Vörös Zászló, 1960. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1960-02-02 / 26. szám

A Gyergyó rajoni mezőgazdasági aktivaíllés anyagából A nagyüzemi gazdálkodás kiteljesedésének útján Amint már hírül adtuk, az RMP Magyar Autonóm Tarto-mányi Bizottsága és a Tartomé- nyi Néptanács Végrehajtó Bi- zottsága nagy jelentőségű me-zőgazdasági aktívaülést szerve- ?zett Gyergyó rajonban azért, hogy elemzés tárgyává tegyék, miként valósultak meg az RMP 21. kongresszusa szellemében a Magyar Autonóm Tartományi Pártbizottság által a mezőgaz-daság szocialista átalakítása és a mezőgazdasági növényterme- ülés növelése, valamint az állat- tenyésztés fejlesztése érdekében foganatosított intézkedések, hogy megvitassák, milyen újabb in- tézkedésekre van szükség an- nak érdekében, hogy tovább fejleszthessük szocialista mező- s gazdaságunkat. , Népgazdaságunk nemcsak az , iparban, hanem a mezőgazda- ságban is országunk történelmé- ben eddig még nem tapasztalt, hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt 15 esztendő alatt. Az 1960-as évi állami terv vala-mennyi előző év eredményeit túlhaladó feladat megvalósítását , tűzi országunk dolgozói elé az élel minden területén. A szocialista iparosítás falvainkon is megteremtette a mezőgazdaság erős műszaki, anyagi alapját, hogy sikerrel oldhassuk meg a szocialista gazdaság építésének szakaszában előttünk áll nagy feladatot, a mezőgazdaság szocialista átalakítását. A gyakorlat igazolja pártunk politikájának helyességét. Ma már országunk szántóterületének több mint 73 százalékát, az összparasztgazdaságoknak mintegy 74 százalékát foglalja magában a mezőgazdaság szocialista, szektora. A mezőgazdaság szocialista átalakításáért szervezett mozgalom élén ma is a legfontosabb gabonatermesztő tartományok haladnak, mint Konstanca, Temesvár, Bukarest, Iași stb. Az országos viszonylatban elért eredményekhez hozzájárult a Magyar Autonóm Tartomány is azzal, hogy a rajoni pártbizottságok és alapszervezetek fokozott politikai felvilágosító munkája következtében Székelykeresztúr, Sepsiszentgyörgy befejezte a mezőgazdaság szocialista átalakítását, Udvarhely rajon nagy vonalakban, míg Kézdivásárhely, Marosvásárhely, Régen és Erdőszentgyörgy rajonok közel állanak a mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezéséhez. Vagyis tartományunkban a mezőgazdaság szocialista szektora az összmezőgazdasági területnek több mint 76,1 százalékát, míg az összes parasztcsaládoknak 77,7 százalékát foglalja magában. GYERGYÓ RAJON LEMARADT Mint ahogy az értekezleten elhangzott jelentésből és a hozzászólásokból is kitűnt, a tartományi pártbizottság irányításával és állandó támogatásával, valamint a rajoni pártbizottság által foganatosított politikai és szervezeti intézkedések révén, a pártalapszervezetek értek el eredményeket. A rajon 12 községe közül 8 szövetkezeti. 1959- ben a meglévő kollektív gazdaságokba 166 család 251 hektárral, a társas gazdaságokba 686 család 2786 hektárral kérte felvételét, míg 5218 családdal és 17.934 hektár földdel 26 új társas gazdaságot avattak. Ma Gyergyó rajon 5 kollektív gazdasága 413 családot és 1657 hektár területet, a 47 társas gazdaság 7358 családot és 22.455 hektárt egyesít. Remetén, Ditróban, Alfaluban és Borzonton azonban még fellelhető a kisparaszti gazdálkodás maradványa. Ezen községekben a mezőgazdaság szocialista átalakításának folyamata megrekedt. Hogy miért? Az értekezleten elhangzott hozzászólásokból feleletet kaptunk a kérdésre. NÉPSZERŰSÍTSÜK -um issuscnwr-.. .-mcu/ ~ EREDMÉNYEINKET Jó példákért, eredményekért melyek a szocialista nagygazdaágok felsőbbrendűségét bizotnyítják, nem kell a szomszéd alonokba menni. Van bőven tett helyben is, az egyre erősödő kollektív gazdaságokból s társas 1 gazdaságokból egyaránt. Egy év alatt sokat fejlődtek ayergyói kollektív gazdaságok. Iddig, míg a konstancai értejkezlet előtt 2.325.619 lej közös arlappal rendelkeztek. 