Vörös Zászló, 1960. november (9. évfolyam, 258-283. szám)

1960-11-01 / 258. szám

1961-re termelnek A Lázár ellen helyiipari vál­lalat munkaközössége szén­ter­melési eredményeket valósított meg ebben az évben. Becsület­tel megállta helyét a minőség, választék és mennyiségi terv teljesítésében, amit az is igazol, hogy az első félévi tervteljesí­tésükkel a helyiipari vállalatok közül országos viszonylatban az egyik legjobb helyezést érték el. A dolgozók erőfeszítéseket tet­tek a terven felüli vállalások megvalósítása érdekében is, amely ugyancsak szép eredmé­nyekhez vezetett. A pártalap­­szervezet irányításával a válla­lat vezetősége mindent elköve­tett, hogy a dolgozókat ösztö­nözze a takarékos anyaggazdál­­kodásra, a termelékenység nö­velésére, hogy az év elején vál­lalt 10.000.000 lej terven felüli termék előállítását, a 3,800.000 lej megtakarítást és a 2,900.000 lej terven felüli jövedelmet megvalósítsák. Vállalásukból a 10 hónap alatt 16.087.000 lejt valósítottak meg. Minden jel ar­ra martat, hogy év végére nem­csak teljesítik, hanem túl is szárnyalják előirányzatukat, an­nál­ is inkább, mert a vállalat több termelőegysége évi tervét teljesítette, illetve közel áll meg­valósításához. Eddig a konfekció és a keksz­­részleg teljes egészében eleget tett 1960-as mennyiségi és vá­laszték-tervének. A hátralévő két hónapban már a jövő évre dolgozik. A műanyag és a gépi szövődé dolgozóit is dicséret il­leti a jó minőségért és a válasz­tékok állandó bővítésére való törekvésükért. Kollektív és társas gazdaságok tapasztalat­­cseréje Vasárnap öt Sepsiszentgyörgy rajoni kollektív gazdaságot láto­gattak meg tapasztalatszerzés céljából a rajon társulásainak vezető tanácsai és az alapszer­vezetek bürótagjai. A baróti, gidófalvi, ilyefalvi, maksai és lécfalvi kollektív gazdaságban megtartott tapasztalatcserén közel 400-an vettek részt. A társulások képviselői elő­ször a gazdaságot, az istállókat, az állatállományt, a felszerelést tekintették meg, majd több kol­lektivista háztáját, ahol elbeszél­gettek a kollektivisták életéről. A tapasztalatcsere résztvevői ezután meghallgatták a kollek­tív gazdaságok elnökeinek tájé­koztató jelentését a gazdaságok 10 éves fennállása óta elért eredményekről, majd hosszasan elbeszélgettek a munka meg­szervezéséről, a jövedelem elosz­tásáról és a gazdaságok fejlesz­téséről. A tapasztalatcsere eredmé­nyeiről még korai lenne beszél­ni. Egy azonban biztos: a tár­sulások vezető tanácsai és alap­­szervezeti bürói­nak tagjai érté­kes tapasztalatokat szereztek a kollektív gazdálkodás előnyeiről. Ez kétségtelenül hozzásegíti őket, ahhoz, hogy minél hama­rabb ezt az utat válasszák. A ta­pasztalatcserét a rajoni pártbi­zottság szervezte meg, s egyelő­re csak annyit mondhatunk róla, hogy hasznos volt és kö­vetésre méltó. V Hág proletárjai, egyesüljetek! ZOTTSÁCA­KA TARTOMÁNY! NÉPTANÁCS LAPJA | XI. évfolyam 258. (2776.) szám. 1960. november 1. kedd. ÁRA 20 BÁNIS A galócási faipari komp­lexumban élénk szocialista verseny folyik a több, jobb és olcsóbb termék előállítá­sáért. Szeptember hónapban a hámozó részleg brigádjai közül Kulcsár Ferenc brigád­ja lett az első. A képen lent, a jobb oldalt Kulcsár Ferenc­­ és a brigád három tagja lát­­­­ható A szentpéteri új Élet kollektív gazdaság alakuló közgyűlésén készített jegyzőkönyv lapjai még nem sárgultak meg. Nem, mert csak egy esztendővel ezelőtt, 1959 októberében született ez a kollektív gazdaság. Az első kol­lektivisták a pártalapszervezet tagjai és a falu legöntudatosabb pártonkívüli földművesei voltak, mint Csömör Imre, Barabás Ala­dár, Vass Dénes, Hadházi Ba­lázs, Péter Zsigmond, ifjú Szé­kely Dénes és mások.