, s abban állapodtak ms­eg, hogy csökkentik a gabona vetés­területét, de ugyanakkor min­dent elkövetnek a hektárhozam fokozásáért, melyre jó lehető­ségek vannak, hiszen növeke­dett az állatlétszám, csökkent a trágyahiány.­­ Véleményem szerint még ez az állatlétszám sem elegendő — mondotta az egyik kollekti­vista. — Lehetőség van rá, ezért a jövő esztendőben növelni kell az állatok számát s fokozni ter­melékenységüket, így tervezgettek, amikor be­toppant a társas gazdaság elnö­ke. — Jó, hogy jössz — fogadta Major Mózes és kezet nyújtott. — Éppen arról beszélgettünk — vágott felénk a szemével —, hogy milyen jó volna, ha a tár­sulás egyesülne a kollektív gaz­dasággal. Nektek is jobban üzenne­k nekünk is. Képzeld csak el, ha a mi 530 hektár földünket, gazdasági telepünket és felsze­reléseinket egyesítenénk a ti 736 hektár szántótokkal, 678 hektár kaszálótokkal és gazdasági fel­szereléseitekkel, olyan erős kol­lektív lenne Etádén, amilyen nincs még egy Székelykeresztúr rajonban. A társulás elnöke, hosszúkás arcú, szűkszavú ember, hallga­tott egy darabig, aztán így vá­laszolt : — Ha a társulás tagsága úgy akarja, én nem bánom. De az az érzésem, hogy még nem érett kieg erre a helyzet. — Az érzések néha csalnak, elnök elvtárs — mondotta Major bácsi. Látod, én többekkel el­beszélgettem a társultak közül és sokan vannak, akik szívesen lennének kollektivisták. Csak az a baj, hogy eddig keveset foglal­koztunk az emberekkel. Mert nézd, ha megmagyarázzuk ne­kik, hogy az egész határt egybe­fogó vetésforgót mindaddig nem tudjuk megvalósítani, amíg a földek nincsenek egy tagban, s hogy ebből mennyi kár szárma­zik, hajlani fognak a szóra. Lan­tod, így a gépi munkát sem le­het kiterjeszteni olyan mérték­ben, mintha együtt volna az egész határ. Ha egy darabba vol­nának a földek, egységes terv alapján, ésszerűbben tudnánk gazdálkodni, jobban kihasz­nálhatnánk a földeket, s termé­kenyebbekké változtathatnánk. Ti is jobban járnátok s mi is. És megkezdődött az új kollek­tivisták tojporozása. A társulás­ból Nagy András, Kelemen Dénes, Kelemen Árpád, Gagyi Mihály, Gothárd Imre, a legjobb gazdál­kodók elsőkként lettek kollekti­visták s utánuk rendre-rendre beléptek a többiek is. December 25-én rövid táviratban közölték a rajoni pártbizottsággal, hogy Etéd teljesen kollektivista köz­ség. Százkilencven társult csa­lád, 1.250 hektár területtel, 102 szarvasmarhával, 120 lóval, 450 juhval, jelentős gazdasági fel­szerelésével és egyebekkel bele­olvadt a kollektív gazdaságba. Létrejött Székelykeresztúr va­jon legnagyobb és legerősebb kollektív gazdasága­, melyet a kommunisták és a kollektivisták áldozatos, kitartó munkával te­remtettek meg. Ezzel új szakasz kezdődik Etéd mezőgazdaságá­nak fejlődésében — a nagy ki­terjedésű földek virágzásának szakasza, mely a kollektivisták anyagi jólétének és kulturális fejlődésének soha nem látott távlatait nyitja meg. Győzelem ez a legjavából. En­nél szebb eredménnyel aligha lehetett volna köszönteni az 1960-as évet. (y) 1960-ben 6000 tonna silókukoricát termelünk Gazdaságunk állattenyésztése nagymértékben fellendült, ezért tudunk évről évre nagyobb mennyiségű tejjel, hússal és más állati termékkel