1959 végén már 4,292.189 lejt tett ki ez az összeg. A szárhegyi kol-ektív gazdaság 1,392.283, az al- Tailvi 1,013.746 lej értékű közös ilappal rendelkezik. Évről évre lett a kollektív gazdaságok jő- 'övedelme is, s 1959-ben megha-ladta az évi 2 millió lejt.■ A Gyergyó rajoni kollektív gazdaságok tevékenysége is m megcáfolhatatlan tényként iga ■olja, hogy csak a nagyüzemi , szocialista gazdaság rendelkezik a jövedelmező gazdálkodás, a dolgozók anyagi jóléte megteremtésének lehetőségével. A rajon kollektív gazdaságai 1959- ben gabonafélékből 633 kg-al, burgonyából pedig 6.280 kg-al ■ értek el nagyobb hektárhozamot, mint az egyéni gazdák. A kollektivisták megváltozott életét, jólétét igazolja az is, hogy az utóbbi években 33 kollektivista épített egészséges házat, számosan rádiót, bútort, kerékpárt és más közszükségleti cikket vásároltak. Gyergyó rajonban a mezőgazdaság szocialista szektorának nagy részét a társas gazdaságok képezik. Ezen társulások a rajoni pártbizottság és a rajoni néptanács végrehajtó bizottságának állandó segítségével szintén szép eredményeket értek el szervezeti-gazdasági megerősítésük terén. A tölgyesi „Tudor Vladimirescu“ társas gazdaság például minden 100 hektár mezőgazdasági terület után 33.000 lej közös alappal rendelkezik. S mint ahogy András Gyula hozzászólásában mondotta, az idén ez az összeg meghaladja a 75.000 lejt. A társas gazdaságok a politikai-szervező munka hatására eredményesen dolgoztak, a közös munka elve alapján. Az újfalvi, vaslábi, tekerőpataki hozzászólók külön kiemelték, hogy náluk a társas tagokat brigárdokba, csoportokba osztották be, ami nemcsak, hogy megkönnyíti a munka megszervezéséit, hanem gazdagabb terméssel is fizet. A csornafalvi „Dózsa György“ társas gazdaság tagjai például búzarozsból 2500 kgot, árpából 2100 kg-ot takarítottak be hektáronként. MINDEN LEHETŐSÉG MEGVAN AZ EREDMÉNYEK TOVÁBB GYARAPÍTÁSÁRA A rajon szövetkezeti gazdálkodásának eddigi kimagasló eredményei s az ezt tárgyaló január 22-i értekezlet munkálatai igazolják, hogy Gyergyó rajonban nincsenek „különleges“ adottságok, itt is megvan minden gazdasági-politikai előfeltétele a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtésének, virágzóvá tételének. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egyes alapszervezetek, községi néptanácsok hivatásuk magaslatán állva, s a helyi erőkre alapozva, olyan tömegpolitikai munkát fejtettek ki, melynek következtében a dolgozó földművesek tömegesen, teljes földterületükkel kérték felvételüket a mezőgazdaság szocialista egységeibe. De hát mi okozta akkor, hogy egyes községekben egy idő óta egy helyben topog a mezőgazdaság szocialista átalakításáért végzett munka? A rajoni pártbizottság és e rajoni néptanács végrehajtó bizottsága nem tett meg mindent annak érdekében, hogy Ditrón Remetén, Alfaluban, Borzontol megteremtődjenek a mezőgazdaság szocialista átalakuásához szükséges kellő politikai feltételek. Ez hátráltatta a község pártbizottságok, alapszervezetek, néptanácsok munkáját is. Hiba volt, hogy egyes községvezetők a mezőgazdaság szocialista átalakítását nem tekintették saját ügyüknek, „felülről“ vártak segítséget. Bizonyos kampányszerűség is jellemezte a felvilágosító, szervező munkát. Mert különben mi mással lehetne magyarázni azt, hogy Alfaluban, ahol 1959 március és április hónapban 207 család 270 hektár földterülettel kérte felvételét a szövetkezeti egységekbe, májustól egész novemberig egyetlen családot sem vettek fel. Ugyanaz a helyzet Remetén, Ditróban. Pedig, hogy lehet aratáskor is társas gazdaságot szervezni, azt igazolja a korzonti példa, ahol a társas gazdaságot augusztus 23-án avatták. TARTALMASABB MŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGET, ERŐTELJESEBB AGITÁCIÓS MUNKÁT Az értekezlet munkálataiból kitűnt, hogy Gyergyó vajon mezőgazdaságának szövetkezeti átalakításában nagy segítséget adtak a tanügyi dolgozók, egyrészt közvetlen, lelkiismeretes agitációs munkájuk, másrészt