­­Az „új Élet“ gazdaság társu­lásból született meg, a szentpáli, recsenyédi, az olaszteleki és más, Udvarhely rajoni kollektív gazdaságok előremutató példá­jára és a kommunisták rendsze­res, sokoldalú felvilágosító mun­kája eredményeképpen. Tagjai már a társulásban megismerték a közös munkát s rájöttek arra az egyszerű igazságra, hogy kö­zös erővel sokkal többre lehet vinni, mint egyénileg gazdálkod­va. Ennek bizonyítására elég, ha csak annyit említek meg, hogy 1959-ben az előző években foly­tatott közös, tudományosabb gazdálkodás eredményeképpen, 2200 kg búzát arattak hektáron­ként, mintegy 800 kg-mal töb­bet, mint amennyit az egyénileg való gazdálkodás éveiben. Ám a kollektív gazdaságok ennél is többet értek el. Feladásul a kol­lektívben a javadalmazás fej­lettebb, tehát ösztönzőbb is, mint a társulásban. Sokat vitat­ták ezeket a szentpéteriek s vé­gül is az „új Élet“ létrehozása mellett döntöttek. Mindezt Csömör Imrétől, a pártalapszervezet titkárától és Székely Oszkár könyvelőtől tu­dom, akikkel szentpéteri látoga­tásomkor beszélgettem. — Mi úgy vagyunk most — mondotta Csömör Imre —, mint a fiatal házasok: fészket rakunk, c­sakh­ogy a mi fészkünk nagyobb lesz, mint egy családé, mert 101 családnak épül. Ez lesz a mi ki­csi falunk gazdasági életének központja, életszínvonalunk és kulturális felemelkedésünk anya­gi forrása. Vagyonunk máris je­lentős. Százhúsz szarvasmarhát (ebből 73 fejőstehén), juhnyá­­jat, több mint háromszáz hektár mezőgazdasági területet, teher­gépkocsit, jelentős gazdasági fel­szerelést tartunk nyilván. A nép­tanácstól székházat kaptunk. Ál­latainkat egyelőre bérelt istálló­ban tartjuk, de építeni fogunk: istállókat, gabonaraktárakat, szí­neket, juhakolt, mindent, amire egy kollektívnek szüksége van. A terveket már elkészítettük. E­­rőben, akaratban és lelkesedés­ben sincs hiány. Segít az állam is vetőmagvakkal, mérnökeink útján és kölcsönökkel. Az idén is szépen zárjuk az évet, pedig rossz volt az időjárás, úgy hi­szem, teljesítjük a bevételi ter­vet. Igaz-e, Székely elvtárs? — Nézzük meg — válaszolta a könyvelő s mindjárt jegyezni kezdte egy ír papírra, hogy mit bevételeztek október elsejéig ál­latokból, állati termékekből és a növénytermesztésből. A végered­mény 350.000 lejre kerekedett. Év végéig még többre emelke­dik s igy az első osztáskor már 6 lejt tudnak adni minden mun­kaegységre. Az elmúlt év őszén idejében elvetették a gabonát s ezért a rossz időjárás nem ártott annyira, mintha késlekedtek vol­na. Jócskán arattak, s igy min­den munkaegységre 3 kg szemes­­gabonát, másfél kg burgonyát, több kg takarmányt és egyebeket juttatnak s mindezt az első esz­tendőben, nehéz mezőgazdasági évben. Az idén már beállították a vetésforgót s így megvetették a jövőbeni bőséges termések alapját. A gazdaság terve nemcsak szép, de reális is, a lehetőségek tudományos figyelembe vételével készült. Előrevetíti a szentpéte­riek boldog jövendőjét, melyet maguknak és gyermekeiknek e­­zekben az érvekben építenek fel a szentpéteri kollektivisták. (dgy) Társulásból a kollektív gazdaságba A m r 'N­ ■■ ■ ■■ ■■ jó példa ösztönöz Amikor ez év nyarán a bodoki falu más becsületes dolgozó pa­­dolgozók felavatták kollektív rasztjai is követték őket. Eddig gazdaságukat, a községhez mar- már 46-an kérvényezik a kollek­­tozó oltszemi társulás tagjai is tív gazdaság megalakítását, elhatározták: követik a bodokiak­­ példáját, hisz náluk is megvan­ . ,­nak a feltételek a kollektív Sepsiszentgyörgy vajon más gazdaság megalakítására. A táj­ helységeiben is egyre több kéz­­sas gazdaság, amely 1956-ban a­­vany érkezik a kollektív gazda­­lakult, már­­jelentős közös alap­­sapok vezető tanácsaihoz, illetve pal rendelkezik s az idén azt a, községi néptanácsok végrehat­­újabb 27.000 lejjel gyarapítja, tó bizottságaihoz, amelyben a Aztán azt is látták, hogy bár­ rajon társulásainak tagjai fel­é­­milyen jól dolgoznak a társulás- telüket kérik a már meglévő­ban, mégsem tudnak olyan ered- kollektív gazdaságokba, vagy új­ményeket elérni, mint a szomszéd kollektív gazdaságok megalakí­­tás kálnoki, gidófalvi és más fajat kezdeményezik, így az kollektív gazdaságok. Az