hozzájá­rulni a dolgozók ellátásához. Feladataink azonban szüntele­nül növekednek, s ez természe­tes is. A siker úgy szép, ha újabb sikerrel toldjuk meg. 1959-ben gazdaságunkban ta­­karmányozott tehenenként 3000 liter tejet termeltünk, de az idén el kell érnünk a 4000 litert. Mindemellett a fejőstehenek szá­ma is legkevesebb százzal fog növekedni. Az állatlétszám növekedése, a hozam emelése, most még inkább mint eddig, szükségessé teszi, hogy sokkal nagyobb­­ gondot fordítsunk a takarmánytermesz­­tésre, új módszereket, új eljá­rásokat honosítsunk meg. Az RMP KV december 3—5-i plenáris ülésének anyagából megértettük — bár ezt eddig is tapasztaltuk —, hogy a silóku­korica-termesztés kiszélesítése nélkül elképzelhetetlen a kor­szerű állattenyésztés, lehetetlen az állatokat ellátni olcsó takar­mánnyal s így természetesen ol­csón előállítani a tejet, húst stb. Gazdaságunkban a tavaly 98 hektár területen termesztettünk silókukoricát, de 1960-ban már 200 hektár területet szánunk ennek a fontos takarmánynö­vényinek. A silókukorica ter­mesztésében új eljárásokat, módszereket honosítunk meg és így bízunk abban, hogy jó ter­mést érünk el. Előzetes számí­tások szerint, ha minden hek­táron csak 30.000 kilogramm takarmányt nyerünk, ez gazda­ságunkban 6 millió kilogramm silókukoricát jelent. Gazdaságunkban eddig a siló­kukoricát csak a szarvasmarhák és elsősorban a fejőstehenek ta­karmányozásánál használtuk. Az idén azonban már a sertések is kapnak silókukoricát. Elhatároz­tuk, hogy a megfelelő csőmeny­­nyiséget tejes viaszérésben ta­karítjuk be, külön silózzuk, s így értékes, tápdús takarmányt nyerünk a sertések számára is. A silókukorica ily módon tör­ténő felhasználásával még több állati terméket tudunk szállíta­ni az államinak és nagymérték­ben csökkenthetjük az előállí­tási árat is. KULCSÁR RUDOLF, a szentkatolnai állami gazdaság igazgatója Télira-ajánlés' 1 gyeaa.eU.neL S Szép! Olcsó! Hasznos r­ektáciytycdcat tatái a UCHtyi­tsfott&Uban — mesés könyvek — tanszerek — ifjúsági könyvek — dia-filmek — népszerű tudományos könyvek — vetítő gépek — atlaszok — társasjátékok — noteszek — albumok­­ — naptárak — építő kockák — füzetek — babák valamint más hasznos és nevelő hatású játékok NAGY VÁLASZTÉKBAN! Bankátutalásra is árusítanak : — az 1 -es számú könyvesbolt (Sztálin-tér 5.) játékszereket — az 1-es számú „Orosz Könyv" üzlet (Sztálin-tér 20.) könyveket — a könyvtárakat ellátó egység (Sztálin-tér 57.) könyveket NAGYKÁROLY RAJON szövet­kezeti szervei eddig több mint 1000 tonna gabonára kötöttek szerződést. A szerződéskötés élen­járói a börvelyiek, akik 190 ton­na gabonára, a csanálosi és kál­­mándi kolektivisták, akik 13, illetve 17 vagon gabonára kö­töttek szerződést a szövetkezet­tel. CSEHOV SZÜLETÉSÉNEK 100. évfordulója alkalmából, amely­ről a Szovjetunióban 1960 ja­nuárjában mindenütt megemlé­keznek, a szovjet filmstúdiók a nagy orosz író hét művét filme­­sítik meg. 1959-ben TEMESVÁR tarto­mányban 6630 hektár eddig használatlan területet adtak vissza a mezőgazdaságnak. AZ UNESCO KIMUTATÁSA SZERINT 30.000 különféle újság jelenik meg a világon. Az ösz­­szeállítás szerint a világ napi­lapjainak száma 8.000 és 250 millió példányban jelennek meg. A GALACI HAJÓGYÁR dol­gozói december végén vízre bo­csátották a második, 4.500 ton­nás román fehérhajót. Négy hó­nappal hamarabb készült el, mint az első. RÖVIDESEN MEGJELENIK a Carpați turisztikai hivatal ki­adásában az 1960 évi Turista Almanach. A kifogástalan nyom­datechnikával készült kiadvány sok turistának hasznos tudni­valót, fényképet, térképet tar­talmaz. AZ ONESTI ÚJ MUNKÁSVÁ­ROSBAN eddig 1270 lakást ad­tak át rendeltetésének. 