a falusi dolgozók művelődési színvonalának emelése révén. Munkájuknak azonban csak részben volt eredménye. Részben, mert nem minden esetben sikerült a művelődési tevékenységet a gazdasági feladatok megvalósításának szolgálatába állítani. A kultúrotthonok ajtói legyenek állandóan nyitva, a kulturális foglalkozás legyen állandó jellegű és szolgálja a mezőgazdaság szocialista átalakításának ügyét. Kössük össze a kulturális tevékenységet a növénytermelés és állattenyésztés kérdéseivel és általában javítsuk a különböző, de egy cél érdekét szolgáló művelődési körök tevékenységét — hangsúlyozta az értekezlet. A gyakorlat igazolta, hogy ott, ahol az alapszervezetek jól dolgoznak, jól dolgoznak a tanügyi káderek is, a kulturális tevékenység is élénk. Az agitációs munkáról is sok szó esett az értekezleten. Egyhangú véleményként volt az, hogy abban is számos hiányosság tapasztalható, főleg ami a minőséget illeti. Az agitációban a személyes példamutatás igen hatékony eszköz. A vajonban azonban még 23 olyan képviselő van, aki nem tagja valamely szocialista mezőgazdasági egységnek. Ugyanakkor a párttagoknak sem mindenike elég tevékeny. Egyesek, mint Vargyas Ignác Alfalubál, azt tartják, hogy ők már meggyőződtek a közös gazdálkodás előnyeiről, győződjenek meg mások is. Nyilvánvaló, hogy nem ez a helyes, kommunista álláspont. Nem, mert a párttagoknak ott kell lenniük az első vonalban, példamutatásukkal kell megmozgatniuk a helyi erőket. És nem igaz az, hogy hiányzik ez a helyi erő. Van, csak meg kell szervezni, irányítani munkájukat. Mindehhez a pártalapi szervezetek konkrétabb munkájára, következetességére van szükség. Az agitátorok sohase menjenek felkészületlen az emberek közé. Ismerjék a helyi lehetőségeket, a dolgozók gondolkodásmódját, stb. Támaszkodjunk fokozottabban a helyi erőkre, mert a fentiekben ők a legtájékozottabbak. A dolgozók nevelése, a szóbeli agitáció nem minden esetben bizonyul teljes hatóerejűnek. Eredményeink népszerűsítéséhez szükség van a szemléltető agitációra is, melyet Gyergyó rajonban nem igen használtak fel. Ilyés Sándor Szárhegyről éppen a fő mozgósító, szemléltető agitációs anyagok készítésére hívta , fel az értekezlet figyelmét, mivel községe teljes szövetkezetesítéséhez nagymértékben hozzájárultak a különböző grafikonok, karikatúrák és a szem■ léltető agitáció egyéb formái. __ TEGYÜK ERŐSEBBÉ ! SZOCIALISTA EGYSÉGEINKET Bár az értekezlet célja az volt, hogy elemezze és elősegítse a rajon mezőgazdaságának szocialista átalakítását, mégis nagyon sok hozzászóló beszélt a meglévő szocialista egységek további szervezeti-gazdasági megerősítésének szükségességéről. És nem is lehet elválasztani egymástól a két kérdést, mert mi minden erőnkkel küzdünk a szövetkezeti gazdálkodás végleges győzelméért, erősítenünk kell gazdaságainkat, hogy a szocialista nagyüzemi gazdaság felsőbbrendűsége minél nyilvánvalóbbá váljék, hogy az odatömörült dolgozóknak minél gondtalanabb legyen az életük. Ennek érdekében minden társas gazdaságban brigádokba, csoportokba kell osztani a tagságot, megszervezni a közös munkát, közös alapot teremteni. A tagosítást, a még vitás földkérdések megoldását se halasszuk tovább. A kollektív gazdaságok hagyjanak fel a kisipari termeléssel, helyette váljanak mezőgazdasági árutermelőkké, használják ki az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit. A szárhegyi kollektivisták példája nyomán valamennyi kollektív és társas gazdaság termesszen több silókukoricát. Különben a múlt évi 1800 literes tejtermelési átlag (takarmányozott tehenenként) ez évben nem növelhető a vállait 2800 literre. A rajoni pártbizottság, a néptanács végrehajtó bizottsága, a szakemberek irányítsák, segítsék úgy a gazdaságokat, hogy azok a belterjesség útján haladva, minél nagyobb közös alapra, s minél nagyobb jövedelemre tegyenek szert. ★ Az értekezlet tanúsága: Gyergyó rajonnak követnie kell tartományunk többi rajon jatt a