elmúlt utóbbi időben több mint 460-ra év végén megszülettek az első emelkedett azoknak a társult kérvények is. Bogdián Róza, az dolgozó parasztoknak a szír-­­ alapszervezet titkára, Terza Fe- elhatározták, hogy Kezse­­renc, a társulás elnöke, Balogh gükben is megalakítják a kol- Sándor néptanácsi képviselő, lektív gazdaságot. Bölön köz- Boros Gábor és mások elhatároz­­ségben például 97 család (158 lák,hogy rátérnek a jobb és gaz­ hektár földdel és 105 állattal) dagabb élet útjára. S a bodoki kéri új kollektív gazdaság meg­­kollektív gazdaság megalakulása alakítását, Bitán a 68 kérvényező után ez az elhatározás tette is 186 hektár földdel és 50 állattal érett. Megalakították a kezde- rendelkezik. Hasonló a helyzet ményező bizottságot és nekifog­ Középajtán, Oltszemen és a rá­ták a szervező munkának. D­a jön más községeiben, falvaiban is. Közlemény ez év október 31-én a Nagy Nemzetgyűlés üléstermében megkezdődtek a Román Munkáspárt Központi Bizottsága bőví­tett plenáris ülésének munkálatai. A plenáris ülésen a Központi Bizottság tagjain és pót­tagjain kívül részt vesznek a tartományi pártbizottságok és egyes vámosi és rajoni pártbizottságok első titkárai és titkárai, a tartományi néptanácsok és egyes városi és rajoni nép­tanácsok végretoasító bizott­ságainak elnökei, miniszterek, miniszter­e-­­­yett­esek és minisztériumi főtitkárok, az RMP KB osztályveze­tői, a szakszervezetek, az OMSZ és más tömegszervezetei, köz­ponti vezetőségei, a szakszervezetek tartományi tanácsainak elnökei, a nagy vállalatok igazgatói és párttitkárai, akadémi­kusok, tudományos dolgozók, tudományos kutató- és terve­zőin­tézetek igazgatói, újságok és kiadványok felelős szerkesz­tői, valamint más párt és állami aktivisták és gazdasági ak­tivisták. A plenáris ülés meghallgatta Gheorghe Gheorgiaiu-nel elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának előterjesztését az 1961 évi népgazdaságfejlesztési terv tervezetére vonatkozóan. A plenáris ülés folytatja munkálatait. 16 KILOMÉTER KORSZERŰ ÚT Erdöszentgyörgy rajonban be­fejezéshez közelednek a Gyula­­kuta — Havadtő, Erdöszent­­györgy—Hármasközség és Mak­­falva—Sóvár­ad között épülő út­szakaszok. E 16 kilométernyi útszakaszokon a községek dol­gozó földművesei igen értékes munkát végeztek. A felhasznált hazafias munka értéke megha­ladja a 850.000 lejt. Amint a fentebb említett munkával vé­geznek, azonnal hozzálátnak Szováta városban egy 1600 mé­­teres útszakasz aszfaltozásához. ÚJ ORVOSOKKAL GYARAPO­DIK KÉZDI VÁSÁRHELY RAJON EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZATA Marosvásárhelyről és az­ or­szág különböző egyetemeiről 19 fiatal szakorvos és egy gyógy­szerész került Kézdivásárhelyre és ezzel 64-re emelkedett a ra- I­­onban működő szakorvosok­­ száma. Közülük 23-an a falusi­­ egészségügyi körzetekben dolgoz­­t­­a­k. Az új orvosok nagy része­­ is falura és ipari központokba­n kapott beosztást, így a koman­­dói és az ojtozi fűrészüzem or­­­­vosi rendelőié, valamint a he­recki, nyujtódi és észtelnek­ körzet kapott orvost. Három röntgen-szakorvos is érkezett a rajonba. Az új orvosokkal, akik ma foglalták el munkahelyüket, nagy mértékben javul a rajon egészségügyi ellátása, így pél­dául a csernátoni mintaegész­ségügyi körben szerdán meg­kezdik a község összes lakóinak általános orvosi felülvizsgálá­sát. MEGKENTÉK TEVÉKENYSÉ­GÜKET AZ ASSZONYOK RÉ­SZÉRE SZERVEZETT IRÁ­NYÍTÓ TANFOLYAMOK A nőbizottság oktató-nevelő tevékenységének egyik legfonto­sabb ága az irányító tanf­olya­­mok jó megszervezése és mű­ködtetése. A Marosvásárhely vá­rosi aőbizo­ttság kellő előkészü­letek után ráf­ért az irányító­­tanfolyamok megnyitására, a­ városban működő 32 irányító tanfolyam egy része már meg­kezdte tevékenységét, s novem­ber 5-ig mindenikét megnyit­ják. Hétfőn például a 2-es szá­mú iskolában, szerdán a Szak­szervezetek Művelődési Házában indul be egy-egy irányító tan­folyam.

Next