1960-ban körülbelül újabb 1300 lakás ké­szül el, vagyis annyi, amennyit az utóbbi hat évben összesen építettek. A SZATMÁR RAJONI földmű­vesek a múlt évben 1.938.659 lejt szavaztak meg községfej­lesztési célokra. Ebből több mint egymilliót a néptanácsok isko­la építésére, javítására és bőví­tésére használnak fel. TUPOLJEV AKADÉMIKUS, a világhírű szovjet repülőgépter­­vező egy új, nagy teljesítményű turbolégcsavaros repülőgép, a TU-124-es tervezésén dolgozik. KÖZEL 2.000 RÁDIÓKÉSZÜ­LÉKET gyártott terven felül a fővárosi Radio Popular munka­­közössége. TEMESVÁR TARTOMÁNYBAN az esti középiskolákban tanuló fiatal dolgozók száma a múlt évben 1046-ra emelkedett, míg 1472-en látogatás nélkül végzik a középiskolát. Az Augusztus 23 üzem­­volt melyből 1960-ban több mint Simó Géza) 11-ik új bútortípusa, 50.000 garnitúrát készítenek VASÁRNAP, JANUÁR 3. A Marosvásárhelyi Rádió mű­sorából (a 261 és 330 m-es hul­lámhosszon) 10.00—10.30 ma­gyar nyelven: Pionír és iskolás­adás. A Kolozsvár Tartományi Rá­dió műsorából: 7.00—8.30 román és magyar nyelven: Egy agitá­­ciós brigád bemutatása. Esztrád­­hangverseny. Irodalmi zenés összeállítás: A tél. Ajándékzene. HÉTFŐ, JANUÁR 4. A Kolozsvár Tartományi Rádió műsorából: 6.00—7.00 román és magyar nyelven: Műsor a fal­vak dolgozó népének. Reggeli zene és időjelzés.1­5.30—16 30 román nyelven: Hétfői krónika. Kórusművek. 18.30—19.30 ma­gyar nyelven: Hétfői krónika. Népzene. Énekel Kovács Apol­lónia. ­Biztosítja a szervezet ellenállóképességét A Kultúrpalota nagytermében január 3-án, vasárnap délután 3.30 órakor, a Makrancos hölgy. Este 8 órakor. Lapzárta előtt. Haladás: Szerelmes évek (ar­gentin film) Vörös Lobogó: Nyomorultak (olasz-francia film) Ifjúsági: Sombrero (szovjet film) Dózsa György: Zemszkov titka (szovjet film) Munkásmozgó: Honkongi kém­nő (kínai film) Szakszervezetek Művelődési Háza: Comicos (spanyol film) ★ A Szakszervezetek Művelődési Házában január 3-án 10 órakor a II. emeleti előadóteremben pionírok és iskolások részére filmvetítés: Mikolka, a kis hős. A Szakszervezetek Művelődési Házában hétfőn, január 4-én 18 órakor, a II. emeleti előadóte­remben a munkásegyetem hall­gatói részére. A kapitalizmus általános válsága és ennek el­mélyülése a második világhábo­rú után. Előadó: Dáné Margit egyetemi adjunktus. n. Hazánk iparának fejlődé­se és területi megoszlása. Elő­adó: Török Ferenc tanár. ★ Vasárnap, január 3-án dél­előtt 11 órakor a Tartományi SANEPID Egészségügyi Neve­lési Háza előadótermében, Bar­tók Béla utca 1. szám (volt Korzóköz) A modern víruskuta­­tásról címmel előadást tart Ábrahám Sándor tudományos kutató. Előadás után filmet ve­títenek. Az előadás megkezdé­sekor az ajtókat lezárják. Be­­­lépés díjtalan.

Next