mezőgazdaság szocialista átalakításának művében. Ennek érdekében a jövőben minden erőt arra kell összpontosítani, hogy maradéktalanul valóra váljék pártunk lenini szövetkezetesítési politikája, egész Gyergyó minél előbb a szövetkezeti rajonok sorába lépjen. KOZMA ÖDÖN nyoi«NapISS] társulás Az éjszakai hideg hajmathaadtával megkétszereződött és valósággal hasította az ember arcát. Ezen a reggelen Gyergyóremetén csak azok hagyták el a meleg barátságos lakást, akiket halaszthatatlan dolguk érte kényszerített. Ha a község utcáin ritka volt is a járókelő, a néptanács előtt egy kis csoport már kora reggeltől tárgyalt. A község agitátorai voltak ezek az emberek, akik még néhány társukat várták, hogy a községi néptanács munkájában segítséget nyújtsanak. A községi néptanácsnál tartott pár perces megbeszélésen értesítették őket, hogy az alakuló mezőgazdasági társulás tagjait kell meghívniuk a 9 órára tervezett közgyűlésre. Még néhány perc, és a kis csoport már a község első tízesének utcáiban járt és értesítette a társulásba belépett gazdákat a gyűlés időpontjáról és helyéről. Az új társulás tagjai olyan pontosan megjelentek, hogy a gyűlést a kitűzött időben megkezdhették. A gyűlésen megjelentek a községi néptanács és pártbizottság vezetőségének tagjai, valamint a rajoni pártbizottság és néptanács képviselői. Portik Bálint, a községi néptanács elnöke üdvözölte az új mezőgazdasági társulás tagjait és megnyitotta a gyűlést. Az alakuló társulás közgyűlésen megvitatták az osszhatatlan alap megteremtésének kérdését is. Egyöntetűen megszavazták a 15 lejes beiratkozási díjat, valamint az egy százalékos terményhozzájárulást az oszthatatlan alaphoz. A társulási tagok földjeinek tagosításával és a terület kiválasztásával kapcsolatban több javaslat is elhangzott, de végül egyhangúlag Péter Mózes társulási tag javaslatát fogadták el, melynek értelmében három tagban szakítják le a „December 30“ elnevezésű társulás földjét. A hozzászólások során megvitatták az előttük álló feladatokat és a közös munka megszervezése is szóba került. A tagok közül többen köszöntötték a megalakult társulást és vállalást tettek, hogy erejükhöz mérten hozzá is járulnak annak megerősítéséhez. A vezető tanácsba beválasztott Varga Péter megilletődve mondta: — Mindenekelőtt köszönete mondok az előlegezett bizalomért és egyben fogadalmat teszek, hogy a Szovjetunió kolhozaiban látottakat és tapasztalaimat igyekszem a mi társulásunk javára hasznosítani. A községi néptanács gyűléstermét a közgyűlés befejezése után sem hagyták el a tagok, hanem egy újabb életforma küszöbén álló ember izgatottságával tovább tárgyalták a társas gazdaságban rájuk háruló feladatokat. Már itt megegyeztek abban, hogy egy kis csoport másnap kint ia földeken választja ki a három földtag helyét és terjedelmét. Mindezt azért, hogy máris megkezdhessék a tavaszi, közös munkára az előkészületeket. A nyolcadik társulás megalakulásával Gyergyóremete községnek közel 900 családja az eredményesebb gazdálkodás útjára tért, hogy erejét egyesítve, a sivár területeket bőségesen termékké változtassa és saját életét gondtalanabbá tegye. VARGANCSIK G. ISTVÁN Megkezdődött az egyetemi hallgatók téli szünideje Hazánk egyetemein befejeződtek a félévi vizsgák, megkezdődött a téli szünidő. A Diákszövetség messzemenően gondoskodik a diákok pihenéséről és szórakozásáról. Az egyetemi hallgatók nagy része hazánk festői szépségű vidékein tölti a szünidőt, mások száborokban, üdülőhelyeken sportolnak és szórakoznak. Marosvásárhelyen is több egyetem hallgatója tölti szünidejét. Ezek részére a Diákszövetség Tanácsa hétnapos progamot dolgozott ki, amelyben többek között zeneaudició, asztalitenisz verseny, kirándulás szerepel. Ezenkívül a Diákklub állandó szórakozást nyújt. A Diákszövetség Tanácsa február 3-án este 6 órakor diáktalálkozót rendez a Bolyai utca 10 szám alatti Diákklubban, amelyre ezúton i® meghív minden főiskolás hallgatót. f War's Insula )